Gulyás: A Tisza Párt vereségre készül, már most előre magyarázkodnak
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyar Péter és a TISZA képviselői állandóan arról beszélnek, hogy miért vannak többen Orbán Viktor fórumain, mint az ő gyűléseiken. Úgy véli, az általuk emlegetett csalás és orosz beavatkozás vádjai mögött a vereségtől való félelem áll, nincs alapjuk.
A magyar baloldal, vagyis a Demokratikus Koalíció (DK) és a Tisza Párt láthatóan vereségre készül – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Szerinte ezek az ellenzéki pártok a külföldi szövetségeseiket, az európai parlamenti baloldali pártszövetségek tagjait is erre készítik fel, és ennek megfelelő nyilatkozatokat tesznek.
Amikor az őt kérdező közmédia munkatársa jelezte, hogy a TISZA elnöke, Magyar Péter éppen azt hangoztatja, hogy nő a pártja és a Fidesz közötti különbség az ő javukra a felmérések alapján, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy Magyar és a TISZA képviselői is állandóan arról beszélnek, hogy miért vannak többen Orbán Viktor fórumain, mint az ő gyűléseiken, és csalást, valamint külföldi beavatkozást emlegetnek.
„Ennek egyetlenegy oka van: már most előre meg akarják magyarázni a választási vereséget. Ezért szólnak saját európai parlamenti szövetségeseiknek is”
– véli Gulyás.
Szerinte nincs jelentősége annak, hogy elemzők és EP-képviselők is elképzelhetőnek tartják, hogy ha a Fidesz győz, akkor orosz beavatkozás vélelme miatt nem fogják elismerni a választás eredményét. Mint mondta, 1990 óta a választópolgárok döntenek arról, ki jut be a parlamentbe, és a jogorvoslati lehetőség is biztosított.
„Az, hogy Magyarországon a választások lebonyolítása professzionális, ezzel kapcsolatos semmilyen kétség soha nem merült fel. Európában a legjobbak közé tartozik”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy minden ilyen vád mögött a vereségtől való félelem áll, nincs alapja.
Azt is hozzátette, hogy semmilyen orosz beavatkozást nem látnak, „ukrán beavatkozás viszont van, a Tisza Párt érdekében”, de Gulyás szerint ez sem ad okot arra, hogy a választást bárki megóvja.
A magyar baloldal, vagyis a Demokratikus Koalíció (DK) és a Tisza Párt láthatóan vereségre készül – jelentette ki Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. Szerinte ezek az ellenzéki pártok a külföldi szövetségeseiket, az európai parlamenti baloldali pártszövetségek tagjait is erre készítik fel, és ennek megfelelő nyilatkozatokat tesznek.
Amikor az őt kérdező közmédia munkatársa jelezte, hogy a TISZA elnöke, Magyar Péter éppen azt hangoztatja, hogy nő a pártja és a Fidesz közötti különbség az ő javukra a felmérések alapján, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy Magyar és a TISZA képviselői is állandóan arról beszélnek, hogy miért vannak többen Orbán Viktor fórumain, mint az ő gyűléseiken, és csalást, valamint külföldi beavatkozást emlegetnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megdőlt a rekord: történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje Budapesten
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli mérése szerint már csak 31 centiméteren áll a folyó a fővárosban. A korábbi, 33 centiméteres negatív rekordot 2018 októberében jegyezték fel.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.
Ezzel megdőlt a 2018 októberében beállított, 33 centiméteres negatív rekord
Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.
A vízügyi szakemberek arra számítanak, hogy a Duna tovább apadhat, vagyis az elkövetkező napokban újabb roncsok és történelmi emlékek bukkanhatnak elő a mederből.
A fővárosban a vízügyi előrejelzések már napok óta egy rekordközeli állapotot valószínűsítettek, mivel a vízgyűjtő területeken nem volt várható számottevő csapadék. A Duna déli szakaszán, Bajánál már napokkal korábban megdőlt a helyi negatív rekord, ahol a vízállás 17 centiméterre csökkent, ami miatt a helyi szabadstrandot is be kellett zárni.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapesten: az Országos Vízügyi Főigazgatóság kedd reggeli adatai szerint a folyó mindössze 31 centiméteren áll.
Ezzel megdőlt a 2018 októberében beállított, 33 centiméteres negatív rekord
Az extrém aszály miatt egyre több olyan hajóroncs, robbanótest és történelmi emlék bukkan elő, amelyeket évtizedekig eltakart a víz. A Margitszigetnél a napokban egy második világháborús lőszermaradványt emeltek ki, Százhalombattánál pedig egyetlen hónap alatt 27 robbanótestet találtak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rekorddrága petíció: 22,2 milliárdot költött az Orbán-kormány a választás előtt
A 24.hu közérdekű adatigénylésben szerezte meg a Nemzeti Petíció teljes költségvetését. Az összegből 18,2 milliárd forintot reklámokra fordítottak, a legtöbbet online hirdetésekre.
Minden korábbi kormányzati konzultációt felülmúló, bruttó 22,2 milliárd forintos összköltséggel futott a Fidesz-kormány utolsó nagy kommunikációs kampánya, a „Nemzeti Petíció”. Az összegből 18,2 milliárd forintot csak a reklámköltések tettek ki, a részletes, csatornánkénti bontást pedig most először hozták nyilvánosságra, miután a 24.hu közérdekű adatigénylésben megszerezte az adatokat.
A petíció reklámkampányának messze a legnagyobb szeletét, 8,7 milliárd forintot online hirdetésekre fordították.
Ezt követték a televíziós (3,5 milliárd), a sajtó- (3,4 milliárd) és a közterületi (1,8 milliárd) reklámok. Rádiós hirdetésekre 546 millió, míg egyéb reklám- és gyártási költségekre 314 millió forint jutott. A megbízásoknál visszatérő szereplőként jelent meg a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.
A kampány január végén indult, és a kitöltési határidő április 8-ig tartó meghosszabbításával gyakorlatilag végigkísérte a választási hajrát. A petíció emblémája heteken át látható volt a közmédia különböző műsoraiban is, a híradótól a gyermekműsorokig. A Médiatanács a szabálytalan megjelenések miatt végül 2,1 millió forintos bírságot szabott ki a Duna Médiaszolgáltatóra, valamint 50 ezer forintos bírságot a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére is.
A teljes költéslistát csak a hatalomváltás után, hosszas procedúra végén sikerült megismerni. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az április 2-án benyújtott adatigénylésre a törvényi határidőn túl, csak sürgetés után válaszolt. Végül a Miniszterelnökség egy június 9-i adatkérésre küldte el elektronikusan a részletes adatokat.
A leköszönő kormány május 8-án közölte a petíció hivatalos eredményét: összesen 1,8 millió kitöltés érkezett be.
A 22,2 milliárdos összeg új rekordot jelent a nemzeti konzultációk történetében.
A korábbi csúcstartó a 2023-as, szuverenitásvédelmi konzultáció volt, amelynek teljes költsége 16 milliárd forintot tett ki. A mostani kampányban az online hirdetésekre fordított 8,7 milliárd forint önmagában több, mint amennyit az eggyel korábbi, a „Tisza-adóról” szóló konzultáció teljes reklámozására költöttek.
A kormány az év elején azzal indította a petíciót, hogy a magyaroknak véleményt kell mondaniuk Brüsszel „háborús terveiről”, így az Ukrajnának szánt uniós támogatásokról és a rezsiárak emeléséről. A kampány technikai részének, vagyis a nyomtatásnak és a postázásnak a közel 4 milliárd forintos költségét már korábban közzétették. Ebből az is kiderült, hogy a Balásy Gyula cégeinek már ekkor is jutott 431 millió forintnyi megbízás.
A választásokat követően a korábbi kormányzati kommunikáció egyik legfőbb haszonélvezőjének, Balásy Gyulának a helyzete megrendült. Az új kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség súlyos kockázatokra hivatkozva felbontotta a szerződéseket a Lounge-csoport cégeivel. Balásy felajánlotta cégei és magántőkealapjai tulajdonjogát az államnak, de az ügylet egyelőre nem zárult le.
Minden korábbi kormányzati konzultációt felülmúló, bruttó 22,2 milliárd forintos összköltséggel futott a Fidesz-kormány utolsó nagy kommunikációs kampánya, a „Nemzeti Petíció”. Az összegből 18,2 milliárd forintot csak a reklámköltések tettek ki, a részletes, csatornánkénti bontást pedig most először hozták nyilvánosságra, miután a 24.hu közérdekű adatigénylésben megszerezte az adatokat.
A petíció reklámkampányának messze a legnagyobb szeletét, 8,7 milliárd forintot online hirdetésekre fordították.
Ezt követték a televíziós (3,5 milliárd), a sajtó- (3,4 milliárd) és a közterületi (1,8 milliárd) reklámok. Rádiós hirdetésekre 546 millió, míg egyéb reklám- és gyártási költségekre 314 millió forint jutott. A megbízásoknál visszatérő szereplőként jelent meg a Balásy Gyula nevével fémjelzett cégbirodalomhoz tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy sor fideszes szabályt semmisíthetnek meg – alapjaiban írná át az Alkotmánybíróság működését egy új törvénycsomag
Az Igazságügyi Minisztérium társadalmi vitára bocsátotta a testületet érintő javaslatát, amely az elnökválasztás módját és a működési rendet is szabályozza. A csomag több, a Fidesz–KDNP által tavaly bevezetett szabályt is eltörölne, visszaállítva a korábbi jogi környezetet.
Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.
Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a tagok pedig teljes ülésen, a jelenlévők több mint felének szavazatával döntenek a győztesről.
Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.
A tervezet egy sor, a Fidesz–KDNP által tavaly ősszel bevezetett szabályt is eltörölne. Visszaállítanák azt a korábbi állapotot, hogy az Alkotmánybíróság határozatait ismét csak a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
Megszüntetnék azt a plusz kontrollt is, amely szerint a köztársasági elnök akadályoztatását kimondó országgyűlési határozat csak az Alkotmánybíróság jóváhagyásával léphet hatályba.
A csomag egy másik pontja szerint ha az elnök és helyettese is akadályoztatva van, nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a testület legidősebb tagja hívná össze és vezetné az ülést.
A javaslat visszaállítaná a testület 2026. január 1-je előtti költségvetési önállóságát is. A változások nem érintik azt, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozókat közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják.
A július közepén elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás visszaállította az alkotmánybírók 70 éves korhatárát, amelyet korábban a Fidesz törölt el. Emiatt Polt Péternek – és három másik, 70 év feletti bírónak – szeptember 1-jén megszűnik a megbízatása. A módosítás egyúttal Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát is megszüntette, ami miatt a Fidesz–KDNP ötven képviselője az Alkotmánybírósághoz fordult.
A módosításnak volt egy másik, közvetett személyi következménye is: a képviselőkre bevezetett 12 éves mandátumkorlát miatt Hende Csaba volt fideszes miniszter elvesztette képviselői választhatóságát, ami az AB-törvény szerint a bírói tisztségének megszűnésével járt. Helyére a parlament éppen hétfőn választott új tagot.
A Tisza Párt Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját, a Mi Hazánk pedig Schiffer András ügyvédet jelölte. A Fidesz bojkottálta a szavazást, amelyen végül Sonnevend Pál kapott többséget, aki így az új szabályok szerint majd szintén választható lesz a testület elnökének.
Az Igazságügyi Minisztérium hétfőn társadalmi vitára bocsátott egy törvénycsomag-tervezetet, amely alapjaiban írja át az Alkotmánybíróság működését. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy részletesen szabályozza, hogyan válassza meg a testület a saját elnökét, miután ezt a jogkört a 17. Alaptörvény-módosítás elvette az Országgyűléstől.
Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a tagok pedig teljes ülésen, a jelenlévők több mint felének szavazatával döntenek a győztesről.
Ha az első kör sikertelen, a két legtöbb voksot kapott jelölt között legfeljebb három további fordulót tarthatnak. Ha így sincs eredmény, új pályázatot írnak ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsz centisre apadhat a Velencei-tó augusztusra, a halak kimentésére készül a kormány
A vízügyi főigazgatóságok előrejelzése szerint a Velencei-tó vízszintje augusztusra kritikus szintre eshet, ami miatt vészforgatókönyvet dolgoztak ki. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tervei között szerepel a szárazulatok átvágása és a halállomány mentőhalászattal való kimenekítése.
Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.
„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.
A hatóságok azonnali beavatkozásokra készülnek: a várhatóan kialakuló, egymástól elszigetelt tavacskák között átvágják majd a szárazulatokat, hogy ökológiai folyosókat hozzanak létre az élővilágnak. Ha az aszály folytatódik, és a vízszint tovább csökken, mentőhalászatot indítanak, mert az élőlényeknek legfeljebb egy-két hetük maradna az elpusztulásig.
Mivel a feladat végrehajtója a Magyar Országos Horgász Szövetség, a vízügyi helyettes államtitkárság már megkezdte velük az egyeztetéseket. A tó teljes rehabilitációjáról és a hosszú távú vízpótlásról azonban még nem született döntés.
Az országos aszályhelyzet miatt a minisztérium egy teljes „vízleltárt” készít, hogy felmérje, pontosan mennyi víz van a folyókban és a felszín alatti rétegekben, és ez mekkora hiányt jelent az optimális állapothoz képest. Ezt követi majd az igények felmérése az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság részéről. A tervek szerint ez a helyzetkép legkorábban szeptember-október környékére készülhet el.
Orbán Zoltán szerint ha gond van, a megfelelő szervek a katonaság bevonásával, lajtos kocsival szállítják majd a vizet, „szóval Armageddon nem lesz”.
A vízhiány miatt már az is felmerült, hogy középtávon felülvizsgálják, lehet-e rentábilisan kukoricát termeszteni Magyarországon, vagy más, kevesebb vizet igénylő növényekre kell áttérni.
A teljesen újonnan felállított minisztérium szervezeti kiépítése még mindig tart. Jelenleg két helyszínen, a Dürer Parkban és a Hermina úti Lukács-villában működnek, a szakmai állomány nagyjából 550 főből áll, de a cél a 750-800 fős létszám elérése. A tárca eközben olyan ügyekkel is foglalkozik, mint a szombathelyi azbesztmentesítés és a kotorékvadászat betiltásának kezdeményezése, emellett augusztus végére tervezik egy új klímatörvény beterjesztését, amit a parlament várhatóan október-november táján fogadhat el.
Az elmúlt időszakban a Velencei-tó vízszintje több új negatív rekordot is döntött. Az extrém vízhiány miatt a hatóságok már napokkal korábban belengették a halállomány megmentésére irányuló terveket, felkészülve az őshonos fajok áttelepítésére és az invazív fajok eltávolítására. A probléma azonban országos: a Duna vízállása is rekordokat döntött, Bajánál sosem látott alacsony szintet mértek, Budapesten pedig a Margit híd pillérei körül már a mederben lehetett sétálni.
Modellszámítások szerint augusztusra mindössze 20 centiméteres tartományba süllyedhet a Velencei-tó vízszintje, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület sok helyen meg fog szűnni – írja a Telex az Élő Környezetért Felelős Minisztérium tájékoztatása alapján. A minisztérium szerint a tó augusztusra szétszakadozó vízfelületté válhat.
„A vízügyi főigazgatóságoktól kaptunk egy olyan előrejelzést, hogy modellszámítások alapján a Velencei-tó vízszintje augusztusra 20 centiméteres tartományba fog kerülni, ami azt jelenti, hogy az egységes vízfelület nagyon sok helyen meg fog szűnni” – mondta Orbán Zoltán, a minisztérium sajtófőnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
