A filmes és tévés stábokat képviselő amerikai szakszervezet 60 000 tagja országos sztrájkot kezd hétfőn, ha addig nem sikerül olyan megállapodást kötniük, amely kielégíti a tisztességes és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó követeléseket – írja az ABC News. A dolgozók a legrosszabbul fizetett kollégáik bérét szeretnék rendezni, illetve a pihenőidőket és ebédszüneteket tárgyalnák újra.
A Színházi Színpadi Dolgozók Nemzetközi Szövetségének elnöke, Matthew Loeb szerdán közölte, hogy a sztrájk hétfőn délben kezdődik, hacsak nem születik megállapodás.
Ez a sztrájk lenne az első országos megmozdulás az International Alliance of Theatrical Stage Employee (IATSE) 128 éves történetében. Ez a szervezet fogja össze az operatőröket, díszlettervezőket, díszletezőket, fodrászokat, sminkeseket, és az iparág többi szereplőjét.
„Öt napunk van, hogy megegyezésre jussunk. A stúdiók továbbra is olyan új szerződésekről szeretnének megállapodni, amik fenn tudják tartani a filmipar működését” – mondta Jarryd Gonzales, a stúdiókat képviselő csoport szóvivője.
Egy sztrájk komoly visszaesést jelentene a filmiparnak, ami csak most kezd magához térni a világjárvány miatti hosszú leállás után, de a dolgozók szerint a munkakörülményeik rosszabbak, mint a pandémia előtt voltak.
A leállás nem érintené a reklámfilmeket, a kisebb költségvetésű produkciókat és a Pay TV-t, így az ezekben dolgozó munkások továbbra is felvennék a munkát. A 15 millió dolláros büdzsé alatti HBO-, Showtime-, Starz- és Cinemax-produkciók elkészülhetnének – írja a Hollywood Reporter.
A filmes és tévés stábokat képviselő amerikai szakszervezet 60 000 tagja országos sztrájkot kezd hétfőn, ha addig nem sikerül olyan megállapodást kötniük, amely kielégíti a tisztességes és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó követeléseket – írja az ABC News. A dolgozók a legrosszabbul fizetett kollégáik bérét szeretnék rendezni, illetve a pihenőidőket és ebédszüneteket tárgyalnák újra.
A Színházi Színpadi Dolgozók Nemzetközi Szövetségének elnöke, Matthew Loeb szerdán közölte, hogy a sztrájk hétfőn délben kezdődik, hacsak nem születik megállapodás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Senki sem tévedhetetlen” – Nagy Márton szerint Varga Mihály és Windisch László rosszul számolt, de ők szívesen segítenek
A Költségvetési Tanács szerint jövőre 9 százalékkal kevesebb jut majd egészségügyre a benyújtott költségvetési tervezet alapján. A gazdasági miniszter szerint ez nem igaz, csak nem adtak össze minden sort.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:
„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
A Költségvetési Tanács számításai szerint jövőre kevesebbet költenek egészségügyre, ugyanis az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg.
A tanács három tagja között ott van Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is.
Az RTL Híradónak Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta:
„Évtizedek óta alulfinanszírozott az egészségügy és ennek a következményei emberéletekben mérhetőek. Az orvosok nem tudják úgy segíteni a pácienseket, ahogy szeretnék, mert nincs elég eszköz, gyógyszer, nincs elég kolléga.”
A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak nevezte a csökkenő forrásokat, és azt követelte, hogy évente 500 milliárd forinttal többet fordítsanak az egészségügyre.
A miniszter szerint viszont az ideihez képest 280 milliárd forinttal többet szánnak az egészségügyre.
Az OECD adatai alapján Magyarország tavaly hátulról a negyedik volt az unióban az egészségügyi kiadások terén. Átszámítva fejenként 746.500 forintot költöttek erre a célra. Románia volt az utolsó 652.800 forinttal, míg Szlovákiában 778.800 forint jutott egy emberre. Az EU-átlag 1.413.200 forint volt, a legtöbbet Németországban fordították egészségügyre, ott 2.126.800 forint jutott fejenként.
Takács Péter államtitkár márciusban azt mondta, hogy idén növelik a forrásokat.
Nagy Márton szerint a Költségvetési Tanács nem számolt minden tétellel, amikor az egészségügyi költségvetést vizsgálta. A miniszter azt mondta:
„Ők nem adták össze az összes egészségügyet érintő sort. Ha szabad így mondani nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen, meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk.”
A Költségvetési Tanács számításai szerint jövőre kevesebbet költenek egészségügyre, ugyanis az Egészségbiztosítási Alap 1710 milliárd forint támogatást kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
A bíboros – aki már harmadszor vesz részt konklávén – kitért arra: ez alkalommal érezte a legjobban a konklávét megelőző beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtuk keresztül.
„Talán megérezzük a Szentlélek működését majd a Sixtus-kápolnában”
– vélekedett.
Felidézte: egy írásában Szent II. János Pál pápa egy jövendőbeli, képzelt pápaválasztást úgy ír le, mint a rossz szellemek és a Szentlélek harcát, melyben az utóbbi győzedelmeskedik.
„Az a fontos, hogy az ember hagyja, hogy a Szentlélek az irányítása érvényesüljön, és ne más szellemekre hallgasson – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha ez megtörténik, akkor ez egy nagyon szép pápaválasztás lehet”, amely a világ felé is reményteli üzenetet hozhat.
A bíboros szerint az egyház jelenleg „egy remény nélküli világnak hirdeti a reményt”. A világ pedig azért remény nélküli, mert pogány – jelentette ki.
Aki ugyanis azt hiszi, hogy a földi életnél nincs több, az a fölfokozott erővel fogja hajszolni a földi dolgokat, és a többi ember felé is egy harcosabb, önző magatartásformát vehet fel. Aki viszont - a szó krisztusi értelmében - reménykedik, az tudja, hogy Jézus föltámadása nem egyedi, hanem az „embereket is föltámadásra és örök életre hívja”.
A remény hirdetése a bíboros szerint manapság nagyon nehéz nehéz, mert a világ nyugati részén a „nemtörődömség ateizmusa” uralkodik.
Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a konklávé eredményeként olyan üzenet születik, ami nemcsak az egyházhoz, hanem az egész emberiséghez szól, és fölismerhetően képviseli a krisztusi reménységet.
Mert „nem elég az, hogy mi evilági érveléssel próbálunk humanitárius segítségre buzdítani embereket”, hanem „a végső reménységnek a fényében (...) válik, válhat nagylelkűvé az életünk” – tette hozzá a bíboros.
A pápaválasztó bíborosok szerdán ülnek össze, hogy megválasszák húsvéthétfőn meghalt Ferenc utódját.
„A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube-csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
India megtorlásul indított támadást pakisztáni fegyveresek által április 22-én az Indiához tartozó Dzsammu és Kasmír területén elkövetett, 26 indiai halálával járó támadás nyomán.
India rakétákkal támadta meg a Pakisztán által ellenőrzött kasmíri területet. A támadásban a jelenlegi információk szerint legalább tizenkilencen meghaltak, köztük egy gyerek is. Harmincnyolcan pedig megsérültek.
Pakisztán háborús cselekménynek nevezte az eseményt.
Nem sokkal a robbanások után India megerősítette, hogy ők hajtották végre a támadást. Közölték, hogy a „Szindur-hadművelet” keretében kilenc olyan célpontot támadtak meg, „ahol India elleni terrortámadásokat terveztek”.
„Akciónk célzott, megfontolt volt, de nem az eszkaláció a célja. Egyetlen pakisztáni katonai létesítményt sem vettünk célba. India jelentős visszafogottságot tanúsított a célpontok kiválasztásában és a végrehajtás módjában”
– írta az indiai kormány.
Hangsúlyozták, hogy
India megtorlásul indította a válaszcsapást pakisztáni fegyveresek által április 22-én az Indiához tartozó Dzsammu és Kasmír területén elkövetett, 26 indiai halálával járó támadás nyomán.
A hadsereg a támadás után az X-en azt írta, igazságot szolgáltattak.
Ahmed Sarif altábornagy, a pakisztáni hadsereg szóvivője azt mondta, a rakéták hat helyen csapódtak be a Pakisztán által ellenőrzött Kasmírban és Pandzsáb tartományban. Iszlámábád szerint hat helyszín volt a célpont, és huszonnégy becsapódást észleltek különböző fegyverekből.
A pakisztáni hadsereg szerint India megszegte a tűzszünetet azzal, hogy tüzérséggel támadta Bhimber Gali környékét. Szemtanúk is arról beszéltek a Guardiannek, hogy átlövések történtek a két ország által ellenőrzött kasmíri területek között.
Nem sokkal az indiai csapások után repülőgépek zuhantak le két faluban, az India által ellenőrzött Kasmírban. A pakisztáni állami televízió biztonsági forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy
a pakisztáni légierő megtorlásul öt indiai gépet lőtt le.
További részleteket nem adtak meg.
A pakisztáni légierő azóta lezárta az ország légterét.
Sehbáz Sarif pakisztáni miniszterelnök elítélte az indiai légicsapásokat. Azt mondta, hogy „az álnok ellenség gyáva támadásokat hajtott végre”, és bejelentette, hogy megtorlásra készül. Szerda reggelre összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság ülését is.
Sharif később X-en is megszólalt, és úgy fogalmazott:
„Pakisztánnak minden joga megvan ahhoz, hogy erőteljes választ adjon az indiai támadásra.”
Azt is írta: „Az egész nemzet a fegyveres erők mögött áll abban, hogyan kell bánni az ellenséggel.”
Michael Kugelman, az Associated Press által megszólaltatott Dél-Ázsia-szakértő szerint „az eszkalációs kockázatok valósak. És könnyen fokozódhatnak, méghozzá gyorsan.” Úgy fogalmazott, hogy „két erős hadsereg ez, amelyek még a nukleáris fegyverek elrettentő ereje ellenére sem félnek jelentős mennyiségű hagyományos katonai erőt bevetni egymás ellen”. A szakértő szerint ez volt India részéről az egyik legintenzívebb csapás az elmúlt években.
Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője közleményben tudatta, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „maximális katonai visszafogottságra” szólította fel mindkét országot.
Az eseményre már Donald Trump is reagált. Az amerikai elnök egyelőre annyit mondott: mindenki tudta, hogy valami fog történni ott, mert a felek a múltban is sokat harcoltak, évtizedek, évszázadok óta.
India rakétákkal támadta meg a Pakisztán által ellenőrzött kasmíri területet. A támadásban a jelenlegi információk szerint legalább tizenkilencen meghaltak, köztük egy gyerek is. Harmincnyolcan pedig megsérültek.
Pakisztán háborús cselekménynek nevezte az eseményt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
