Hófúvás után jön a csontig hatoló, mínusz 20 fokos fagy és az ónos eső
Szerdán a keleti országrészben várható friss hó, péntek reggelre brutális hideg várható. A mentők és a közútkezelők is teljes készültségben várják a legkeményebb napokat.
A tél a következő három napban szinte minden arcát megmutatja: a szerdai borongós, fagypont körüli időjárást csütörtökön hófúvás, pénteken pedig akár mínusz 20 fokos, csontig hatoló fagy és ónos eső is követheti, írja az Időkép.
Szerda reggelre a havazás megszűnik, és többnyire erősen felhős, borongós marad az ég, csak rövidebb napos időszakok lehetnek.
Az északnyugati szél mérsékelt, néhol élénk lesz. Hajnalban -5, kora délután 0 fok körül alakul a hőmérséklet a térségben.
Csütörtökön nyugat felől egyre többfelé felszakadozik a felhőzet és kisüt a nap, a csapadék pedig megszűnik, bár a nap első felében keleten és északkeleten még sokfelé havazhat.
Az északnyugati szél többfelé élénk, erős lesz, így hófúvás továbbra is kialakulhat. Kora reggel -12 és -4, napközben -5 és +1 fok között alakulhat a hőmérséklet.
Pénteken aztán nyugat, északnyugat felől ismét beborul az ég, és napközben egyre többfelé kell csapadékra számítani, ami a havazástól a havas esőn és esőn át egészen a fagyott, illetve ónos esőig bármilyen formában megérkezhet.
A reggel brutális fagyot hozhat: a kevésbé felhős tájakon akár -15, -20 fokig is lehűlhet a levegő.
A nappali csúcshőmérséklet -9 és +2 fok között alakul.
A HungaroMet előrejelzése szerint szerda délelőttig a keleti országrészben még jelentős, helyenként 10-20 centiméternyi friss hó hullhat, az erős szél miatt pedig északkeleten hófúvás is kialakulhat,
írták. Az Országos Mentőszolgálat mindenkit fokozott óvatosságra int, mivel a havazás és az ónos eső idején jellemzően megszaporodnak a közlekedési balesetek és az elesésből származó sérülések. Az időseknek azt javasolják, hogy ha tehetik, inkább maradjanak otthon. A Magyar Közút több száz munkagéppel készül a hó- és síkosságmentesítésre. A pénteki napra készülve nem árt tisztában lenni a csapadékfajták közötti különbséggel sem: a fagyott eső esetében a vízcseppek már a levegőben megfagynak és apró jéggolyókként hullanak, míg a jóval veszélyesebb ónos eső túlhűlt, folyékony cseppekből áll, amelyek a földet érés pillanatában fagynak rá mindenre, tükörsima jégpáncélt vonva a felszínekre.
A tél a következő három napban szinte minden arcát megmutatja: a szerdai borongós, fagypont körüli időjárást csütörtökön hófúvás, pénteken pedig akár mínusz 20 fokos, csontig hatoló fagy és ónos eső is követheti, írja az Időkép.
Szerda reggelre a havazás megszűnik, és többnyire erősen felhős, borongós marad az ég, csak rövidebb napos időszakok lehetnek.
Az északnyugati szél mérsékelt, néhol élénk lesz. Hajnalban -5, kora délután 0 fok körül alakul a hőmérséklet a térségben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szétesik a magyar középosztály – az ELTE szerint már a diplomások 46 százaléka sem polgárosodott
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont felmérése kimutatta, hogy a felső réteg aránya 9-ről 5, a felső középrétegé 24-ről 14 százalékra zuhant, míg 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya. A Tisza Párt a teljes népességben 32 százalékkal vezet, a Fidesz pedig már csak a községekben és a 62 év felettiek körében népszerűbb.
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”
– mondta a tanulmányt bemutató Kovách Imre, az intézet kutatóprofesszora. Szerinte ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”, mert „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet”.
A kutatás szerint a népesség polgárosodásának mértéke is megrázóan csekély. Mindössze 5 százalék tekinthető polgárosodottnak és 25 százalék polgárosodónak, miközben a gyengén polgárosodott (36 százalék) és a nem polgárosodott (34 százalék) réteg együttesen a társadalom több mint kétharmadát teszi ki.
A középrétegesedés legnagyobb ellentmondásaként azt nevezték meg a kutatók, hogy bár a polgárosodó csoporton belül a munkások aránya 44 százalék, a társadalmi közép mégsem bővül, mert az érettségizettek 68, a diplomásoknak pedig a 46 százaléka gyengén vagy egyáltalán nem polgárosodott.
Ez a tömeges deklasszálódás komoly társadalmi konfliktusforrás lehet. A társadalmi átrendeződés a politikai preferenciákban is tükröződik.
A 2025 őszi adatfelvétel idején a teljes népesség körében a Tisza Párt 32, a Fidesz 29 százalékon állt, a Mi Hazánk 5, a többi kisebb párt pedig együttesen 12 százalékos támogatottsággal bírt. A biztos szavazók között a Tisza Párt előnye 6 százalékpont volt.
A Fidesz kizárólag a községekben vezetett, és csak a 62-63 éves korosztálytól vette át a vezetést, az ennél idősebbek körében pedig megkérdőjelezhetetlen volt az előnye. Ezzel szemben 58 éves korig a Tisza Párt volt népszerűbb. A kisvállalkozók körében a Tisza 36:17 arányban vezetett, míg a közvetlen termelésirányítók, szak-, betanított és segédmunkások körében 2-3 százalékos Fidesz-előnyt mértek.
A bizonytalanok a minta mintegy 10, a pártpreferenciájukat eltitkolók pedig 8 százalékát tették ki. Míg a bizonytalanok között felülreprezentáltak az alsóbb rétegek és a nem polgárosodottak, a titkolózók profilja összetettebb: bár szintén inkább az alsóbb rétegekhez kötődnek, körükben felülreprezentáltak az aktív korú, magasabban iskolázott csoportok.
Szabó Andrea, az ELTE Politikatudományi Intézetének főmunkatársa szerint a titkolózók „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.” Kovách Imre ehhez hozzátette, hogy a nagy Fidesz-előnnyel rendelkező Dél-Dunántúlon „nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.
A kutatók a polgárosodást az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség hármasával írják le, a polgár szerintük egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy. A mostani kutatással párhuzamosan más közvélemény-kutatók eltérő eredményeket is publikáltak 2025 őszén: a Nézőpont Intézet és a Magyar Társadalomkutató például a Fidesz előnyét mérte.
Via Telex
Négy év alatt 31-ről 43 százalékra duzzadt a magyar társadalom alsó rétegének aránya, miközben a felső és a felső középréteg jelentősen összezsugorodott. Ez derül ki az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézetének 2025 őszén végzett, 4000 fős reprezentatív felméréséből, amelynek eredményeit a Telex is ismertette. A ZRI-Závecz Research közreműködésével 2025. szeptember 25. és november 9. között, személyes megkérdezéssel készült kutatás adatait a 2021-es, 5000 fős alapkutatáséval vetették össze.
A vizsgált időszakban a felső réteg aránya 9-ről 5 százalékra, a felső középrétegé pedig 24-ről 14 százalékra esett vissza. Az alsó középréteg aránya csak enyhén, 36-ról 38 százalékra nőtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.
Míg a párt jelöltjeinek túlnyomó többsége példamutatóan gyűjtött, Sermer Ádám mezőkövesdi és Halmai Richárd budapesti jelölt esetében az ajánlások csaknem fele érvénytelen volt.
Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.
A budapesti 2-es választókerületben induló Halmai Richárd sem maradt le sokkal, 958 ajánlásából 440 volt érvénytelen (45,9%), nála a hibák 76 százaléka formai jellegű volt, például hiányosan kitöltött vagy azonosíthatatlan adatok miatt.
A DK a kiugró hibaszámot azzal magyarázta, hogy „viszonylag sok olyan választópolgár adott le tévedésből ajánlást ezekben a körzetekben, akiknek nem ezekben a választókerületben van az állandó lakcímük”. Az NVI adatai azonban ezt nem támasztják alá: a választási iroda ezt a hibatípust külön kezeli, és Sermernél mindössze 41, Halmainál pedig 35 ilyen esetet találtak.
Nem ez az egyetlen gyanús eset a párt körül. Bács-Kiskun megyében Király József, az MSZP helyi politikusa feljelentést tett, miután akarata ellenére szerepelt a neve a DK-s Simon Anita ajánlóívén. A DK a vádat azzal hárította el, hogy „az MSZP-s politikus DK-ellenessége közismert”, és nem először próbál „hazugságokat terjeszteni” róluk. Később kiderült, hogy egy helyi kutyapártos képviselő, Kordik Szabolcs is megtalálta adatait Simon ívein, holott ő sem támogatta a jelöltet.
Országosan a Nemzeti Választási Iroda negyven esetben tett vagy tesz feljelentést választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Három DK-s jelölt – Sárosy Zoltán, Csige Tamás és Keller László – ellen is indult eljárás, bár ők nem a legmagasabb hibaaránnyal gyűjtők közül kerültek ki.
A Mi Hazánk nyíregyházi jelöltjével, Kovács Koppány Zoltánnal szemben is feljelentést tettek, míg a párt józsefvárosi jelöltje, Kvacskay Károly 43,8 százalékos hibaaránnyal gyűjtött; nála nyolc olyan ajánlást is találtak, ahol az érintett személy már elhunyt, nem magyar állampolgár vagy más okból nem rendelkezett szavazati joggal. A helyi választási bizottság az ügyben feljelentést tett. A Kétfarkú Kutya Párt dabasi jelöltje, Sárközi Betti ellen szintén feljelentés érkezett. A 40 NVI-feljelentésből 24 a Gődény György-féle Normális Élet Pártjának jelöltjeivel szemben történt.
A Gődény-párt produkálta a legrosszabb, 50,7 százalékos országos hibaarányt. Egyik jelöltjük, a szigetvári Nagypál Georgina 296 ellenőrzött ajánlásából mindössze egyetlen volt érvényes.
A pártok rangsorában a Tisza Párt volt a legpontosabb 5,2 százalékos hibaaránnyal, őket a Fidesz-KDNP követte 8,1 százalékkal. A DK 14,1 százalékos átlagot ért el, míg a Jobbik gyanúsan magas, 24 százalékos hibaaránnyal dolgozott. A legprecízebb jelöltek a tiszás Sopov Ildikó és Gajda Attila voltak, 1,6 százalékos hibaaránnyal.
A júniusi választások után a rendőrség kilenc ügyben indított nyomozást választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával, nagyrészt hamis ajánlások miatt. Bár ezek az ügyek ritkán jutnak el a vádemelésig, a hatóságok komolyan veszik a bejelentéseket.
Kamupártokat idéző arányban adott le érvénytelen ajánlásokat a Demokratikus Koalíció két képviselőjelöltje, derült ki, miután a Nemzeti Választási Iroda részletes jelöltállítási adatait tovább elemezte a 24.hu.
Míg a párt jelöltjeinek túlnyomó többsége példamutatóan gyűjtött, Sermer Ádám mezőkövesdi és Halmai Richárd budapesti jelölt esetében az ajánlások csaknem fele érvénytelen volt.
Sermer Ádám 992 ellenőrzött ajánlásából 487 bizonyult érvénytelennek, ami 49,1 százalékos hibaarányt jelent. Az érvénytelenség okai között 169 adateltérés szerepelt, ami elavult adatbázis használatára utalhat, 135 esetben hibás volt a választói azonosító, ami szintén adatbázis-másolási hibát jelezhet. Emellett találtak 91 többes ajánlást is, vagyis ennyien kétszer írtak alá a jelöltnek, ami utcai gyűjtésnél rendkívül valószínűtlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.
A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.
A DDT-t a környezeti eredetű, tartós szennyezők közé sorolják, általában nem közvetlen permetezésből származik, hanem a múltbéli használat okozta talaj- és vízszennyezésből kerül be a növényekbe és a táplálékláncba. A felhalmozódott DDT hosszú távon mérgező, rákkeltő hatású lehet, és megzavarhatja a hormonrendszert.”
A Fogyasztóvédelem közlése szerint A Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósággal együttműködve gondoskodott a kifogásolt tétel forgalomból történő kivonásáról, valamint a fogyasztóktól történő visszahívásáról. A hatóság nyomonköveti a vállalkozás által megtett intézkedéseket, továbbá a visszagyűjtött termékek további sorsát (megsemmisítését vagy elszállítását)
A Fogyasztóvédelem a Facebookon arról számolt be, hogy a Fitodry Gyógy- és Fűszernövény Feldolgozó Kft. visszahívja a Fitodry Citromfű levél 100 g megnevezésű termékét. A bejegyzés szerint erre azért volt szükség, mert egy hatósági ellenőrzés nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagot mutatott ki a termékben.
A posztban azt írják: „A növényvédő szerek (más néven peszticidek) olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése, és a minőség javítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán állítólag felállt a tárgyalóasztaltól Brüsszelben, miután Zelenszkij videóhívásban csatlakozott
Volodimir Zelenszkij bejelentkezett a brüsszeli EU-csúcson, ahol a magyar vétók feloldását kérte. Orbán Viktor ezt korábban a Barátság vezetéken érkező olajszállítások újraindításához kötötte.
Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.
Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.
Zelenszkij arról beszélt, hogy a magyar kormány által blokkolt 90 milliárd eurós hitel „az életek védelmét szolgáló erőforrás” lenne számukra, a pénz egy részét amerikai gyártású Patriot légvédelmi rendszerek beszerzésére használnák fel.
Kitért a 20. Oroszország elleni szankciós csomagra is, amit magyar és szlovák vétó akadályoz, és ami szerinte „tovább növelhette volna a nyomást Oroszországon, hogy valódi béke felé mozduljon”.
Az ukrán elnök egy másik magyar vétóról, Ukrajna EU-csatlakozási törekvéseinek blokkolásáról is beszélt.
Mint mondta, fontos, hogy Oroszország lássa, Ukrajna uniós tagsági folyamata visszafordíthatatlan. „Ha van egy egyértelmű dátum, az azt jelenti, hogy Oroszország semmilyen módon nem tudja majd megakadályozni a csatlakozásunkat” – érvelt, hozzátéve: „Láthatják, mennyi mindent blokkolnak, és milyen nehéz egy egységes Európának még a már meghozott döntéseket is végrehajtania.”
Orbán Viktor jelezte, nem változtatott az álláspontján a hitel jóváhagyásával kapcsolatban. A miniszterelnök álláspontját egy mondatban foglalta össze: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz”.
Január 27-én állt le az olajszállítás Magyarország és Szlovákia felé, miután orosz dróntámadás érte a brodi szivattyúállomást. A leállás miatt a magyar kormány nem az orosz támadókat, hanem az ukránokat kezdte hibáztatni, azzal vádolva a kijevi vezetést, hogy politikai okból állították le a tranzitot. Válaszul február közepén a magyar kormány leállította a dízelüzemanyag szállítását Ukrajnába, a szlovák kormány pedig leállította az ukrajnai vészhelyzeti áramszállítást.
Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az uniós vezetőkhöz az EU-csúcs kerekasztal-beszélgetésén, Orbán Viktor magyar miniszterelnök távolabbról figyelte az eseményeket - írja a 444.hu.
Az Euronews szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök az ukrán elnök beszéde közben nyugtalanul járkált és időnként hangosan puffogott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
