„Hajrá, Sulyok Tamás, éljen Áder János!” - Orbán Viktor nem ment el a Fidesz tüntetésére, helyette a Facebookon üzent
A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.
Orbán Viktor nem vett részt a Stop Önkény címmel meghirdetett tüntetésen, amelyen az Alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak a budai Várban. A Fidesz elnökét sokan hiányolták a helyszínről. A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.
„Hajrá, Sulyok Tamás, éljen Áder János! Ez a nap az elnökről szól. Érte harcolunk. Megálljt kell parancsolni az önkénynek. Mert ha vele megtehetik, akkor bárkivel megtehetik. Köszönjük mindenkinek, aki eljött!"
Orbán Viktor nem vett részt a Stop Önkény címmel meghirdetett tüntetésen, amelyen az Alaptörvény 17. módosítása ellen tiltakoztak a budai Várban. A Fidesz elnökét sokan hiányolták a helyszínről. A volt miniszterelnök nem sokkal a rendezvény befejezése előtt bejegyzést tett közzé a Facebookon, és egy fotót is mellékelt hozzá, azt bizonyítandó, hogy sokan voltak a Sándor-palota előtti téren.
„Hajrá, Sulyok Tamás, éljen Áder János! Ez a nap az elnökről szól. Érte harcolunk. Megálljt kell parancsolni az önkénynek. Mert ha vele megtehetik, akkor bárkivel megtehetik. Köszönjük mindenkinek, aki eljött!"
Megvan a pénz a siralmas állapotban lévő magyar utakra, csak épp Mészárosék koncessziójára költik el
A Telex/G7 számításai szerint a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető koncessziós díjakból fedezni lehetne a szükséges felújításokat. A mellékutak 54 százaléka kritikán aluli állapotban van.
A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.
Ha a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konstrukciót felszámolnák, a lap számítása szerint évente 280–290 milliárd forint szabadulhatna fel a közutakra.
A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.
A fennmaradó összegből a mai piaci árakon – mellékutaknál kilométerenként 200-300, főutaknál 300-500 millió forinttal számolva – évente 800-1300 kilométernyi útszakasz újulhatna meg.
A legfrissebb, 2024 végi adatok szerint a mellékutak 54 százaléka, a főutak 45 százaléka kapott rossz vagy nagyon rossz minősítést. A mellékúthálózat döntő részén az elmúlt 15 évben nem történt érdemi beavatkozás.
Egy ábra a magyar főúthálózat burkolatállapoáról:
Forrás: Magyar Közút Zrt. (2023-as adat)
A megfelelő állapot fenntartásához évente legalább 1600-2000 kilométer utat kellene felújítani, ezzel szemben az elmúlt évtizedben az éves átlag alig érte el az 1300 kilométert.
Probléma az is, hogy itthon a beruházások jelentős része új, sokszor gyengén kihasznált gyorsforgalmi utakra (például az M6-os autópálya déli szakaszára vagy a mohácsi hídhoz kapcsolódó utakra) koncentrálódik a meglévő hálózat karbantartása helyett.
A nemzetközi szakértők is felfigyeltek a források aránytalan elosztására. Az OECD 2021-es országjelentése arra a következtetésre jutott, hogy a rossz állapotú alsóbbrendű utak korlátozzák a vidéken élők gazdasági lehetőségeit.
A jelentés szerint „a korszerű autópálya-hálózattal ellentétben a másodlagos és harmadlagos úthálózatok, különösen az önkormányzatok által működtetettek, rosszul karbantartottak”.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter átfogó átvilágítást és elszámoltatást hirdetett.
Nyilvánosságra hozott adatai szerint négy év alatt több mint 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak, miközben állítása szerint ennek jelentős része még nem épült be.
Emellett egy 286 milliárd forintos, a költségvetésben fel nem tüntetett közlekedési kiadást is találtak, amely a koncesszióval összefüggő projekteket is érintette.
A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.
Ha a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konstrukciót felszámolnák, a lap számítása szerint évente 280–290 milliárd forint szabadulhatna fel a közutakra.
A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Orbán Viktor befolyása csökken, erről árulkodik a Fidesz tüntetése
A nemzetközi sajtó is beszámolt a Fidesz–KDNP csütörtök esti demonstrációjáról. A Bloomberg szerint a vártnál jóval kisebb részvétel a volt miniszterelnök csökkenő befolyását jelzi.
A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.
A lap cikke szerint Orbán Viktor befolyásának csökkenését jelzi, hogy kevesen vettek részt a pártja tüntetésén.
Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.
Orbán Viktor hiányában főszónokként Áder János egykori köztársasági elnök lépett színpadra, aki a közjogi rend védelme mellett érvelt.
A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.
A lap cikke szerint Orbán Viktor befolyásának csökkenését jelzi, hogy kevesen vettek részt a pártja tüntetésén.
Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új főszerkesztő kerül a 24.hu élére, Pető Péter más pozícióban folytatja
Bita Dániel veszi át a 24.hu főszerkesztői posztját augusztus 1-jétől. A lap szerkesztőségét 2019 óta vezető Pető Péter a Central Médiacsoport digitális előfizetéses tartalom- és hírigazgatójaként folytatja.
Augusztus 1-jétől új vezetői struktúrát vezet be a Central Médiacsoport a digitális előfizetéses tartalomfejlesztés és a News portfólió területén. A változás részeként Pető Péter eddigi főszerkesztő új pozícióba kerül, a 24.hu főszerkesztői posztját pedig Bita Dániel veszi át – derült ki a 24.hu-n megjelent közleményből.
Pető Péter digitális előfizetéses tartalom- és hírigazgatóként folytatja munkáját, új feladatkörében a vállalat digitális előfizetéses tartalomstratégiájáért, a 24 Extra további fejlesztéséért, valamint a News portfólió tartalmi és üzleti eredményeiért felel majd.
Pető 2019 óta vezette a 24.hu szerkesztőségét, és az új szerepköre mellett továbbra is aktívan részt vesz a 24 Extra tartalmainak készítésében: cikkeket és hírleveleket ír, valamint podcastokban is szerepel.
Az új főszerkesztő, Bita Dániel szintén 2019 óta dolgozik a lapnál főszerkesztő-helyettesként és a Közélet rovat vezetőjeként. A 24.hu új főszerkesztő-helyettese Jankovics Márton, a Pop/kultúra rovat eddigi vezetője lesz.
A váltás célja, hogy még szorosabban kapcsolódjon össze a hírtartalmak fejlesztése és a digitális előfizetéses üzletág építése, amely a vállalat egyik legfontosabb növekedési területévé vált az elmúlt években. A szervezeti átalakítással a Central Médiacsoport a digitális médiapiaci jelenlétét erősíti, és az előfizetéses modellre építve alakítana ki még közvetlenebb kapcsolatot az olvasóival.
Augusztus 1-jétől új vezetői struktúrát vezet be a Central Médiacsoport a digitális előfizetéses tartalomfejlesztés és a News portfólió területén. A változás részeként Pető Péter eddigi főszerkesztő új pozícióba kerül, a 24.hu főszerkesztői posztját pedig Bita Dániel veszi át – derült ki a 24.hu-n megjelent közleményből.
Pető Péter digitális előfizetéses tartalom- és hírigazgatóként folytatja munkáját, új feladatkörében a vállalat digitális előfizetéses tartalomstratégiájáért, a 24 Extra további fejlesztéséért, valamint a News portfólió tartalmi és üzleti eredményeiért felel majd.
Pető 2019 óta vezette a 24.hu szerkesztőségét, és az új szerepköre mellett továbbra is aktívan részt vesz a 24 Extra tartalmainak készítésében: cikkeket és hírleveleket ír, valamint podcastokban is szerepel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az élő környezetért felelős miniszter bejelentette, hogy olyan klímatörvényt alkot a kormány, amely a gazdaság és a társadalom szereplői számára is kijelöli a felelősséget a klímavédelem területén. A tervezetet szeptemberben bocsáthatják társadalmi egyeztetésre.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány egy új klímatörvényen dolgozik, amelynek tervezetét ősszel bocsáthatják társadalmi egyeztetésre, és még tél előtt megszülethet róla a végleges döntés.
„Az idei nyár pusztító hőhulláma, az egyre nyomasztóbb vízhiány és a kiszáradó Velencei-tó látványa mindenki számára világossá teszi, hogy az éghajlatváltozás már a mindennapok fenyegetése. Azonnal cselekednünk kell, ha nem akarjuk, hogy az éghajlati szélsőségek tönkretegyék azt a világot, amit ismerünk és szeretünk”
– indokolta a sürgős intézkedést a miniszter.
Mint írja, a készülő jogszabály kellő figyelmet fordít majd az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásra, a vizek megtartására és a természetes élőhelyek megőrzésére. Gajdos fontos partnerként tekint a civil szervezetekre, akikre nemcsak a törvény megalkotásában, hanem a végrehajtásban is számít.
„Olyan klímatörvényt alkotunk, ami a gazdaság és a társadalom szereplői számára kijelöli a klímavédelem terén a felelősségüket.”
„Szeptemberben társadalmi egyeztetésre bocsáthatjuk a kormány tervezetét
és novemberre új klímatörvényünk lesz”
– üzente a miniszter.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány egy új klímatörvényen dolgozik, amelynek tervezetét ősszel bocsáthatják társadalmi egyeztetésre, és még tél előtt megszülethet róla a végleges döntés.
„Az idei nyár pusztító hőhulláma, az egyre nyomasztóbb vízhiány és a kiszáradó Velencei-tó látványa mindenki számára világossá teszi, hogy az éghajlatváltozás már a mindennapok fenyegetése. Azonnal cselekednünk kell, ha nem akarjuk, hogy az éghajlati szélsőségek tönkretegyék azt a világot, amit ismerünk és szeretünk”
– indokolta a sürgős intézkedést a miniszter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
