Gulyás: A lazításnak most még nincs itt az ideje, de néhány héten belül jelentős enyhítés jöhet

Reagált a Budapest Airport annak a veszprémi káplánnak a beszámolójára, aki kénytelen volt a repülőtéren meginni a szenteltvizét. Kulcsár Dávid azután került a megdöbbentő helyzetbe, hogy korábban sosem volt gond a repülés során magánál tartott szenteltvíz-tartóval, most azonban válaszút elé állították a biztonsági emberek.

Mivel a tartón nem szerepelt űrtartalom-jelölés, ezért azt mondták neki, hogy választhat: kiönti, kidobja vagy megissza. A pap szerint nem volt kérdés, hogy ebben a helyzetben melyiket választja. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy korábban még sosem fogyasztott szenteltvizet. Hozzátette: a saját országában, magyar állampolgárként érte sérelem emiatt az eset miatt.

A repülőtér szerkesztőségünkbe eljuttatott levele azzal kezdődik, hogy nagyon sajnálják, amiért sérelem érte a káplánt, majd részletesen elmagyarázzák a történtek hátterét.

„Repülőterünkön a nemzetközi és a magyar előírásoknak megfelelően minden folyadék kötelező átvizsgáláson esik át, és amennyiben a folyadék nem felel meg a szigorú kritériumoknak, nem vihető be kézipoggyászban a repülőtér légi oldalára” – olvasható a közleményben.

Azzal folytatják, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a repülőtér légi oldalára kézipoggyászban kizárólag olyan 100 milliliternél vagy 100 grammnál nem nagyobb mennyiségű folyadék, aeroszol és gél vihető fel, amely esetében a biztonsági személyzet egyértelműen meg tudja állapítani, hogy a mennyiségi korlátozásnak megfelel.

Ettől eltérni csak esetben lehetséges: „átszállás esetén a repülőtéren vagy a légi jármű fedélzetén vásárolt, és olyan, egyszer lezárható biztonsági zacskóba zárt folyadékok, aeroszolok és gélek, amely belsejében jól láthatóan el van helyezve egy bizonylat arról, hogy a folyadékot, aeroszolt vagy gélt egy repülőtér légi oldalán vagy egy légi jármű fedélzetén vásárolták, valamint az utazás ideje alatt egészségügyi célból vagy speciális táplálkozási szükségletek kielégítésére felhasználni kívánt folyadékok, aeroszolok és gélek, ideértve a bébiételeket is.”

Ezután konkrétan Kulcsár Dávid esetére is reagálnak:

„Ha a folyadék kézipoggyászban történő szállítása nem megengedett, utasaink dönthetnek úgy, hogy feladott poggyászként szállítják, kidobják vagy elfogyasztják azt. Ebben az esetben a folyadékot nem lehetett Kulcsár Dávid káplán úr kézipoggyászában szállítani, mert a szenteltvíztartó űrtartalma nem volt egyértelműen megállapítható, továbbá a szenteltvíz a fenti folyadékkategóriák egyikének sem felel meg.

A levél végén megjegyzik, hogy a biztonsági előírások a repülőtéren tartózkodó összes utasra, minden körülmények között érvényesek. Ezek alapján a Budapest Airport szerint kijelenthető, hogy a repülőtér biztonsági személyzete az előírásoknak megfelelően járt el.

Elszabadultak az indulatok kedden a Parlamentben, miután a Fidesz mellett a Mi Hazánk és a Jobbik képviselői megszavazták a Pride betiltását célzó törvényt. A szavazás után a Momentum képviselői füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, miközben felcsendült a szovjet himnusz, és a karzatról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin csókolózós képét szórták le.

A szürreális jelenetsor közben döntött úgy Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, hogy elhagyja az üléstermet. Távozás közben odavetette a Momentum füstgyertyázó, roma származású képviselőjének, Lőcsi Lajosnak, hogy:

Erre Lőcsei azonnal válaszolt:

Az éles szóváltásról videó is készült, amit Lőcsei Facebook-oldalán lehet megnézni:

A gyülekezési törvény szigorítását 136 igen és 27 nem szavazat mellett fogadták el. A szavazást követően a Momentum tüntetést szervezett, melynek résztvevői a befejezést követően lezárták a Margit hidat.

(visa hvg.hu)

A Facebookon magyarázta el Sulyok Tamás, hogy miért írta alá a Pride-ot betiltó törvényt. A köztársasági elnök ezzel érvelt:

„A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel. A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.”

Szerinte a parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

„Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett” – tette hozzá Sulyok Tamás.

Az új szabályozás szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely sérti „a gyermek jogát testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez”, vagy amely a gyermekvédelmi törvény által tiltott tartalmat jeleníti meg. A módosítás azt is kimondja, hogy nemcsak a tiltott gyűlés szervezője, hanem annak résztvevői is büntethetők. A törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra is, hogy a szabálysértők személyazonosságának megállapításához arcképelemző rendszert használjanak.

Donald Trump elárulta, hogy az elmúlt hetekben többször is beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, írja a Meduza. Március 18-án a két elnök hivatalosan beszélt egymással telefonon, ami után Trump azt mondta:

Így derült ki, hogy a két vezető már egy ideje rendszeresen egyeztet.

Nem világos, hogy pontosan hányszor beszéltek, de az biztos, hogy február 12-én és március 18-án hivatalosan is tárgyaltak. Trump február 8-án azt mondta, hogy telefonon egyeztetett Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárásáról, de nem árulta el, hogy ez hány alkalommal történt: „Inkább hallgatok” – válaszolta újságírói kérdésre. A Washington Post forrásai szerint Trump már 2024 novemberében, röviddel a választási győzelme után is beszélt Putyinnal, de ezt a Kreml tagadta.

A legutóbbi, keddi telefonbeszélgetésük után Putyin beleegyezett abba, hogy az orosz csapatok harminc napig nem támadják Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Ez egy apró előrelépés lehet a háború lezárása felé, bár az ukrán vezetést nem vonták be a tárgyalásokba, és úgy tűnik, Putyin nem tett komolyabb engedményeket. Az ideiglenes tűzszünet kizárólag az energetikai célpontokra vonatkozik, a harcok más területeken tovább folytatódnak. Erre utal az is, hogy néhány órával a telefonhívás után Kijevben már megszólaltak a légvédelmi szirénák az orosz dróntámadások miatt.

(via 444)