Hont András, a HVG újságírója szúrta ki, hogy áprilisi és májusi időpontokra is lehet jegyet kapni dr. Zacher Gábor toxikológus előadásaira.
A Jegy.hu oldalán ráadásul kifejezetten nem lehet úgy jegyet venni, hogy a kötelező távolságtartás érvényesüljön.
Az eset azért vet fel kérdéseket, mert az ismert orvos többször is kijelentette, hogy szerinte a teljes nyitásig még sok idő fog eltelni, legutóbb múlt pénteken a Klubrádiónak féléves csúszásról beszélt.
A Szeretlek Magyarország megkérdezte Zachert, mennyire látja reálisnak, hogy a 2-3 hónap múlva esedékes Traccs című beszélgetéseket megtartsák.
A toxikológus azt mondta: bár bízik benne, hogy másfél-két hónap múlva már találkozhat a közönségével, egyelőre az a tapasztalata, hogy újra egyre több koronavírus-fertőzött kerül kórházba.
"Már itt a hatvani kórházban is érzékelhető ez a tendencia. Úgy sejtem, hogy a nagyobb intézményekben még inkább. Jelenleg úgy tűnik, mintha a járvány harmadik hullámában lennénk"
- mondta.
Zacher doktor azt is elárulta, hogy az előadások időpontjait előre egyeztették, de nincsenek kőbe vésve. Így, ha a helyzet nem teszi lehetővé a megtartásukat, akkor eltolják vagy lemondják őket.
Hont András, a HVG újságírója szúrta ki, hogy áprilisi és májusi időpontokra is lehet jegyet kapni dr. Zacher Gábor toxikológus előadásaira.
A Jegy.hu oldalán ráadásul kifejezetten nem lehet úgy jegyet venni, hogy a kötelező távolságtartás érvényesüljön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Der Standard: Tiborcz István megvenné az orosz Raiffeisent, Orbán Viktor állítólag már Donald Trumpnál is lobbizott az ügyben
Az osztrák sajtó szerint a miniszterelnök veje 60 százalékos részt szerezne a bankban. A BDPST Zrt. ugyanakkor cáfolja, hogy bármilyen vételi szándékuk lenne.
Az osztrák Der Standard információi szerintTiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.
A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.
A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy
a Raiffeisennél tényként kezelik egy 60 százalékos részesedést megcélzó vevőjelölt létezését. Ez a felállás megfelelne a pénzintézetnek, amely megtartaná a kisebbségi tulajdonrészt,
a forrás azonban a vevő személyét nem erősítette meg.
A Raiffeisen hivatalosan nem kommentálta az értesülést, Tiborcz István érdekeltsége, a BDPST Zrt. viszont közleményben tagadott.
„Sem Tiborcz Istvánnak, sem a BDPST-csoportnak nem áll szándékában a Raiffeisen Russia felvásárlása” – írták.
A Raiffeisen az orosz-ukrán háború kirobbanása óta próbálja eladni oroszországi leányvállalatát, amely a legnagyobb nyugati tulajdonú bank maradt az országban. A kivonulást azonban jogi akadályok nehezítik: egy orosz bírósági ítélet megtiltotta a leánybank értékesítését, a pénzintézet fellebbezését pedig idén júniusban elutasították. Az osztrák bankcsoport korábban más konstrukciókkal is próbálkozott a pénz kimentésére, például a Strabag építőipari cég részesedésén keresztül, de ezek az amerikai szankciós aggályok miatt meghiúsultak. Az ügyletet tovább bonyolítja, hogy egy orosz bíróság később több mint kétmilliárd eurós kártérítésre is kötelezte a bankot egy másik ügyben.
Az osztrák Der Standard információi szerintTiborcz István és köre venné meg a Raiffeisen orosz leánybankjának 60 százalékos többségi tulajdonrészét. A lap úgy tudja, az üzlet Orbán Viktor és Donald Trump amerikai elnök novemberi találkozóján is szóba került, ahol a magyar miniszterelnök felvetette a kérdést, Trump pedig azt jelezte, megvizsgálják az ügyet.
A tranzakciót orosz szereplők támogatnák, de a véglegesítéshez amerikai jóváhagyás is kell.
A Telexnek egy névtelenséget kérő banki forrás arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bíró-Nagy András: Magyar Péter új stratégiával rohamozza a Fidesz-fellegvárakat, egyetlen körzetet sem adnának fel
A Tisza több száz politikai újonccal száll harcba. Az elemző szerint ez megnehezíti a kormánypártok dolgát, mert nem tudják rásütni a kihívóra a „régi baloldal” bélyegét.
A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint
Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.
Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.
Magyar Péter a kampányt nem a geopolitikai törésvonalak mentén, hanem a kormány teljesítménye, a korrupció és a gazdasági helyzet alapján akarja megvívni.
A párt hétfőn éjszaka tette közzé annak a több mint 300 embernek a nevét, akik közül a 106 egyéni képviselőjelölt kikerül. A kiválasztás kétfordulós online szavazáson zajlik: november 23-24-én a párt regisztrált tagjai, majd november 25-27-én az adott választókerület lakói szavazhatnak. A végleges névsort november 30-án jelentik be a Nemzet Hangja weboldalon, miután egy korábbi adatbiztonsági incidens miatt a szavazást egy mobilapplikációról a webre költöztették.
A jelöltek 90 százaléka újoncnak számít a politikában, ami Bíró-Nagy szerint megnehezíti a kormánypártok dolgát, hogy a Tiszára is rásüssék a „régi baloldal” bélyegét.
A Policy Solutions legfrissebb kutatása szerint a magyar társadalomban csökken a háborús félelem, és ezzel párhuzamosan a magyarok egyre kevésbé támogatnák Ukrajnát pénzügyi vagy humanitárius segítséggel.
Az elemző szerint a háborús üzenetekre való fogadókészség csökkenése a Fidesznek rossz hír, mivel a kormánypártnak jelenleg nincs ennél erősebb kampánytémája.
Budapesten annyira meggyengült a Fidesz, hogy Bíró-Nagy szerint még két ellenzéki jelölt indulása esetén is valószínűbb az ellenzéki győzelem. „Nagyobb összegbe mernék fogadni, hogy a Fidesz eredménye kettessel fog kezdődni Budapesten” – fogalmazott az elemző. Emiatt a Tisza Pártnak nem éri meg egyezkedni olyan bejáratott politikusokkal, mint Tordai Bence, mert egy ilyen alku országos szinten adna támadási felületet a Fidesznek.
A Tisza Párt több száz politikai újonccal vág neki a 2026-os választásnak, és "a legfideszesebb körzetekben" is aktív kampányt tervez – erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Telex szerdai élő adásában. Az elemző szerint
Magyar Péter stratégiája az, hogy nincs elveszett körzet, ezért a hagyományosan fideszes területeken is a legjobb eredményt célozzák meg.
Ilyen például Csorna, ahol Bóna Szabolcs is a jelöltek között van.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.
Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.
A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.
A panamai zászló alatt közlekedő N35-ös vontatóhajót 2025 júniusában foglalták le a venezuelai hatóságok.
A fedélzeten tartózkodott a holland Pim de Rhodes kapitány és felesége, három hondurasi állampolgár, valamint egy panamai, egy indonéz és a magyar Bossányi Zsuzsanna. Velük együtt vették őrizetbe a spanyol újságírót, Miguel Moreno Dapenát is. Bossányi Zsuzsanna a Facebook-profilja alapján a művészvilágban dolgozik jelmeztervezőként és fotósként, de korábban is részt vett már az N35 roncskutató expedícióin.
Bár a hajó hivatalosan az első és második világháborúban elsüllyedt roncsokat kutatta, a venezuelai vádak szerint a csoport valójában kémkedni érkezett az ország felségvizeire. A legénységet kémkedéssel, terrorizmussal és lázítással is meggyanúsították, de hivatalos vádemelés legalább szeptember végéig nem történt ellenük. A hvg.hu kereste az ügyben a Külügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.
Politikai fogolynak nyilvánította a venezuelai Foro Penal jogvédő szervezet Bossányi Zsuzsannát, azt a magyar nőt, akit egy roncskutató hajó legénységével együtt tartóztattak le június közepén – írta a hvg.hu. A hírt Panyi Szabolcs újságíró is kommentálta: „A Kreml-barát venezuelai rezsim közel fél éve bebörtönzött egy magyar nőt” - írta a közösségi oldalán.
Bossányi Zsuzsannát és a kapitány feleségét a Caracas melletti La Crisálida női börtönben, míg a legénység férfi tagjait és a spanyol újságírót az El Rodeo börtönkomplexumban tartják fogva.
A Vesseltracker hajókövető portál szerint a holland nagykövetség egyik munkatársa már meglátogatta a holland kapitányt és feleségét, de konzuli látogatásban a magyar nő és a legénység további öt tagja is részesült.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A jegybank kedden nem vágta az alapkamatot, ami azonnal meghozta a hatását. Szerda estére 381 forint alá is benézett az euró, másfél éve nem volt ilyen erős a pénzünk.
A jegybank keddi üzenete után szárnyra kapott a forint, szerda estére másfél éves rekordot állított be az euróval szemben, amelynek árfolyama 381 forint közelébe süllyedt. A reggeli 384 forint feletti szintekről délelőtt 11 órától indult meg a folyamatos erősödés, este hét óra előtt pedig már 381,7 forint alatt is kereskedtek az euróval – írta a Portfolio.
A piac egyértelműen a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntését árazta, amellyel a testület változatlanul 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot.
A döntést kísérő közleményben a „tartósan szigorú” monetáris politika és a türelmes hozzáállás fenntartását ígérték, ami a befektetők számára az árfolyamstabilitás melletti elkötelezettséget jelezte.
A forint másfél héttel ezelőtt, november 10-én már elért egy másfél éves csúcsot 383,2-es euróárfolyammal. Az akkori erősödésnek azonban hamar véget vetett a kormány bejelentése, miszerint a választási ígéretek fedezésére megdupláznák, 360 milliárd forintra emelnék a bankadót, és 2025-re, valamint 2026-ra is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak.
A hírre a piac azonnal reagált, az árfolyam 386 forint közelébe is visszagyengült.
A Magyar Bankszövetség ellenzi a tervezett adóemelést, álláspontjuk szerint a túlzott teher rontja a befektetői bizalmat. A kormány a megnövelt bankadóból egy 80-90 milliárd forintos csomaggal csökkentené a kis- és középvállalkozások adóterheit. A piacok most a bankadó törvényi részleteire és a jegybank december 3-án esedékes jegyzőkönyvére várnak, amely további iránymutatást adhat a monetáris politika jövőjéről.
A jegybank keddi üzenete után szárnyra kapott a forint, szerda estére másfél éves rekordot állított be az euróval szemben, amelynek árfolyama 381 forint közelébe süllyedt. A reggeli 384 forint feletti szintekről délelőtt 11 órától indult meg a folyamatos erősödés, este hét óra előtt pedig már 381,7 forint alatt is kereskedtek az euróval – írta a Portfolio.
A piac egyértelműen a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntését árazta, amellyel a testület változatlanul 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot.
A döntést kísérő közleményben a „tartósan szigorú” monetáris politika és a türelmes hozzáállás fenntartását ígérték, ami a befektetők számára az árfolyamstabilitás melletti elkötelezettséget jelezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
