Holtversenyben két intézmény vezeti a legjobb magyar középiskolák rangsorát

Legutóbb egy hete, a Fidesz súlyos választási vereségének napján üzent a Facebookon Szijjártó Péter. A Fidesz külgazdasági és külügyminisztere hat nap után törte meg a csendet, de egyáltalán nem politikával kapcsolatban posztolt szombat késő este.

– írta közösségi oldalán a miniszter. A szöveghez egy fotót is mellékelt.

Az üzenet alapján a másodállásban a Budapest Honvéd elnökeként is tevékenykedő politikus futsalra (Dunakeszi Kinizsi) és focira (Kispest) célzott. Az NB2-ben éppen a feljutásért küzdő Honvéd tegnap idegenben győzött a Mezőkövesd otthonában.

Fél év után valaki elvitte az Ötöslottó főnyereményét szombaton, és ezzel minden idők legnagyobb Ötöslottó-főnyereményét zsebelte be: 6 780 926 220 forintot.

Egyetlen szelvényen találták el mind az öt számot.

A Joker-szám a 867069 lett, amin szintén volt egy telitalálat, ez közel 30 millió forintot ért. A főnyeremény mellett 54-en nyertek egyenként 1 297 580 forintot négy találattal, míg a hármasokért 19 260, a kettesekért pedig 2805 forint járt.

A jackpot azért nőhetett ekkorára, mert nagyjából fél éve, 2025. október 4. óta nem volt telitalálatos szelvény az Ötöslottón.

A nagy lottónyeremények mögött sokszor egészen hétköznapi történetek állnak. Korábban egy 4 milliárdos főnyeremény nyertese például egy véletlennek köszönhette a szerencséjét: csak egy papucsot akart venni, de az üzlet zárva volt, ezért inkább lottózni ment.

A nyertesnek most 90 napja van, hogy jelentkezzen a nyereményéért a Szerencsejáték Zrt. nagynyertes-vonalán. A 300 millió forint feletti összegeket banki átutalással fizetik ki, és a jelenlegi szabályok szerint a nyeremény után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Via Hvg

Vasárnap reggelre sem érkezett hivatalos megerősítés arról, hogy a Tisza Párt jogi igazgatója, Melléthei-Barna Márton lenne a párt jelöltje az igazságügyi miniszteri posztra. A sajtóban keringő információt maga az érintett sem kívánta kommentálni, mondván, sokféle hír kering most, és erről biztosan nem ő hoz döntést.

– írta a Telex.

A jogi igazgató szerint nincs semmi különös abban, hogy helyet kapott a delegációban, hiszen két éve vezeti a párt jogi csapatát, és a párt listájáról képviselői mandátumot is szerzett.

Pályafutását egy washingtoni emberi jogi szervezetnél kezdte, majd a Freshfields Bruckhaus Deringer és az Oppenheim nemzetközi ügyvédi irodáknál dolgozott versenyjogi és kereskedelmi jogi területen, mielőtt 2020-ban saját irodát alapított.

Már a kezdetektől csatlakozott a párthoz, az első tíz belépő egyike volt, amikor Magyar Péter 2024 áprilisában átvette a Tisztelet és Szabadság Pártot.

A 2024-es választások előtt ő volt a párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, tavaly pedig átvette a jótékonysági akcióiról ismert Legyél a Változás Egyesület vezetését.

Jogi igazgatóként több fontos ügyben képviselte Magyar Pétert és a pártot. Az ő irodája járt el például a Magyar Nemzet és a Ripost ellen indított sajtóperekben, amelyeket a bíróság helyreigazításra kötelezett, miután azt állították, hogy a Tisza adóemelésre készül.

Tavaly nyáron a kormányközeli média korábbi munkahelyei alapján próbálta összekapcsolni Soros Györggyel és az ukrán kormányzattal.

Azt írták, „komoly nemzetközi jogász hálózat rajzolódik ki a Tisza Párt mögött, amelynek szálai egészen az ukrán kormányzatig és Soros Györgyig érnek”. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy a támadás visszafelé sült el, mivel korábban volt felesége, Varga Judit is a Freshfields irodánál dolgozott, és Melléthei-Barna éppen az ő helyét vette át. Magyar Péter szerint

A magyar felnőtt lakosság több mint fele, közel 55 százaléka helyesli, hogy az Orbán-kormány alatt kinevezett közjogi méltóságok, például a köztársasági elnök vagy a Kúria elnöke, mondjanak le tisztségükről – derül ki a Népszava által ismertetett Europion-felmérés szerint. Míg ez a kérdés mélyen megosztja a politikai táborokat, egyetlen célban szinte teljes a nemzeti konszenzus: a befagyasztott uniós források megszerzése. A felmérés apropóját Magyar Péter szerdai, a közmédiában (Kossuth Rádió, M1) adott, nagy port kavart interjúi adták. A Tisza Párt vezetője az M1 stúdiójában azzal kezdte a beszélgetést:

A kutatás szerint a válaszadók 49 százalékának tetszett a határozott fellépés, a Tisza-szavazók 82 százaléka pedig kifejezetten pozitívan értékelte. Ezzel szemben a Fidesz-táborban tízből heten, a Mi Hazánk szavazóinak pedig 55 százaléka túlságosan ellenségesnek tartotta a hangnemet. A közjogi méltóságok lemondatását a Tisza Párt szavazóinak 94 százaléka támogatja, miközben a fideszesek közel 70 százaléka elveti azt. A teljes lakosságot tekintve a támogatók 55 százalékos táborán belül 42 százalékpontot tesznek ki azok, akik teljes mértékben helyeslik a követelést. Az ellenzők aránya 31 százalék, míg 14 százalék bizonytalan a kérdésben. A kormányzati feladatok rangsorában az uniós pénzek hazahozatala toronymagasan vezet.

Ez az egyetlen terület, amellyel a Fidesz-szavazók (35 százalék) és a Mi Hazánk támogatói (40 százalék) is viszonylag magas arányban értenek egyet. Ezt követi az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása, mindkettőt 37-37 százalék jelölte meg prioritásként. Az elszámoltatás és az állami intézmények függetlenségének megteremtése viszont elsősorban a Tisza-tábor számára fontos, a kormánypárti szavazók körében ezek csak marginális jelentőséggel bírnak. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban Magyar Péter az interjúban megjegyezte, azokat a jövőben „nem lombkorona nélküli lombkoronasétányokat készítenek uniós pénzekből.”

Az Europion az adatokat csütörtökön rögzítette telefonos és webapplikációs adatfelvétellel, 1100 fős, az ország 16 évesnél idősebb lakosságára reprezentatív mintán.