HÍREK
A Rovatból

Greta Thunberg: Megint elvesztegettünk két évet

Az iskolasztrájk óta sem történt semmi előremutató a klímaválság megoldására a 17 éves aktivista szerint.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. augusztus 19.



A világ továbbra sem hajlandó a szükséges akciókat elindítani a globális felmelegedés ellen– figyelmeztet az a Guardian-ben

megjelent cikk, amelyet Greta Thunberg, az iskolai klímasztrájkokat elindító svéd diáklány és eszmetársai, Luisa Neubauer, Anuna de Wever és Adéaide Charlier írtak egy nappal azelőtt, hogy fogadja őket Angela Merkel német kancellár, az Európai Unió soros elnöke. Thunbergék azt kérik a kormányfőtől, hogy állítsanak le minden fosszilis fűtőanyagra vonatkozó beruházást és támogatást, valamint állapítsanak meg évre szóló, tudományos alapon álló, kötelező érvényű karbonköltségvetéseket.

„Az elmúlt két évben sok minden történt. Milliók vonultak az utcára és 2019. november 28-án az Európai Parlament klíma- és környezeti szükségállapotot hirdetett. Ugyanakkor e két alatt a világ több mint 80 milliárd tonna CO2-ot bocsátott ki. Látjuk, hogy az egész világon egymást követik a természeti katasztrófák. Rengeteg élet és otthon pusztult el, és ez még csak a kezdet” – írják a lányok, akik szerint a politikusok még mindig csak a szavaknál tartanak, miközben egyre nő a szakadék a szükséges és a valóságos lépések között. „Valójában megint elvesztettünk két fontos évet a politikai tehetetlenség miatt”.

Thunbergék úgy vélik, hogy a klímaválság megoldásában részt kell venniük a gazdag országoknak bizonyos szennyező tevékenységeik leállításával, erről azonban a legtöbben nem hajlandók tudomást venni.

„Az a gondolat, hogy egy olyan válságban vagyunk, amelyet nem vásárolhatunk meg, vagy nem fektethetünk be a magunk hasznára, úgy tűnik, egyfajta kollektív mentális rövidzárlatot okoz. A probléma lényege a tudatlanságnak, a tagadásnak és a felelőtlenségnek ez az elegye” – mondják.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a G20 országok kormányainak a koronavírus okozta gazdasági károkat ellensúlyozandó csomagokban sokkal nagyobb támogatást nyújtanak a fosszilis fűtőanyagoknak, mint az alacsony széntartalmú energiáknak. Németország kivételnek számít azzal a 40 milliárd eurós programmal, amellyel az elektromos járműveket, a tömegközlekedést és az energiahatékonyságot támogatják.

Tudományos számítások szerint a globális széndioxid-kibocsátásoknak a felére kell csökkenniük az évtized végéig, hogy az emberiségnek legyen esélye a hőmérséklet-emelkedést 1,5 C fok alatt tartani, ahogyan azt a párizsi klímaegyezmény előírja. A koronavírus miatt elrendelt zárlatok során jelentkező kibocsátás-csökkenés hatása elhanyagolható volt.

„Megértjük, hogy a világ bonyolult, és hogy amit kérünk, nem könnyű, vagy akár irreálisnak is tűnhet. De ennél sokkal irreálisabb azt hinni, hogy társadalmaink képesek lesznek túlélni a globális felmelegedést. A kérdés, hogy mi változunk-e meg, vagy a természet” – hangsúlyozzák a klímasztrájk-mozgalom vezetői.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Ha nem engedik, hogy orosz fűtőelemeket használjunk a paksi erőműbe, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani
A miniszterelnök reagált a Bizottság keddi döntésére az orosz energiahordozók leválásáról. Úgy fogalmazott: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Orbán Viktor rövid időn belül másodszorra látogatott el egy lakossági fórumra váratlanul. A kedd esti ráckevei fórumot eredetileg nem vele, hanem Pánczél Károly országgyűlési képviselővel és Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel hirdették meg. Amikor azonban a miniszterelnök megérkezett, átvette a szót, és többek között az Európai Unió keddi döntéséről is beszélt. Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot.

Orbán Viktor szerint a REPowerEU terv „arról szól, hogy milyen eszközökkel és milyen határidőkön belül – meglehetősen gyorsan - teszik lehetetlenné, hogy Oroszországtól gázt és olajat tudjunk venni, és még azt is meg akarják tiltani, hogy orosz fűtőelemet használjunk a paksi erőműbe.” Pedig szerinte az volt az eredeti terv, hogy olcsóbbá tegyék az energiát Európában.

Hozzátette:

„ha elrekesztik az orosz gáz és kőölaj behozatali lehetőséget, ha nem engedik az orosz fűtőelemeket, akkor a rezsicsökkentést nem fogjuk tudni fenntartani. Pénzügyileg nem fog menni, mert akkor máshonnan és drágábban kell beszerezni az energiát.”

Bár azt a kormányfő is elismerte, hogy jogilag megteheti ezt az Unió. Arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy a kérdést nem viszik a miniszterelnökök elé, hanem a Bizottság saját hatáskörében dönt a kérdésről. Megfogalmazása szerint: „Ez veszélyes, itt össze kell magunkat szedni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor kiakadt: „Kevés idiótább ötlet van ennél!” – Központi raktárból látnák el a kórházakat, mint a hipermarketek
A belügyminisztérium új rendelettervezete szerint egyetlen központi raktárból látnák el az összes kórházat. Kunetz Zsombor szerint ez beláthatatlan következményekkel járhat.


Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a Facebookon osztotta meg véleményét egy friss kormányzati rendelettervezetről, amely szerint központi raktárból látnák el a kórházakat.

„Mindig van újabb és újabb ötlet arra, hogy még nyomorultabbá tegyék az egészségügyi ellátást” – írta posztjában. Szerinte ez a központosítás brutálisan lassítani fogja az ellátást, mert nem lesz képes olyan gyors kiszolgálást biztosítani, mint egy régiós raktár vagy a mostani szállítók.

Hozzátette, hogy a rendszer nem lesz rugalmas, mivel a mérete ezt nem teszi lehetővé. A költségek is nőni fognak, mert 30–50 ezer terméket kell majd tárolni, köztük sokat külön hőmérsékleten és szabályozás szerint.

Szerinte az informatikai rendszer sincs olyan állapotban, hogy ez a logisztika működőképes és a betegbiztonságot szolgáló szolgáltatással rendelkezzen. Úgy véli, ez a modell sehol a világon nem működik az egészségügyben.

Felvetette azt is, hogy egy ilyen logisztikai rendszer rendkívül sérülékeny. Példaként egy raktártüzet említett, és azt kérdezte, hogy ennek milyen következményei lennének a betegellátásra.

„Összegezve, kevés idiótább ötletet láttam az utóbbi időkben, mint ezt. És tulajdonképpen az értelmét sem találom, a katonai, kontrollmániás gondolkodás kivételével. Éppen ellenkezőleg, nagyon költségigényes, nehezen megvalósítható és felesleges is”

– írta Kunetz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Minden magyar földgázfelhasználót érinteni fog az Európai Bizottság kemény döntése
Szijjártó Péter közölte: a magyar kormány nem hajlandó önként lemondani az orosz energiáról. Brüsszel ezért akár súlyos büntetéseket is kiszabhat Magyarországra.


Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-importot. A tagállamoknak még az év végéig kötelező érvényű nemzeti leválási terveket kell készíteniük. A részletes jogi csomagot június elején terjeszti be a Bizottság – írta meg a Portfolio.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán reagált a brüsszeli tervre. Szerinte az orosz energiahordozók „erőszakos, mesterséges és ideológiai” kizárása súlyos következményekkel járhat az energiaárakra, az ellátásbiztonságra és az európai versenyképességre.

A miniszter azt mondta:

„Ez az európai bizottsági döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország energiaellátásának biztonságát is, mert az energiaellátás kérdése az nem politikai ügy, hanem egy kőkemény fizikai kérdés. Onnan lehet földgázt és onnan lehet kőolajat vásárolni, ahonnan vezetékek jönnek ide.”

Szijjártó szerint az új intézkedések mögött nem energiapolitikai megfontolás áll, hanem az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek áthárítása. Úgy fogalmazott, hogy ezt „az észszerűen működő” országokkal, például Magyarországgal akarja Brüsszel megfizettetni.

A brüsszeli javaslat kétlépcsős rendszerben vezetné ki az orosz gázt. 2025-től tiltanák az új szerződéseken alapuló beszerzéseket, 2027 végétől pedig minden hosszú távú vezetékes és cseppfolyósított földgázszerződés megszűnne.

Brüsszel hangsúlyozta, hogy a hosszú távú gázszerződésekből való kilépés jogi védelmet élvez majd. A cégek a vis maior elvére hivatkozva jogi következmények nélkül léphetnek ki a meglévő szerződésekből.

A Bizottság szerint az orosz gázimport 2025-ben várhatóan 37 milliárd köbmétert tesz majd ki. A növekvő LNG-kapacitások és a csökkenő uniós gázkereslet ezt fokozatosan helyettesítheti. Dan Jörgensen uniós biztos úgy fogalmazott: emiatt nem várható általános áremelkedés, de elismerte, hogy egyes tagállamok – például Magyarország – nehezebb helyzetben lesznek.

Az EU szerint a tagállamoknak az év végéig saját leválási tervet kell készíteniük az orosz energiahordozókról. Ha ezt nem teljesítik, az uniós szabályrendszer alapján eljárás indulhat, és súlyos pénzbüntetésre számíthatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Így gyülekeztek a résztvevők Hadházy Ákos legújabb tüntetésére – sorozatban a nyolcadikra
Ezúttal ismét a Ferenciek terére hívta híveit a politikus, akit kitiltottak a Parlamentből. Szerinte nem üresedtek még ki a tüntetések, és legközelebb is kinn lesz az utcán.


Zsinórban nyolcadik alkalommal is tüntet Hadházy Ákos és néhány híve Budapesten. A május 1-jei, Kossuth téri megmozdulás után a helyszín ezúttal is a Ferenciek tere, ahova korábban nem engedélyezték a demonstrációt.

Színpad ezen a héten nincs, csak egy hangszóró. Hadházy Ákos ezúttal egy Szabad választást, szabad hazát! feliratú molinóval érkezett.

Arról egyelőre nincs információ, hogy a tüntetés kezdetén pár száz fő körülire becsült tömeg mit tervez a későbbiekben. Két hete szerették volna elfoglalni a Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utcai úttestet, ám ezt a rendőrség nem engedte. Ehelyett néhány tucatnyian körülbelül egy órán át blokkolták a Szabadság híd forgalmát, mielőtt a rendőrök feloszlatták volna a tömeget.

A Szeretlek Magyarország képei a helyszínről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: