„Ha egy fülöp-szigeteki takarítónőt megkérsz, hogy söpörjön fel, de nem adsz neki seprűt, akkor nem kér egyet, hanem kézzel összeszedi a hulladékot”
Egyre több vendégmunkás érkezik a Távol-Keletről, novembertől pedig tovább egyszerűsödik az alkalmazásuk a kormánnyal erről külön megállapodást kötő cégeknél. A vállalkozók kényszerítették ki, hogy még többen jöhessenek, mert nincs olyan magyar, aki olyan körülmények között akarna dolgozni, mint a több ezer kilométerről érkezők - írja a Válasz Online.
„Három hete bíztunk meg egy kinti toborzót, hogy szerezzenek egy gyárba munkásokat, konkrét feladatra. Ennyi idő alatt 180 főt válogattak le, tehát meg is szűrték őket alkalmasság és motiváció szempontjából. Szólnunk kellett, hogy álljanak le, ennyi ebben a körben elég lesz” – mondta a portálnak a toborzásról az egyik munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég vezetője.
A vendégmunkások aktív toborzásából politikai ügy lett, miután az ellenzék egyre többet foglalkozik a témával.
Példaként egy augusztusban történt esetet hoz fel, amikor két Győrben lakó kirgiz vendégmunkás Mosonmagyaróvárra látogatott az ott dolgozó kirgiz nők szállására. A két férfi az este folyamán egymásnak esett, egyikük egy csatornafedéllel leütötte a másikat. A környéken az is elterjedt az eset után, hogy meg is halt, a rendőrség csak annyit közölt a portál megkeresésére, hogy életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt nyomoznak ebben az ügyben, ennél bővebb tájékoztatást azonban nem adtak. A Válasz Online szerint az ehhez hasonló esetek nem jelennek meg sem a helyi, sem pedig az országos sajtóban és rendőrségi közleményt sem adnak ki róluk.
Az iparágban arról is beszéltek, hogy tévhit, miszerint a vendégmunkásokkal spórolnak a munkáltatók. Évente nagyjából 1 millió forint/fő költségük van a fizetésükön felül a munkaadóknak, ezt a plusz költséget azonban vállalniuk kell, mert nincs magyar, aki dolgozna helyettük.
Azok a munkakörök ugyanis, amelyekre ázsiaiakat hoznak be, egyáltalán nem vonzók a magyarok körében. Sokszor négy műszakban végeznek komoly összpontosítást igénylő, nem egyszer kifejezetten nehéz fizikai munkát, egy 8 órás műszakban ráadásul jellemzően csak egyszer 20 és kétszer 10 perc pihenőidőt kapnak.
„Ez már nem vonzó az európai embernek, sem Nyugaton, sem itt. A magyarok ha el is végeznek ilyet, akkor inkább Németországban, jóval magasabb bérért” - mondta egy HR-es, aki szerint a frissen belépő magyarok 30-40 százaléka az ilyen munkahelyekről egy éven belül kiesik, mert vagy ők mennek el a stressz miatt, vagy pedig kirakják őket, mert alkalmatlanok. Ezzel szemben a két évre idehívott távol-keletiek több mint 90 százaléka kitölti a szerződését.
A távol-keleti dolgozókat azért is szeretik a munkaadók, mert sohasem panaszkodnak.
- mondta egy munkaerő-kölcsönző.
