Gonosz manóként ábrázolja Putyint egy szobor Prága egyik terén

Drámai méreteket öltött a válság a spanyolországi Ceutában, miután egyetlen nap leforgása alatt a város elnöke szerint mintegy 60 ezer ember jutott be illegálisan Marokkóból.

Korábban még 49 ezer érkezőről és 19 halálos áldozatról számoltak be. A hatóságok közlése szerint a bejutott emberek mintegy fele azóta már visszatért Marokkóba.

A spanyol kormány a hadsereget és jelentős rendőri erőket vezényelt az észak-afrikai exklávéba, ahol az utcákon ezrek alszanak a szabad ég alatt. Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke szerint a helyzet kezelhetetlenné vált:

Fotógaléria a menekültekről:

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a belügyminiszterével együtt a helyszínre utazott, és a történteket Spanyolország területi integritásának megsértéseként értékelte. A kormányfő szerint szervezett embercsempész-hálózatok állnak a tömeges határátlépés mögött, és hangsúlyozta, hogy a válságnak semmi köze a madridi kormány bevándorlókat érintő programjaihoz. Az események nemzetközi szinten is gyors reakciókat váltottak ki: Franciaország azonnal megerősítette a spanyol–francia határellenőrzést.

Az Európai Bizottság elnöke is megszólalt az ügyben. Ursula von der Leyen szerint a kialakult helyzet elfogadhatatlan, és gyors megoldást sürgetett.

A spanyol legfelsőbb bíróság július 8-i döntése kimondta, hogy a tengeren úszva érkező, elfogott embereket nem lehet azonnal visszaküldeni Marokkóba, hanem le kell folytatni velük a hivatalos idegenrendészeti eljárást.

A spanyol kormány szerint ezt a jogi helyzetet használhatták ki az embercsempészek, akik a döntés hírével csábíthattak ezreket az életveszélyes útra. A pénteki eseményeket már előrevetítette egy csütörtöki, tömeges határsértés, amikor egy 2-3 ezer fős csoportnak sikerült átjutnia a határon, teljesen túlterhelve a helyi ellátórendszert.

Ceuta és a tőle keletre fekvő Melilla az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa Afrikával, így régóta a migráció egyik fő célpontja. A mostani események mérete azonban példa nélküli, még a 2021-es válsághoz képest is, amikor két nap alatt legalább 8 ezer ember jutott be a városba egy spanyol-marokkói diplomáciai konfliktus idején. A helyzetet súlyosbítja a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság a határ marokkói oldalán fekvő Fnideq városában, amelynek lakói nagyrészt a Ceutával folytatott kereskedelemből éltek. A határ lezárása miatt sok család számára az egyetlen kiútnak az tűnt, hogy a fiatalok Európában próbáljanak szerencsét.

via MTI, 24.hu

Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.

– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.

A Várkapitányság által kiadott szerződések szerint a Pápai Asztalos Kft. bruttó 151 millió forintért gyártott bútorokat közbeszerzési eljárás nélkül, egy olyan kormányrendeletre hivatkozva, amit „a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzéseknél lehet alkalmazni. Ugyanez a cég szállított egy kültéri ülőgarnitúrát is 11 millióért.

A részletes adatokból kiderül, hogy a szecessziós és art deco stílusjegyeket viselő lámpatesteket és csillárokat a Zengővári Kft. gyártotta le 266 millióért. Az egykori templomtérből átalakított, ötszáz fős rendezvényterem központi eleme, az orgona 270 millió forintba került, ezt az Aeris Orgona Kft. készítette.

A hangszerrel szemben látható, 17 négyzetméteres, Sacra conversazione című festményért közel 179 millió forintot fizettek ki Kisléghi Nagy Ádám festőművész vállalkozásának. A terem kárpitozott székei és függönyei további 56,6 millió forintot emésztettek fel. A Várkapitányság ugyanakkor több kérdést is hárított, mondván, a beszerzéseket más állami cégek bonyolították le, így a teljes kép a belső terek költségeiről továbbra sem ismert.

A Karmelita körüli költések és a puritán jelleg vitája a májusi kormányváltás után éleződött ki igazán, amikor Magyar Péter miniszterelnök megnyitotta az épületet a nyilvánosság előtt.

A vezetett séták célja az volt, hogy bemutassák a korábbi kormányzati fényűzésnek tartott elemeket, köztük a most árazott műtárgyakat, a nemes faanyaggal burkolt tárgyalókat és Rogán Antal korábbi minisztériumának szivartermét. A Karmelita felújítása és a Miniszterelnökség 2019-es beköltözése a budai Várnegyedet átalakító Nemzeti Hauszmann Program részeként valósult meg, amelyet az Orbán-kormány a nemzeti örökség helyreállításaként kommunikált.

A most nyilvánosságra került, százmilliós tételek mellett korábban is napvilágot láttak már kisebb, de a luxust jelző beszerzések.

A miniszterelnöki teraszra 2024-ben bruttó 11 millió forintért vásároltak kültéri ülőgarnitúrát. A korábbi kormánypárti politikusok a vádakra reagálva azt hangsúlyozták, hogy az épület nem egy luxuspalota, és arra buzdították a választókat, hogy személyesen győződjenek meg a szerintük ízléses és puritán kialakításról. A most nyilvánosságra hozott összegek pontosítják a reprezentációs célokra fordított kiadásokat.

A Duna vízszintjének drámai csökkenése miatt napokon belül teljesen leállhat a Paksi Atomerőmű.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a leállítás egy biztonsági protokoll szerint történik és nem jelent nukleáris veszélyt az országra.

A miniszterelnök szerint példátlan helyzet állt elő. „A jelenlegi helyzet egy rendellenes állapot” – fogalmazott, és kiemelte, 1982-es üzembe helyezése óta még soha nem volt szükség az erőmű teljes leállítására.

Nagy László, az atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese hozzátette, az előrejelzések sem mutatták a vízszint ilyen drasztikus csökkenését.

A szakemberek szerint a biztonsági hűtőrendszer szivattyúi mínusz 144 centiméteres vízállásig képesek ellátni a feladatukat.

A normál működéshez az erőműnek másodpercenként 100 köbméter hűtővízre van szüksége. A teljes leállítás után a biztonsági hűtőrendszernek továbbra is működnie kell, hogy a fűtőelemek által termelt maradékhőt elvezessék. A kormány szerint az energiaellátás biztonsága garantált a kieső termelés importból és más hazai erőművekből történő pótlásával, ugyanakkor a nagy ipari fogyasztókat önkorlátozásra, a lakosságot pedig takarékosságra kérik.

A helyzet nem egyedülálló a térségben, a romániai Cernavodában nemrég szintén le kellett állítani egy reaktort a Duna alacsony vízállása miatt.

A következő napok kulcskérdése, hogy a Duna vízgyűjtő területén megérkezik-e a várt csapadék. Ha a vízállás tartósan a kritikus szint alá süllyed, elkerülhetetlenné válik a teljes leállás. Az erőmű újraindítására csak akkor kerülhet sor, ha a Duna vízszintje és vízhozama ismét biztonságos szintre emelkedik.