Holoda Attila a benzinársapka kivezetéséről: A kormány indoklása nem fedi a valóságot
Az olajársapkára vonatkozó szankcióknak semmi köze a kormányzati intézkedésekhez, a brüsszeli döntés ugyanis nem okozott áremelkedést – mondta az energetikai szakértő.
Mint azt mi is megírtuk, kedden késő este jelentette be Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, hogy aznap 23 órától megszűnik a benzinárstop a kritikussá vált üzemanyag-ellátási problémák miatt. Azaz szerdától már csak piaci áron lehet tankolni.
Holoda Attila szerint
az már látszott, hogy nem lehet tartani az üzemanyag-ellátás biztonságát, így szerinte az ársapka megszüntetése pozitív fejlemény.
Az energetikai szakértő az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy a pánik miatt már olyanok is vásároltak üzemanyagot, akiknek erre nem is volt szükségük. Ráadásul a Dunai Finomító is hosszabb kiesés után most kezdett újraindulni. Így az is látszott, hogy szükség lenne azokra az importőrökre, akik az ársapka miatt leálltak a szállítással, és olyan helyen értékesítettek, ahol nem volt árkorlát. Az ő visszatérésük még akár 1,5 hónap is lehet.
Holoda úgy véli, hogy
az olajársapkára vonatkozó szankcióknak semmi köze a kormányzati intézkedésekhez. A brüsszeli döntés nem okozott áremelkedést, sőt, csökkent az olaj ára 5 dollárt a tőzsdén.
Elmondta, hogy a MOL még továbbra is az orosz olajból dolgozik, amit olcsóbban kapunk, azaz a kormány indoklása nem fedi a valóságot.
Szerinte a benzinársapka megszűnésének nem lesz inflációt növelő hatása, mert a cégek már fél éve piaci áron vehetnek csak üzemanyagot, ez pedig már beépült az árakba.
A szakértő véleménye szerint a Mol már többször is jelezte a gondokat, de a kialakult káosz lehetett az ok, amiért a kormány most döntött a magánszemélyek részére megállapított kedvezményes ár eltörléséről, ugyankkor a döntést rá lehetett fogni a brüsszeli olajembargóra.
Mint azt mi is megírtuk, kedden késő este jelentette be Gulyás Gergely miniszter és Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, hogy aznap 23 órától megszűnik a benzinárstop a kritikussá vált üzemanyag-ellátási problémák miatt. Azaz szerdától már csak piaci áron lehet tankolni.
Holoda Attila szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Hang: 4,4 milliárd forintot tettek át Mészáros Lőrinc egyik cégéből a magántőkealapjába
Az Envirotis Holdingból kivett pénz a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került. Közben a cégcsoportnál a vagyonelemek értékesítése is elindult, és a dolgozóktól a gépek felértékelését kérték.
A Magyar Hang információi szerint az elmúlt napokban mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Envirotis Holding Zrt.-ből. A lap úgy tudja, az összeg a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került, amely szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.
A cikk szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt.
Egy informátor azt mondta a lapnak, az Envirotis számláin alig két-három havi bér kifizetésére elég pénz maradhatott.
Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján a társaság az elmúlt években jelentős nyereséget termelt. A Magyar Hang azt írta, hogy 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban pedig 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el a cég. Tavaly ez 690 millió forintra csökkent.
A lap szerint közben a cég vagyonelemeinek értékesítése is elindult. Úgy tudják, az elmúlt napokban a holding tatai és oroszlányi cégeitől 200-300 millió forint értékben vittek el gépeket, főként földmunkagépeket, valamint más berendezéseket. Azt is írták, hogy a dolgozóknak utasításba adták: becsüljék fel minden értékesíthetőnek tűnő gép értékét, hogy gyorsabban menjen egy későbbi eladás.
„Ezzel lenullázták az Envirotist, innentől ez már egy zombi-cég, idő kérdése, hogy mikor szűnik meg. Ha a holding minden tagja bedől, akár 200-250 ember is utcára kerülhet”
– mondta a lapnak egy volt dolgozó.
A Magyar Hang azt is írta, hogy a vagyonmentés a Mészáros-csoport tagjaiból már a választások előtt elkezdődött. Felidézték, hogy a G7 akkor arról számolt be: a vasútiparban érdekelt V-Híd Network Kft.-ből 4,5 milliárd forintot vontak ki.
Az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata pedig a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft., amely a Cicahomok bánya „rekultivációját” is végzi. A Magyar Hang szerint ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen álló egykori bányát. A cikk azt is írja, hogy a gödörben az elmúlt évtizedekben egy tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.
A lap arról is beszámolt, hogy munkatársaik nemrég a Greenpeace aktivistáival jártak a kft. Oroszlány melletti telephelyén. Azt írták, olyan információkat kaptak, amelyek szerint a szennyező anyagok már a telep területén kívül folyó Pénzes patakot is elérték. Hozzátették, hogy erről a helyszínen saját szemükkel is meggyőződtek, a Greenpeace pedig mintát vett. Ennek eredménye a cikk szerint hamarosan ismert lesz.
A Magyar Hang kereste az ügyben az Envirotist, de a társaság a cikk megjelenéséig nem válaszolt.
A Magyar Hang információi szerint az elmúlt napokban mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Envirotis Holding Zrt.-ből. A lap úgy tudja, az összeg a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került, amely szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.
A cikk szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordított a Tisza Párt Pakson, Cseh Tamás legyőzte Süli Jánost
Pénteken megszámolták az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is a Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. A múlt vasárnap közölt eredmények után még Süli János vezetett 138 szavazattal, végül azonban Cseh Tamás nyert.
Pénteken az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is megszámolták Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. Ez alapján a Tisza Párt jelöltje, Cseh Tamás nyerte a választást, vagyis a párt a múlt vasárnap közölt eredményekhez képest fordítani tudott ebben a körzetben, írja a Telex.
Akkor még Süli János vezetett 138 szavazattal Cseh előtt. A névjegyzékben 2037 átjelentkező és külképviseleten szavazó szerepelt, és ezeknek a voksoknak a döntő többsége a tiszás jelölthöz került.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint
100 százalékos feldolgozottságnál Cseh Tamás 47,42 százalékkal, 20 880 szavazattal nyert. Süli János a voksok 45,39 százalékát, 19 987 szavazatot kapott a Tolna megyei 3-as számú választókerületben. A Mi Hazánk jelöltje, Janecska Zoltán 6,05 százalékot szerzett.
A Tisza Pártnak így jelenleg 138 képviselői mandátuma van, de ez a szám még nőhet. Több olyan választókerület is van az országban, ahol az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksai a Tisza Párt jelöltjét hozhatják ki győztesnek.
Süli János a Paksi Atomerőmű egykori igazgatója volt. Öt éven át miniszterként, majd néhány hónapig államtitkárként felelt az erőmű bővítéséért Orbán Viktor harmadik, negyedik és ötödik kormányában.
Pénteken az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is megszámolták Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. Ez alapján a Tisza Párt jelöltje, Cseh Tamás nyerte a választást, vagyis a párt a múlt vasárnap közölt eredményekhez képest fordítani tudott ebben a körzetben, írja a Telex.
Akkor még Süli János vezetett 138 szavazattal Cseh előtt. A névjegyzékben 2037 átjelentkező és külképviseleten szavazó szerepelt, és ezeknek a voksoknak a döntő többsége a tiszás jelölthöz került.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Börtönbe is kerülhet, aki most iratokat semmisít meg: keményen figyelmeztetett a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság
A NAIH a kormányváltás körüli pletykákra reagálva figyelmeztetett a jogszerűtlen iratmegsemmisítés következményeire. Hangsúlyozták, hogy a pénzügyi és számviteli iratoknak törvényben előírt megőrzési idejük van.
Miközben a Tisza Párt napok óta attól tart, hogy a kormány a hatalomátadás előtt megsemmisítheti a terhelő dokumentumokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelmeztetést adott ki a jogszerűtlen iratkezelés következményeiről. A hatóság ugyanakkor közölte, nincs információja arról, hogy bármelyik állami szervnél történt volna ilyesmi.
A NAIH hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatokat tartalmazó iratokat csak szigorú szabályok szerint, például megfelelő engedélyezés és levéltári jóváhagyás után lehet megsemmisíteni.
„Különösen kiemelendő az, hogy az államháztartási, illetve a számviteli szabályok a kötelezettségvállalások, a pénzmozgások, az azokra vonatkozó dokumentumok jogszabályban meghatározott időpontig történő megőrzéséről rendelkeznek, azokat e meghatározott időpont előtt törölni, selejtezni jogszerűen nem lehetséges” – áll a közleményben.
A Belügyminisztérium néhány napja közölte: március 20-án és 26-án vásároltak két közepes teljesítményű iratmegsemmisítőt. A tárca ezt azzal indokolta, hogy a korábban használt gépek elromlottak és nem lehetett őket megjavítani. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban bejelentette, hogy létrehoztak egy olyan online felületet, ahol névtelenül lehet feltölteni azokat a dokumentumokat, amelyeket a bejelentők szerint megsemmisítés fenyeget. A pártelnök szerint több minisztériumból és háttérintézményből is olyan hírek jutottak el hozzájuk, hogy felpörgették a titkosított és esetlegesen terhelő iratok darálását. Aki megszegi a vonatkozó törvényeket, az közérdekű adattal való visszaélés bűncselekménye miatt felelősségre vonható.
„Emellett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét, illetve az arra vonatkozó adatkiadási, illetve tájékoztatási kötelezettséget akadályozó, azt ellehetetlenítő magatartás fegyelmi, munkajogi felelősség megállapítását is megalapozhatja” – figyelmeztetett a hatóság.
Miközben a Tisza Párt napok óta attól tart, hogy a kormány a hatalomátadás előtt megsemmisítheti a terhelő dokumentumokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelmeztetést adott ki a jogszerűtlen iratkezelés következményeiről. A hatóság ugyanakkor közölte, nincs információja arról, hogy bármelyik állami szervnél történt volna ilyesmi.
A NAIH hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatokat tartalmazó iratokat csak szigorú szabályok szerint, például megfelelő engedélyezés és levéltári jóváhagyás után lehet megsemmisíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Döntött a kormány a védett üzemanyagár meghosszabbításáról
A miniszter bejelentette, hogy a leköszönő kormány a szerdai ülésén döntött a védett üzemanyagár meghosszabbításáról. A miniszterelnök már alá is írta a vonatkozó rendeletet.
Az utolsó pillanatban lépett a leköszönő kormány: meghosszabbították a védett üzemanyagárat, de a labdát azonnal át is dobták az új Országgyűlésnek, amelynek így ez lesz az egyik első, azonnali döntést igénylő feladata. Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a távozó kabinet a szerdai kormányülésen döntött a védett ár fenntartásáról, és az erről szóló rendeletet a miniszterelnök már alá is írta, közölte az MTI. A miniszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a hosszabb távú megoldás már az új parlament feladata lesz.
„Ahhoz, hogy a kormányváltás után is védett üzemanyagár legyen, az új Országgyűlésnek is ennek megfelelő döntést kell hoznia, ezért a szükséges jogszabályt az Országgyűléshez benyújtjuk, arról az új parlament azonnal dönthet” – fogalmazott Gulyás.
A miniszter hozzátette, a leköszönő kormány biztosítani fogja a rendezett és gyors átadás-átvétel feltételeit. A bejelentés közvetlen előzménye, hogy Magyar Péter pénteken felszólította a kormánypártokat, hosszabbítsák meg a védett árra vonatkozó intézkedést május végéig, mivel az a Tisza Párt kormányra lépése előtt lejárna.
Magyar Péter csütörtökön egyeztetett Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, a találkozó után pedig a Tisza Párt közölte: a felek megállapodtak arról, hogy fenntartják a védett üzemanyagárat.
A védett üzemanyagár lényegében egy kormány által meghatározott árplafon a 95-ös benzinre és a dízelre, ami a magyar rendszámú járművekre vonatkozik. Bár az intézkedés a lakosságot védi a világpiaci árak ingadozásától, szakértők szerint a rendszer már recseg-ropog és torzítja a piaci folyamatokat.
A védett ár jövőjéről szóló döntés az új Országgyűlés egyik első feladata lesz. A parlamenti munka előkészítése már zajlik, a Tisza Párt egyeztetett a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselőivel. Az új Országgyűlés alakuló ülése várhatóan május 9-én vagy 10-én lesz, amelyre Magyar Péter országos rendezvényt is hirdetett a Kossuth térre.
A védett üzemanyagárat a kormány március elején vezette be, a jövedéki adó csökkentésével és a stratégiai készletek egy részének felszabadításával együtt.
Az utolsó pillanatban lépett a leköszönő kormány: meghosszabbították a védett üzemanyagárat, de a labdát azonnal át is dobták az új Országgyűlésnek, amelynek így ez lesz az egyik első, azonnali döntést igénylő feladata. Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a távozó kabinet a szerdai kormányülésen döntött a védett ár fenntartásáról, és az erről szóló rendeletet a miniszterelnök már alá is írta, közölte az MTI. A miniszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a hosszabb távú megoldás már az új parlament feladata lesz.
„Ahhoz, hogy a kormányváltás után is védett üzemanyagár legyen, az új Országgyűlésnek is ennek megfelelő döntést kell hoznia, ezért a szükséges jogszabályt az Országgyűléshez benyújtjuk, arról az új parlament azonnal dönthet” – fogalmazott Gulyás.
A miniszter hozzátette, a leköszönő kormány biztosítani fogja a rendezett és gyors átadás-átvétel feltételeit. A bejelentés közvetlen előzménye, hogy Magyar Péter pénteken felszólította a kormánypártokat, hosszabbítsák meg a védett árra vonatkozó intézkedést május végéig, mivel az a Tisza Párt kormányra lépése előtt lejárna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
