Holoda Attila a benzinársapka kivezetéséről: A kormány indoklása nem fedi a valóságot
Az olajársapkára vonatkozó szankcióknak semmi köze a kormányzati intézkedésekhez, a brüsszeli döntés ugyanis nem okozott áremelkedést – mondta az energetikai szakértő.
Mint azt mi is megírtuk, kedden késő este jelentette be Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, hogy aznap 23 órától megszűnik a benzinárstop a kritikussá vált üzemanyag-ellátási problémák miatt. Azaz szerdától már csak piaci áron lehet tankolni.
Holoda Attila szerint
az már látszott, hogy nem lehet tartani az üzemanyag-ellátás biztonságát, így szerinte az ársapka megszüntetése pozitív fejlemény.
Az energetikai szakértő az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a pánik miatt már olyanok is vásároltak üzemanyagot, akiknek erre nem is volt szükségük. Ráadásul a Dunai Finomító is hosszabb kiesés után most kezdett újraindulni. Így az is látszott, hogy szükség lenne azokra az importőrökre, akik az ársapka miatt leálltak a szállítással, és olyan helyen értékesítettek, ahol nem volt árkorlát. Az ő visszatérésük még akár 1,5 hónap is lehet.
Holoda úgy véli, hogy
az olajársapkára vonatkozó szankcióknak semmi köze a kormányzati intézkedésekhez. A brüsszeli döntés nem okozott áremelkedést, sőt, csökkent az olaj ára 5 dollárt a tőzsdén.
Elmondta, hogy a MOL még továbbra is az orosz olajból dolgozik, amit olcsóbban kapunk, azaz a kormány indoklása nem fedi a valóságot.
Szerinte a benzinársapka megszűnésének nem lesz inflációt növelő hatása, mert a cégek már fél éve piaci áron vehetnek csak üzemanyagot, ez pedig már beépült az árakba.
A szakértő véleménye szerint a Mol már többször is jelezte a gondokat, de a kialakult káosz lehetett az ok, amiért a kormány most döntött a magánszemélyek részére megállapított kedvezményes ár eltörléséről, ugyankkor a döntést rá lehetett fogni a brüsszeli olajembargóra.
Mint azt mi is megírtuk, kedden késő este jelentette be Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, hogy aznap 23 órától megszűnik a benzinárstop a kritikussá vált üzemanyag-ellátási problémák miatt. Azaz szerdától már csak piaci áron lehet tankolni.
Holoda Attila szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.
Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.
Karácsony úgy fogalmazott, ezeknek az üzeneteknek a lényege az volt, hogy könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni, ha a kormányváltás megakadályozása érdekében „felzavarná az ellenzéki állóvizet”.
Amikor arról kérdezték, hogy ez zsarolásnak tekinthető-e, azt mondta: „Nem, nem, de hát ez mégiscsak egy üzenet.”
Szerinte az utóbbi időszakban megszakadt a kapcsolat a főváros és a kormány között. Azok a miniszterek, akikkel korábban tárgyalt, már nem veszik fel a telefont, és az üzenetekre sem válaszolnak.
A kormány és Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás mértékéről tárgyal. A főváros szerint az adó jogszerűtlen, ezért nem fizeti be, a kormányzati elvonások miatt pedig eddig csak különböző jogi-pénzügyi megoldásokkal sikerült elkerülni a csődhelyzetet. A szolidaritási adó mértékét egyébként a székesfehérvári fideszes városvezetés is túlzónak tartja.
Karácsony Gergely a 2026-os választással kapcsolatban azt mondta:
„Én nem készülök a 2026-os parlamenti választás kapcsán semmilyen, az ellenzéki vagy a belpolitikát meghatározó dologra. Nyilván, abban vagyok érdekelt, hogy egy Budapest- és önkormányzatbarát kormánya legyen Magyarországnak, és ezt sokkal inkább látom egy ellenzéki győzelemtől, mint azt, hogy a kormány hirtelen ráeszmél arra, hogy eddig rossz úton járt. Viszont én nem tudok semmilyen politikai és erkölcstelen dílbe belemenni azért, hogy a városom egyébként megkapja azt, ami jár neki.”
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.
Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.
Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.
Magyar Péter 39 százalékkal az első. A második Hadházy Ákos 34 százalékkal, ami két százalékpontos erősödés. A harmadik Orbán Viktor, aki egy százalékponttal gyengült.
Hadházy eredménye azért figyelemre méltó, mert alacsonyabb ismertséggel érte el, mint az élmezőny többi tagja. Karácsony Gergely ugrott a legnagyobbat: 26-ról 30 százalékra lépett előre, ebben feltehetően szerepet játszott a Budapest Pride melletti kiállása.
Szijjártó Péter csak 1 százalékponttal maradt el Orbán Viktortól. A kormánypárti politikusok közül Gulyás Gergely 22, Lázár János 21 százalékon áll. Kocsis Máté 16 százalékon, és az ismertsége is alacsonyabb.
A Tisza Párt több politikusánál még alacsonyabb az ismertség. Tarr Zoltánt 51, Bódis Krisztinát 59 százalék ismeri, és az adatfelvétel egy időben zajlott a Tarról megjelent videók napirendre kerülésével. Magyaron kívül egyedül Ruszin-Szendi Romulusz tartozik az ismertebb tiszás politikusok közé, ő a hatodik helyen áll a népszerűségi rangsorban.
A mezőny végén a kispárti politikusok sorakoznak. Kovács Gergely 21 százalékos kedveltségen, Toroczkai László 13 százalékon, Dobrev Klára 10 százalékon áll. Dobrev ezzel is a dupláját éri el az előző DK-s pártelnök, Gyurcsány Ferenc népszerűségének, ám a vizsgált 15 politikus közül így is az utolsó.
Sulyok Tamás köztársasági elnök 13 százalékon áll, ami három százalékpontos csökkenés az áprilisi adathoz képest, ezzel az utolsó előtti.
A rendszerváltás óta jellemző volt, hogy az államfő vezeti a listát; ez Göncz Árpádnál, Mádl Ferencnél, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is így volt. Ennyire népszerűtlen és kevéssé ismert államfője a rendszerváltás után valószínűleg nem volt még Magyarországnak, kivéve talán Novák utolsó néhány hetét a kegyelmi ügy után.
A miniszterelnök-jelölti preferenciák is hasonló képet mutatnak, mint áprilisban. A teljes mintában Magyar Péter most 6 százalékponttal vezet Orbán Viktor előtt.
Ennek fő oka, hogy a mögötte egységesen felsorakozó Tisza-tábor nagyobb, mint az Orbánt egyöntetűen támogató Fidesz-bázis. Más pártok szavazói között Magyar egy kicsit népszerűbb, bár az előnye csökkent. Összességében Orbán hátránya ebben az összevetésben valamivel kisebb, mint amekkora a Fideszé a Tiszával szemben.
A 21 Kutatóközpont augusztus végén 15 vezető politikus kedveltségét és ismertségét mérte. A kedveltségi arány azt mutatja, hányan látnák szívesen fontos politikai szerepben az adott politikust az ötfokú skálán a 4-es és 5-ös értékek alapján, írja a 24.hu.
Az erőviszonyok lényegében nem változtak az áprilisi kutatáshoz képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lengyel külügyminiszter Szijjártónak: Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter
A magyar külügyminiszter a pekingi díszszemlén Putyin, Hszi és Kim társaságában masírozott. A NATO/EU-vezetők közül rajta kívül csak Robert Fico tűnt fel.
„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.
Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.
Kína tíz év után újra megrendezte a második világháború lezárását ünneplő katonai parádét. A pekingi Tienanmen téri ünnepségre a NATO- és az EU-tagok közül csak Szijjártó Péter és Robert Fico szlovák kormányfő ment el.
A magyar és a lengyel kormány Donald Tusk hatalomra kerülése óta nincs jó viszonyban, a kapcsolatot oda-vissza szólogatások jellemzik. Legutóbb heves szóváltás alakult ki a két külügyminiszter között, miután Szijjártó a Barátság vezeték elleni támadásról posztolt az X-en.
„Úgy tűnik, a másik csapatban játszol, Péter” – írta Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter ahhoz a fotóhoz, amelyen Szijjártó Péter a pekingi katonai parádén Kim Dzsongun, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin társaságában vonul, vette észre a Telex.
Szijjártó a díszszemle után a magyar–kínai gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt Kínában. Szerinte Magyarország és Kína most a kétoldalú együttműködés rekordidőszakát éli, és a felek készen állnak ennek folytatására, a kapcsolatok további mélyítésére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Konzultációt indítana Lázár, emeljék-e 140-150 km/órára a sebességhatárt az autópályák bizonyos részein
A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt. Közölte, ő azt támogatná, ha a városokban lassabban, az autópályán viszont gyorsabban haladnának az autók.
Lázár János hétfőn a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott sajtótájékoztatót, ahol a KRESZ lehetséges változtatásairól is beszélt. Elmondta, hogy
technikailag megoldható lenne az autópályákon a 130 kilométer per órás sebességhatár 140-re emelése, de a lakossági visszajelzések eddig inkább ellene szóltak. A kormány ezért nemzeti konzultációt indít a témában.
A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt:
a buszok 100 helyett 110, a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók pedig 80 helyett 90 kilométer per órával közlekedhetnének.
Hozzátette: ő azt támogatná, ha a városokban lassabban, az autópályán viszont gyorsabban haladnának az autók. A statisztikák szerint a súlyos vagy halálos balesetek egyharmadát a nem megfelelő sebességválasztás okozza, a leggyakoribb ok viszont az elsőbbségadás elmulasztása.
Lázár szerint Magyarországon az autópályákon már most 140–150, sőt esetenként 160 kilométer per óra az átlagsebesség.
„Alapvetően a személyes felelősségben hiszek. Értem, hogy az államnak mindent szabályoznia kell. Németországban szakaszos sebességkorlátozások vannak, és a németeknél a balesetek kézben tarthatók, a halálos balesetek száma csökkenthető, nyilván jobb műszaki állapotú járműpark mellett, és valószínűleg jobban is vezetnek a németek, mert nagyobb a személyes felelősségük. Az a veszély nem fenyeget, hogy német rendszerre állunk át, erre nincs társadalmi fogadókészség.”
A sajtótájékoztatón felmerült az átlagsebesség-mérés kérdése is. A rendszer nemcsak egy adott ponton, hanem hosszabb szakaszon mérné a sebességet. A miniszter elmondta, hogy erről is kikérik majd az emberek véleményét, de a bevezetést nem tervezik, mert „kellőképpen genyó rendszer”. Hozzátette: „Akkor az a kérdés marad csak, hogy minek építettünk autópályákat?”
A sebességhatárokról szóló viták kapcsán felidézték, hogy Lázár János 2011-ben, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, egy Audi S8-assal közlekedett, amelyre lézerblokkolót szereltek. Ez az eszköz a traffipaxok kijátszására alkalmas. Magyarországon 2003 óta legális, ha nem zavarja meg a mérést, de politikusok esetében a használatát nem tartják etikusnak.
A sebességhatár kérdéséről szakértők is elmondták a véleményüket. Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint: „A gyorshajtás nem csak egy technikai dolog. Súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal.” Úgy látja, hogy a miniszter nyilatkozata más utakon is a gyorsabb haladásra ösztönözheti az autósokat - írja a 444.hu.
Lázár János hétfőn a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott sajtótájékoztatót, ahol a KRESZ lehetséges változtatásairól is beszélt. Elmondta, hogy
technikailag megoldható lenne az autópályákon a 130 kilométer per órás sebességhatár 140-re emelése, de a lakossági visszajelzések eddig inkább ellene szóltak. A kormány ezért nemzeti konzultációt indít a témában.
A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
