Gajdos László: 9 százalékkal csökkent a vízfogyasztás az elmúlt napokban
A miniszter bejelentése szerint a tudatosabb vízhasználatnak köszönhetően 9 százalékkal csökkent a hálózat terhelése. Ez a miniszter szerint lényeges biztonságot ad a rendszernek, így minden háztartásban zavartalan maradhat az ivóvízellátás.
9%-kal csökkent a vízfogyasztás az elmúlt napokban – jelentette be Gajdos László lő környezetért felelős miniszter a Facebookon.
Azt írta,
a közös összefogásnak köszönhetően sikerült jelentősen csökkenteni a hálózat terhelését, ami szerinte lényeges biztonságot és stabilitást ad a teljes rendszernek.
A poszt szerint péntek éjfélig harmadfokú hőségriasztás van érvényben, így most jönnek a legkritikusabb napok.
Gajdos a háláját is kifejezte mindazoknak, akik változtattak a szokásaikon, például elhalasztották az autómosást, a medencetöltést, a térkő mosását vagy takarékosan öntöztek.
A miniszter a közelgő veszélyekre is figyelmeztetett, a poszt szerint „Péntek éjfélig harmadfokú hőségriasztás van érvényben, így most jönnek a legkritikusabb napok.” Hozzátette, a zavartalan ivóvízellátás fenntartásához „most különösen fontos, hogy továbbra is odafigyeljünk a tudatos vízhasználatra.”
Gajdos László korábban egy drámai hangú videóüzenetben fordult a lakossághoz, amelyben úgy fogalmazott: „Ez most már nem játék!”.
Ebben nyomatékosan kért mindenkit a pazarlás beszüntetésére. A felhívásokra azért volt szükség, mert a kánikula csúcsán már több helyen is felmerültek problémák az ivóvíz-szolgáltatással, a miniszter szerint 10-20 településen is akadozhatott az ellátás.
„Volt miről beszélgetni” – Magyar Péter a Fidesz által leváltott Baka Andrással egyeztetett
A miniszterelnök Ruff Bálinttal együtt találkozott Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével, akit az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor távolították el pozíciójából. Magyar szerint volt miről beszélgetniük.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével folytatott megbeszélést.
„Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének!”
– írta a miniszterelnök. A találkozón Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a közös fotó alapján.
Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.
A kormányfő arra is emlékeztetett, hogy Bakát az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, majd ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.
„Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni”
– olvasható Magyar posztjában.
Baka András ügye az elmúlt évtized egyik legfontosabb magyar jogállamisági vitájává vált. A jogtudóst 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, mandátuma hat évre, 2015-ig szólt volna. Az Országgyűlés azonban a 2011-es Alaptörvény elfogadásával és az azt követő igazságügyi reformokkal idő előtt, 2012. január 1-jei hatállyal megszüntette a megbízatását. Eltávolítás előtt Baka több alkalommal is nyilvánosan bírálta a kormány igazságügyi átalakításra vonatkozó terveit.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os ítéletében kimondta, hogy a mandátum idő előtti megszüntetése sértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a bírósághoz való jogát.
A strasbourgi bíróság döntése óta Baka András neve szimbolikusan összeforrt a bírósági függetlenség kérdésével.
A volt főbíró az utóbbi időben több interjúban is éles kritikával illette a magyarországi közjogi helyzetet.
Egy korábbi nyilatkozatában a jelenlegi helyzetet a kommunista időszakhoz hasonlította, mondván, a politika egyre inkább befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével folytatott megbeszélést.
„Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének!”
– írta a miniszterelnök. A találkozón Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a közös fotó alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt
A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.
A kútba esett állami üzlet után jövő januártól félmilliárd forintnál is több építményadót szedhet be évente a XIV. kerületi önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő Bayer Constructtól – írja a Népszava. Az irodák, lakások és garázsok után fizetendő adó együttesen jócskán 600 millió forint feletti összeg lehet, az első részlet megfizetése pedig jövő márciusban esedékes.
Erre az adóbevételre Zuglónak nem lett volna lehetősége, ha az ingatlanegyüttes állami tulajdonba kerül, az állam ugyanis mentesül az építményadó megfizetése alól.
Magyar Péter miniszterelnök azonban hétfőn bejelentette, hogy a Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a beruházónak. A kormány ezt többek között azzal indokolta, hogy a Bayer Construct nem teljesítette a szerződés egyik kulcsfontosságú feltételét: a zárásig nem töröltette az ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Úgy tudni, a beruházó a projekt indításakor nem kötötte meg a kerülettel a településrendezési szerződést, és nem fizette meg a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot sem.
Bár a kerületnek egy esetleges kártalanítási összegre még vélhetően várnia kell, az építményadót a kormányzati visszalépés miatt már jövőre kivethetik Balázs Attila cégére. Rózsa András, Zugló új polgármestere korábban már egyértelmű üzenetet küldött a nagyberuházóknak.
„Új világ van, a nagymenő építési vállalkozóknak meg kell tanulniuk szerényebben és együttműködőbben fellépni”
– fogalmazott a kerület vezetője.
A kormányzati irodavásárlásokkal kapcsolatos kritikáját Magyar Péter sem rejtette véka alá egy korábbi nyilatkozatában, amikor az állami üzletekről beszélt. „Nem 200 milliárd forinttal túlárazva kellene irodaépületekre költeni” – mondta.
Az Orbán-kormány 2023-ban döntött arról, hogy több mint 244 milliárd forintért megvásárolja a Bayer Construct által fejlesztett irodaházat, hogy oda egy új kormányzati negyed költözzön. A projektet a kezdetektől fogva komoly viták kísérték, nemcsak a vételár, hanem az átláthatóság hiánya miatt is. Hadházy Ákos független képviselőnek a Transparency International segítségével pert kellett indítania, hogy a bíróság végül kötelezze az államot a szerződés kiadására. A beruházás egy másik komoly konfliktusforrása a fűtési rendszerhez tervezett hatalmas mennyiségű termálvíz kitermelése volt, ami ellen a fővárosi gyógyfürdők üzemeltetője is tiltakozott, mert az veszélyeztette volna a történelmi fürdők vízbázisát.
A kútba esett állami üzlet után jövő januártól félmilliárd forintnál is több építményadót szedhet be évente a XIV. kerületi önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő Bayer Constructtól – írja a Népszava. Az irodák, lakások és garázsok után fizetendő adó együttesen jócskán 600 millió forint feletti összeg lehet, az első részlet megfizetése pedig jövő márciusban esedékes.
Erre az adóbevételre Zuglónak nem lett volna lehetősége, ha az ingatlanegyüttes állami tulajdonba kerül, az állam ugyanis mentesül az építményadó megfizetése alól.
Magyar Péter miniszterelnök azonban hétfőn bejelentette, hogy a Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a beruházónak. A kormány ezt többek között azzal indokolta, hogy a Bayer Construct nem teljesítette a szerződés egyik kulcsfontosságú feltételét: a zárásig nem töröltette az ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Úgy tudni, a beruházó a projekt indításakor nem kötötte meg a kerülettel a településrendezési szerződést, és nem fizette meg a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Az utolsó paksi turbina stabilan termel, a vízállás nem változott
A miniszterelnök a közösségi oldalán adott helyzetjelentést a Paksi Atomerőmű állapotáról a hőségcsúcs idején. Magyar Péter az esti csúcsidőszakban, 17 és 22 óra között önkéntes fogyasztáscsökkentést kért a lakosságtól.
„Az utolsó paksi turbina stabilan termel, a vízállás nem változott.
A hőség ma és holnap tetőzik hazánkban, így most különösen fontos lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentés a 17:00 és 22:00 óra közötti idősávban”
- írtaMagyar Péter miniszterelnök szerda reggel a közösségi oldalán.
A Duna rekordalacsony vízszintje és a magas vízhőmérséklet miatt az elmúlt napokban a Paksi Atomerőmű termelését fokozatosan vissza kellett fogni. A folyamat során előbb leállították az 1-es blokk egyik egységét, majd a 3-as blokkot, ezt követte a 2-es blokk teljesítményének 50 százalékra csökkentése.
A helyzet odáig súlyosbodott, hogy a kormányfő korábbi tájékoztatása szerint az éjjel „pár milliméterre” voltak az atomerőműnek a miniszterelnök szerint évtizedek óta nem látott teljes leállításától. Közlése szerint a teljes lekapcsolást a Duna vízszintjének hajnali, kismértékű emelkedése akadályozta meg, így maradhatott üzemben az utolsó turbina.
A kieső termelés és a hőhullám miatti megnövekedett áramigény miatt a kormány több szinten is beavatkozott. Magyar Péter korábban már összehangolt lépésekre és önkorlátozásra kérte a lakosságot, különösen a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakban. Ezzel párhuzamosan egy kormányrendeletet is elfogadtak, amely lehetővé teszi azon ipari nagyfogyasztók lekapcsolását a hálózatról, amelyek nem csökkentik önkéntesen a fogyasztásukat.
Energiaválság: a magyarok fele elégedett a kormány lépéseivel, 84 százalék spórol
Egy friss kutatás szerint a lakosság 84 százaléka fogott vissza az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztásán. A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban.
A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)
– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.
A kormány energiaválság-kezelését összességében a megkérdezettek fele értékelte jóra vagy jelesre, míg 26 százalékuk adott elégtelen vagy elégséges osztályzatot.
A Tisza szavazóinak 81 százaléka elégedett, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk támogatói inkább kritikusak, 56 százalékuk negatívan, 20 százalékuk pozitívan ítéli meg a kormány lépéseit.
A felelősség kérdésében is élesek a törésvonalak.
A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét.
A pártpreferencia itt is döntő: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.
Van azonban egy pont, ahol a táborok közelebb állnak egymáshoz:
a népesség többsége (51%) az önkéntes fogyasztáscsökkentésben hisz, és csak 27 százalék sürgetne szigorúbb szabályokat.
A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak: 42 százalékuk ezt, további 42 százalék pedig a nukleáris és a megújuló energia keverékét részesítené előnyben. Az atomenergiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná.
A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)
– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
