News here
hirdetés

HÍREK

Gyakorlatilag nem adózott 2016-ban és 2017-ben Donald Trump – állítja a The New York Times

Az elnök azt mondja, „rengeteg adót” fizetett, bár vállalkozásai rendre veszteségesek.

Link másolása

hirdetés

Donald Trump amerikai elnök 2016-ban és 2017-ben csak 750-750 dollár személyi jövedelemadót fizetett - írta internetes oldalán a The New York Times című amerikai lap vasárnap. Reagálásában az elnök tagadta a lapban szereplő állításokat.

A lap a birtokába jutott dokumentumokra hivatkozva azt is közölte: Trump az elnöksége előtti 15 évből 10-ben nem fizetett személyi jövedelemadót, mert azt jelentette az adóhivatalnak, hogy legtöbb vállalkozása veszteséges.

2018-ban például - a lap szerint - a Trump-vállalatok 47,4 millió dolláros veszteséget jelentettek be, miközben az éves pénzügyi jelentések 434,9 millió dolláros bevételről szóltak. Vállalatainak irányítását elnökké választása után Trump a legidősebb fiára és Allen Weisselbergre, a cégeket összefogó Trump Organization pénzügyi igazgatójára bízta.

Az amerikai elnök vasárnap este tartott sajtókonferenciáján a Fehér Házban tagadta és „teljes mértékben hamis hírnek” minősítette a lap állításait.

„Valójában fizettem (személyi jövedelemadót), és ezt nemsokára meg is látják, amikor az adóbevallásaim feldolgozása készen lesz”

hirdetés

- fogalmazott. Amikor az újságírók megkérdezték tőle, hogy mégis, körülbelül mennyi adót fizetett, Trump nem adott konkrét választ. „Sokat fizettem, és rengeteg tagállami adót is fizettem” - mondta, hozzátéve, hogy „New York állam rengeteg adót fizettet”.

A The New York Times azt állította, hogy az 1990-es évekig visszamenőleg átvizsgálta a Trump-cégeket összefogó Trump Organization tulajdonában lévő vállalatok adóbevallásait, és átnézte Donald Trump 2016-os és 2017-es személyi jövedelemadójának dokumentumait is. Ennek alapján azt állította, hogy

Trump 2016-ban és 2017-ben is egyaránt csak 750-750 dollár személyi jövedelemadót fizetett be.

Nemcsak Donald Trump utasította vissza a The New York Times cikkének állításait, hanem a Trump Organization is. Alan Garten, a vállalatbirodalom vezető jogtanácsosa a laphoz eljuttatott közleményben szögezte le: „a közölt állítások elsöprő többsége, ha nem valamennyi, pontatlan”. Majd hangsúlyozta, hogy Donald Trump „az elmúlt évtizedben több tízmillió dollárnyi személyi jövedelemadót fizetett be, beleértve azt a több millió dollár személyi jövedelemadót, amelyet elnökjelöltsége 2015-ös bejelentése óta fizetett be”.

A The New York Times állítása szerint Trump "legtöbb" vállalkozása - köztük a golfpályái és szállodáinak egész sora - veszteséges. A lap megfogalmazása szerint az elnök „évről évre milliókat, hacsak nem tízmilliókat veszít”. A lap azt is állította: Trump üzleti vállalkozásai pénzt kaptak „lobbistáktól, külföldi tisztségviselőktől és másoktól, akik így akartak bejutni Trump elnökhöz, vagy szívességhez jutni tőle”.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Havi 1,4 millió forintot kap Varga Judit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól
Az igazságügyminiszter azonban augusztusig nem vette fel a kuratóriumi tagként neki járó tiszteletdíjat.

Link másolása

hirdetés

Havi 1,4 millió forint juttatásban részesül Varga Judit igazságügyminiszter a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól - derül ki az alapítvány 24.hu-nak küldött válaszából.

A cikkben azt írják, hogy a miniszter korábban nem vette fel innen tiszteletdíjat, az augusztusi jövedelemnyilatkozatában azonban már beikszelte az 1 millió forint feletti jövedelemsávot.

Varga Juditnak így eddig kéthavi juttatást, vagyis 2,8 millió forintot fizettek ki.

Az alapítvány válaszából kiderült, hogy kuratóriumi tagok 1,2 millió forintot kapnak a munkájukért. Köztük Veres Pál, Miskolc polgármestere is, aki a testület egyetlen ellenzéki tagja.

A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy meggyőzze az Európai Unió döntéshozóit, hogy komolyan veszi az Európai Bizottság korrupcióval és jogállamisággal kapcsolatos aggályait. Ha ez nem sikerül, akkor 3000 milliárd forintos uniós támogatást tarthatnak vissza.

Az egyik vállalás pedig pont a vagyonkezelő alapítványokat érinti, ahol az Európai Bizottság összeférhetetlenségi problémákat látott.

Az alapítványok szabályozását is érintő európai bizottsági javaslatcsomag a 24.hu szerint jótékony hatással volt a válaszadási kedvre, hiszen februárban még válaszra sem méltatták a portált, most azonban 15 napon belül hiánytalanul eleget tettek a lap adatigénylésének.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
„Eleinte hűvös lesz, de azután a közönség beleheli a teret” – szól a szakmai ajánlás
Több javaslatot is küldtek a kulturális intézményeknek, hogyan lehetne az energiagondokon enyhíteni. A KKOSZ szerint a tanácsaikat nem viccnek szánták.

Link másolása

hirdetés

Eleinte hűvös lesz, de azután a közönség beleheli a teret – ezt írja szakmai ajánlásában a Nemzeti Művelődési Intézet.

A javaslatok között szerepel, hogy érdemes teltházas programokat szervezniük a művelődési házaknak, kulturális intézményeknek.

A teljes zárást nem ajánlják, de például a díszítő fényeket lekapcsoltatnák a takarékoskodás miatt. Az RTL Híradónak nyilatkozó intézményvezetők szerint nagy a baj, ezért komolyabb intézkedésekre lenne szükség - írja az RTL.hu.

Az egyik intézményvezető elmondta, hogy tízszeres áron kapnak gázt. Azt is elárulta, hogy

az energiaválság miatt kialakult gondok megoldására kaptak olyan javaslatot, hogy telt házas előadásokkal "leheljék be" a teret, vagy a fényt engedjék be és ha besötétedett, akkor eresszék le a redőnyt és vastag függönnyel zárják le a teret, hogy ne menjen ki a meleg.

Szente Béla, a Kulturális Központok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy mindezt nem viccnek szánták, hanem segíteni akarnak.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Videó: Tengerbe mosta a házakat az őrjöngő Fiona Kanadában
A viharral rekordalacsony légnyomás, valamint közel 180 km/órás széllökések érkeztek, és áram nélkül maradtak az otthonok.

Link másolása

hirdetés

A hét elején még a karibi szigetvilágban pusztító Fiona csütörtökig hurrikánként tombolt és tempósan közelített Kanada felé. A szakemberek szerint ilyen erős vihar még nem fenyegette az országot, a veszélyeztetett helyeken élőket ezért igyekeztek kitelepíteni vagy felkészíteni őket az ítéletidőre.

A vihar végül időnként 160 km/órás széllökésekkel érte el a szárazföldet, és rengeteg csapadékot zúdított a térségre. Az ott lakók közül többen azt mondták, hogy még sosem láttak ilyet -

írja az RTL.hu.

VIDEÓ: Az RTL Híradó által közzétett felvétel

Fiona lett az eddigi legalacsonyabb légnyomással rendelkező vihar Kanadában, a ciklon belsejében 931,6 hPa-os légnyomást mértek Hart-szigetén - írja az Időkép.

A szerdán még 4-es erősségű hurrikánként tomboló Fiona. észak felé haladva sokat veszített erejéből, de így is pusztítót szélviharral, heves esőzésekkel és hatalmas hullámokkal érte el Új-Skócia, Quebec és Új-Fundland partjait. A legerősebb széllökés a 179 km/h-t is elérte, de többfelé 110-150 km/órás széllel tombolt a vihar, ami fákat döntött ki, épületeket rongált meg, és alaposan megtépázta a villamoshálózatot is.

hirdetés

Ennek következtében a térségben több százezer háztartás marad áram nélkül. A hatalmas hullámok elárasztották a partmenti településeket: az Új-Fundland délnyugati csücskében fekvő Channel-Port aux Basques településen és környékén néhány épület ledőlt vagy a tengerbe csúszott bele.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés
Már egymillió forint körül jár a budapesti használt garzonlakások négyzetméterára
Az Ingatlan.com elemzése szerint részben a rezsiszabályok változása miatt értékelődnek fel a kisebb lakások.

Link másolása

hirdetés

Az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak az eladásra kínált kisebb alapterületű használt budapesti ingatlanok az elmúlt egy évben, a garzonok ára már mintegy egymillió forint négyzetméterenként - tájékoztatott az Ingatlan.com vasárnap közzétett elemzésében.

Az átlagos négyzetméterár a panelgarzonok esetében 957 ezer forint, a téglaépítésű garzonoknál 1,04 millió forint,

az árnövekedés az előbbinél 26, utóbbinál 22 százalékos.

Az egy kategóriával nagyobb, 40-79 négyzetméteres paneleknél a négyzetméterár 30 százalékkal, 780 ezer forintra ugrott, a téglaépítésűek esetén 1 millió forint az átlagos négyzetméterár - tették hozzá.

Az elemzésben azt is megjegyezték, a nagyobb alapterületű lakások drágulása elmarad az átlagtól, ez előrevetíti a következő időszak lakáspiaci változásait is.

hirdetés

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője

a korábbinál bizonytalanabb gazdasági körülményekkel, az infláció felgyorsulása miatt növekvő mindennapi kiadásokkal, valamint a rezsiszabályok változásához köthető óvatossággal indokolta a kisebb alapterületű lakások felértékelődését.

Szinte teljesen eltűnt a panel- és a téglaépítésű garzonok közötti árkülönbség - mutatott rá.

Megjegyezte, a garzonlakások népszerűsége annak is köszönhető, hogy a kisebb alapterületük miatt alacsonyabb a rezsiköltségük, az infláció miatt az ingatlanpiacra menekülő befektetők is leginkább ezeket keresik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: