2027-től ezermilliárdos megszorítás jöhet a Költségvetési Tanács figyelmeztetetése szerint
Ezermilliárdos nagyságrendű kiigazítás jöhet 2027-ben, ha a kormány tartja a következő két évre tervezett magas hiánycélt. A Költségvetési Tanács decemberi kitekintése szerint a magyar költségvetés 2026 végére túllépheti a nettó kiadásokra vonatkozó uniós küszöbértéket, ami miatt az Európai Bizottság már 2026 tavaszán szigoríthatja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást – derül ki a HVG szemléjéből. A testület elemzése szerint „a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a […] túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését.”
Ezt a keretet a védelmi kiadások miatti úgynevezett nemzeti mentesítési záradék idén a GDP 1,0, jövőre 1,3 százalékával tágítja, a szabályok azonban kumuláltan is érvényesek. A Költségvetési Tanács számításai szerint a nettó kiadások összesített növekedése 2026 végére a GDP 0,8 százalékára ugorhat, a megengedett 0,6 százalékos küszöbbel szemben. Ez pedig 2027-ben elkerülhetetlenné tehet egy komolyabb pályakorrekciót.
A kormány ezzel szemben idénre és 2026-ra is 5 százalékos hiánnyal számol. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban úgy fogalmazott: „Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz…” A Költségvetési Tanács szerint azonban éppen ez a magas hiánycél áll a jelentős kiadásnövekedés mögött, és a már bejelentett intézkedések 2026-ban a GDP 2,2 százaléka körüli hatást okozhatnak.
A testület számszerűsítette is a várható kényszert:
– áll a dokumentumban, ami a gyakorlatban ezermilliárd forintot meghaladó beavatkozást jelenthet egyetlen év alatt. Elemzői és ellenzéki kritikák szerint a magas hiány a 2026-os választások előtti költekezést szolgálja. Ezt a kockázatot látja a Fitch Ratings hitelminősítő is, amely decemberi értékelésében kétségbe vonta a hiánycsökkentési pályát, és megjegyezte, hogy a fiskális konszolidációnak szűk a politikai mozgástere a választások előtt. A kiigazítás mozgástere ráadásul szűk: a bevételi oldalt korlátozzák a demográfiai folyamatok és a lassuló bérdinamika, így adócsökkentés vagy a különadók kivezetése csak a kiadások visszafogásával vagy új bevételekkel képzelhető el.