A katasztrófavédelem megerősítette: tényleg vittek veszélyes anyagokat a gödi Samsung-gyárból külső helyszínekre
Miután a TISZA Pártnak egy volt szállítmányozó arról beszélt, hogy 20-50 kamionnyi veszélyes anyagot szállítottak el az akkuulátorgyárból a tervezett hatósági ellenőrzések előtt, a katasztrófavédelem elismerte, hogy a megnövekedett szállítások észlelésekor telephely-ellenőrzéseket is végeztek.
Megerősítette a katasztrófavédelem: valóban vittek ki veszélyes anyagokat a gödi Samsung-gyárból külső helyszínekre.
A hatóság azután reagált, hogy a TISZA Párt által közzétett videóban nyilatkozott egy férfi, aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a gödi akkumulátorgyárnak.
Többek közt azt állította, hogy a tervezett hatósági ellenőrzések előtt rendszeresen 20-50 kamionnyi, akkumulátorgyártáshoz szükséges anyagot kellett elszállítaniuk, nehogy megbüntessék a gyárat a többlet miatt.
Az ügyben rendőrségi eljárás is indult, Magyar Péter szerint a nyilatkozó férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda hallgatta meg tanúként.
A hatóság a 444.hu érdeklődésére tudatta, hogy a tervezett, időszakos ellenőrzésekről a jogszabályoknak megfelelően valóban előre értesítették a gyárat, a soron kívüli vizsgálatokról azonban csak a helyszínen adtak tájékoztatást. Válaszukban lényegében elismerték a kiszállítások tényét.
„A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes szállítmányok ellenőrzése során megnövekedett szállítások észlelése esetén telephelyek ellenőrzését is végrehajtotta, szabálytalan tárolás miatt hatáskörében soron kívül intézkedett a biztonság megteremtésére és alkalmazta a jogszabály által előírt szankciókat” – közölték.
Ahogy arról beszámoltunk, pénteken újabb videóval jelentkezett a TISZA Párt, amelyben egy magát volt dolgozónak valló férfi arról azt állította, hogy az akkumulátorgyár már a tervezés pillanatától kezdve több területen is hiányosságokkal küzdött. Elmondása szerint kezdetben a legveszélyesebb területen dolgozók csak egyszerű orvosi szájmaszkot kaptak, a külsős cégek által foglalkoztatott dolgozók, például a takarítók számára pedig semmilyen védőeszközt nem biztosítottak.
Azt is állította, hogy egy idő után belső információi alapján „egyszerűen megtiltották a hatóságoknak, hogy ellenőrzéseket végezzenek”.
A rendőrség közleményben erősítette meg a minap, hogy a gödi Samsung-gyár ügyében jelenleg négy büntetőeljárás van folyamatban, melyek 2023-tól egészen idén februárig ívelnek, és érintik a hulladékgazdálkodást, a környezetkárosítást és a munkavédelmet is.
Megerősítette a katasztrófavédelem: valóban vittek ki veszélyes anyagokat a gödi Samsung-gyárból külső helyszínekre.
A hatóság azután reagált, hogy a TISZA Párt által közzétett videóban nyilatkozott egy férfi, aki állítása szerint 2019 és 2022 között egy dél-koreai alvállalkozó szállítmányozójaként dolgozott a gödi akkumulátorgyárnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai bázisokra támadt Irán, Bahreinre is átterjedtek a légicsapások
Aktiválták a légvédelmi szirénákat Bahreinben, hogy így figyelmeztessenek az ott található amerikai katonai bázisok elleni iráni támadásra. Bahrein fővárosában robbanásokat hallottak és füstöt láttak. A tudósítások a szaúdi fővárosban, Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben is robbanásokról számoltak be.
A bahreini belügyminisztérium bejelentette, hogy aktiválta a légvédelmi szirénákat, hogy figyelmeztessenek az Perzsa-öböl menti államban található amerikai katonai bázisok elleni iráni támadásra, amit a ma reggeli amerikai-izraeli légicsapásokra válaszul indítottak – írja a Times of Israel. A New York Times szerint a bahreini belügyminisztérium mobiltelefon-riasztásban kérte a lakosokat, hogy „maradjanak nyugodtak és menjenek a legközelebbi biztonságos helyre”.
Bahreinben található az amerikai haditengerészet Központi Parancsnoksága és az Ötödik Flotta főhadiszállása is.
Az arab média jelentése szerint megkezdődött az iráni támadás a fővárosban, Manámában, a helyiek robbanásokat hallottak, valamint füstöt láttak.
A bahreini állami hírügynökség közölte, hogy az amerikai haditengerészet ötödik flottájának kiszolgáló központját érte rakétatámadás.
Több szemtanú is arról számolt be, hogy hangos robbanást hallottak Manáma Juffair kerületében, ahol a haditengerészeti bázis is található.
Közben a katari védelmi minisztérium azt nyilatkozta, hogy náluk is megszólaltak a légvédelmi szirénák, de sikeresen lelőtték az összes rakétát, amelyet Irán a Perzsa-öböl menti államra lőtt, mielőtt azok elérték volna a légterét.
„Teljes mértékben rendelkezünk az ország védelmével és minden külső fenyegetés elhárításával” – közölte a katari minisztérium, hozzátéve, hogy a helyzet Katarban „biztonságos és stabil”.
A támadásokra már Szíria is reagált: bejelentették, hogy 12 órára lezárják a légterüket.
Az AFP hírügynökség tudósítói a szaúdi fővárosban, Rijádban hangos csattanásról és több robbanásról számoltak be. Az arab média tudósítása szerint pedig hangos robbanások hallatszottak Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben is. Jordániában arról számolt be az állami média, hogy egy iráni rakéta csapódott egy házba a fővárosban, Ammanban.
Az iráni Fars hírügynökség jelentése szerint az iráni rakétatámadások célpontjai az amerikai katonai bázisok voltak a régióban,
köztük az Al Udeid légibázis Katarban, az Ali Al Salem légibázis Kuvaitban, az Al Dhafra légibázis az Egyesült Arab Emírségekben, valamint az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállása.
Az izraeli, katari és az Egyesült Arab Emírségekbeli amerikai nagykövetségek és konzulátusok a közösségi médiában közzétették, hogy felszólították alkalmazottaikat, maradjanak otthon, és azt javasolták minden amerikainak, hogy „tegyék ugyanezt a további értesítésig”.
A bahreini belügyminisztérium bejelentette, hogy aktiválta a légvédelmi szirénákat, hogy figyelmeztessenek az Perzsa-öböl menti államban található amerikai katonai bázisok elleni iráni támadásra, amit a ma reggeli amerikai-izraeli légicsapásokra válaszul indítottak – írja a Times of Israel. A New York Times szerint a bahreini belügyminisztérium mobiltelefon-riasztásban kérte a lakosokat, hogy „maradjanak nyugodtak és menjenek a legközelebbi biztonságos helyre”.
Bahreinben található az amerikai haditengerészet Központi Parancsnoksága és az Ötödik Flotta főhadiszállása is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kinevették az államtitkárt a beszéde közben a végzős állatorvosok a diplomaosztón
Varga-Bajusz Veronika államtitkár az Erasmus-ügyet bírálta az Állatorvostudományi Egyetem diplomaosztóján. A hallgatók a beszédet hangos nevetéssel és fütyüléssel zavarták meg.
Hangos nevetéssel és fütyüléssel szakították félbe a végzős hallgatók Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár beszédét az Állatorvostudományi Egyetem pénteki, február 27-i diplomaosztóján. Az eseményt élőben közvetítették a YouTube-on, így akár vissza is lehet nézni a közönség reakcióját.
A kacagás akkor tört ki, amikor az államtitkár elkezdte sorolni az eredményeket.
„Ellenszélben dolgoztunk. Hitvány, silány emberek próbálták ellehetetleníteni sikereinket, elvenni a lehetőségeket fiataljainktól, elnyomni a kiváló oktatókat, professzorainkat” – mondta az államtitkár, aki szerint a diákok „kicsinyes politikai bosszúállás” miatt nem vehettek részt az Erasmus csereprogramban.
A hallgatóság erre a kijelentésre reagált nevetéssel és fütyüléssel. Varga-Bajusz Veronika láthatóan meglepődött ezen.
A jelenetet az alábbi videóban 2:02:10 és 2:02:58 között lehet visszanézni:
Varga-Bajusz Veronika beszédében arról is szólt, hogy a kormánynak kötelessége volt helytállnia a hallgatókért, amikor kizárták őket az Erasmus és a Horizont együttműködésekből, ezért indították el válaszul a Pannónia ösztöndíjprogramot.
A történtekről Hadházy Ákos írt a Facebook-oldalán. Arról is beszámolt, hogy „a végzős diákok korábban petíciót indítottak, amikor megtudták, hogy az egyetem két minisztert is meghívott életük nagy napjára”. Az kérték, hogy az ünnepség maradjon mentes az aktuálpolitikai tartalmú beszédektől.
Hadházy Ákos szerint eredetileg Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter vett volna részt az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett, de előbbi végül nem jelent meg, Gulyás pedig csak egy pár mondatos udvarias köszöntőt mondott.
Az Európai Unió azzal indokolta a modellváltáson átesett, alapítványi fenntartású egyetemek kizárását, hogy az intézmények irányításában összeférhetetlenségi és autonómiával kapcsolatos kockázatok merültek fel. A kizárás azóta is érvényben van, mert az Európai Bizottság szerint a magyar kormány törvénymódosításai nem kezelték megfelelően ezeket az aggályokat.
Hangos nevetéssel és fütyüléssel szakították félbe a végzős hallgatók Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár beszédét az Állatorvostudományi Egyetem pénteki, február 27-i diplomaosztóján. Az eseményt élőben közvetítették a YouTube-on, így akár vissza is lehet nézni a közönség reakcióját.
A kacagás akkor tört ki, amikor az államtitkár elkezdte sorolni az eredményeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Élőben lehet követni az iráni bombázást: videókon a légicsapások okozta füstoszlopok
Szombaton Izrael és az Egyesült Államok összehangolt támadást indított Irán ellen. Több városban, köztük a főváros Teheránban is robbanásokat lehetett hallani, a több ponton látható füstölgésekről pedig sorra kerülnek fel a videók az internetre.
Szombat délelőtt Izrael és az Egyesült Államok közösen támadást indított Irán ellen: Teheránban és több más iráni városban is robbanásokat lehetett hallani, több helyen füstoszlopok alakultak ki. Helyszíni jelentések szerint az egyik teheráni robbanás Ali Hámenei legfelsőbb vezető irodáinak közelében történt.
Az iráni állami média elismerte, hogy
helyi idő szerint fél tíz körül többek között Teheránban, Qomban és Kermansahban is detonációk voltak. Irán válaszul azonnal lezárta a teljes légterét, és máris válaszcsapásokba kezdtek: ballisztikus rakétákat indítottak észak-izraeli területek ellen.
A teheráni hírek pánikvásárlásról és a benzinkutaknál kígyózó sorokról is beszámoltak. A katonai műveletek miatt Irak is lezárta légterét, a régió felett közlekedő polgári repülőjáratokat pedig elterelték.
A légicsapások okozta füstölgésről számos videó jelent már meg a közösségi médiában; ebben az élő közvetítésben lehet követni a bombázás következményeit:
Izrael azt közölte, hogy „megelőző csapást” indítottak Irán ellen az országukat fenyegető veszélyek ellen. Izraelben országos különleges állapotot hirdettek, a légteret lezárták, a kórházakat pedig föld alatti működésre utasították.
Donald Trump egy videónyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok is részt vesz a hadműveletben, amelynek célja elmondása szerint az iráni rakétaképességek teljes felszámolása. Mint mondta, meg akarják akadályozni, hogy „ez a nagyon gonosz, radikális diktatúra fenyegetést jelentsen Amerikára nézve.”
Szombat délelőtt Izrael és az Egyesült Államok közösen támadást indított Irán ellen: Teheránban és több más iráni városban is robbanásokat lehetett hallani, több helyen füstoszlopok alakultak ki. Helyszíni jelentések szerint az egyik teheráni robbanás Ali Hámenei legfelsőbb vezető irodáinak közelében történt.
Az iráni állami média elismerte, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az iráni elnök is a célpontok között van, a New York Times szerint a támadás több napig is eltarthat, és a tavalyinál sokkal kiterjedtebb lesz
Az amerikai és izraeli légierő szombat reggel összehangolt csapásokat mért iráni célpontokra, Irán pedig válaszul máris ballisztikus rakétákat indított Izrael felé. Donald Trump videóban szólította fel az iráni népet a hatalomátvételre.
Robbanások rázták meg Teheránt február 28-án, szombaton, miközben Donald Trump amerikai elnök egy nyolcperces videóban bejelentette, hogy az Egyesült Államok „jelentős harci műveletekbe” kezdett Iránban. Ezzel egy időben Izrael is támadást indított, és az egész országra kiterjedő rendkívüli állapotot hirdetett.
A támadások Washingtonban hajnali 1 óra után kezdődtek, amikor a Kongresszus legtöbb tagja aludt, Izrael pedig helyi idő szerint 08:10-kor indította meg hadműveletét. A New York Times értesülései szerint amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a hadjárat több napig is eltarthat, és sokkal kiterjedtebb lesz, mint a tavaly júniusi amerikai csapások. Több tucat amerikai támadást hajtanak végre a Közel-Keleten található bázisokról és repülőgép-hordozókról felszálló gépek.
Az iráni első közös csapáshullám központi célja az volt, hogy a lehető legtöbb vezetőt eltalálják – állította három izraeli biztonsági tisztviselő a New York Times-nak.
A Times of Israel szerint Irán elnöke is a célpontok között volt, aki azonban jól van, nem sérült meg a reggeli csapásokban. Ugyanakkor az izraeliek szerint „nagyon jelentős károkat” okoztak.
Az izraeli kormány azonnali hatállyal bezáratta az iskolákat és a munkahelyeket, lezárta az ország légterét, miközben országszerte légiriadó-szirénák szóltak. Az izraeli sajtó szerint több ballisztikus rakétát is indított Irán, sérültekről egyelőre nem érkezett hír.
Irán szintén lezárta légterét, Teheránban pedig leállt a vezetékes telefon- és akadozott a mobilszolgáltatás.
Iráni lakosok arról számoltak be, hogy füst száll fel abból a kerületből, ahol az elnöki palota és a Nemzetbiztonsági Tanács található.
„Rohantam az iskolába a lányomért a középiskolából, a lányok a lépcső alatt bújtak el és sírtak” – mondta Ali Zeinalipoor, egy teheráni lakos. Hossein Kermanpour, az iráni Egészségügyi Minisztérium szóvivője közölte, hogy „mentőautókat küldtek Teherán központi területeire, és a kórházak készültségben vannak”, de a lehetséges sebesültek számáról még nem adtak tájékoztatást.
A tervek szerint Izrael főként az iráni nagy hatótávolságú rakéták tárolóhelyeire, gyártóüzemeire és kilövőállásaira összpontosít, míg az amerikai erők az iráni nukleáris projektre és a Forradalmi Gárdához köthető célpontokra koncentrálnak.
A csapásokat egy utolsó, csütörtökön Svájcban tartott, de áttörés nélkül végződő tárgyalási forduló előzte meg.
Omán külügyminisztere, aki közvetített a felek között, azzal érvelt, hogy Teherán beleegyezett, hogy soha nem halmoz fel dúsított uránt, de nem volt hajlandó megvitatni a dúsítás teljes leállítását vagy ballisztikus rakétáinak korlátozását.
Washingtonban a támadás azonnali politikai vitát váltott ki. Jack Reed, a Szenátus Fegyveres Szolgálatok Bizottságának rangidős demokrata tagja kijelentette: „ha a háború felesleges, azt el kell kerülni”. Hozzátette, a Kongresszus „nem kapott valódi tájékoztatást vagy hírszerzési információt” egy lehetséges támadásról, és az adminisztráció nem mutatott be „stratégiai indoklást a megelőző csapásokra”.
Trump elnök a Truth Socialon közzétett videóban azzal indokolta a lépést, hogy „célunk az amerikai nép megvédése az iráni rezsim által jelentett közvetlen fenyegetések felszámolásával, amely egy gonosz, nagyon kemény, szörnyű emberekből álló csoport.”
Egy másik felvett beszédében pedig egyenesen az iráni népet szólította fel, hogy „vegyék át a kormányukat”, amint a katonai akció befejeződik.
„Sok éven át kértétek Amerika segítségét, de soha nem kaptátok meg. Egyetlen elnök sem volt hajlandó megtenni azt, amire én ma este hajlandó vagyok. Most van egy elnökötök, aki megadja nektek, amit akartok, szóval lássuk, hogyan reagáltok.”
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Irán kiterjedt katonai képességekkel és regionális szövetségesek hálózatával rendelkezik, amelyek segíthetik az ellenállást. Közepes hatótávolságú ballisztikus rakétái több mint 1900 kilométer megtételére képesek, így elérhetik az amerikai bázisokat és Izraelt is. Amerikai tisztviselők gyors iráni megtorlásra számítanak.
A támadás a második amerikai csapás Irán ellen kevesebb mint egy év alatt.
A legutóbbi feszültségek egy 12 napos izraeli-iráni háborúval kezdődtek tavaly. Izrael 2025. június 13-án indított meglepetésszerű támadásokat Irán-szerte, amelyek kiiktatták védelmi képességeinek nagy részét. Az izraeli csapások több mint 1000 iránit öltek meg, többségükben civileket, míg Irán izraeli megtorló csapásai 31 ember halálát okozták az izraeli külügyminisztérium szerint. A háborúba bekapcsolódva az Egyesült Államok június 22-én három iráni nukleáris létesítményt bombázott. Bár Trump akkor azt állította, hogy Irán nukleáris programját „teljesen és totálisan megsemmisítették”, a későbbi hírszerzési értékelések szerint a programot csak néhány hónappal vetették vissza, de nem semmisítették meg döntően.
Robbanások rázták meg Teheránt február 28-án, szombaton, miközben Donald Trump amerikai elnök egy nyolcperces videóban bejelentette, hogy az Egyesült Államok „jelentős harci műveletekbe” kezdett Iránban. Ezzel egy időben Izrael is támadást indított, és az egész országra kiterjedő rendkívüli állapotot hirdetett.
A támadások Washingtonban hajnali 1 óra után kezdődtek, amikor a Kongresszus legtöbb tagja aludt, Izrael pedig helyi idő szerint 08:10-kor indította meg hadműveletét. A New York Times értesülései szerint amerikai tisztviselők arra számítanak, hogy a hadjárat több napig is eltarthat, és sokkal kiterjedtebb lesz, mint a tavaly júniusi amerikai csapások. Több tucat amerikai támadást hajtanak végre a Közel-Keleten található bázisokról és repülőgép-hordozókról felszálló gépek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
