prcikk: „Gyakorlatilag, mintha nem kelt volna föl a Nap, olyan sötétet okoz a vulkáni hamueső” | szmo.hu
TUDOMÁNY
A Rovatból

„Gyakorlatilag, mintha nem kelt volna föl a Nap, olyan sötétet okoz a vulkáni hamueső”

„A gázokból, vulkáni törmelékekből álló áradat több mint 100 km/óra sebességgel zúdul le a vulkán oldalán” – mondja Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus-geológus a Saint Vincent szigeti kitörésről.


Néhány óránkénti heves, robbanásos kitörésekkel tódul ki a vulkáni hamuanyag a karib-tengeri Saint Vincent szigeten, a La Soufrière vulkán április 9-én nagy erőkkel tört ki. Több tízezer embert kellett evakuálni, de a pontos előrejelzésnek hála, nem történt haláleset. Ez a vulkán legutóbb 1979-ben tört ki.

Bár jelenleg több vulkánkitörésről hallani, ez azért ritka esemény, mivel a vulkánok többet alszanak, mint működnek. Jelenleg Réunion-on, Izlandon, valamint Guatemalában zajlik nagyobb vulkánkitörés.

Saint Vincent szigetét az 1500-as években Kolumbusz fedezte fel, azt követően az ottani vulkán összesen hét alkalommal tört ki. Az évszázadonkénti egy-két alkalom ritka működésnek számít, így lusta vulkánnak tekinthető.

„Amikor viszont működésbe lép, akkor nagy kitörések jellemzik, amelyek hosszan elhúzódnak. Tipikusan robbanásos kitörések, ami miatt ez jelentősen hat a szigeten lakókra és a környezetre is. 1902-ben több mint 1700-an haltak meg. Ezzel az utolsó helyi őslakos kultúra is odaveszett"

- magyarázta a Szeretlek Magyarországnak Harangi Szabolcs vulkanológus-geológus, az ELTE Természettudományi Karának egyetemi tanára, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

A valamikori angol gyarmat, Saint Vincent területe 345 km², vagyis kisebb, mint Budapest, és körülbelül százezren lakják. A vulkánkitöréseket a sziget lemeztektonikai helyzete okozza.

„Kőzetalábukásos, szubdukciós helyzetben van, ami azt jelenti, hogy egy óceáni kőzetlemez egy másik óceáni kőzetlemez alá bukik. Ennek eredményeképpen a földköpenyben magma keletkezik és a felszínen vulkánok alakulnak ki" - mondja Harangi Szabolcs.

Az ismert vulkánoknak több mint a fele ilyen zónában található. Ilyen például a Csendes-óceánt körülölelő Tűzgyűrű (például az Andok, Alaszka, Kamcsatka, Japán, Indonézia és Új-Zéland vulkánjai).

A szigeten a korábbi kitörések mind súlyosak, jellemzően robbanásos kitörések voltak. „Ilyenkor az alábukó kőzetlemezből szabadulnak fel vizes oldatok, emiatt a felette keletkező magma is vízben gazdagabb lesz, és gyakoribbak a robbanásos vulkáni működések.

„Ilyenkor a kitörő vulkáni hamu és gáz több száz méter/másodperc sebességgel hagyja el a kürtőt. A felhajtóerő a vulkáni hamufelhőoszlopot akár több mint 10 kilométer magasságba is feljuttatja."

Forrás: Richard Robertson és Thomas Christopher, UWI, azaz Nyugat Indiai Egyetem Vulkanológiai Kutatócsoportja

A vulkánok jelentős része ad előjelet a kitörésről, de nem mindegyik. Naponta akár több száz jelzés is érkezhet, aminek értékelése nagyon nehéz, ráadásul a folyamatok időközben változhatnak is, mint ahogyan ez most is történt a december 27-i első jelek óta.

„Előrejelezni vulkánkitörést nem könnyű, de nem is lehetetlen. Decemberben még nem kapott annyi figyelmet, hiszen csak az 1979-es kitörés kráterében egy nagyon nehezen mozgó láva nyomult ki. Ezt kifli alakú lávadómnak hívjuk. Ez három hónapon keresztül folyamatosan növekedett. Ez a kitörési fázis változott meg április elején, és lett robbanásos."

Az időben történő előrejelzés a jelek észlelésén alapul. "A magmának fel kell jönnie, át kell törnie a kőzettestet. Ha áttör, akkor törni-zúzni kezd, repedéseket, hasadékokat hoz létre, és ez földrengéssel jár" - magyarázza Harangi Szabolcs.

Elsőként a helyi, Nyugat-Indiai Egyetem kutatója, Richard Robertson vulkanológus csoportja észlelte, hogy a hónapok óta zajló, meglehetősen unalmas mozgások megváltoztak. "Olyan földrengés-jeleket észleltek, amikből arra következtettek, hogy friss magma nyomul fel, mégpedig valószínűsíthetően vízgazdag magma, amely egészen másfajta kitörést fog okozni. Ezért a kitörés előtti szerdán jelezték, hogy nemcsak törést, hanem magmafelnyomulást észlelnek."

Kiadták a legmagasabb készültségi fokozatot, majd életbe lépett a begyakorolt technika, és 20.000 embert evakuáltak 24 óra alatt.

„A lakosok is tudták, hogy mit kell csinálni, mert ezt a korábbi évek során begyakorolták. Hajókkal vitték el az embereket a közeli szigetekre, majd pénteken kitört a vulkán. A vulkanológiai munka, a jelek észlelése és a lépések előkészítése évtizedek munkáját igényli. De hatékony veszélykezelés, ezért nincs most halálos áldozata a Saint Vincenten zajló vulkánkitörésnek. Ha ez nincsen, akkor lehet, hogy több ezren halnak meg."

Vasárnap az eddigi legnagyobb kitörésnek lehettünk tanúi, amely több mint 15 km magas kitörési felhőoszlopot eredményezett. A vulkán azóta is minden nap kitör, 7-8 km magas hamufelhővel. Jelenleg a teljes szigetet vastag, szürke vulkáni hamuréteg borítja, amely a szomszédos Barbados szigetet is elérte.

„Gyakorlatilag, mintha nem kelt volna föl a Nap, olyan sötétet okoz a gyakori vulkáni hamueső."

„A vulkáni hamu nagyon piciny, néhány milliméteres, vagy annál is kisebb szemcse, mégpedig kőzetüveg szilánk szemcse. Ezek élesek és picik, ami belélegezve nagyon komoly légzési problémát okoz, súlyosan károsítja a tüdőt, ezért kiemelten fontos a helyszínen a maszk. A vulkáni hamu rárakódott az elektromos vezetékekre zárlatot okozva, szennyeződött a víz is, úgyhogy komoly károkat okoz. Ha elered az eső, a födémek nem fogják kibírni ezt a mennyiséget, és be fognak szakadni."

Megjelentek az úgynevezett piroklasztikus áradatok is, amelyek a heves, néhány óránkénti robbanásos kitörésekkel megjelenő felhőoszlop részleges összeomlásával alakulnak ki, és oldalirányba zúdulnak le a tűzhányó oldalán.

"Ezek a magas hőmérsékletű anyagokból, gázokból és izzó vulkáni törmelékekből álló áradatok több mint 100 km/óra sebességgel rohannak le a vulkán oldalán általában, és útjukban mindent elpusztítanak. Ezek jelentik a legnagyobb veszélyt."

Olasz és helyi kutatók már évekkel ezelőtt jelezték, hogy Saint Vincenten az átlagos 70-80 éves szunnyadási periódusnál előreláthatóan hamarabb fog kitörni a La Soufrière. Ez valóban bekövetkezett, kérdés azonban, hogy ez a kitörés meddig fog tartani.

„A korábbi vulkáni kitörések alapján azt mondhatjuk, hogy akár még hónapokon keresztül is elhúzódhat a vulkáni kitörés. Ez nem azt jelenti, hogy mindennap, minden órában lesz kitörés, hanem, hogy ismétlődően, hosszú időn keresztül várhatóak még robbanásos kitörések" - mondja Harangi Szabolcs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Hirtelen 10 fokot zuhan a hőmérséklet – a NASA szerint a közelgő napfogyatkozás félelmetes és lenyűgöző élmény lesz
Két különleges eseményre is készülhetünk, az első idén nyáron lesz, majd 2027-ben az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. Aki a legjobb helyről szeretné látni, annak érdemes időben elkezdeni a szervezést.


Az asztroturizmus, vagyis az égbolt csodáinak megfigyelésére épülő utazás egyre népszerűbb, és a következő években két különleges napfogyatkozás is vár az érdeklődőkre.

Az első 2026. augusztus 12-én lesz,

amelynek különlegessége, hogy Izlandról is megfigyelhető lesz – írta a Blikk.

A valódi csúcspont azonban

2027. augusztus 2-án következik, amikor sokak szerint az évszázad egyik legsötétebb napfogyatkozása lesz látható. A teljes fázis 6 perc 23 másodpercig tart majd, ami rekordközeli időtartam.

Összehasonlításképpen a 2024-es észak-amerikai esemény 4 perc 28 másodpercig volt élvezhető, míg az 1999-ben Magyarországról is látható teljes napfogyatkozás 2 perc 23 másodpercig tartott. A rendkívül hosszú időtartam a Hold és a Nap különleges pályájának köszönhető, ami egy ritka együttállást eredményez.

Dr. Kelly Korreck, a NASA napfogyatkozási programjának kutatója szerint

a Föld az egyetlen ismert bolygó, ahol ilyen típusú napfogyatkozás előfordulhat.

„A Hold mérete és távolsága tökéletes ahhoz, hogy a Napot teljesen eltakarja, de mégis láthatóvá tegye annak külső rétegeit, például a napkoronát” – magyarázta a tudós. Ez az égi tünemény a tudósokat is lázban tartja, mivel a napkorona vizsgálatára csak ilyen alkalmakkor nyílik lehetőség.

A 2027-es napfogyatkozás több nagyvárost is érint, köztük Cádizt és Malagát Spanyolországban, Tangert Marokkóban, valamint Dzsidda és Mekka városait Szaúd-Arábiában. A legjobb helyszínnek mégis Egyiptom ígérkezik, különösen Luxor városa, ahonnan a leghosszabb ideig lehet majd látni a jelenséget. Dr. Korreck szerint a napfogyatkozást élőben végignézni semmihez sem fogható élmény. „A képek gyönyörűek, de nem adják vissza a teljes fizikai élményt” – mondta.

A jelenség során a hőmérséklet drámaian, akár 10 fokkal is csökkenhet. A hirtelen sötétség szokatlan érzéseket válthat ki, de a látvány mindenkit lenyűgöz.

Tiszta égbolt esetén a napkorona finom szerkezetei mellett még csillagokat és bolygókat is meg lehet pillantani. „Ez az élmény egyszerre félelmetes és lenyűgöző. Akárhányszor is látjuk, mindig újra és újra át akarjuk élni” – tette hozzá a kutató.

A napfogyatkozás megfigyelésekor a szem védelme kiemelten fontos. A teljes fázis rövid időtartamát kivéve speciális, az ISO 12312-2 szabványnak megfelelő szemüvegre van szükség. Ezek a szemüvegek több ezerszer sötétebbek, mint a hagyományos napszemüvegek. Alternatív megoldásként lyukprojektort is lehet használni, amelynek elkészítéséhez a NASA honlapján található útmutató.

A napfogyatkozások időtartamának elméleti maximuma 7 perc 32 másodperc. A NASA számításai szerint a leghosszabb ismert napfogyatkozás a civilizált emberiség korszakában 7 perc 28 másodperces volt, amelyet Kr. e. 743. június 15-én lehetett észlelni. A jövőben 2168-ban és 2186-ban is várható 7 perc 26 másodpercet meghaladó esemény. Mivel a 2027-es napfogyatkozás várhatóan milliókat vonz majd a legjobb megfigyelési pontokra, érdemes már most elkezdeni a tervezést, mert a legjobb helyek gyorsan betelhetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Belehajtott a tornádóba, és túlélte – egy kutató elképesztő története a vihar gyomrából
A szél szilárd tárgyként csapódott az autójának, a sötétségben pedig még a kamerája sem működött. Egyetlen kétségbeesett manőver mentette meg az életét.


„Láttam egy szörny közepét” – mondta Perry Samson, a Michigani Egyetem légkörkutatója, aki egyike azon keveseknek a Földön, aki autóval belehajtott egy tornádóba és túlélte, hogy elmesélje a történetét.

A tudós egyetemi hallgatókkal tanulmányozta a kansasi szupercellás zivatarokat, amikor egy hirtelen kialakuló tornádó egyenesen a csapata felé fordult.

Míg a diákok más járművekkel el tudtak menekülni, az ő autóját pillanatok alatt elnyelte a repülő törmelék olyan sűrű felhője, hogy még a motorháztetőt sem látta.

„Ahogy fogytak a lehetőségeim, kétségbeesett manőverbe kezdtem: közvetlenül a szélnek fordítottam az autót, abban bízva, hogy a jármű aerodinamikája a földhöz szögez, ahelyett hogy játékszerként felborítana” – emlékezett vissza a kutató.

Az örvény belsejében a fülét szinte szétfeszítette a gyors nyomásváltozás, a szél pedig úgy csapódott a karosszériának, mintha szilárd tárgy lenne. A közelben mért 241 km/órás széllökéseknél a tornádó magjában valószínűleg még jóval erősebb szél tombolt.

A filmekkel ellentétben a tornádó belseje nem egy tiszta „szem”, hanem egy sötét, barnás-fekete törmelékgolyó, amelyben annyira sötét volt, hogy a kamerája képtelen volt bármit is rögzíteni. A tankönyvi tanács szerint ilyenkor árokba kell feküdni, de a szél ereje ezt lehetetlenné tette.

„De a szél olyan erős volt, hogy ki sem tudtam nyitni az autóajtót. Csak lekuporodtam, és imádkoztam” – mondta Samson.

Amikor a vihar elvonult, Perry Samson bérautója sárba ragadva állt, antennája derékba hajlott, és a karosszéria minden résébe szalmaszálak fúródtak.

A tornádók kialakulásához több légköri összetevő erőszakos együttállása szükséges: a talaj közelében lévő meleg, párás levegő, amely felett szárazabb légréteg helyezkedik el.

Ezt a feszültséget egy stabil légréteg, egyfajta „sapka” tartja kordában, amíg a feláramlás át nem töri. Ezt a folyamatot segíti a szélnyírás, vagyis a különböző magasságokban eltérő irányból és sebességgel fúvó szél, amely vízszintes forgásba hozza a levegőt, ez pedig a feláramlással együtt függőleges tengelyűvé válik, létrehozva a mezociklont.

A kutatók nem a veszélyt keresik, amikor viharokat üldöznek.

Céljuk, hogy megmérjék azokat a kis méretű folyamatokat, amelyek a tornádók kialakulásáért felelősek, és a talaj közelében, percek alatt zajlanak le.

Ezeket a jelenségeket a radarok, műholdak és a hagyományos időjárás-állomások gyakran nem észlelik, ezért a helyszíni mérések kulcsfontosságúak a pontosabb előrejelzésekhez.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Szenzációs felvételeket készített a Szaturnuszról a Webb és a Hubble űrtávcső
A Webb és a Hubble űrtávcső közös munkája eddig sosem látott részletességgel mutatja a gázóriást. A szakértők szerint ez különösen izgalmas, mert a két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.


Mintha hagymát hámoznának: a csillagászat két szupersztárja, a Webb és a Hubble űrtávcső most először mutatja meg rétegenként a Szaturnusz légkörét. A két távcső közös munkája példátlan, háromdimenziós képet ad a gázóriásról – írja a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektjének honlapja.

A két űrteleszkóp eltérő „szemmel” nézi a gyűrűs bolygót.

Míg a veterán Hubble a látható fény tartományában a felhőzet finom színárnyalatait rögzíti, addig az újgenerációs Webb az infravörös tartományban a légkör különböző mélységeiben rejtőző felhőket és kémiai anyagokat is érzékeli. A két adatsor kombinálásával a tudósok gyakorlatilag felszeletelik a bolygó atmoszféráját.

A Hubble egy évtizedes megfigyelőprogram részeként kapta lencsevégre a Szaturnuszt még 2024 augusztusában, a Webb pedig néhány hónappal később. A képek rögzítésekor a bolygó éppen az északi féltekén tapasztalható nyárból a 2025-ös napéjegyenlőség felé haladt.

A fotók egy rendkívül mozgalmas légkört tárnak fel. A Webb képén egy „szalaghullámnak” nevezett, hosszan fennálló futóáramlat kanyarog, alatta pedig még mindig látszik egy apró folt, a 2011-es „Nagy tavaszi vihar” makacs maradványa. A déli féltekén szintén több vihar örvénylik, melyeket a látható felhők alatt tomboló erős szelek és hullámok formálnak.

A bolygó északi pólusánál lévő ikonikus, hatszög alakú futóáramlás több csúcsa is halványan kivehető mindkét képen. Valószínűleg évtizedekig ez az utolsó nagy felbontású kép a híres hatszögről, mivel az északi pólus hamarosan télbe fordul, és tizenöt évre sötétségbe borul.

A Webb infravörös megfigyelésein a pólusok feltűnően szürkészöld színben játszanak. A tudósok szerint ezt vagy egy magaslégköri aeroszolréteg okozza, amely másként szórja a fényt, vagy pedig sarki fényhez hasonló jelenség, ahol a bolygó mágneses mezejével kölcsönhatásba lépő töltött részecskék keltenek fénylést. A gyűrűk azért különösen fényesek az infravörös képen, mert nagyrészt visszaverő vízjégből állnak, és olyan finom részletek is látszanak rajtuk, mint a küllők és a legkülső, vékony F-gyűrű éles vonala.

A Webb a legnagyobb és legerősebb távcső, amelyet valaha az űrbe bocsátottak. A Hubble űrteleszkóp pedig több mint három évtizede működik, és továbbra is úttörő felfedezéseket tesz, amelyek alakítják az Univerzumról alkotott ismereteinket.

Via esawebb.org


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Kokain és fájdalomcsillapítók jelentek meg a bahamai cápák vérében - a kutatók szerint a turizmus tehet róla
A szakemberek úgy vélik, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz lehet a felelős. Még az egyik legelzártabb, érintetlennek hitt szigetnél is kimutatták a szennyezést.


A Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint és koffeint is kimutattak, derül ki egy új tanulmányból. A kutatók 85, a paradicsomi Eleuthera sziget környékén befogott cápák vérmintáját elemezték, és 28 állatnál találtak valamilyen, emberi tevékenységből származó hatóanyagot.

A leggyakrabban kimutatott szer a koffein volt, de két cápa a kokainra is pozitív tesztet produkált.

A Bahamákon, Brazíliában és Chilében dolgozó kutatók a vérmintákban fájdalomcsillapítók – acetaminofen és diklofenák – nyomait is azonosították.

A vizsgálat azért is fontos, mert most először mutattak ki koffeint cápákból bárhol a világon, és ez az első alkalom, hogy a Bahamákon élő cápák szervezetében kokaint találtak - írta a Science Alert

A kutatók szerint a szennyezés a turizmushoz köthető: a cápákat népszerű búvár- és hajós túraútvonalak mentén fogták be, így valószínű, hogy a hajókról származó kezeletlen szennyvíz, valamint az urbanizáció és a turizmus általános növekedése okozza a problémát. A kokain esetében azt gyanítják, hogy az állatok a vízbe esett kábítószercsomagokba haraphattak bele.

„Harapdálnak, hogy felderítsenek dolgokat, és így végül ki vannak téve a hatásuknak” – magyarázta Natascha Wosnick biológus, a brazil Paraná Szövetségi Egyetem kutatója.

Bár a szerek pontos egészségügyi hatásait még nem ismerjük, a kutatók vizsgáltak néhány anyagcsere-jelzőt, amelyek arra utalnak, hogy a szennyezés magasabb stressz-szinthez és nagyobb energiafelhasználáshoz vezethet, miközben az állatok szervezete a méregtelenítéssel küzd.

A tanulmány szerzői szerint a probléma túlmutat a cápákon. „A gyógyszerek és az illegális drogok egyre inkább az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyezők közé tartoznak a tengeri környezetben, különösen az olyan területeken, ahol felgyorsult az urbanizáció és a turizmus vezérelte fejlődés” – írják a tanulmányukban. Hozzáteszik, hogy

a szerek „folyamatos bejutása nemcsak a tengeri biodiverzitást veszélyezteti, hanem az emberi egészséget is, például a tenger gyümölcseinek fogyasztásán és a vízben való rekreációs tevékenységeken keresztül.”

A kutatók szerint az eredmények rávilágítanak, hogy sürgősen foglalkozni kell a tengeri szennyezéssel még az olyan, érintetlennek hitt ökoszisztémákban is, mint a Bahamák. „Ez az első olyan jelentés, amely a Bahamák cápáiból származó ilyen szennyezőkről és a hozzájuk esetlegesen kapcsolódó élettani válaszokról számol be, rámutatva a sürgető igényre, hogy foglalkozzunk a gyakran érintetlennek vélt ökoszisztémák tengeri szennyezésével.”

A jelenség nem egyedi. Korábban Brazília partjainál élő cápák szervezetében is találtak már kokainnyomokat. Egy tavalyi tanulmány pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi-sarkvidékre látogató óceánjárók – lényegében úszó mini-városok – antibiotikumokat, gyógyszereket és más anyagokat bocsátanak a vízbe, ami súlyosan veszélyezteti az ottani élővilágot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk