Hatalmas dróntámadást hajtott végre Ukrajna: négy orosz légibázison, több mint 40 stratégiai repülőgépet semmisítettek meg, köztük nukleáris bombázókat is

Versenyt fut az idővel a felálló Tisza-kormány, hogy a nyár végéig lehívja a Magyarországnak járó, 10,4 milliárd eurós (körülbelül 3800 milliárd forintos) uniós helyreállítási csomag minél nagyobb részét. Az Európai Bizottságban azonban többen kételkednek abban, hogy a teljes összeg felhasználása sikerülhet a szűkös határidőig – írja a Népszava. A szabályok szerint a vállalt mérföldköveket és célokat augusztus 31-ig kell teljesíteni, ami ezután történik, azt már nem lehet elszámolni.

Hasonlóról írt a Politico is brüsszeli hírlevelében, amit a 24.hu szemlézett. A lap úgy tudja,

A Népszava szerint Magyar Péterék a tárgyalásokon egy, a teljes keretet meghaladó projektlistával készülnek, hogy a rendelkezésre álló néhány hónap alatt a lehető legnagyobb összeget tudják felhasználni. A párt stratégiájának középpontjában a hosszú távú beruházások állnak.

„A legfontosabb prioritás a Tisza számára, hogy a lehető legtöbb uniós pénzt olyan projektekre hívják le, amelyek hosszú távú befektetést jelentenek” – mondta a lapnak egy pártbeli forrás.

Másodlagos stratégiaként felmerült, hogy már megvalósult projekteket számoljanak el az alap terhére. Egy bizottsági forrás szerint mintegy 800 millió euró értékben már tervben is van korábbi energiahatékonysági beruházások átcímkézése.

Magyarország az egyedüli tagállam, amelyik még el sem kezdte a Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívását. Ennek oka, hogy a leköszönő Orbán-kormány nem teljesítette kielégítően azokat a korrupcióellenes és átláthatósági feltételeket, az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, amelyek a kifizetések előfeltételei. Bár korábban születtek elvi megegyezések a pénzek egy részéről, az Európai Parlament képviselői többször is jelezték, hogy a magyar kormány intézkedései nem elegendőek.

A Tisza Párt a választások óta intenzív tárgyalásokat folytat Brüsszelben. Magyar Péter több konkrét jogállamisági vállalást is tett, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítását.

Az informálisan már jóváhagyott módosításokat várhatóan május végén mutatja be az új kormány, a tervet pedig a tagállamokat képviselő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Vannak olyan nagyszabású projektek, mint a HÉV-vonalak felújítása, amelyeket nyilvánvalóan nem lehet néhány hónap alatt végrehajtani. Ezekre a feladatokra egy külön szervezet jöhet létre, amely az augusztusi határidő után vezényelné le a munkát, erre a megoldásra Magyar Péter is utalt korábban.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint ha az uniós források megérkeznek, 2027-re lendületet vehet a gazdaság.

Kilenc év után véget ér Matolcsy György és második felesége, Vajda Zita házassága. A bontóper tárgyalását tegnap tartották a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, de a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nem jelent meg az ülésen. A válás nem tűnik zökkenőmentesnek, a Blikk szerint ugyanis a felek nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról – írta a lap.

Vajda Zita korábban Matolcsy nemzetközi titkáraként dolgozott a jegybankban, később pedig a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál tevékenykedett kutatóként. A nő civilben jógaoktatással is foglalkozik. Kapcsolatukat 2016-ban vállalták fel a nyilvánosság előtt, majd 2017 augusztusában házasodtak össze.

A kapcsolatuk kezdetén Vajda Zita bruttó 1,7 milliós fizetése és a Matolcsyval közös külföldi útjai is a sajtó érdeklődésének középpontjába kerültek. Amikor 2016-ban a Figyelő a viszonyukról kérdezte, Vajda Zita annyit mondott: „Nem bujkálunk, felvállaljuk”.

A válás híre abban az időszakban érkezett, amikor Matolcsy György és családja az MNB-alapítványok körüli ügyek miatt került a figyelem középpontjába. Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt hónapokban több fotót is közzétett a jegybank luxusfelújításáról, bemutatva többek között Matolcsy szerinte 30 millió forintos mosdóját is.

Az ügy a legmagasabb politikai szinteket is elérte. Hajdú Péter egy interjúban azt a kérdést szegezte Orbán Viktornak: „Matolcsyék hogyhogy nincsenek még börtönben?”.

Magyar Péter pedig egy nagykanizsai fórumon üzent a volt jegybankelnöknek. Annyit mondott: "Bilincs, bilincs, rács, rács."

Giorgia Meloni impozáns római hivatalában fogadta a leendő magyar miniszterelnököt és Orbán Anitát, aki a Tisza-kormány külügyminisztere lesz. Magyar Péternek egyébként ez volt az első személyes találkozója egy ország vezetőjével az áprilisi választási győzelem után.

Korábban egyébként azt is elárulta, hogy miről egyeztettek az Európai Unió egyik vezető gazdaságának első emberével. Magyar szerint Melonival folytatott találkozója „sikeres és előremutató” volt. Megállapították, hogy Olaszország és Magyarország nagyon sok kérdésben hasonló álláspontot képvisel. Példaként említette az illegális migráció elleni határozott fellépést, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását és a tagállamok versenyképességének erősítését.

Emellett meghívta Melonit Magyarországra.

Giorgia Meloni egyébként Orbán Viktor egyik fő szövetségesének számított. A jobboldali kormányfő 3 és fél éve van hivatalban, ami kifejezetten hosszú időnek számít az instabil kormánykoalícióiról híres Olaszországban.

Kórházban, elkülönítve vizsgálják azt a légiutas-kísérőt, aki enyhe tüneteket produkált, miután kapcsolatba került egy hantavírussal fertőzött utassal. A holland Egészségügyi Minisztérium megerősítette, hogy a nőt az Amsterdam UMC-ben ápolják, és tesztelik a vírusra – jelentette az RTL Nieuws.

A holland egészségügyi szolgálat most a járat összes utasát próbálja elérni, hogy figyelmeztesse őket a lehetséges tünetekre.

A járvány a Hondius nevű holland óceánjárón tört ki, a WHO eddig hét esetről és három halálos áldozatról tud. A megbetegedéseket a vírus ritka, emberről emberre is terjedni képes Andes-variánsa okozza. Április 11-én egy holland férfi a Hondius fedélzetén halt meg, látszólag légzőszervi betegségben. Később kiderült, hogy ő és felesége is a vírussal fertőződött. A hajótársaság akkor riasztott, amikor egy másik, Dél-Afrikában intenzív osztályra került brit utasnál is pozitív lett a teszt. Azóta egy svájci állampolgárt is kórházba vittek Zürichben.

Szerdán és csütörtökön több beteget is orvosi repülőgépekkel evakuáltak Európába. Egy 56 éves brit férfit, a hajó legénységének tagját a leideni kórházban különítették el. A Sky Newsnak azt nyilatkozta, hogy bár jól van, még számos vizsgálat vár rá. „Jelenleg karanténban vagyok” – mondta, hozzátéve, hogy fogalma sincs, meddig kell kórházban maradnia. Egy másik, 65 éves német nőt Düsseldorfban kezelnek stabil, tünetmentes állapotban.

A Hondius, fedélzetén körülbelül 150 emberrel, köztük tíz hollanddal, jelenleg a Kanári-szigetek felé tart. A tervek szerint szombaton köt ki Tenerife szigetén, ahol a tünetmentes utasok elhagyhatják a hajót.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint bár a helyzet komoly, nem kell újabb világjárványtól tartani, egy szakértőjük úgy fogalmazott, ez „nem a következő COVID”. Az európai járványügyi központ szerint az általános lakossági kockázat alacsony. Magyar érintettről egyelőre nincs hír.

via NL Times