SZEMPONT

Halácsy Péter az iskolai mobil-tilalomról: Nálunk ez közös megegyezés alapján működik, nem pedig kényszerből

A Budapest School és a Prezi alapítója szerint az iskolai mobilhasználat valóban komoly probléma, de nem érdemes ugyanazt a szabályt alkalmazni egy 6 évesre, mint egy 17 évesre. Emellett több időt kellett volna adni a rendszer bevezetésére, hogy jobban felkészülhessenek a közösségek erre a változásra.

Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 02.

Mától lépett életbe az a rendelet, amely szerint az iskolákban nem tarthatnak maguknál mobilokat, tabletet vagy okosórát a diákok, csak abban az esetben, ha az oktatáshoz valamelyik órán szükség van rájuk. Mindezért a tanárok felelnek, akik ezentúl akár át is kutathatják a diákok holmiját. Az új szabály nagy port kavart, főleg azután, hogy azonnali hatállyal leváltották az ország egyik legjobb gimnáziumának, a budapesti Madách Imre Gimnáziumnak az igazgatóját, miután ők közleményben tájékoztattak arról, hogy náluk nem szedik be a mobilokat. Szerintük erre az új rendelet is lehetőséget ad, mivel ők ezeket a digitális eszközöket folyamatosan használják az oktatásban. A Belügyminisztérium azonban másképp látta.

Hogy a többi iskolában hogyan értelmezik az új szabályozást, az első tanítási napokban derül majd ki.

A 2020 óta hivatalosan is magániskolaként működő Budapest School falai között a kezdetektől a jelenlegi közoktatástól eltérő, személyre szabott oktatási koncepcióval tanítják diákjaikat és fő céljuk, hogy a gyerekek boldog, egészséges felnőttekké váljanak, akik hozzájárulnak környezetük jóllétéhez.

Kíváncsiak voltunk, hogy ők hogy viszonyulnak a digiális eszközök használatához és mit gondolnak az új szabályozásról. Halácsy Pétert, a Budapest School egyik alapítóját kérdeztük, aki egyben az egyik legsikeresebb magyar informatikai startup, a prezentációs szoftveréről híressé vált Prezi egyik alapítója is, így sajátos szemszögből lát rá a témára.

– Mit gondol a rendeletről?

– A kormány által felismert probléma, az iskolai mobilhasználat, valóban komoly probléma, és fontos, hogy foglalkozzunk vele. A mobiltelefonok – számos előnyük mellett – erős függőséget, figyelemzavart és szorongást okozhatnak. Már a jelenlétük is zavarhatja az elmélyült tanulást. És ez nem csak az iskolai hatékonyság problémája:

a szülők többsége érzi, hogy a szociális média és a technológia miatt ma nagyon nehéz elég jó szülőnek lenni.

A mobiltelefonokkal az a probléma, hogy egyszerre a kultúránk mindennapos eszközei, másrészt veszélyforrást is jelenthetnek. Munkára, tanulásra és kapcsolattartásra használjuk a technológiát, és szerintem nem luddita az, aki aggódik az eszközök lehetséges egészségügyi, pszichés és jóllét romboló hatásai miatt.

A környezetemben a szülők többsége valamilyen módon korlátozza a gyerekeik mobilhozzáférését, és ez szerintem helyes.

A Budapest School sok közösségében, a kisebbeknél egyáltalán nem hozhatnak be a gyerekek mobilt, vagy az a gyakorlat, hogy a tanítási idő alatt összegyűjtjük a telefonokat, amelyeket csak a nap végén kapnak vissza. Középiskolásoknál az is elég lehet, hogy megállapodunk: mindenki a táskájában tartja „ne zavarj” üzemmódban. A szülők bevonása is különösen az alsó tagozatban fontos. Mi a szülőtársakkal akkor állapodtunk meg, amikor a gyerekem 7 éves volt, hogy tízéves korukig egyáltalán nem veszünk okostelefont a gyerekeknek. Valójában nincs is szükségük rá, teljesen fölösleges. Szerintem a biztonságos közlekedéshez sincs szükség okostelefonra. Egyébként sokan úgy gondolják, hogy akár 14 éves korukig sem kellene saját okostelefont adni a gyerekeknek. A jelenlegi rendelettel kapcsolatban, amely szerint 6-tól 18 éves korig szeptember másodikán be kell rakni a telefont a táskába és leadni az iskolában, az a véleményem, hogy nem vesz figyelembe néhány fontos szempontot. Például azt, hogy

nem érdemes ugyanazt a szabályt alkalmazni egy 6 évesre, mint egy 17 évesre.

Az életkori különbségeket figyelembe kellene venni a szabályozásban, hiszen a fiatalabb és idősebb diákok igényei, érettsége és felelősségtudata eltérő.

– Mit kellene másképp csinálni?

– Amikor a diákok bemennek az iskolába és le kell adniuk a telefonjaikat, sokakban harag és frusztráció fog felgyülemleni. Sokan úgy tekintenek a telefonjukra, mint a személyiségük részére vagy fontos vagyontárgyukra. Lehet, hogy egy 17 éves diák esetében már elégséges lenne az a megállapodás, hogy a telefonját ne vegye elő, csak tartsa a táskájában. Ez egy nehéz kérdés, és biztosan lesznek olyan gyerekek, akik a WC-ben elbújva használják majd az Instagramot. A szabályok kialakításánál figyelembe kellett volna venni a diákok életkori különbségeit és az eszközhöz való kötődésüket. A másik probléma, hogy szerintem több időt kellett volna adni a rendszer bevezetésére, hogy jobban felkészülhessenek a közösségek erre a változásra. De fogalmazhatok erősebben is:

augusztus 9-én, a nyári szünet közepén bevezetni egy szeptember 1-jén életbe lépő, mindenkit ennyire érintő változást szerintem nem hatékony.

Ettől nem fogunk gyorsabban haladni.

– Olyan esetről is hallottam, hogy a kamaszgyerek két telefont visz be az iskolába. Az egyiket leadja, a másik nála marad.

– Ez is jól mutatja, mennyire összetett a helyzet, és mennyire hasonló problémákról beszélünk, mint a függőség vagy a személyes szuverenitás. Az igazán érdekes kérdés az, hogyan vélekedik a társadalom a telefonokról. Tíz-húsz évvel ezelőtt még azt gondoltuk, hogy a mobiltelefon az esélyegyenlőség része lesz, és hatalmas tudást biztosít a diákok számára.

Az oktatási rendszert azonban nem sikerült megfelelően hozzáalakítani. Például sem az érettségin, sem a központi felvételin nem használható a mobiltelefon, sőt tiltott eszköznek számít.

Ez azt jelenti, hogy a telefont, mint digitális asszisztenst, nem kezdtük el helyesen használni az oktatásban. Ehelyett a felnőttek által sokszor nem is értett közösségi média funkciója vált dominánssá, ami teljesen más irányba vitte a mobiltelefon szerepét a diákok életében. Most pedig ezt próbáljuk meg kitiltani.

– Hogyan működhet a telefon, mint digitális asszisztens? Hogyan tudja segíteni a tanulást?

– A technológia digitális asszisztensként rengeteg módon segítheti a tanulást. Nem kell mesterséges intelligenciával támogatott egyéni matekkorrepetálásról beszélnem, vagy hogy egy gyerekcsapat képes ma a nemzetközi űrállomás munkatársainak feltenni kérdéseket, egyszerűen elég annyira gondolni, hogy az iskoláknak a működésükbe be kéne azt építeni, amit a gyerekek maguktól tudnak, hogy ma minden megtanulható az internetről. Sajnos a hülyeség is. De szerintem az is fontos, főleg általános iskolásoknál nem feltétlenül szükséges, hogy minden gyerek saját eszközzel rendelkezzen az iskolában.

Például tízéves gyerekek üljenek körbe egy számítógépet, amelyhez egy nagy monitor csatlakozik, és így közösen kereshetnek az interneten, tanulhatnak együtt.

Ehhez nem kell, hogy az eszköz személyes tulajdonban legyen, ugyanúgy, ahogy régen is elég volt levenni a lexikont a polcról, nem kellett mindenkinek külön példány. Ezzel elkerülhetjük az egyéni eszközökhöz kötődő zavaró tényezőket is, például a közösségi média értesítései és üzenetei nem szakítják félbe a közös tanulást.

– A közösségi média helyes használatát nem kellene tanítani? Hiszen lehet jól is használni azt, vannak erre példák is.

– Igen, a közösségi média helyes használatát mindenképpen tanítani kellene, de nem mint digitális kultúra, hanem mint önismeret, társadalomismeret, humánetológia vagy egészségtan. Például azt a kérdést, hogy miért jó érzés egy like-ot kapni egy Instagram-posztra, nehéz lenne beilleszteni a magyar kerettanterv tantárgyi felosztásába. Biológia? Etika? Osztályfőnöki óra? De akkor mondok mást is, ami a mobilhoz kötődik:

a pornóról is beszélnünk kellene a gyerekekkel. A gyerekek ugyanis könnyen hozzáférhetnek a pornóhoz, és a mobiltelefonok lehetőséget adnak arra, hogy titokban, a felnőttektől elvonulva böngésszenek ilyen oldalakat. Kutatások szerint a 13 éves korosztály többsége már látott pornót.

Ezért fontos, hogy ne csak a közösségi média, hanem az internetes tartalmak helyes kezelését is megtanítsuk, hogy a gyerekek tudatosan és biztonságosan tudjanak navigálni az online világban.

– Léteznek szülői felügyeleti eszközök, amelyekkel kontrollálni lehet a gyermekek internetes tevékenységét.

– Igen, ezek nagyon hasznosak, például lehetővé teszik az időkorlátok beállítását vagy bizonyos tartalmak szűrését. Azonban nem minden szülő rendelkezik ezekkel az eszközökkel vagy a használatukhoz szükséges tudással. Vagy nem meri felvállalni a „rossz szülő” szerepét, hiszen mindenki más mobilozik a haverok közül. Az egyik praktikus tanács az, hogy

próbáljuk meg közösen kialakítani az új szabályokat, például azt, hogy a gyerek ne vigye be a telefont az ágyba este. Ez egyébként a felnőttek számára is hasznos lehetne, hiszen sok tanulmány mutatja, hogy a telefonmentes hálószoba javíthatja az alvás minőségét.

Szóval ezt mégsem kell közösen kialakítani, csak tessék bevezetni. De a viccet félretéve: érdemes otthoni mobilhasználatra betartható, közösen elfogadott szabályokat kialakítani. Elismerem, hogy ez egy nehéz beszélgetés lehet, különösen akkor, ha a család már régóta másképp működik. De soha nincs késő változtatni, és fontos, hogy a szülők ne érezzék magukat rosszul, ha most jönnek rá, hogy változtatni kell. Az első lépés talán az lehet, hogy leülünk a gyerekkel, és elmagyarázzuk, miért fontos ez a változás. Esetleg bevonhatjuk őket is a szabályok kialakításába, hogy érezzék, nem egyszerűen csak rájuk kényszerítjük az új rendszert. A jó hír az, hogy a mai fiatalok talán jobban megtanulják, hogyan használják helyesen a mobiltelefonokat, mint mi. Ők már beleszülettek ebbe a digitális világba, és ha megfelelő útmutatást kapnak, képesek lehetnek egyensúlyt teremteni a technológia előnyei és veszélyei között. Ezt a tanulási folyamatot pedig támogathatjuk azzal, hogy mi magunk is példát mutatunk, és megosztjuk velük a saját tapasztalatainkat.

Sok fiatalnál látom, hogy 16 évesen maga telepíti a képernyőidő-korlátozó alkalmazásokat, ahogy egyre több barátom lép ki a Facebookról, mert rájön, hogy nem teszi boldoggá.

– Az önök iskolájában ezzel mi a helyzet? Hogyan lehet mobilt használni, illetve hogyan építik be a tanításba ezeket az eszközöket?

– Az óvodás korcsoportban nálunk egyáltalán nincs szükség képernyőre vagy mobilra. Ha mégis előkerül, akkor közösen nézzük, mert fontos, hogy a szülők is részt vegyenek ebben. Tudom, hogy sok szülőt idegesít például a Bogyó és Babóca, vagy más gyerekmese, de ha a gyereknek mesét akarok mutatni, akkor igenis, tessék együtt nézni a gyerekkel, mert ez közös élmény lehet. És amikor szülőként már nem bírom, akkor a gyereknek már rég elég volt. Még akkor is, ha azt mondja, hogy még, még, még. Az alsó tagozatban sincs helye az okostelefonnak, a gyerekek nem viszik be az iskolába. Itt digitális eszközök csak akkor kerülnek elő, amikor a tanuláshoz szükségesek, és ezek közös eszközök, amelyeket megosztunk egymás között.

A felső tagozatban már gyakoribb a telefonok begyűjtése, amit a kormány is szorgalmaz, de nálunk ez közös megegyezés alapján működik, nem pedig kényszerből. Fontos, hogy a gyerekek értsék, miért van erre szükség, és egyetértsenek a szabályokkal.

A középiskolában a diákok eddig megtarthatták a telefonjaikat a táskájukban, de itt is az a szabály, hogy csak akkor veszik elő, amikor arra valóban szükség van. Ez persze kihívás, hiszen a telefon ott van kéznél, és nagy a kísértés, hogy ránézzenek, ahogy a felnőttek is gyakran kinyitják a hűtőt, hátha találnak benne valami nasit. A digitális eszközöket is meg kell tanulni helyesen használni, ugyanúgy, ahogy annak idején a ceruzát is meg kellett tanulnunk használni. Ezzel a megközelítéssel igyekszünk egyensúlyt teremteni a technológia nyújtotta lehetőségek és a tanulási folyamat között. Az, hogy az új rendeletet hogyan tudjuk jól és hatékonyan végrehajtani, még sok beszélgetést és egyeztetést igényel. Fontos, hogy a szabályokat úgy alakítsuk ki, hogy azok ne csak betarthatók legyenek, hanem a gyerekek, diákok, családok és a tanárok számára is értelmesek és hasznosak legyenek. A közös párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy minden érintett megértse és támogassa a változtatásokat, így biztosítva, hogy a rendelet valóban pozitív hatással legyen az iskolai környezetre.

– Az Önök tanmenetében benne van ezeknek az innovációknak a megtanítása?

– Nálunk nincs különóra arra, hogy most kifejezetten az eszközök használatát tanulják meg a gyerekek. Az ilyen készségek a különféle feladatok és projektek során alakulnak ki természetes módon, ahogy például nincs külön ceruzahasználat-óra sem az alsó tagozatban. Az eszközök használatának gyakorlata beépül a mindennapi tanulásba. Emellett fontos témákat is érintünk, mint például a függőségek, a pornó vagy az álhírek, hogy a gyerekek ne csak technikailag, hanem emberileg is tudatosak legyenek az eszközök használatában.

– Hány éves kortól beszélnek a pornóról? A digitális tartalommal kapcsolatban.

– Felső tagozattól kezdünk beszélni a pornóról és a digitális tartalmakkal kapcsolatos kockázatokról, főleg a szexuális nevelés, a testi és lelki harmónia kapcsán. Persze a pornó nagy része mobilon érhető el, de a tartalomról kell beszélni, nem magáról az eszközről.

– A kormány a felsősöknek és a középiskolásoknak ingyen laptopot ad használatra. Felmerül a kérdés, hogyan érdemes a számítógép használatát szabályozni

– Fontos, hogy a szabályozás ne csak a gépidőre összpontosítson, hanem arra is, hogy a gyerekek hogyan használják ezeket az eszközöket.

Óriási a különbség aközött, hogy valaki csak a TikTokot nézegeti, vagy kreatív tevékenységekre, például animációk készítésére használja a számítógépet.

Ugyan mindkét esetben ugyanazt az eszközt használja, a cél és a használat módja meghatározó. De közben az is igaz, érdemes törekedni arra, hogy 14 éves kor alatt a gyerekek ne kapjanak okostelefont, amely főleg szórakoztatásra és közösségi médiára van optimalizálva. Vagy, ha van, akkor legyen térben és időben korlátozva a használata, és lehetőleg sose használják egyedül a mobilt. Ha viszont van egy számítógép, amit alkotásra, tanulásra is használhatnak, az teljesen más dolog. Mondjuk ebben az esetben sose szokott felmerülni a korlátozás igénye. Nehezebb kérdés szokott lenni a számítógépes játék: vannak, amelyek fejlesztik a kreativitást és a problémamegoldó képességet, míg mások inkább passzív, TikTokhoz hasonló értelmetlen görgetést jelentenek csak. A csetelés kérdése is külön téma. Oké-e, ha a gyerekem chatel a haverjaival este 7-kor, pedig egész nap együtt lógtak az iskolában?

Csak azért, mert nem a fonóban találkoznak a gyerekek közösségi kapcsolódásra, hanem WhatsAppon, attól az még egy fontos szociális funkciót tölt be.

Szóval azért nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ennek a generációnak a digitális kommunikációra épül a kultúrája. Ez egy létező kultúra, amelyet meg kell érteni és megfelelően irányítani, hogy a gyerekek egészséges módon használják a technológiát.

– Miközben nem mindegy, hogy egy ismerőssel csetel a gyerek, vagy egy vadidegennel. Ahogy az utcán sem állok szóba vadidegennel...

– Valóban, nem egyszerű kérdés. Az online térben, ahogy a valós világban is fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan viselkedjenek biztonságosan. Nem mindegy, hogy kivel csetelnek: egy ismerőssel vagy egy vadidegennel. Az utcán sem állunk szóba bárkivel, de azt is meg kell tanulni, hogy ha valaki segítségre szorul, ne fordítsuk el a fejünket. Ugyanez igaz az online világra is:

a gyerekeknek meg kell tanulniuk felismerni, ha valami furcsa, vagy kényelmetlen számukra.

Például, mi a teendő, ha egy 14 éves kislány után fütyülnek az utcán? Erről mikor, melyik órán beszélhetnek a gyerekek egy felnőttel? Ezek a helyzetek hasonlóak ahhoz, amit az online zaklatás kapcsán is megtapasztalhatnak. Ezekről a kérdésekről beszélni kell, és fontos, hogy a gyerekek tudják, hogyan reagáljanak. Az állandó kérdés pedig az, hogy ki kezelje ezeket a helyzeteket. Sok szülő az iskolától várja el, hogy kezelje az online zaklatást, ha az iskolatársak között történik, de gyakran az iskola azt mondja, hogy mivel ez nem az intézmény területén történt, nincs ráhatása. Ezért elengedhetetlen, hogy mind a szülők, mind az iskolák együttműködjenek ezekben az esetekben, és világos szabályokat alakítsanak ki arra vonatkozóan, hogyan kezeljék az ilyen helyzeteket. A gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogy mikor és hogyan kérjenek segítséget, akár otthon, akár az iskolában.

– Holott, ha az osztálytársak között mondjuk egy játszótéren alakul ki ilyen helyzet, és az a tanár tudomására jut, akkor csak előveszi a gyerekeket, hiszen hiába nem az épületen belül történt, de az iskolai csoport dinamikája folytatódott, csak más helyszínen, ami vissza is hat az iskolai működésre.

– Pontosan így van. Az iskolai közösség dinamikája nem korlátozódik az iskola falai közé. Ha egy játszótéren alakul ki konfliktus az osztálytársak között, és ez visszahat az iskolai légkörre, akkor természetes, hogy a tanár foglalkozik vele, még ha nem is az iskola területén történt. Ugyanez érvényes az online térre is.

Az online zaklatás vagy konfliktusok ugyanúgy részei lehetnek az iskolai közösség problémáinak, és hatással vannak a gyerekek közötti kapcsolatokra.

Ezért fontos, hogy az iskolák felismerjék és kezeljék ezeket a helyzeteket, függetlenül attól, hogy hol történtek, mert mindez visszahat az iskolai működésre és a tanulók közérzetére.

– A mobiltelefonokat a Madách Gimnáziumban taneszközként akarták használni, körülbelül ugyanúgy, ahogy az a Budapest Schoolban is gyakorlat. Hol siklott félre a kommunikáció, miért reagálhatott erre ilyen idegesen a kormány?

– Én sajnos nem értem, hogy mi történt a Madách igazgatójával, hogyan tudott egy konfliktus ilyen gyorsan a szakításhoz, felmentéséhez eszkalálódni. Pont ezeket a szakmai vitákat kéne végigbeszélnünk, de nagyon nem így. Egyrészt, amit csinálni akartak, az, ha jól értem, a törvény adta lehetőségek kereteiben is megoldható. Másrészt meg szerintem egy hasznos gondolat, hogy

ha a mobil nem okoz problémát, és hasznos taneszközként használják, akkor a közösség hadd döntse el, hogy hogyan kezeli a problémát.

Mi egyébként a középiskolás korosztályban hasonlóan kezeltük a helyzetet, de tulajdonképpen a közösség már eddig is az (ön)korlátozás mellett döntött. Tényleg nagyon nehéz nem ránézni az értesítésekre is, amikor egyébként előveszem a saját telefonomat eredetileg azért, hogy például rákeressek, mit mondott Kossuth.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Az egyik legkegyetlenebb vadászati módszert akarja eltöröltetni 25 ezer magyar

A kotorékozás ellen indított civil kezdeményezés kevesebb mint két hét alatt vált országos üggyé, miután átlépte a 25 ezer aláírást. Az aláírók azt követelik a jogalkotóktól, hogy törvényben tiltsák meg az állatok föld alatti megtámadását.

KÉK HÍREK

Videó: Budapesten mosta a maffia pénzét egy hálózat, a két szír vezető szökésben van - a lakosság segítségét kéri a rendőrség

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy összehangolt akcióban számolt fel egy pénzmosó hálózatot, ami erre a célra átalakított autókban hordta be az országba és küldte tovább a készpénzkötegeket. A hatóságok 18 helyszínen tartottak kutatást, és több mint 540 millió forintnyi vagyont vontak el, 10 embert gyanúsítanak.

KULT

13 évesen meg akarták erőszakolni, nem tudta, mi a különbség a Star Wars és a Star Trek közt, és inkább okos akart lenni, mint filmsztár – 45 érdekesség a 45 éves Natalie Portmanről

John F. Kennedyt, Anakin Skywalkert, Francisco Goyát, VIII. Henriket és Thort is magába bolondította, nem véletlenül.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást

Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.

M.M. / Fotó: Pottyondy Edina/YouTube - szmo.hu
2026. június 09.

Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:

Kapcsolódó

Orbán Viktor egy rövid mondattal üzent Sulyok Tamásnak a vasárnapi szimpátiatüntetés után

A volt miniszterelnök a közösségi oldalán osztott meg egy fotót az eseményről, melyhez csak egy rövid üzenetet írt a köztársasági elnöknek címezve. Sulyok Tamást korábban Magyar Péter szólította fel arra, hogy mondjon le a tisztségéről.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Nem küldtek mentőt Gálvölgyi Jánoshoz, már vádemelésnél tart az ügy

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség emelt vádat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt négy mentődolgozó ellen. A vádirat szerint a mulasztásuk miatt az életveszélyes állapotban lévő színművész szakszerű ellátása teljesen elmaradt.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, 140 milliós kárt okozhatott, az ÁSZ elnöke mérlegel

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje Birót, emellett 23 millió forint vagyonelkobzást is kértek a jogosulatlan gépkocsihasználatból és bankkártyás költésekből származó gazdagodására.

KÉK HÍREK

Azt hitték, a medve játék: Egy nap alatt hárman kerültek kórházba Erdélyben

Egy portugál pár a Transzfogarasi úton autójukból akart fotót készíteni egy medvéről, de a nyitott ablakon át az állat rájuk támadt. Egy 18 éves lány etetni próbálta a csúcsragadozót.

SZEMPONT

Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban

A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

DKA - szmo.hu
2026. június 09.

Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.

Kapcsolódó

Török Gábor elmondta, mi a legnagyobb különbség Orbán Viktor és Magyar Péter között

A politikai elemző a Facebook-oldalán hasonlította össze a volt és a jelenlegi miniszterelnök kormányzását. Szerinte Orbánnak a hatalom volt a cél, míg Magyar a nyilvánosságban éli meg a politikát.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Évekig rejtett kamerával figyelte a balatonalmádi jegyzőt, most 600 ezres bírságot kapott a volt polgármester

Jogerősen elmarasztalta a korábbi településvezetőt a Veszprémi Járásbíróság tiltott adatszerzés miatt. A férfi a klímaberendezésbe rejtett kamerával és mikrofonnal figyelte a hivatali jegyzőt.

KÉK HÍREK

Ezzel a biliárddákóval verte halálra kislánya szeme láttára húgát a nógrádi testvérgyilkos, az ügyészség 10 évet kért rá

Emberölés miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség a 44 éves ecsegi férfival szemben. A vádirat szerint ittasan, egy biliárddákóval végzett a testvérével egy vita után.

KÉK HÍREK

„Ne menjen a közútra az, aki halálos balesetet okozott” - Három hónapig szabadon kocsikázhatott a rendőrt halálra gázoló férfi

Három hónappal a baleset után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki és intézkedett vezetési jogosultságának szüneteltetéséről annak a 27 éves férfinak, aki március 19-én elütötte a 22 éves Zalavári Bálint Zsolt rendőrt Veszprém mellett. Az áldozat apját felháborította az eljárás lassúsága, szerinte a gázoló a részvétét sem fejezte ki azóta.

SZEMPONT

„Kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba” – Az Integritás Hatóság elnöke szerint Tuzsonék le akarták állítani, a feleségét és a gyerekeit is traumatizálták, hogy megtörjön

Biró Ferenc a De! Akcióközösségnek adott interjújában tálalt ki arról, hogyan próbálták elérni az Orbán-kormány tagjai, hogy távozzon. Elmondása szerint az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük, az otthonukban tartott házkutatás után a családja már attól is retteg, ha csengetnek, vagy hivatalos iratot kapnak. Az interjúban a rendszerszintű korrupcióról is részletesen beszélt.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 08.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a De! Akcióközösség csatornájának adott interjút, amelyben rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a magyarországi korrupció mértékéről és a kormányzati nyomásgyakorlásról.

Az interjú elején elmondta, a versenypiacról érkezve, egy gyenge pillanatában döntött úgy, hogy megpályázza a pozíciót. „Amikor én megpályáztam a hatóság vezetését 2022-ben, (...) eljutottam az életembe arra a pontra, hogy azt gondoltam, hogy én most már, hát hogy mondjam, tudok annyit erről a témáról, hogy azt én szívesen az ország szolgálatába állítanám” – fogalmazott. Szerinte a kormányzat akkor tévedett, amikor őt kiválasztotta. „Ahol szerintem tévedtek, hogy azt gondolták, hogy akkor majd én vagy megvehető vagyok, vagy megfélemlíthető vagyok, vagy majd nem akarok dolgozni” – jelentette ki. Kinevezése után Brüsszelben is bizonyítania kellett függetlenségét. „Elmentem Brüsszelbe, leültem a bizottsággal tárgyalni, (...) az első másfél óra az arról szólt, hogy így forgattak, hogy »ugye, hogy akkor most téged is az Orbán hozott létre«” – idézte fel.

Állítása szerint korábban a családját, a munkáját és az általa felépített hatóságot is féltette, ezért nem beszélt, de a politikai helyzet megváltozása miatt most már szabadabban nyilatkozik. Hangsúlyozta, hogy komolyan vette a közszolgálati esküjét.

Elmondása szerint 2024 májusában az akkori igazságügyi miniszter, Tuzson Bence és az európai ügyekért felelős miniszter, Bóka János egy találkozón egyértelműen arra utasították, hogy ne végezze a munkáját.

A beszélgetésre azután került sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tartott az Országos Kórházi Főigazgatóságnál (OKFŐ), ami Biró szerint komoly negatív visszhangot váltott ki kormányzati körökben. A minisztériumi találkozó légkörét érzékeltetve elmondta, hogy az asztalon két, lehallgatást megakadályozó eszköz volt.

„Felszólított az igazságügyi miniszter, hogy ne végezzem a munkámat. Ez így úgy hangzott, hogy »ne csináljanak ilyeneket«” – idézte fel a miniszter szavait.

Biró állítása szerint erre ösztönösen úgy reagált, hogy biztosította a minisztert, a hatóság minden rendelkezésére álló eszközzel élni fog. Elmondása szerint a legmegdöbbentőbb az volt, hogy a felszólítás mögött nem volt semmilyen érvrendszer. Amikor visszakérdezett, hogy miért ne végezzék a munkájukat, a miniszter nem volt vitaképes, és nem tudott indoklást adni, ami Biró szerint azt mutatta, hogy „a rendszer elszokott attól, hogy indokolnia kelljen”.

A találkozó után szerinte a kormányzat különböző eszközökkel próbálta ellehetetleníteni a hatóság munkáját, például egy rendelettel nehezítették meg az állami intézményekbe való bejutásukat, és megpróbálták visszatartani az információkat.

Biró Ferenc beszélt az ellene és családja ellen indított nyomásgyakorlásról is. Elmondása szerint a feleségének egy megrendezett autóbalesetet szerveztek, amit egy titkosszolgálati műveletnek tart. Az eset után a helyszínre érkező, a hatóság által megbízott biztonsági vezető megzsarolta a feleségét.

„Figyelj Judit, te vagy a Feri gyenge pontja, valld be, hogy te csináltad, akkor téged most börtönbe viszünk, ő abbahagyja, amit csinál, és akkor kiengedünk” – idézte a zsarolás szavait.

Az esetet követően, 2024 januárjában egy összehangolt akció keretében ötvenen – a TEK, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai – tartottak házkutatást a hatóság irodájában és az otthonában is. Állítása szerint az akció célja az volt, hogy megtörjék és lemondásra kényszerítsék.

Elmondása szerint 15-18 egyenruhás jelent meg a házuknál, amikor a felesége és két gyerekük volt otthon. Mindhármukat a konyhába állították, majd az akció vezetője némi kérdezésködés után a nő fejére olvasta, hogy bűnsegédként gyanúsított. Mivel elvették a telefonját, és nem is akarták visszaadni neki, így még ügyvédet sem tudott hívni.

„Menjenek ezek a picsába, bocsánat, már elnézést. Hogy létezik az, kikérem magamnak, hát menjenek a kurva anyjukba. Szóval hogy létezik? Hogy létezik?”

– háborgott az interjúban Biró.

A történteket rendkívül súlyosnak ítélte meg. „Képzeljék el azt az eltorzult, szemét, mocskos agyat, ami azt gondolja, hogy aki egyébként jót akar tenni az országnak, és meg akarja fogni a korrupciót, annak a feleségét elvisszük és rabosítjuk. Azért, hogy hagyja abba, amit csinál. Milyen ember az ilyen?” – tette fel a kérdést. A házkutatás szerinte traumatizálta a családját, és az elmúlt másfél évben „nagyon-nagyon nehéz” lett az életük.

„Hát annak azért van egy svungja, amikor azt mondják a rendőrök, hogy anya nem biztos, hogy hazajön”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek óta állandó feszültségben élnek. „Traumatizálták a feleségemet. Ha csönget a postás, akkor így összenéz a család, hogy akkor akkor ki jön és mivel. Ha hivatalos iratot kapunk, akkor mindenkinek görcsben áll a gyomra. Ugye ezt hívták régen csengőfrásznak.”

Biró szerint az ellene indított büntetőeljárás, amelyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják, teljes mértékben koholt vádakon alapul. Úgy véli, az egész egy előre megtervezett akció volt, aminek az volt a célja, hogy eltávolítsák, és egy engedelmesebb vezetőt ültessenek a helyére.

Arra a kérdésre, hogy ki hozhatta meg a döntést egy ilyen szintű támadásról, Biró azt válaszolta, hogy ezt egyértelműen a legfelsőbb politikai körökből kellett elindítani. Rogán Antal szerepével kapcsolatban feltett kérdésre úgy felelt: „Voldemort. Most így nagyon leegyszerűsítve.” Majd hozzátette: „Az, hogy ez felülről volt vezérelve... én azt gondolom, hogy ezt nem lehetett volna megcsinálni, hogyha nincsen hozzákellő politikai akarat”.

Az interjúban Biró Ferenc a rendszerszintű korrupcióról is beszélt. Bár korábban azt nyilatkozta, nem hisz ebben, most elismerte, hogy ez a kijelentése „nem öregedett olyan jól”, és a köznyelvi értelemben vett korrupciót rendszer szinten űzték Magyarországon.

Konzervatív becslése szerint az elmúlt 16 évben a korrupció miatti kár elérhette a 60 ezer milliárd forintot. Szerinte a korrupciós ügyek felderíthetőek. „Ahol füst van, ott általában tűz is van” – jegyezte meg.

Beszélt a pénzmozgásokról is: „Vannak olyan viszonylag magas rangú politikusok, akiknek komoly készpénzelhelyezési gondjaik vannak.” Több konkrét ügyet is megemlített. Szerinte a lélegeztetőgép-beszerzések során a kormányt előre figyelmeztették egy külföldi partneren keresztül, hogy az egyik beszállító „egy köztudott gengszter”, a szerződést mégis megkötötték. A Gondosóra programot egy ezer milliárdos nagyságrendű problémás ügynek nevezte. Az atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban elmondta, hogy az egyik évben 12 700 forintba került egy bíró képzése, míg a következő évben már 640 ezer forintba, és több száz főre volt szükség.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) működését egy olyan rendszerként írta le, amely a teljes állami kommunikációs költést egyetlen cégcsoporthoz, a Balásy Gyula nevével fémjelzett vállalkozásokhoz csatornázta be. Balásyt „végrehajtónak” nevezte, és valószínűtlennek tartotta, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a rendszerről.

Mészáros Lőrinc felemelkedését pedig „gyalázatosnak” minősítette, de hozzátette, hogy nem az oligarchákkal van a baj, ha azok tisztességesen működnek.

A rendszer csúcsán lévők mentalitásáról pedig azt mondta: „Teljesen elvesztették a kapcsolatukat a realitással. Amikor valakinek ennyi pénze van, amiért nem biztos, hogy olyan nehezen kellett megdolgozni, (...) akkor 100 millió forint egy táskáért az abszurdum. Teljes realitásvesztés, teljes talajvesztés.”

Biró Ferenc arról is beszélt, hogy miért nem állt ki korábban a nyilvánosság elé. Szerinte akkoriban ez egy „nem megnyerhető harc” lett volna az egész államgépezettel szemben, és a hatóságot is tönkretették volna. Rámutatott, hogy a hivatalos csatornák is bezárultak előtte: „Az, hogy 2025-ben a Magyar Országgyűlésnek a gazdasági bizottsága nem volt kíváncsi az Integritás Hatóság elnökének a beszámolójára, az nagyon sokat elmond.”

Most azért beszél, mert úgy látja, az ország egy történelmi esélyt kapott, és szembe kell néznie a múltjával.

A teljes beszélgetés:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Robbanás a Debreceni Egyetemen: egy teljes épületet kellett lezárni, mindenkit hazaküldtek

Elektromos robbanás történt a Debreceni Egyetem Kémiai Épületében egy transzformátor felújítása közben. Egyelőre nem tudni, hogy megsérült-e valaki, és az áramellátás helyreállításáról sincs információ.

KULT

Krasznahorkai László: Erősen gondolkodom a kiszálláson

A Nobel-díjas író egy marosvásárhelyi közönségtalálkozón beszélt arról, hogy komolyan fontolgatja az írás abbahagyását. Krasznahorkai László azonban azt is elmondta, a döntést tudatosan halogatja.

KÉK HÍREK

Vádat emeltek az Integritás Hatóság elnöke ellen, feleségét felfüggesztett börtönre ítélnék

Biró Ferenc Pált hivatali visszaéléssel, közokirat-hamisítással és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Az Integritás Hatóság elnöke a minap több interjúban is kitálalt, szerinte az az ellene indított büntetőeljárás teljes mértékben koholt vádakon alapul.

SZEMPONT

VDSZ: A Tisza vendégmunkás-rendelete a kínai akkumulátor-beruházásokra nem érvényes

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni. Ugyanakkor azt nem érti, miért pont az a három ország került tiltólistára, amelyeket megneveztek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Getty Images - szmo.hu
2026. június 08.

Pénteken jelent meg a kormányrendelet, amely szombattól leállította az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását, és megtiltotta a tömeges beáramlást a Fülöp-szigetekről, Georgiából (Grúziából) és Örményországból.

Székely Tamás Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke a Szeretlek Magyarországnak azt mondta, a rendelet egy felemás intézkedés, mivel nem mindenkire vonatkozik. „Az én olvasatom szerint például a kínai és a dél-koreai országokból érkező munkaerőre nem terjed ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a korlátozások így nem érintik a nagy akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházásokat.

„Ez azt jelenti, hogy a CATL esetében, vagy a BYD-nál zajló kínai beruházásoknál ezek a korlátozások nem élnek.”

A kormányzat ezzel a rendelettel szerinte azokat próbálja korlátozni, akik elsősorban ügynökségeken keresztül érkeztek. Csakhogy a BYD és a CATL esetében a Kínából érkező dolgozók nem ügynökségen keresztül jönnek, hanem maguk a gyárak szervezik őket.

A szakszervezeti vezető úgy véli, a kormány a rendelettel szándékosan nem húzta be teljesen a féket. „Én azt látom, hogy a kormányzat nem akarta az épülő vagy a termelést éppen elindító gyárak munkaerőproblémáját fokozni.”

„Itt konkrétan szerintem a BYD és a debreceni beruházásokról van szó, de nemcsak a CATL-ről, hanem például a nyíregyházi Sunwoda is ide sorolható.” Úgy látja, a kormányzat célja az volt, hogy ne akadályozza meg „ezeknek a cégeknek az elindítását és felépítését egyik napról a másikra.”

A VDSZ elnöke ugyanakkor értetlenül áll a korlátozások alá kerülő országok listája előtt. „Arra azért kíváncsi lennék, hogy milyen megfontolásból választották ki ezt a három országot” – vetette fel. „Lehet, hogy valami sorsolás alapján történt, ezt nem tudom megmondani.”

A döntést azért is furcsállja, mert a munkáltatók a grúz és a kirgiz munkavállalókkal szemben éppen a fülöp-szigetiekről nyilatkoznak a legpozitívabban. „Azt mondják, hogy nagyon precízen dolgoznak és megbízhatóak.”

Az tény, hogy a különböző nemzetiségű munkások társadalmi láthatósága között különbség van. „A fülöp-szigetiek esetében sok esetben látjuk őket az utcán és egyéb területeken is. Ami viszont a kínai munkaerőt illeti: ők elsősorban az iparon belül, kevésbé látható területeken dolgoznak.” A láthatóbb munkakörökben, például futárként, főleg fülöp-szigeteki és indiai munkavállalók dolgoznak, de utóbbiak az üzemekben is jelen vannak.

Székely Tamás szerinte a mostani egy első, viszonylag logikus lépés volt a kormány részéről, próbáltak gyors intézkedéssel valamit tenni, „ami ebből a szempontból valószínűleg helyes.” Pozitívumként értékelte, hogy a kormány nem egy mindent elsöprő megoldást, „fűnyíróelvet” választott. Másrészt úgy gondolja, lesznek még következő lépések is, mert a mostani, három országra vonatkozó korlátozás nem elégséges a munkanélküli magyarok helyzetbe hozására.

A probléma ugyanakkor bonyolult. Magyarországon súlyos munkaerőhiány van, ami a szakképzettség szintjétől függetlenül jelentkezik. „Nemcsak képzett, hanem képzetlen munkaerőből is hiány van” – fogalmazott Székely. „Például azokon a területeken, ahol ezek a vendégmunkások operátori tevékenységet végeznek, hiányzik a magyar munkaerő.” Éppen ezért a munkáltatók ragaszkodnak a külföldi munkaerőhöz.

A szakszervezeti vezető is úgy látja, hogy hirtelen eltűnésük komoly problémát okozna. Nélkülük komoly bajba kerülne a gazdaság, „akkor leáll a magyar ipar, ami amúgy is elég rossz helyzetben van.”

A munkáltatók „ezért hördültek fel, amikor arról volt szó, hogy június 1-jétől teljes mértékben megszüntetik a vendégmunkások bejövetelét.”

Ugyanakkor Székely Tamás szerint a munkáltatóknak vannak más szempontjaik is. „A vendégmunkások a magyar munkavállalókkal szemben könnyebben túlóráztathatóak, nem dumálnak vissza.”

Azt az érvet sem tartja teljesen igaznak, hogy a nagyberuházásoknál speciális szakképzettségre van szükség „Ezt mondják, igen. Azért nálunk is vannak mérnökök, és valószínűleg azokat a mérnököket, akik Magyarországon vannak, jobban el lehetne helyezni.” Úgy látja, a probléma inkább az elvándorlásban gyökerezik. „Azt látjuk, hogy a magyar mérnökök nem Magyarországon keresik a boldogulásukat, hanem külföldön.”

A további lépések előtt Székely Tamás szerint egyeztetésre lenne szükség. „Először le kéne ülni a szociális partnerekkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel, és végig kellene gondolni egy teljes foglalkoztatási stratégiát a jövőre nézve.”

Szerinte egy ilyen stratégiának több területet kellene átfognia. „Ebben a foglalkoztatáspolitikának és az oktatáspolitikának közös stratégiát kell alkotnia annak érdekében, hogy a magyar gazdaság hosszabb távon stabilan működjön.” Meggyőződése, hogy a kormányzat részéről van egyeztetési szándék, és bízik benne, hogy hamarosan az ipari szereplőkkel is megkezdődnek a tárgyalások. A VDSZ felkészült erre. „Konkrét elképzeléseink vannak” - jelentette ki.

Kapcsolódó

Megjelent a rendelet: holnaptól nem adnak ki vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket Magyarországon

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint június 6-tól leállítják a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását. A már itt lévő dolgozók a papírjaik lejártáig maradhatnak, de újak már csak egy másik, szigorúbb jogcímen érkezhetnek.