HÍREK
A Rovatból

Hat nappal a venezuelai földrengés után élve mentettek ki egy hároméves fiút a romok alól

A gyermeket egy jordán mentőcsapat találta meg a legsúlyosabban érintett La Guaira államban. A katasztrófában a halálos áldozatok száma már közel kétezerre emelkedett.


Hat nappal a kettős venezuelai földrengés után egy jordániai mentőcsapat élve emelt ki a romok közül egy hároméves fiút La Guairában. A kisfiút, Klieber Moránt elsősegély után Caracasba vitték, életjelei jók — a megindító mentésről videót is közölt a jordán csapat. A csodával határos túlélés a remény ritka pillanata abban az országban, ahol a halálos áldozatok száma már közel kétezerre nőtt, és tízezrek szorulnak segítségre.

A kisfiút kedden húzták ki a törmelék alól, a BBC News híradása szerint a jordán polgári védelem egységei találtak rá. Életkoráról ellentmondásosak a hivatalos közlések, egyesek szerint három-, mások szerint kétéves. A mentés után azonnal kórházba szállították a fővárosba, ahol stabilizálták az állapotát.

Delcy Rodríguez, Venezuela ügyvivő elnöke megerősítette a hírt, és a mentést a nemzeti remény forrásának nevezte.

Rodríguez szerint a gyermek megmentése azt üzeni: „Népünk számára a remény forrása Klieber élete!”

Miközben egy gyermek megmenekülése ad okot a bizakodásra, a hivatalos mérleg egyre súlyosabb. A legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma 1943-ra emelkedett, a sérülteké pedig meghaladja a tízezret, miközben több tízezer embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.

A katasztrófa legsúlyosabban La Guaira államot érintette, ahol sok helyen a helyi lakosok maguk próbálják felkutatni a romok alatt rekedt szeretteiket.

A terepen a humanitárius szükségletek robbanásszerűen nőnek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága mintegy 15 millió dolláros azonnali segélyt kért 30 ezer földrengés sújtotta ember alapvető ellátására. A szervezet szerint a térségben széles körű az élelmiszerhiány, az alapvető szolgáltatások összeomlottak, a kommunikáció pedig nagyrészt megszakadt.

A segélyekhez való korlátozott hozzáférés miatt egyre nő a feszültség. „Itt osztanak ellátmányt, de néha az emberek szinte megölik egymást az élelemért… olyan, mint egy kakasviadal” – mondta az AFP hírügynökségnek Daniela Armas, egy 18 éves la guairai árus.

A helyzetet súlyosbítja, hogy az Egészségügyi Világszervezet a védőoltással megelőzhető betegségek, például a kanyaró és a diftéria kitörésének veszélyére figyelmeztetett az alacsony oltottság és a túlzsúfolt menedékhelyek miatt.

A pusztítás mértékét műholdas felmérések is alátámasztják. A NASA előzetes becslése szerint

a rengések közel 59 ezer épületet rongálhattak meg vagy semmisíthettek meg.

A szakértők szerint a túlélők felkutatására a katasztrófát követő első 72 órában van a legnagyobb esély, így a hatodik napon történt mentés igazi csodának számít.

Míg a kormány a nemzetközi segítséget és az ehhez hasonló sikeres mentéseket hangsúlyozza, sok dühös venezuelai a hatóságokat vádolja a lassú és szervezetlen reagálás miatt.

Múlt szerdán perceken belül két, 7-esnél is erősebb földrengés rázta meg Venezuela északi részét, a legsúlyosabban La Guairát és a fővárosi agglomerációt sújtva.

Az első napokban a hatóságok és civilek együtt kezdték a mentést, a túlélők pedig horrorisztikus állapotokról számoltak be.

A közművek részben leálltak, a kommunikáció akadozott, sok kórház megrongálódott, miközben a mentőcsapatok folyamatosan kutattak az emberek után.

A 72 órás kritikus időablak záródásával párhuzamosan a nemzetközi segítség is felpörgött, de a katasztrófa személyes tragédiák ezreit hozta. A sajtót bejárta egy venezuelai focista története, akinek felesége a testével védte meg közös kislányukat a romok alatt, de belehalt sérüléseibe. A reményt olyan ritka pillanatok adták, mint egy 18 napos csecsemő csodával határos megmenekülése. A mostani, hatodik napi mentés is azt jelzi, hogy a terepen még mindig van esély túlélőkre — miközben a következő hetek kulcskérdése már az ellátás, a járványmegelőzés és a lakhatási válság kezelése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a vádalkut ajánló tiszás képviselő: Nekem nincs senkiről semmiféle bizonyítékom, én senkit nem vádoltam
Bihari Zoltán, a Tisza Párt képviselője a Blikknek adott interjúban magyarázta a polgármestereknek tett vádalkus javaslatát. A politikus elismerte, hogy konkrét visszaélésekről nincs tudomása, kijelentését pedig nem fenyegetésnek, hanem tanácsnak szánta.


„Ezt nem fenyegetésnek szántam, és azt hiszem, ez nem is hangzik fenyegetésnek. Ez inkább egy jó tanács annak, aki úgy érzi, hogy valami bűnt követett el” – mondta a Blikknek a Tisza Párt képviselője, aki azt is elárulta, milyen információi vannak a beszédében említett visszaélések kapcsán.

Bihari Zoltán hangsúlyozta, hogy nincs konkrét tudomása bűncselekményekről: „Nekem nincs senkiről semmiféle bizonyítékom, én senkit nem vádoltam.”

Hozzátette, hogy különböző pletykákból ugyan sok mindent lehet hallani, de ezek valóságtartalmát nem tudja és nem is feladata megítélni.

A képviselő arról is beszélt, hogy a májusi beszéde óta már több helyi polgármesterrel is találkozott, az egyeztetések pedig állítása szerint jó hangulatban teltek, és a városvezetőktől nem kapott visszajelzést a kijelentéseivel kapcsolatban. Bihari szerint a Fidesz „próbál a kormánypártba belekötni, valami fogást találni”, de ez neki „semmilyen problémát nem okoz”.

Miközben a képviselő árnyalja a felvételen elhangzottakat, az ügy politikai olvasata egyre élesebb. A Fidesz szerint a képviselő szavai egyértelmű nyomásgyakorlást és fenyegetést jelentenek. Panyi Miklós, a párt országgyűlési képviselője kedden napirend előtt a Parlamentben arról beszélt, hogy információik szerint a Tisza Párt képviselői büntetőeljárásokkal fenyegetik a kistelepülések polgármestereit, és vádalku megkötését ajánlják nekik.

A vitát kiváltó hangfelvétel, amely egy szerencsi katolikus óvodai bálon készült május 16-án, másnap, szerdán került nyilvánosságra. Ezen a képviselő arról beszél, hogy tudomásuk szerint a választókörzetben „körülbelül 35 olyan önkormányzatról tudunk, ahol visszaélések történtek”.

Ezt követően fogalmazta meg az azóta elhíresült mondatát: „Aki olyan, nagyon melegen ajánlom, hogy kössön vádalkut, de maradjon a helyén, mert minden önkormányzati vezetőre szükség van.”

Az ügy országos visszhangját mutatja, hogy Panyi Miklós parlamenti felszólalására Magyar Péter miniszterelnök is reagált, „hazug, embertelen trógernek” nevezve a fideszes képviselőt.

A vita súlyát az adja, hogy a közéletben a vádalku fogalma nemcsak jogi, hanem hatalmi kérdésként is megjelent. A jogintézmény lényege, hogy a bűnösség beismeréséről szóló egyezséget az ügyészség és a terhelt köti, amelyet a bíróság hagy jóvá. Politikusnak nincs hatásköre ilyen megállapodást ígérni vagy kieszközölni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lezárták Szicília legnagyobb repterét az Etna újabb kitörése miatt
Vasárnap reggel újra kitört az Etna, a vulkán másfél kilométer magas hamuoszlopot lövellt a magasba. A kitörés miatt a cataniai repülőtéren este 19 óráig felfüggesztették az érkező járatok forgalmát.


Vasárnap reggel intenzívebbé vált az Etna tevékenysége, amelynek következtében egy körülbelül másfél kilométer magas hamuoszlop lövellt a magasba. A sűrű felhőt a szél dél, délnyugat felé terjesztette, ami miatt Szicília legnagyobb repterén, a cataniain korlátozásokat vezettek be.

A repülőtér üzemeltetőjének tájékoztatása szerint az érkező járatok forgalmát este 19 óráig felfüggesztették, az indulásokat a már a repülőtéren tartózkodó gépekkel azonban engedélyezték. Ezt követően 21 óráig óránként legfeljebb öt repülőgép szállhat le a kifutópályán.

A hatóságok a vulkáni hamuval érintett B2-es légtérszektort zárták le, mivel a hamu komoly veszélyt jelent a repülőgépek hajtóműveire és a pilóták látási viszonyaira.

Az olasz Geofizikai és Vulkanológiai Intézet adatai szerint a hamukibocsátás reggel 7:45 körül kezdődött a csúcsterületen, a vulkáni remegés pedig 8:30-kor érte el a csúcspontját – írta a 24.hu. A cataniai repülőtér üzemeltetője, a SAC, közleményben tájékoztatott a lépésekről.

„Az Etna vulkáni tevékenysége és az ezzel járó, a légkörbe jutó hamukibocsátás miatt lezárták a vulkán déli oldala fölötti, a hamufelhőnek megfelelő légteret (B2-es szektor) 19:00 óráig, aminek következtében a cataniai repülőtérre irányuló érkező járatok forgalma szünetel. Az indulások az állomásozó repülőgépekkel engedélyezettek” – áll a közleményben, amelyben arra kérték az utasokat, hogy indulás előtt mindenképpen ellenőrizzék járatuk státuszát a légitársaságoknál.

A korlátozások a Magyarországról Szicíliába utazókat is érinthetik. A mostani hamuepizód nem előzmény nélküli, a vulkán aktivitása június végén lávafolyással és gyenge robbanásos tevékenységgel járt, amely szombaton állt le, helyét pedig most a hamukibocsátás vette át.

Az Etna 2025 második felétől több látványos epizóddal jelezte, hogy továbbra is Európa legaktívabb tűzhányója.

Decemberben 28 év után felébredt az Etna „öreg” krátere, a hamuoszlop 11 kilométerig emelkedett, és rövid, de intenzív lávaszökőkutakat figyeltek meg.

Tavaly májusban volt példa a legmagasabb légi riasztást igénylő helyzetre is, amikor az esti hamuszórás ellenére a cataniai reptér korlátozásokkal ugyan, de nyitva maradt. A korábbi kitörések többször okoztak már fennakadásokat, volt, hogy egy-egy intenzívebb epizód után teljesen káoszos a légiközlekedés Szicíliában. A mostani döntések azt mutatják, hogy a hatóságok a repülésbiztonságot előtérbe helyezve rugalmas, rövid időtávú korlátozásokkal kezelik a helyzetet.

Via Sky TG24


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lázár embere navi nettó kétmillió forintért lett az új főigazgatója Áder János alapítványának
Csepreghy Nándor, Lázár János egykori helyettese lett a Kék Bolygó Alapítvány új főigazgatója. A személyi változások a kuratóriumot is érintették, miközben a kormányfő élesen bírálja a szervezetet.


Miközben Magyar Péter miniszterelnök a „milliárdos pénzszivattyú-alapítvány” leállítását ígéri, Áder János volt köztársasági elnök alapítványánál komoly személyi változások történtek: új tag került a kuratóriumba és új főigazgatót neveztek ki, utóbbit havi nettó kétmillió forintos fizetésért.

Lemondott kuratóriumi tagságáról Martonyi János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt pedig a jövőben Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég leköszönt elnöke segíti – derül ki azokból a bírósági papírokból, amelyekről az RTL Híradó vasárnap este beszámolt. A dokumentumok szerint a változások bejegyzését június 17-én kérelmezték, a bíróság pedig nagyjából egy hete hagyta jóvá a cserét.

Az alapítvány új főigazgatója Csepreghy Nándor lett, aki korábban Lázár János miniszterhelyettese volt.

Csepreghy az RTL Híradónak azt mondta, korábbi pozíciójába tért vissza, a feladatért pedig havi nettó kétmillió forintos fizetést kap.

A személyi változások egy rendkívül feszült időszakban történtek. Vasárnap a kormányfő egy bejegyzésben azt a kérdést tette fel, vajon mire kapott közvetlenül a választások előtt 7 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa.

Az alapítvány a miniszterelnöki vádat visszautasította, azokat „szánalmas vergődésnek” nevezte. Közleményük szerint a 7 milliárd forint a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expó állami támogatása, amelyről már 2025-ben döntés és szerződés született. A pénz két részletben, 2025 júniusában és 2026 január közepén érkezett a számlájukra.

A csütörtöki kormányinfón a miniszterelnök úgy fogalmazott, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami tulajdonba vételével az Áder Jánoshoz köthető „milliárdos pénzszivattyú-alapítvány” is állami fenntartásba kerül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST
A Rovatból
Több száz tonnás vasúti hidat emeltek ki egyben a Bartók Béla út felett
A Déli Körvasút fejlesztése miatt vasárnap kiemelték a 67 méteres, régi acélszerkezetet Újbudán. A helyén a jövőben négy vágány fog átvezetni, sűrűbb elővárosi közlekedést biztosítva.


Több száz tonna acél mozdult meg vasárnap Újbudán: a 67 méter hosszú, kétvágányú régi vasúti hidat egyben emelték ki a Bartók Béla út fölül, és Kelenföld irányába elszállították bontásra. A 24.hu beszámolója szerint a művelettel a Déli Körvasút fejlesztése egy újabb látványos szakaszához érkezett. A bontás idejére péntek estétől hétfő hajnalig teljesen lezárták a Bartók Béla út–Tétényi út–Karolina út forgalmas csomópontját, a villamosok helyett pedig pótlóbuszok szállították az utasokat Kelenföld vasútállomás és a Móricz Zsigmond körtér között.

A Déli Körvasút bővítésének célja, hogy a korábbi kettő helyett a jövőben négy vágány vezessen át a csomópont felett. Ehhez két, egyenként kétvágányos acél hídszerkezetet építenek. A most lebontott, közel 80 éves híd forgalmát már korábban átterelték az egyik új szerkezetre, amely ideiglenes hídfőn már üzemel, így a vasúti közlekedés a bontás alatt is zavartalan maradhatott. A beruházásnak köszönhetően sűrűbb, akár tízpercenként közlekedő elővárosi vonatok köthetnek majd össze több budapesti és agglomerációs pontot.

A hétvégi hídkiemelés egy több hónapos, eseménydús építési folyamat újabb állomása volt. Májusban egy speciális technológiával, naponta mindössze 10 métert haladva tolták be a helyére azt az 1400 tonnás új vasúti híd elemet, amely átmenetileg kiváltotta a most elbontott régi szerkezetet. Ez a lépés tette lehetővé, hogy a forgalom fenntartása mellett kezdhessék meg a bontási munkálatokat.

A Déli Körvasút építése az elmúlt időszakban komoly helyi konfliktusokat is szült. A környéken élők az elviselhetetlennek tartott, sokszor éjszakába nyúló zaj miatt panaszkodtak, a feszültséget pedig jól mutatta, amikor februárban a helyszínen terepszemlét tartó újbudai polgármestert, László Imrét a biztonsági szolgálat igazoltatta. A beruházást a tervezett fakivágás miatti tüntetések és a kivitelezőnek fizetett, félmilliárd forintos „látogatóközpontért” kirobbant botrány is beárnyékolta.

Via ÉnBudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk