HÍREK
A Rovatból

„Hány gyereknek kell még árván maradni, hogy a hatóságok komolyan vegyék, amit a nők mondanak?” – a legerősebb fotók a Patent-tüntetésről

Négy óra után már közel ezren gyűltek össze a Parlament előtt. A Patent aktivistái bántalmazott nők történeteit olvasták fel.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. február 08.



Szombaton délután három órakor kezdődött a Patent Jogvédő Egyesület tüntetése az V. kerületi Stollár Béla utcában. A demonstráció célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a nők elleni erőszak rendszerszintű problémájára és a hatóságok felelősségére. A résztvevők a Szalay utcán keresztül vonultak a Kossuth térre.

Fél négyre már 300-400 ember gyűlt össze a Stollár Béla utcában, amelyet lezártak a megemlékezés miatt. A helyszínen Megumi Anderson korábbi ügyvédje a Telexnek azt mondta: „A rendszer diszfunkcionális, és ez nem a mi radikális feminista álláspontunk, ezt bármelyik bántalmazott nő ugyanígy gondolja.”

Kiderült, hogy az áldozat barátai gyűjtést szerveztek a gyermekeinek. A demonstráció során a Patent Egyesület aktivistái a rendőrség falára ragasztották ki azt a határozatot, amelyben a hatóság korábban megszüntette a meggyilkolt japán nő feljelentését.

A tüntetők negyed 5 körül érkeztek a Kossuth térre, ahol a Patent aktivistái bántalmazott nők történeteit olvasták fel. A jogvédő egyesület számos levelet kapott olyan nőktől, akiket a magyar hatóságok cserben hagytak, kiszolgáltatva őket bántalmazóiknak.

A Kossuth téren felszólalt a meggyilkolt japán nő orosz barátnője is, aki elmondta, hogy Megumi 2022-ben fordult hozzá segítségért, mert egyre jobban félt gyermekei apjától. A barátai soha nem becsülték alá a helyzet súlyosságát, és a hatóságokhoz fordultak, de szembesültek azzal, hogy a magyar törvények nem nyújtanak megfelelő védelmet. „Ha mi sem tudtuk megmenteni őt, akkor milyen esélye van azoknak, akik kevesebb információval rendelkeznek, és segíteni szeretnének a szeretteiknek?” – tette fel a kérdést a nő, aki egyúttal megköszönte azoknak a rendőröknek a munkáját, akik most az elkövető felelősségre vonásán dolgoznak.

Négy óra után már közel ezren gyűltek össze a Parlament előtt. A Patent aktivistái bántalmazott nők történeteit olvasták fel. A tüntetésen osztogatott szórólapokon az állt, hogy a szervezet petíciót indít, amelyben kötelező, átfogó képzést követelnek a rendőröknek a nők elleni erőszakról.

A petíció szerint a cél, hogy a hatóságok ne hagyják figyelmen kívül a veszélyben lévő nőket. „Azt akarjuk, hogy egy nő, aki veszélyben van, ne legyen láthatatlan a hatóságok számára. Hogy amikor valaki segítségért kiált, ne kelljen attól tartania, hogy a válasz egy vállvonás lesz. Hogy a rendőrség ne az utolsó utáni pillanatban lépjen – hanem akkor, amikor még van esély megakadályozni a tragédiát.” A cél tízezer aláírás összegyűjtése. Ha március 8-ig nem történik változás, nőnapon átadják a petíciót a rendőrségnek.

A Patent Egyesület a tüntetés végén bejelentette, hogy ha a rendőrség nem vezeti be a követelt képzéseket, akkor március 8-án újabb tüntetést tartanak a Kossuth téren.

A demonstráció fél hat előtt nem sokkal zárult. Az egyik aktivista arról beszélt, hogy nem bocsánatkérést vagy virágot akarnak, hanem változást. „Hány gyereknek kell még árván maradni, hogy a hatóságok komolyan vegyék, amit a nők mondanak?” – hangzott el a beszédben.

A tüntetés kiindulópontja az a januári eset volt, amikor egy japán nőt meggyilkoltak az V. kerületben. A rendőrség kezdetben kizárta az idegenkezűséget, bár az áldozat másfél éve kapcsolatban állt a Patent Egyesülettel, és több feljelentést tett volt férje ellen. A szervezet szerint a hatóságok nem léptek időben.

Később a rendőrség közölte, hogy mégis gyilkosságként kezelik az ügyet, és letartóztatták az áldozat volt férjét, akit előre kitervelt emberöléssel gyanúsítanak. Az eset után belső vizsgálat indult, amelyben három rendőr érintett. A vizsgálat eredményét a jövő hétre ígérik.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság elnézést kért az ügy kezelésével kapcsolatban. A Patent szerint azonban a bocsánatkérés nem elég. „Mi bocsánatkérés helyett valódi változást akarunk” – írta közleményében a szervezet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nem elég a 37 fokos hőség, a hétvégén viharos széllel és jégesővel csapnak le a zivatarok
A hétvégi kánikula tetőpontján hirtelen érkezhetnek heves zivatarok, amiket felhőszakadás és jégeső is kísérhet. A legveszélyesebb időszak vasárnap várható, amikor a csapadék után hirtelen lehűlés jöhet.


A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.

Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.

Vasárnap a megnövekvő gomolyfelhőkből már több helyen fordulhat elő csapadék, a záporokat és zivatarokat viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti. A hőmérséklet vasárnap hajnalban 15-23, délután 31-37 fok között alakul, de a zivatarok mögött hirtelen több fokkal visszaeshet.

Hétfőn a többórás napsütés mellett ismét intenzív lesz a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan újabb záporok, zivatarok jöhetnek. Az északi-északkeleti szél többfelé élénk, nyugaton és északkeleten helyenként erős lesz, zivatarok idején pedig viharos lökések is lehetnek. Több helyen számíthatunk trópusi éjszakára, a legalacsonyabb hőmérsékletek 16 és 23 fok között várhatók. Délután 30-35 fok valószínű.

Kedden a napos időt már csak kevés gomolyfelhő zavarhatja, és csapadék is csak néhol fordulhat elő. Napközben 30-34 fok közötti csúcshőmérsékletre kell készülni.

Miközben itthon 35 fok körül tetőzik a kánikula, Nyugat-Európában ennél jóval durvább a helyzet. A hétvégén az Ibériai-félszigeten és Franciaországban egyre többfelé emelkedhet 40 fok közelébe vagy fölé a hőmérséklet.

Spanyolországban és Portugáliában a jövő hét elején helyenként a 45 fok sem kizárt, Franciaország egyes részein pedig 40–42 fokos maximumokat is jeleznek az előrejelzések.

A rendkívüli forróság Belgium és Németország nyugati része felé is terjeszkedik, ahol többfelé 31–38 fok várható, de Anglia déli részén is több helyen átlépi a hőmérséklet a 30 fokot. A legmelegebb térségekben az éjszakák sem hoznak majd komoly felfrissülést, a nagyvárosokban és a tengerpartokon 20–25 fok között maradhatnak a minimumok. A hőhullám várhatóan nem ér véget gyorsan, a magasnyomású helyzet június hátralévő részében is fennmaradhat, tovább fokozva a szárazságot és az erdőtüzek veszélyét.

A jelenség hátterében egy Északnyugat-Afrika felől terjeszkedő, erős magassági gerinc áll. Az úgynevezett hőkupola alatt tartósan megreked a forró légtömeg, a leszálló légmozgások pedig tovább növelik a felszín közelében a hőmérsékletet. A magasnyomású zóna alatt egyre szárazabbá válik a felszín, és mivel kevesebb nedvesség tud elpárologni, csökken a párolgás hűtőhatása, így a napsütés energiája még inkább a levegő felmelegítésére fordítódik.

Európa már a szezon elején megtapasztalt egy szokatlanul korai, erős hőhullámot, amelyben a kontinens több pontján májusi melegrekordok dőltek meg. A hőkupola-jelenség akkor is a forró, északnyugat-afrikai eredetű levegőt zárta kalitkába Nyugat-Európa felett, a nagyvárosokban pedig tartós, 20 fok fölötti éjszakákkal növelte a hőstresszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
51 milliárdért építettek akadémiát a Velencei-tóra, de a kiszáradás miatt elviszik onnan a vb-t
A FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságot a Velencei-tó helyett a szegedi Maty-éren rendezik meg. A döntést a tó kritikusan alacsony, 55 centiméteres vízállása tette elkerülhetetlenné.


A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.

A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.

A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.

„Felesleges pénzkidobás volt, költöttétek volna inkább a szegényekre vagy a kórházakra” – írta a beruházásról egy korábbi nyílt levélben Szemán Róbert, a szövetség elnökségi tagja.

Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.

Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.

„A szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani” – kommentálta a vízpótlási terv elvetését Tessely Zoltán.

A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.

A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.

Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több mint 30 milliárdos szerződést kötöttek a választás előtt Fauszt Zoltán cégével
A Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó SDA DMS Zrt. a kötelezően használt Poszeidon iratkezelő szoftverre kapott újabb megbízást. A szerződés eredményét csak a választások után tették közzé, és olyan kulcsfontosságú szerveket érint, mint a Magyar Államkincstár.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2026. június 20.



Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.

A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.

A közbeszerzési eljárást a Digitális Kormányzati Ügynökség bonyolította le, amelynek vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették. Utódja, Kovács Miklós egy levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett az adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. A cég magyarázata szerint a változást nem a bevételek visszaesése okozta. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – közölték, a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel és technológiai beruházásokkal indokolva a csökkenést.

A cég válaszából az is kiderül, hogy szinte kizárólag a Poszeidonból élnek. A felhasználók kritikáira, miszerint a szoftver rossz minőségű és nehezen használható, úgy reagáltak, hogy a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi és eljárásrendi kötöttségektől.

Egy minisztériumi dolgozó szerint náluk gyakorlatilag „félistennek számítanak azok, akik tudják használni”.

Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere a piaci helyzetről azt mondta, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny.

„A magyar közigazgatásban jelenleg 3 domináns iratkezelő rendszer működik: a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél működő Robotzsaru, és az önkormányzatok által használt DMS One. Azt gondolom, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny, mert az a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a minőség javulásához vezetne” – írta a Telexnek.

A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem hogy biztosítsák a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést. Szerinte a Poszeidonhoz hasonlóan a közoktatásban használt Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, kizárva a piaci verseny lehetőségét.

A Poszeidon szoftver licencét 2021 decemberében egy kormánydöntés alapján kapta meg örökös és ingyenes felhasználásra a közszféra, majd 2023-ban egy nem nyilvános kormányhatározattal több száz állami szervnél tették kötelezővé a használatát, ami 2025. január 1-jén több helyen élesben el is indult. Az Átlátszó 2024-ben úgy becsülte, a bevezetés teljes költsége akár a 82 milliárd forintot is elérheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk