Egy rakás Tonibler és Klinton él Koszovóban: egy véres háború áll a bizarr nevek mögött
Legalább négy embert Toniblernek hívnak a Koszovói Statisztikai Hivatal adatai szerint. Mellettük él még harminc Klinton, tizenegy Bler és százhét Toni is, akiknek nevét szintén nem a véletlen, hanem a politika és a hála ihletett – írja a Telex. A nevek az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair és a volt amerikai elnök, Bill Clinton albánosított változatai.
A névadási hullám oka az 1999-es koszovói háborúban gyökerezik. A koszovói albánok ugyanis Blairt és Clintont tartották a két kulcsfigurának abban, hogy a NATO beavatkozott a konfliktusba. A szerb erők 1998-ban kezdték erőszakkal kitelepíteni a koszovói albánokat, 1999 tavaszára pedig a helyzet drámaivá vált. A NATO március 24-én kezdte meg Jugoszlávia bombázását, de Slobodan Milošević jugoszláv államfő nem hátrált meg, sőt, fokozta a kitelepítéseket. A háború előtti 1,8 milliós lakosság háromnegyedét űzték el otthonából, több mint egymillió ember menekülttáborokban vagy a hegyekben bujkálva húzta meg magát.
Milošević végül júniusban kapitulált, a békemegállapodás értelmében pedig a NATO békefenntartó ereje, a KFOR felügyelete alatt a menekültek hazatérhettek.
Amikor 2010-ben Blair Pristinába látogatott, kilenc, róla elnevezett fiúval találkozott, köztük Sahitivel is, aki akkor ezt mondta a politikusnak: „Ő egy nagyszerű ember. Hatalmas öröm számomra, hogy találkozhatok vele.” Volt olyan család is, amelyik ha lányuk születik, Madeleine Albright akkori amerikai külügyminiszter után nevezte volna el, és a statisztikák szerint egy Madeleine nevű személy valóban él az országban.
A hála a városképbe is beleivódott. Pristinában, a koszovói fővárosban szobrot emeltek Bill Clintonnak, és a legfontosabb sugárút is az ő nevét viseli. Júniusban pedig Ferizaj városában Tony Blairnek is avattak szobrot. A beavatkozás azonban nem volt vitáktól mentes. A NATO légicsapásait az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagyta jóvá, és a bombázások a Human Rights Watch becslései szerint közel ötszáz civil áldozatot követeltek. A szerb oldalon a mai napig háborús agresszióként emlékeznek a történtekre, olyan incidensekre hivatkozva, mint a szerb állami televízió székházának vagy a pekingi nagykövetségnek a lebombázása.
Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlenségét Szerbia és a világ számos országa a mai napig nem ismeri el. A helyzet továbbra is feszült, ahogy azt a két évvel ezelőtti, magyar katonákat is érintő északi zavargások is mutatták, ahol több mint kilencven békefenntartó sebesült meg. A Toniblerek és Klintonok neve így egy olyan konfliktus élő emlékműve, amelynek sebei még korántsem gyógyultak be teljesen.