Gyalázatos fizetésért dolgoznak példátlanul sokat a magyar tanárok az Európai Bizottság szerint
– állapítja meg az Európai Bizottság jelentése. A dokumentumot a Portfolio szemlézte.
A jelentés szerint
Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát kereshetik meg a pedagógusok, ugyanakkor Magyarországon ez 58 és 66 százalék között mozog - állapítják meg.
„Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot. A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”
– áll a jelentésben, amely szerint a hátrányos helyzetű diákoknak nincs sok esélyük arra, hogy feljebb lépjenek az oktatási rendszerben.
„Az iskolarendszer alacsony hatékonysága és a méltányosság hiánya valószínűleg összefügg a tantervi autonómia alacsony szintjével, az iskolán belüli társadalmi-gazdasági sokszínűség hiányával és a tanárok alacsony fizetésével”
– írják.
Szerintük a tanárhiány is egyre nagyobb problémát jelent:
„Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt. A részletesebb elemzés azonban azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében hiány van. (…)
Az EU-ban példátlan óraszám mellett még ráadásul „elegendő segítő személyzet hiányában kell ellátnia sok tanárnak nem tanári feladatokat, például az iskolán kívüli felügyeletet” - teszik hozzá.
A felsőoktatás alapítványokba való kiszervezése is szóba kerül:
„Az egyetemi politikával kapcsolatos fontos döntéseket az újonnan létrehozott kuratóriumok hozzák meg, amelyek tagjait a kormány nevezi ki élethossziglan, és a tagok többsége szoros kapcsolatban áll a kormánnyal.
- írják.
