SZEMPONT

Holoda Attila: Két-háromszoros gázárakról beszélni manipulatív riogatás, az orosz gáz már most sem olcsó

Orbán Viktor szerint vége a rezsicsökkentésnek, ha elfogadják az Európai Bizottság tervét, és teljesen le kell válni Oroszországról. Az energetikai szakértő szerint ez a kijelentés csak egy választási fogás. De az biztos, hogy néhányan elbúcsúzhatnának a hatalmas profittól.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2025. május 18.

Az Európai Bizottság bejelentette: 2027 végéig teljesen leállítaná az orosz olaj-, gáz- és nukleáris fűtőelemek importját Oroszországból. Orbán Viktor szerint ez a rezsicsökkentés végét jelentené, és két-háromszorosára emelné itthon a gáz és az áram árát.

Milyen következményekkel járna egy ilyen döntés? Kik és mennyit veszítenének rajta? És miért ragaszkodhat ennyire az orosz energiához a kormány? Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Valójában brutális drágulásra számíthatunk?

– Egyáltalán nem. A miniszterelnök megpróbálja a saját politikai érdekeit érvényesíteni, miszerint ő maradna továbbra is az orosz elkötelezettség irányába. Nyilvánvaló, hogy ebben megvan a saját anyagi haszna is, mert csak úgy politikailag nem szoktak egy ilyen dolog mellett érvelni. De az, hogy a miniszterelnök megpróbálja megjósolni, hogy mennyivel fognak nőni az árak, és be is mondja a kétszeres vagy három és félszeres árat, ez egyszerűen nonszensz.

Egy miniszterelnöknek nincsenek ilyen információi, ha lennének, akkor kereskedő lenne valamelyik gáztőzsdén, és nem miniszterelnök.

Arról nem is beszélve, hogy van egy érdekes bája annak, amikor az a miniszterelnök aggódik, akinek a kormánya akkor töltötte meg a tárolókat, amikor 200 euró volt a földgáz ára megawattóránként, most pedig, amikor 38 euró, akkor riogatják az embereket, hogy ha 100 euróra nőne (mert akkor feltételezzük, hogy három és félszeresére nő), akkor már nem tudjuk tartani a rezsicsökkentést. Hogy van ez? Olyan belső ellentmondásokat tár fel ilyenkor a miniszterelnök, ami mögött az ember elkezdi keresni, hogy honnan vesz ilyeneket? Különösen azért, mert jelenleg az látszik a földgázpiacon, hogy egyre nagyobb mennyiségben fog érkezni Európa partjaihoz az LNG. Egyre több LNG-technológia és kapacitás épül ki termelői oldalról is, és most nem csak az Amerikai Egyesült Államokra gondolok, hanem sok más országra is, ahol szintén egyre növekvő az LNG-termelés. Mindenki azt jósolja, hogy azzal, hogy

Európában is folyamatosan bővülnek az LNG-lefejtő kapacitások, 2027–28 környékén nemhogy drágulnának a földgáz, hanem éppen hogy csökkenni fog az ára,

mert közben Európa és azon belül Magyarország is 20%-os mértékben csökkentette a földgázfelhasználását. Tehát ezt a fajta manipulatív riogatását a közvéleménynek nem tudom másképp értelmezni, mint úgy, hogy megint kerestek valamit, amivel a választások során lehet majd érvelni. Aminek egyébként semmiféle reális alapja nincs.

– Az Európai Bizottság tervei között van egy lépés, ami 2027-nél jóval hamarabb éreztetheti a hatását. Már jövőre megtiltanák, hogy a tagállamok rövid távú szerződéseket kössenek Oroszországgal. Ráadásul bekérik, kikkel kötöttek ilyen megállapodást az oroszok. A Válasz Online azt írja, hogy ezeken a szerződéseken jelenleg nagyot lehet kaszálni.

– És kaszálnak is. A spot piaci árazás, amire utalt, azt jelenti, hogy a hosszú távú szerződéseken felül az oroszok éppen abból következően, hogy szükségük van minél több bevételre, felajánlanak a piaci ár alatt 13–15%-kal olcsóbban, holnapi, holnaputáni, egész rövid távú értékesítéseket.

Ezt bizony ki is használják a magyarországi földgázkereskedők, és halálra keresik magukat.

A hosszú távú szerződésnél viszont más a helyzet. Továbbra is azt sugallják, és nagyon sokan a kormány választói közül el is hiszik, hogy az orosz gáz olcsó. Az orosz gáz nem olcsó. Az orosz gáznak az árazása tökéletesen követi a holland tőzsde árazását. Ugyanannyiért lehet most is az orosz hosszú távú szerződésből érkező gázt venni, mint amennyi egy hónappal ezelőtt a holland tőzsde volt, mert ahhoz viszonyítják.

– Ráadásul a Magyarországra érkező földgáz negyede nem orosz forrásból érkezik.

– Igen, Magyarország össze van kötve valamennyi szomszédos országgal, Szlovénia kivételével. Ausztriából például elég jelentős mennyiségű gáz érkezik most is. Hogyha ránézek a térképre, jelenleg orosz gáz érkezik óránként 928 ezer köbméter. Ausztria felől érkezik 476 ezer köbméter, Románia felől 175 ezer köbméter, és Drávaszerdahelynél az LNG-ből érkezik 60 ezer köbméter. És ennek egy jelentős része kimegy Szlovákia és Ukrajna irányába, több mint 600 ezer köbméter megy ki óránként. Ez azt jelenti, hogy Magyarország igazán jó tranzitpozícióban van.

Ez egy stratégiai érték, megnőtt az országon keresztül menő nagynyomású távvezetékek jelentősége stratégiai szempontból, és ezt ki is használja Magyarország.

Tehát amikor azt mondja a külügyminiszter, és rendszeresen érvel azzal, hogy fizikailag nem tudunk mástól venni, majd utána másnap bejelenti, hogy amúgy vettünk a törököktől, meg az azeriektől, meg vettünk LNG-t, akkor döntse már el, mi az igazság.

– Orbán Viktor szerint ha elfogadják az Európai Bizottság tervét, akkor vége a rezsicsökkentésnek. De ezek szerint a hosszú távú orosz gázszerződés árai már most is azon a szinten vannak, mint bárhol máshol. Ebből az derül ki, hogy a rezsicsökkentésnek akkor lesz vége, ha egy politikai döntést hoznak arról, hogy vége lesz.

– Mint ahogy maga a rezsicsökkentés is egy politikai döntés volt. Erre mindig azt szoktam mondani, hogy lehetne 3,60 holnaptól a kenyér. Ez csak politikai döntés kérdése, csak aztán kompenzálni kell a pékek felé az így keletkező veszteséget.

Semmi köze nem volt soha a piaci árakhoz a rezsicsökkentett árnak. És mint ahogy látjuk, jelenleg is folyamatosan kompenzálják a rezsivédelmi alapból az MVM így keletkező veszteségét.

Meg kell nézni, az MVM-nek most jött ki a napokban a 2024-es pénzügyi jelentése, beszámolója. Benne van, hogy közel 800 milliárd forintot kapott az MVM csak arra kompenzációként, hogy olcsóbban adja a rezsicsökkentéssel az árat az egyetemes szolgáltatói körnek, mint amennyiért beszerzik. Tehát ezt most is az állami költségvetésből kapja. Hogy most ez 800 milliárd, vagy 1500 milliárd, vagy 2000 milliárd, csak politikai döntés kérdése. Annyi mindenre elszórják a pénzt, irodaházaktól kezdve a határon túli templomokra, hogy gyakorlatilag ez tényleg csak politikai döntés kérdése. Ez egy politikai termék, a rezsicsökkentésnek semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen áron vesszük a gázt.

– A kőolaj esetében a MOL arra hivatkozik, hogy sokba kerül átállni a nem uráli típusú olaj finomítására.

– 500 és 700 millió dollár közötti összegekkel dobálóznak a kormány tagjai és a MOL-os vezetők. Azonban emögé soha nem tettek technikai számítást, hogy mi kerülne ennyibe. Tehát először is én vitatom ezt. Másrészt azt mondja az Európai Bizottság, hogy ez egy üzleti kérdés.

Ha valakinek egy üzlet eddig jól ment, akkor az abból beszerzett pénzből készüljön fel az üzleti körülmények megváltozására.

Nem igaz, hogy a MOL-nak erre nem lenne pénze. Mennyit osztalékot fizetett ki a MOL ebben az évben? 220 milliárd forintot, aminek jelentős része a kormányközeli alapítványok zsebébe került. Az a 220 milliárd forint nagyjából az az 500 millió dollár, amiről a MOL beszél, hogy neki nincs 500 millió dollárja arra, hogy átalakítsa a technológiát. Hát akkor ne osszanak osztalékot, mint ahogy egyébként egy normális, komoly vállalat, ha tudja, hogy meg fognak változni a piaci körülmények, akkor arra felkészül. Ezzel együtt én azt gondolom, hogy a MOL sokkal komolyabb cég annál, mint hogy ne legyen B, C, D terve a különböző kockázati lehetőségekre, mint ahogy ma már el lehet mondani, hogy nagyjából 30–35% nem uráli eredetű olajat is feldolgoznak a MOL két finomítójában.

– Akár többre is képes lenne Százhalombatta és Pozsony?

– A MOL azt mondja, hogy az ő két finomítója az uráli olajra van optimalizálva, amiben nyilván lehet igazság. De más-más típusú olajokat ki lehet keverni innen-onnan-amonnan összevásárolt olajokból is. Tehát van rá technológiai lehetőség is. Vagy van arra lehetőség, hogy magát a technológiát más típusú olajra átállítsák. Hozzáteszem, hogy

a schwechati finomító, ami Százhalombattától 200 kilométerrel arrébb van nyugatra, 9 különböző típusú olajat dolgoz fel. Ne mondjuk már, hogy a magyar finomítói szakemberek butábbak, mint az osztrákok!

Csak hát marha nehéz feladni ezt a mostani pozíciót, mert most az uráli olaj piaci ára nagyjából 10–12 dollárral alatta van a Brent olaj árának. Ennek jelentős részét elviszi a kormány extraprofitadóként, de azért ebből még elég komoly hasznot tud összeszedni a MOL, és ezt nem fogja egyelőre feladni.

– A kormány is érdekelt ebben, mert az extraprofitadót szedhet be.

– Hát persze, erről beszélünk. Ők meg mindenféle egyéb magyarázatot, fizikai, meg technológiai magyarázatot fűznek hozzá, holott az egész nem szól másról, mint a pénzről.

– Ha nagyon muszáj lesz, mennyi idő lenne a kapacitás átállítása? Ha megvan a pénz, paripa, fegyver, technológia, mennyi idő? Gondolom, lennének leállások…

– Ezeket a munkálatokat menet közben kell elvégezni. Nem arról van szó, hogy teljesen új tornyokat kell kiépíteni, desztilláló, meg krakkoló tornyokat, hanem a meglévőket kell átalakítani. Azt gondolom, hogy másfél–két év alatt ez már simán megoldható lett volna. És mióta beszélünk erről? 2022 februárja, vagy mondjuk áprilisa óta eltelt három év. Nem igaz, hogy nem léptünk előre!

Egyébként lépett a MOL is, csak nem árulja el, nem fogja, mondjuk úgy, hogy nem akarja meghazudtolni az államot.

Arról nem is beszélve, és ebben viszont nagy igazsága van a MOL-nak, hogy ha a Barátság kőolajvezetéket elzárják, akkor az azt jelenti, hogy felére csökken a betáplálási forrás. Tehát a diverzifikáltságunkat elveszítjük, mert marad az Adria-vezeték. És az Adria-vezetéken a horvátok négyszeresére emelték a tranzitdíjat ahhoz képest, mint ami máshol van. Ha valahol lehetne szerepe az Európai Uniónak vagy a Bizottságnak, az például az lehetne, hogy az orrára koppint a horvátoknak, hogy ne éljetek vissza a monopolhelyzettel, mert nincs alternatíva.

– Nyilván a horvátok azért is ilyen szőrösszívűek, mert nekik azért Hernádi Zsolt még mindig a bögyükben van.

– Igen, egy jól működő horvát–magyar, vagy mondjuk egy INA–MOL kapcsolat esetén valószínű, hogy ezt már régen megoldották volna. Gyorsan hozzáteszem, hogy a horvátoknál nem történt olyan jellegű technológiai fejlesztés, ami indokolta volna azt, hogy ők most két lépcsőben duplájára, majd utána még annak is a duplájára emeljék a tarifát.

– Mindezekből következik-e valami az üzemanyagárakra nézve, ha az orosz szállítás kiesik?

– Figyelembe kell venni, hogy ez egy piaci termék. Nem a MOL az egyetlen szereplő ezen a piacon. Lehet, hogy a MOL-nak a profittartalma alacsonyabb lesz, nem annyi, mint amit az elmúlt két évben megszokott. Nagy valószínűséggel azt az 5–15 százalékkal növekvő költséget, ami abból származik, hogy nem a Barátságból, hanem az Adriából érkező tengeri olajat tudják feldolgozni és eladni, azt nem fogja egy az egyben rányomni a fogyasztókra a MOL, mert a fogyasztói piacon vannak más szereplők is, akik viszont olcsóbban adják, azaz ezt nem fogja tudni megengedni magának.

– Van még az atomenergia. Azt tudjuk, hogy léteznek orosz típusú fűtőelemek amerikai kínálatban is, talán franciában is. Megdrágítaná az áram előállítását, ha átállnának az orosz fűtőelemekről?

– Bevallom őszintén, nem tudom, hogy mennyiért adják az oroszok, meg mennyiért adnák mondjuk az amerikaiak. Vélhetően

az oroszoknak azért van ilyen erős pozíciójuk, mert Oroszországban sokkal lazábban kezelik a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat, emiatt sokkal olcsóbban tudnak előállítani jó minőségű dúsított uránt.

És nem csak mi veszünk tőlük fűtőelemet és dúsított uránt, hanem mondjuk az amerikaiak is. Itt az alapprobléma sokkal inkább az, hogy miközben valóban tudunk róla, hogy akár a Westinghouse, akár az Areva is elkezdte kidolgozni a nyomottvizes reaktorokhoz szükséges kazettás fűtőelemek előállítását, hogy helyettesíthető legyen, de arról nincs pontos információm, hogy az 1200 megawattos VVER–1200-asra is van-e már megfelelő fűtőelem. Nyilván minden megoldható és fejleszthető. Nem véletlen, hogy a külügyminiszter is hol az amerikaiakkal, hol a franciákkal tárgyal, és bejelenti, hogy valamifajta együttműködésre törekszünk, de hogy jelenleg van-e VVER–1200-as típushoz megfelelő töltet, azt nem tudom. Azt tudom, hogy a kisebb, tehát a Paks 1-hez való, azaz a VVER–440-eshez van. Úgy olvastam a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség oldalán, hogy a VVER–1000-eshez is van, már kipróbálták és működőképes az ilyen fűtőelem, de hogy az újfajtából, ami Paks 2-nek kellene, van-e, azt nem tudom.

– Nyilván megoldható lesz ez is előbb-utóbb.

– Kérdés, hogy milyen gyorsan, sikerül-e 2027-ig? Biztos emlékszik rá, hogy amikor kitört a háború, az utána következő egy hónapon belül rendkívüli szállítmányok érkeztek például fűtőelemből Oroszországból, Szlovákián keresztül is, tehát vélhetően sokkal nagyobb tartalékészlettel rendelkezünk, mint korábban, de hát egy idő után majd az is elfogy. Paks 2-nek meg maga az építkezése húzódik, egyelőre ott egy darab gödrünk van, az is beomlott, holott az eredeti terv szerint 2024–2025 környékén már a próbaüzemnek kellett volna folynia.

– Bármi is történik a gáz árával, az egy az egyben befolyásolja az áram árát is. Miért van az elektromos áram árképzése összekötve a földgázzal?

– Ez egy teljesen természetes törvényszerűség, a merit-ordernek hívják ezt. Amikor valamekkora áramigény érkezik, azt mindig a legalacsonyabb áron termelők kezdik el kielégíteni – például megújulók –, aztán jön a nukleáris, utána a szenes erőművek, majd a gázos erőművek, és

ha gázos erőművek nélkül nem lehet kielégíteni a jelentkező igényt, akkor bizony a gázos erőművek által kínált ár fogja meghatározni a többiek árát is,

ezt hívják merit-ordernek. Azaz valóban a földgáz ára és a villamos energia ára párhuzamosan együtt mozog.

– És ez független az adott ország energiamixétől?

– Azért nem független, mert van olyan ország, ahol például alig-alig van gázos erőmű, például a skandinávoknál. Ott szinte mindent vízből állítanak elő, meg szélből. Tehát ott nem a gáz fogja meghatározni, ezáltal ott sokkal alacsonyabb a villamos energia ára.

– Mi pedig köztes helyzetben vagyunk.

– Azért vagyunk köztes helyzetben, mert Magyarországon rugalmas erőmű nincsen. Dicséretes, hogy ennyire élen járunk a napelemmel. De ha lemegy délután 5-kor a nap, hogy azt lehessen pótolni, annak a rugalmassága hiányzik a rendszerből. Vannak a zsinórerőművek, mint a Paksi Erőmű, vagy mondjuk a Mátra, de a Mátra is most már napok óta leállt, az is egy elég bizonytalan erőmű, ráadásul nem is túl nagy a teljesítménye. A gázos erőművek azok, amelyek a rugalmasságot tudják biztosítani, mivel vizesek alig vannak nálunk. A mi energiamixünkben a gázból előállított villamos energiának sokkal nagyobb a dominanciája, mint máshol.

– A magyar kormány azt mondja, mindent megtesznek, hogy az Európai Bizottság tervéből ne legyen semmi. Ugyanakkor ennek elfogadásához elég a minősített többség, tehát legalább hat tagállamnak kellene elleneznie. Van bármi esély rá, hogy megakadályozzák az oroszokról való leválás tervének elfogadását?

– Nem csak Magyarország és Szlovákia vásárol orosz fosszilis energiahordozót. Ez azért mindenki számára legyen világos. Van egy olyan oldal, a Russian Fossil Tracker, ahol meg lehet nézni, hogy a háború kitörése óta mennyi pénzért vásároltak fosszilis energiahordozót az oroszoktól. Az Európai Unióból 210 milliárd euróért vásároltak. Ennek fele körülbelül olaj. Picivel kevesebb, mint fele a gáz, és nagyon minimális a szén.

Tehát nem csak mi vásárolunk, bárki bármit mond.

És ebben az elszámolásban az álcímkézett import nincs is benne. Tehát azt gondolom, hogy még nem kell egy az egyben készpénznek venni ezt, a háttérben valószínűleg nagyon komoly lobbizás folyik, hogy a határozatot felpuhítsák.

Kapcsolódó

Orbán Viktor: Ha nem engedik, hogy orosz fűtőelemeket használjunk a paksi erőműbe, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani

A miniszterelnök reagált a Bizottság keddi döntésére az orosz energiahordozók leválásáról. Úgy fogalmazott: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar

A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.

KÉK HÍREK

Videó: Budapesten mosta a maffia pénzét egy hálózat, a két szír vezető szökésben van - a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy összehangolt akcióban számolt fel egy pénzmosó hálózatot, ami erre a célra átalakított autókban hordta be az országba és küldte tovább a készpénzkötegeket. A hatóságok 18 helyszínen tartottak kutatást, és több mint 540 millió forintnyi vagyont vontak el, 10 embert gyanúsítanak.

KULT

13 évesen meg akarták erőszakolni, nem tudta, mi a különbség a Star Wars és a Star Trek közt, és inkább okos akart lenni, mint filmsztár – 45 érdekesség a 45 éves Natalie Portmanről

John F. Kennedyt, Anakin Skywalkert, Francisco Goyát, VIII. Henriket és Thort is magába bolondította, nem véletlenül.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nem küldtek mentőt Gálvölgyi Jánoshoz, már vádemelésnél tart az ügy

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség emelt vádat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt négy mentődolgozó ellen. A vádirat szerint a mulasztásuk miatt az életveszélyes állapotban lévő színművész szakszerű ellátása teljesen elmaradt.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, 140 milliós kárt okozhatott, az ÁSZ elnöke mérlegel

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje Birót, emellett 23 millió forint vagyonelkobzást is kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.

KÉK HÍREK

Azt hitték, a medve játék: Egy nap alatt hárman kerültek kórházba Erdélyben

Egy portugál pár a Transzfogarasi úton autójukból akart fotót készíteni egy medvéről, de a nyitott ablakon át az állat rájuk támadt. Egy 18 éves lány etetni próbálta a csúcsragadozót.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Évekig rejtett kamerával figyelte a balatonalmádi jegyzőt, most 600 ezres bírságot kapott a volt polgármester

Jogerősen elmarasztalta a korábbi településvezetőt a Veszprémi Járásbíróság tiltott adatszerzés miatt. A férfi a klímaberendezésbe rejtett kamerával és mikrofonnal figyelte a hivatali jegyzőt.

KÉK HÍREK

Ezzel a biliárddákóval verte halálra kislánya szeme láttára húgát a nógrádi testvérgyilkos, az ügyészség 10 évet kért rá

Emberölés miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség a 44 éves ecsegi férfival szemben. A vádirat szerint ittasan, egy biliárddákóval végzett a testvérével egy vita után.

KÉK HÍREK

„Ne menjen a közútra az, aki halálos balesetet okozott” - Három hónapig szabadon kocsikázhatott a rendőrt halálra gázoló férfi

Három hónappal a baleset után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki és intézkedett vezetési jogosultságának szüneteltetéséről annak a 27 éves férfinak, aki március 19-én elütötte a 22 éves Zalavári Bálint Zsolt rendőrt Veszprém mellett. Az áldozat apját felháborította az eljárás lassúsága, szerinte a gázoló a részvétét sem fejezte ki azóta.

SZEMPONT

„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön

Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 08.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...) akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Robbanás a Debreceni Egyetemen: egy teljes épületet kellett lezárni, mindenkit hazaküldtek

Elektromos robbanás történt a Debreceni Egyetem Kémiai Épületében egy transzformátor felújítása közben. Egyelőre nem tudni, hogy megsérült-e valaki, és az áramellátás helyreállításáról sincs információ.

KULT

Krasznahorkai László: Erősen gondolkodom a kiszálláson

A Nobel-díjas író egy marosvásárhelyi közönségtalálkozón beszélt arról, hogy komolyan fontolgatja az írás abbahagyását. Krasznahorkai László azonban azt is elmondta, a döntést tudatosan halogatja.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, feleségét felfüggesztett börtönre ítélnék

Biró Ferenc Pált hivatali visszaéléssel, közokirat-hamisítással és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Az Integritás Hatóság elnöke a minap több interjúban is kitálalt, szerinte az az ellene indított büntetőeljárás teljes mértékben koholt vádakon alapul.

SZEMPONT

VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2026. június 08.

Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások. A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.

Kapcsolódó

Megjelent a rendelet: holnaptól nem adnak ki vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket Magyarországon

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint június 6-tól leállítják a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A már itt lévő dolgozók a papírjaik lejártáig maradhatnak, de újak már csak egy másik, szigorúbb jogcímen érkezhetnek.