A volt miniszterelnök egy pénteki Facebook-poszttal Sulyok Tamás államfőre utalt, akit pártja bűncselekményekkel vádolt meg pár napja.
„Nem az a kérdés, hogy Sulyok köztársasági elnök bűnöző-e, vagy sem, mert az. Hanem hogy pitiáner, kisstílű, amolyan ügyeskedő rosszfiú vagy nagypályás gazfickó. Egyáltalán nem mindegy” - írta a bejegyzésében Gyurcsány Ferenc.
Mint arról korábban írtunk, az elmúlt napokban újabb politikai botrány kavarta fel a magyar közéletet, miután Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője, komoly vádakat fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben. Dobrev szerint Sulyok Tamás a kilencvenes években ügyvédként részt vett olyan úgynevezett „zsebszerződések” lepapírozásában, amelyekkel külföldieknek játszottak át magyar földeket. A DK-s politikus egyenesen „köztörvényes bűnözőnek” nevezte a köztársasági elnököt.
„Sulyok elnök nem ilyen. Ő összevissza hazudott apja aktív vérnáci múltjáról, egyenesen üldözött hőst faragott belőle, amikor meg lebukott, egyszerűen széttárta a kezét, hogy ő semmiről se tudott. Mint Jani, a kokaincsempész, amikor elfogták a repülőtéren, és azt mondta, neki arról fogalma sincs, hogy került a cucc az ő bőröndjébe”
– írta Gyurcsány.
„Sulyok ügyvéd volt. Tudja, hogy mennyit ér ez a védekezés. Hát semennyit. Neki se hittük el egyetlen szavát. Most meg kiderült, hogy ügyvédként törvénytelenül termőföldet játszott át osztrákoknak.
Szándékosan sértett törvényt némi ügyvédi díj fejében. Két dolgot adott el egyszerre: magyarok földjét és önmaga becsületét. Az előbbivel jogot sértett, bűncselekményt követett el, az utóbbival elvesztette a lehetőséget, hogy rendes ember maradjon” - tette hozzá a politikus.
„Az elévülés kérdése, mondom még egyszer, csak a büntetés kiszabása, nem pedig a bűn léte vagy nemléte szempontjából érdekes. Az elnöknek vége.”
- fogalmazott Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán.
A volt miniszterelnök egy pénteki Facebook-poszttal Sulyok Tamás államfőre utalt, akit pártja bűncselekményekkel vádolt meg pár napja.
„Nem az a kérdés, hogy Sulyok köztársasági elnök bűnöző-e, vagy sem, mert az. Hanem hogy pitiáner, kisstílű, amolyan ügyeskedő rosszfiú vagy nagypályás gazfickó. Egyáltalán nem mindegy” - írta a bejegyzésében Gyurcsány Ferenc.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vicsorgó vakembernek” nevezte a fideszes influenszer a kormány látássérült miniszterét, Magyar Péter visszaszólt neki
Ábrahám Róbert fideszes influenszer egy nyilvános rendezvényen gúnyolta Kátai-Németh Vilmost, a Tisza-kormány látássérült miniszterét. A beszédben más kormánytagok is célkeresztbe kerültek.
„Vicsorgó vakembernek” nevezte Kátai-Németh Vilmost, a Tisza-kormány miniszterét egy nyilvános rendezvényen Ábrahám Róbert fideszes influenszer.
A Nemzeti Hét nevű eseményen elhangzott beszédében a kormány több tagjáról is sértő megjegyzéseket tett. Ábrahám először Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert vette célba: „Nézzék meg Ruff Bálintot, megesküdnék, hogy az anyja fürdeti a mai napig” – mondta, majd a látássérült szociális és családügyi miniszter felé fordult.
„Nem akarok szemétkedni, de van ez a vicsorgó vakember. Én még ilyen rosszindulatú embert nem láttam, és az átláthatóságért felel” – fogalmazott a közönség derültségére, ahogy arról a hvg.hu beszámolt.
Az influenszer a kormányt „a gyengék diktatúrájának” nevezte, majd Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterre utalva hozzátette: „A jelenlegi kormányt nyugodtan hívhatjuk homoszexuális kormánynak.” A tudósításban a miniszter neve egyszer tévesen, Kátai-Németh Miklósként szerepelt.
Magyar Péter miniszterelnök még vasárnap este egy rövid Facebook-posztban reagált a kijelentésekre. A kormányfő azt kifogásolta, hogy a miniszterének fogyatékosságán gúnyolódnak.
„A Fidesz és a megmaradt propagandistái azon gúnyolódnak, hogy Kátai-Németh Vilmos vak ember létére lehet miniszter a TISZA-kormányban. Milyen ember, aki ilyet tesz?” – tette fel a kérdést bejegyzésében.
Hegedűs Zsolt is megszólalt, az egészségügyi miniszter hozzátette: „A politikai viták elmúlnak. Az emberség megmarad. A fogyatékosság soha nem lehet gúny tárgya.”
„Vicsorgó vakembernek” nevezte Kátai-Németh Vilmost, a Tisza-kormány miniszterét egy nyilvános rendezvényen Ábrahám Róbert fideszes influenszer.
A Nemzeti Hét nevű eseményen elhangzott beszédében a kormány több tagjáról is sértő megjegyzéseket tett. Ábrahám először Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert vette célba: „Nézzék meg Ruff Bálintot, megesküdnék, hogy az anyja fürdeti a mai napig” – mondta, majd a látássérült szociális és családügyi miniszter felé fordult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Adócsalásért ítélték el, pikáns képek jelentek meg róla, most képviselőként tér vissza Gyenes Levente Gyömrőn
Gyenes Levente függetlenként nyerte meg a gyömrői időközi választást, így önkormányzati képviselő lesz. A politikus a szavazatok 37,6 százalékát szerezte meg a csekély, 33,8 százalékos részvétel mellett.
Adócsalás és magánéleti botrányok után tért vissza a helyi politikába Gyenes Levente: a korábbi polgármester vasárnap függetlenként nyerte meg a gyömrői 3-as számú egyéni választókerületben tartott időközi választást, így önkormányzati képviselőként folytatja munkáját a Pest megyei településen. A győzelem egy csekély érdeklődést kiváltó voksoláson született meg, a választók mindössze 33,8 százaléka járult az urnákhoz – írta a 24.hu. Gyenes a szavazatok 37,6 százalékát szerezte meg, legyőzve a szintén függetlenként induló Tóth Andreát, aki 23 százalékot kapott.
A politikus visszatérése azért is keltett figyelmet, mert a neve az elmúlt évtizedben több súlyos üggyel is összeforrt. A 2014-ben nyilvánosságra került, meztelen nőről felszívott fehér porról készült képek országos botrányt okoztak, amit a Fidesz is elítélt. A helyi választókat azonban ez sem tántorította el, a botrányok ellenére Gyenes többször is bizalmat kapott a településen.
Korábban a 2024-es polgármester-választástól való távolmaradását is azzal indokolta, hogy nem kíván egy asztalnál ülni politikai ellenfeleivel: „Olyan emberek rúgnak belém, akiknek még a kutyapiszkot sem engedném a cipőmről lenyalogatni, én nem nagyon szeretném, hogy folyamatosan ilyen emberekkel kelljen egy asztalnál ülnöm”.
A város jelenlegi vezetése sem fogadta kitörő örömmel a visszatérését. Kisberk Szabolcs, Gyömrő polgármestere napokkal a választás előtt egy súlyos környezetszennyezési ügy kapcsán bírálta elődjét. Egy elhagyott raktárépületben talált több száz tételnyi veszélyes hulladék miatt adott ki közleményt.
Ebben azt írta: „Az akkori városvezetés Gyenes Levente polgármestersége idején nem tett semmit, sőt a vizsgálati dokumentumok el is tűntek a városháza irattárából.”
Gyenes Leventét 2016-ban a Szegedi Ítélőtábla adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt jogerősen 9 hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Később, 2022 őszén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei vették őrizetbe, majd letartóztatták, miután bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsították meg. 2023 tavaszán bűnügyi felügyelet alá került, így nyomkövetővel a lábán, házi őrizetben kezdett újra dolgozni a városházán.
A büntetőeljárás árnyékában a politikus bejelentette, hogy a 2024-es önkormányzati választáson már nem indul a polgármesteri székért, ezzel egy 22 éves korszakot zárt le a város élén. Idén júniusban azonban bejelentette, hogy a 3-as körzetben kiírt időközi választáson mégis megméreti magát képviselőjelöltként. A vasárnapi választás egyértelmű győzelmet hozott számára, így a jövőben a képviselő-testület tagjaként vesz részt a döntéshozatalban.
Adócsalás és magánéleti botrányok után tért vissza a helyi politikába Gyenes Levente: a korábbi polgármester vasárnap függetlenként nyerte meg a gyömrői 3-as számú egyéni választókerületben tartott időközi választást, így önkormányzati képviselőként folytatja munkáját a Pest megyei településen. A győzelem egy csekély érdeklődést kiváltó voksoláson született meg, a választók mindössze 33,8 százaléka járult az urnákhoz – írta a 24.hu. Gyenes a szavazatok 37,6 százalékát szerezte meg, legyőzve a szintén függetlenként induló Tóth Andreát, aki 23 százalékot kapott.
A politikus visszatérése azért is keltett figyelmet, mert a neve az elmúlt évtizedben több súlyos üggyel is összeforrt. A 2014-ben nyilvánosságra került, meztelen nőről felszívott fehér porról készült képek országos botrányt okoztak, amit a Fidesz is elítélt. A helyi választókat azonban ez sem tántorította el, a botrányok ellenére Gyenes többször is bizalmat kapott a településen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bolgárok lettek az új Orbán: leszedették Kirill pátriárkát és a Lukoil-alapítót a szankciós listáról
Bulgária kérésére veszik ki az orosz ortodox egyház fejét és a Lukoil alapítóját az EU 21. szankciós csomagjának tervezetéből. Az új magyar kormány a korábbi gyakorlattal szakítva jelezte, hogy kész támogatni Kirill pátriárka szankcionálását.
Miközben Brüsszel a 21. orosz szankciócsomag utolsó vesszőin vitázik, a bolgár kormány kérésére kiveszik a tervezetből az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát és a Lukoil-alapító Vagit Alekperovot – írja az Ukrajinszka Pravda nyomán a 444.hu. A döntés különösen annak fényében érdekes, hogy az új magyar kormány ezúttal nem állt a szankciók útjába, és kész lett volna hozzájárulni a korábban éppen a magyar vétó miatt védett személyek listára tételéhez.
A két név körüli vita mellett a háttérben a csomag gazdasági lábát is jelentősen enyhítették. A tervezetből várhatóan kikerül vagy legalábbis szűkül a tőkehal, az alaszkai tőkehal és más halfajták Oroszországból történő uniós behozatalának tilalma. Emellett jelentősen szűkítik a háborúban részt vett oroszok EU-s beutazására vonatkozó tilalom hatályát, és visszavették az orosz eredetű cseppfolyósított gázra, valamint az azt szállító tartályhajókra tervezett szigorú korlátozásokat is.
A kezdeményezés most az áprilisban választást nyerő Rumen Radev kormányán bukott el. A bolgár miniszterelnök korábban azzal érvelt a vallási vezetők szankcionálása ellen, hogy a konfliktus már nem korlátozódik a harctérre.
„Ez a háború már túllépett a lövészárkokon; túlterjedt a gazdaságon és az energián, látjuk a hatását a kultúrára és a sportra, és most már csak az maradt hátra, hogy a vallást is magával ragadja” – fogalmazott.
A Lukoil alapítójának kivételét pedig azzal indokolta, hogy a szankciók jelentős kockázatot jelentenének az orosz olajvállalat bolgár működésére, amely az ország egyik legnagyobb üzemanyag-kiskereskedője és a burgaszi olajfinomító üzemeltetője.
Az új magyar kormány ugyanis a korábbi gyakorlattal szakítva jelezte, hogy kész támogatni Kirill pátriárka szankcionálását. Ez azért volt kulcsfontosságú, mert 2022-ben még a magyar vétó akadályozta meg a vallási vezető listára vételét, ami akkor komoly diplomáciai feszültséget okozott Brüsszelben.
Az ő közbenjárásával szállítottak kárpátaljai hadifoglyokat Magyarországra az ukrán kormány megkerülésével.
A magyar kormány álláspontjának megváltozása után a figyelem Szófiára fordult, amely átvette a vétóval fenyegető tagállam szerepét. Bulgária a vallási szereplők szankcionálását szimbolikusnak tartja, miközben a Lukoil bolgár érdekeltségei miatt nem akart gazdasági kockázatot vállalni. A mostani kompromisszum – a két név kivételével és a gazdasági tételek enyhítésével – valójában e két, egymást keresztező új politikai realitás eredője.
Miközben Brüsszel a 21. orosz szankciócsomag utolsó vesszőin vitázik, a bolgár kormány kérésére kiveszik a tervezetből az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát és a Lukoil-alapító Vagit Alekperovot – írja az Ukrajinszka Pravda nyomán a 444.hu. A döntés különösen annak fényében érdekes, hogy az új magyar kormány ezúttal nem állt a szankciók útjába, és kész lett volna hozzájárulni a korábban éppen a magyar vétó miatt védett személyek listára tételéhez.
A két név körüli vita mellett a háttérben a csomag gazdasági lábát is jelentősen enyhítették. A tervezetből várhatóan kikerül vagy legalábbis szűkül a tőkehal, az alaszkai tőkehal és más halfajták Oroszországból történő uniós behozatalának tilalma. Emellett jelentősen szűkítik a háborúban részt vett oroszok EU-s beutazására vonatkozó tilalom hatályát, és visszavették az orosz eredetű cseppfolyósított gázra, valamint az azt szállító tartályhajókra tervezett szigorú korlátozásokat is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: 1024 milliárdot kapott a sztrádacég, de a felét sem költötte el
Vitézy Dávid közlekedési miniszter szerint az állam aránytalanul sokat fizetett az autópályák üzemeltetéséért. A cég vezérigazgatója, Németh Tamás szerint a valós kifizetés jóval alacsonyabb volt.
„1024 milliárdot fizettünk ki úgy, hogy ő valójában nem ruházott be” – ezzel a mondattal bírálta az autópálya-koncessziós céget Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A tárcavezető szerint a kormány az elmúlt négy évben ennyi pénzt utalt a cégnek, miközben az legfeljebb a felét költhette el a hálózatra.
A Facebookon közzétett videójában Vitézy „fejnehéz koncessziónak” nevezte a konstrukciót, amelyben szerinte a kockázatot kizárólag az állam viseli. Példaként említette, hogy 2022-ben, az infláció megugrásakor a szerződést módosították, és felemelték a cég díjait – írta a HVG.
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, Németh Tamás vitatja a miniszter által említett összeget. A cégvezető szerint a valós összeg jóval alacsonyabb.
Németh Tamás szerint „a valós szám körülbelül 680 milliárd”.
A cégvezető azt is cáfolta, hogy ne vállaltak volna kockázatot, állítása szerint az elmúlt 3,5 évben kapott koncessziós díjakhoz a tulajdonosoknak további 100 milliárd forintot kellett betenniük, hogy az üzemeltetés és a fejlesztések költségeit fedezni tudják.
A kormány egyelőre nem lép az ügyben, mivel az Európai Bizottság is vizsgálja a szerződés jogszerűségét. Vitézy Dávid jelezte, hogy a két vizsgálatot össze kell hangolni, és meg kell várni a brüsszeli eljárás végét, csak ezt követően hozhatnak döntést.
A miniszter már hetekkel korábban jelezte, hogy a kormány átvilágítja a szerződést. Akkor is arról beszélt, hogy az autópálya-koncesszornak kifizetett hatalmas összeg és a hálózaton látható fejlesztések nincsenek arányban.
A koncessziós díjakra fordított összeget többen szembeállították az országos úthálózat állapotával. Korábbi számítások szerint a koncesszornak fizetett díjakból fedezni lehetne a siralmas állapotban lévő magyar utakra szükséges felújításokat.
„1024 milliárdot fizettünk ki úgy, hogy ő valójában nem ruházott be” – ezzel a mondattal bírálta az autópálya-koncessziós céget Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.
A tárcavezető szerint a kormány az elmúlt négy évben ennyi pénzt utalt a cégnek, miközben az legfeljebb a felét költhette el a hálózatra.
A Facebookon közzétett videójában Vitézy „fejnehéz koncessziónak” nevezte a konstrukciót, amelyben szerinte a kockázatot kizárólag az állam viseli. Példaként említette, hogy 2022-ben, az infláció megugrásakor a szerződést módosították, és felemelték a cég díjait – írta a HVG.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
