HÍREK
A Rovatból

A heroinnál ötvenszer erősebb szer terjed Észak-Amerikában



A fentanil jellegéről, hatásáról, ennek kapcsán a magyarországi droghelyzetről kérdeztük Demetrovics Zsolt professzort, az ELTE Klinikai pszichológiai és addiktológiai tanszékének vezetőjét.

„A fentanil szintetikus opiát. Az ópium az emberiség által az egyik a legősibb idők óta használt szer, és az opiát-származékok ugyancsak régóta jelen vannak az orvostudományban, elsősorban fájdalomcsillapítóként. Ugyanakkor ezek használata korán megjelentek tudatállapot módosító szerként is, majd ezzel összefüggésben az illegális drogpiacon, kezdetben a nyers ópium, később a heroin, majd később a gyógyszerek, szintetikus vagy természetes opiátok, amelyeket a gyógyászatban alkalmaztak, de szintén kikerülhettek a kábítószer-kereskedelembe.

Magyarországon hagyományosan nem is annyira a heroin volt népszerű az illegális használatban, hanem inkább a gyógyszerek.

A 80-as, de még a 90-es évek opiát-használatára elsősorban a kodein tartalmú gyógyszerekkel való visszaélés volt jellemző, ami valójában egy köhögés-csillapító gyógyszer. A nyári időszakban viszont előkerült a nyers ópium is, a mák formájában, télen pedig a szárított mákból főzött máktea. A 2000-es évek fordulóján fordulója körül álltak át a magyarországi szerhasználók a heroinra, miután az is elérhetővé vált számukra, majd ezt követően a heroint is lecserélték az új szintetikus drogokra. Ily módon az utóbbi időkben eléggé szétesett és nehezen is követhető a hazai drogpiac. Közben a gyógyszeripar, a morfin szintetizálása óta, folyamatosan kísérletezik, hogy találjon olyan fájdalom-csillapítót, ami hatékonyságban felveszi a versenyt az opiátokkal, ugyanakkor nem okoz függőséget, de ez értelemszerűen nem sikerül, mert mindegyik ugyanott hat, a központi idegrendszerben. A fentanil is ilyen szer, egy szintetikus fájdalomcsillapító opiát, a heroinnál lényegesen erősebb, vagyis jóval kisebb dózis is hatékony belőle. A tünetek hasonlóak, ez is egy depresszáns hatású szer, ami relaxáló, szorongásoldó, nagyobb adagban euforizáló tüneteket válthat ki. A heroin, a morfium, a kodein, a metadon vagy az oxikodon ilyen hatása között árnyalatnyi kisebb különbségek lehetnek természetesen, akár a hatás hosszában, akár annak minőségében, de a főbb hatásjellemzők nagyon hasonlóak.

A visszaélések mögött, amelyekről a médiában olvashatunk, állhat orvosi használat elszabadulása, vagy eleve illegális drogkereskedelem. Európában egyelőre még nincsenek olyan riasztó jelzések ezzel kapcsolatban, mint Észak-Amerikában.

Miután gyógyszerről van szó, nyilvánvalóan nagy az orvosok felelőssége, hogy ezt kiemelt óvatossággal, rövid időre írják fel és csak olyan betegnek, akinek nincs a múltban azonosítható opiát-problémája, sőt lehetőség szerint semmilyen függőségi zavara.

Az a baj, hogy krónikus fájdalmakra nincsen jobb gyógyszer az opiát-származékoknál. A használói közül pedig viszont sokan felismerhetik, hogy nagyobb dózisban fogyasztva élvezeti célokra is alkalmas” – figyelmeztetett dr. Demetrovics Zsolt.

Egyelőre úgy tűnik, hogy ez a pusztító szer még nem jött be Magyarországra. Ezt erősítette meg több drogambulancia és segélyszolgálat vezetője, köztük a legnagyobb ilyen intézmény, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet drogbeteg gondozó és prevenciós központ főorvosa, dr. Rigó Péter.

"Tudomásunk szerint még kevéssé terjedt el ez a drog Magyarországon. Hozzánk még nem került senki ilyen problémával, de nem tudunk halálesetről, még balesetről sem. A hozzánk járó drogosok elsősorban opiát-fogyasztók, akik a szubsztituciós kezelés miatt keresnek fel minket" – mondta a főorvos, aki szintén úgy vélekedett, hogy az opiátok fogyasztása bizonyos fokig megtorpant nálunk, és azoknak a mellékhatásai inkább a pszichiátrián csapódnak le a drog által okozott zavartság és pszichotikus állapot miatt. Annyit azonban Rigó doktor elárult, hogy már próbálták náluk felíratni a fentanilt, mivel használják fájdalomcsillapítóként, főleg a rákos betegeknél, de ezt a kérést természetesen elutasították.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázár Vasember lett, Orbán ledobott pár kilót, Szijjártó pedig a falakon ugrál – így reklámozzák a kormány amerikai útját
A TikTokra került fel a különleges videó, amit mesterséges intelligencia készített. A kormánytagok szuperhősként várják az amerikai látogatást.


Szijjártó Péter TikTok-csatornáján egy különleges, mesterséges intelligenciával készült videó jelent meg, amelyben ő, Orbán Viktor és Lázár János a Marvel-univerzum szuperhőseiként szerepelnek. A felvételen

Orbánt egy erősen karcsúsított Amerika Kapitányként, Szijjártót Pókemberként, Lázárt pedig Vasemberként ábrázolják.

A videó végén a „Washington, november 7, jövünk!” felirat olvasható. A három politikus így jelzi, hogy november 7-én hivatalos látogatásra utaznak az Egyesült Államokba.

Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy a látogatás célja a béke előmozdítása, valamint az amerikai–magyar gazdasági kapcsolatok megerősítése. A tárgyalások során várhatóan szó lesz arról is, hogyan mentesülhet Magyarország az orosz energiaimportra vonatkozó amerikai szankciók alól.

Közben a közéletben élénk vita folyik arról, hogyan és mire használja a Fidesz a mesterséges intelligenciát. A most megjelent videó alapján ezúttal – kivételesen – egy kreatív, szórakoztató tartalomra költöttek közpénzt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jogerős: a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia, hány darab páncélozott szállító harcjárművet adott Szerbiának
A per során a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal. A bíróság ezt nem fogadta el.
F. O. Fotó: MTI/HM - szmo.hu
2025. október 31.



A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete alapján a Honvédelmi Minisztériumnak ki kell adnia azokat az adatokat, amelyek a Szerbiának átadott páncélozott szállító harcjárművek számára és az ügylet részleteire vonatkoznak, írta a Transparency International Magyarország a Facebookon. 

A járművek ügye az elmúlt másfél évben többször is megjelent a nyilvánosság előtt, különböző számok és verziók formájában.

Egyes beszámolók 26, más források 50, míg más hírek 66 darab PSZH – vagyis páncélozott szállító harcjármű – Szerbiának való átadásáról szóltak. Azt sem lehetett tudni, hogy az eszközöket ajándékba kapta-e az ország, vagy pénzbeli ellenszolgáltatás fejében jutott hozzájuk.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerette volna tisztázni az ügy részleteit. Kérdéseket tett fel a Honvédelmi Minisztériumnak azzal kapcsolatban, hogy hány jármű került átadásra, milyen formában történt az átadás, és ki engedélyezte az ügyletet. A tárca azonban nem adta ki az adatokat, ezért a képviselő pert indított.

A Fővárosi Törvényszék első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is Hadházy Ákos keresetének adott helyt. A jogerős ítélet kimondta, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak rendelkeznie kell a kért adatokkal, és köteles azokat kiadni.

A per során

a minisztérium azzal érvelt, hogy nem ők bonyolították le az ügyletet, ezért nem is rendelkeznek az információkkal.

A bíróság ezt az érvelést nem fogadta el, és hangsúlyozta: a vonatkozó jogszabályok alapján a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítéséről a honvédelmi miniszter dönt, így az adatoknak a tárca rendelkezésére kell állniuk.

Az ítélet kitért arra is, hogy „a honvédelmi minisztertől mint a kormány honvédelemért felelős tagjától elvárható, hogy tudomása legyen azon harcjárművek sorsáról, amelyeket a Magyar Honvédség már nem használ”.

A bírósági eljárásban Hadházy Ákos jogi képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el, a munkát a Transparency International Magyarország segítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: Szerintem nem Gerendai Károly ment Magyar Péterhez, hanem fordítva
A főpolgármester szerint elméletben novemberre létrejöhet az új szerződés, ha lezárják a vitás kérdéseket. A cél, hogy a Sziget jövőre is megmaradjon.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. október 31.



Karácsony Gergely szerint a Sziget Fesztivál körül kialakult jelenlegi helyzetben a tulajdonost leszámítva mindenki jól jár. Mint mondta, az államnak az adóbevételek miatt, a fővárosnak a közterület-foglalás és az iparűzési adó miatt, a fesztivál célközönségének pedig azért, mert eddig is meg tudta fizetni a Szigetet.

A főpolgármester a 24.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott:

„bármennyire is paradoxon, azt kell látni, hogy a mostani helyzet a tulajdonost leszámítva mindenkinek jó”.

Szerinte a Tisza párt hibás döntést hozott, de „egyszerűen a nyilvánosság nyomása olyan erős volt, hogy ez fenntarthatatlanná vált”.

Úgy látja, ha sikerül lezárni a koncepcionális vitákat, akkor akár novemberig is eljuthatnak az új szerződésig. Ennek részeként először a tulajdonosi bizottságnak kellene felmondania a jelenlegi közterület-használati szerződést, majd a novemberi közgyűlésen megköthetik az új megállapodást az új tulajdonossal. Karácsony szerint ezzel ugyanott tartanának, mintha a mostani ülésen sikerült volna döntést hozni.

A főpolgármester azt is elmondta, hogy

megkapta a potenciális új tulajdonosok hivatalos levelét, amelyben leírták azokat a feltételeket, amelyek mentén együtt tudnának működni a fővárossal.

„Ezek érdemben nem különböznek attól a javaslattól, amelyet én tegnap a közgyűlés elé terjesztettem, de olyan elementáris érdeke a városnak, hogy a Sziget megmaradjon, hogy érdemes minden követ megmozgatni.”

Karácsony szerint a Magyar Péter és Gerendai Károly között létrejött megállapodás és az általa benyújtott javaslat között csak két különbség van: a díjkedvezményt már 2028-tól elkezdenék visszafizetni, és nemcsak a budapesti, hanem minden fiatal kaphatna diákkedvezményt.

A főpolgármester úgy véli, a Sziget az elmúlt években elveszítette a budapestiségét. Most viszont

reménykeltőnek tartja, hogy olyan magyar tulajdonos veheti át a fesztivált, aki jobban ismeri a várost.

A fesztivál 2020 óta egy évet leszámítva veszteséges volt. Két héttel ezelőtt Karácsony Gergely arról írt, hogy a külföldi befektető kezdeményezte a bérleti szerződés felbontását. A döntés hátterében üzleti megfontolás áll, jövőre már nem tervezik megszervezni a rendezvényt.

A magyar szervezők ekkor bejelentették, hogy egy új, magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező céggel, valamint az alapító Gerendai Károly visszatérésével próbálják megmenteni a több mint 30 éves múltra visszatekintő fesztivált.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán nem szavazta meg a Sziget megmentését célzó javaslatot, mivel a Fidesz és a Tisza párt képviselői tartózkodtak. A döntés után többen úgy gondolták, hogy ezzel véget is ért a Sziget története.

Csütörtökön viszont jött a fordulat: Magyar Péter egy szelfit posztolt Gerendai Károllyal, és azt írta, hogy jövőre találkozunk a Szigeten. Karácsony Gergely így reagált:

„nem Gerendai Károly ment Magyar Péterhez, hanem fordítva. (…) De a lényeg mégiscsak az, hogy lesz Sziget.”

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tombol a szőlőhalál! Súlyos szigorítást vezetett be a kormány
A betegség már a Tokaji borvidéket is elérte. A fertőzött tőkék nem menthetők meg, csak a megelőzés és a közös fellépés segíthet.


A kormány csütörtökön új rendeletet tett közzé a Magyar Közlönyben, amely szigorítja az aranyszínű sárgaság elleni védekezést. Az intézkedések célja, hogy lassítsák a szőlőültetvényeket pusztító betegség terjedését.

Az új szabályok értelmében, ha egy szőlőültetvényt egy teljes vegetációs időszakon keresztül nem művelnek rendeltetésszerűen, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját. Ezután hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy megkezdte a művelést, vagy másvalakivel elvégezteti azt. Ha ez nem történik meg, akkor

a tulajdonost 60 napon belül kötelezhetik az ültetvény kivágására.

A vegetációs időszak márciustól októberig tart, és évente körülbelül 220-260 napot ölel fel. Ha a figyelmeztetés ellenére nem történik érdemi intézkedés, vagy a bejelentés ellenére a művelés mégsem indul el 14 napon belül, a hegybíró mulasztási bírságot szabhat ki, és elrendelheti az ültetvény kivágását.

Amennyiben a tulajdonos a hatósági határozat után sem teljesíti a kivágási kötelezettséget, a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el. Ez nemcsak a szőlőtőkék, hanem a támberendezések eltávolítását is jelenti. A kivágás költségei a tulajdonost terhelik, és azokat adók módjára hajtják be. A rendelet rögzíti, hogy a közérdekű kivágást „célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni”. Emellett az érintett tulajdonos nem jogosult sem kártalanításra, sem kártérítésre.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó ellen nem létezik ismert gyógymód. A fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, ezért a védekezés is csak ennek az élősködőnek a visszaszorításán keresztül lehetséges. A fertőzött növényeket már nem lehet megmenteni, ezért kiemelten fontos a megelőzés.

A szeptemberi kormányrendelet indoklása szerint: „Bár a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani, az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető meg.”

Az intenzív felderítésnek és a felelős gazdálkodói magatartásnak köszönhetően

egyre több borvidéken azonosították a betegséget okozó fitoplazmát. A szőlő aranyszínű sárgasága már megjelent a Mátrai és a Tokaji borvidéken is.

Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a hegyközségek mentesüljenek a közbeszerzési szabályok alól, ha olyan beszerzést végeznek, amely a növényegészségügyi veszélyhelyzet megelőzését vagy elhárítását, illetve közérdekű védekezést szolgál, és nem éri el az uniós közbeszerzési értékhatárt.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk