Nem díszvendég volt, fotós-mellényben bukkant fel a cseh elnök a Hungaroringen

Hétfőn szavazhat az Országgyűlés Hende Csaba utódjáról, az alkotmánybírói posztra jelölt Sonnevend Pálról, miközben a Tisza Párt és a Fidesz között egyre élesebb a jogi és politikai vita.

A vita azután lángolt fel újra, hogy Tuzson Bence nyílt levélben fordult Sonnevend Pálhoz, az ELTE oktatójához. A Fidesz volt igazságügyi minisztere szerint a jelölt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, de a hely, amit betöltene, nem jogszerűen üresedett meg, ezért arra kérte a professzort, hogy „vegyen példát Polgár Juditról és utasítsa vissza a felkérést.” Ha mégis elvállalja, Tuzson szerint illegitim alkotmánybíró lesz, „nem személyes vagy szakmai alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert olyan helyet foglal el, amelynek jogszerű megüresedése nem következett be.”

Melléthei emlékeztetett, hogy Hende megbízatásának megszűnését a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság mondta ki, majd feltette a kérdést:

A Fidesz-frakció már szombaton jelezte, hogy sem a jelölésben, sem a választásban nem vesz részt, és az ügyben alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményeztek az Alkotmánybíróságon. Maga Hende Csaba is jogi útra terelte az ügyet: alkotmányjogi panaszában azzal érvel, hogy a tiszás alkotmánymódosítással bevezetett 12 éves mandátumkorlátozás sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és diszkriminatív is. Az Alaptörvény 17. módosítása vezetett a vitához, amely 12 éves parlamenti mandátumkorlátot írt elő a képviselőkre.

Mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény az országgyűlési képviselői választhatósághoz köti az alkotmánybírói kinevezhetőséget, az új szabályok miatt automatikusan megszűnt Hende Csaba megbízatása. A távozásával megüresedett helyre a Tisza Párt frakciója szombaton Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját jelölte.

A Fidesz szerint azonban a folyamat illegitim, ezért bojkottálják a hétfői szavazást. Hende Csaba 2025-ben, még a Fidesz kétharmados többsége idején került az Alkotmánybíróságra. A kormánypártok Polt Péter akkori legfőbb ügyésszel együtt jelölték a posztra, majd az Országgyűlés meg is szavazta mindkettőjüket. Hende akkor 23 év után távozott a parlamentből, hogy elfoglalja a 12 éves mandátummal járó pozíciót a testületben. A mostani vita éppen ennek a megbízatásnak a megszakítása körül zajlik, amelynek jogszerűségét a Fidesz vitatja, a Tisza Párt pedig a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva védi.

Tíz nap alatt harmadszor öntötte el meteocunami vasárnap kora délután a horvátországi Hvar szigetén fekvő Stari Grad rakpartját. A tengerszint mintegy negyven centiméterrel emelkedett az átlagos fölé, elárasztva a part menti sétányt és részlegesen több vendéglátóhelyet is, majd a víz gyorsan visszahúzódott - írta a 24.hu.

A férfi a hajócsavar köré tekeredett kötelet próbálta ellenőrizni, amikor az erős szélben és a nagy hullámzásban a vízbe esett. A vitorláson tartózkodók kötelet dobtak neki, de nem tudta elérni, és néhány percen belül szem elől tévesztették.

A hajón maradt hat osztrák állampolgár nem sérült meg. Az eltűnt férfi keresésében a spliti kikötőkapitányság és a tengeri rendőrség hajói, valamint a horvát légierő repülőgépe és egy helikopter is részt vesz.

A meteocunami nem földrengés utáni árhullám, hanem ritka időjárási jelenség, amit a gyors légnyomásváltozások és a hirtelen érkező viharrendszerek váltanak ki. A hatást jelentősen felerősíthetik az olyan hosszú és sekély öblök, mint amilyen Stari Gradban is található, ahol a vízszint hirtelen és drámaian megemelkedhet, majd visszahúzódhat.

Bár a jelenség nem ismeretlen a horvát Adrián, a mostani sűrűsödés szokatlannak számít. Egy korábbi tudományos összesítés 1931 és 2010 között összesen 21 ilyen esetet azonosított, leggyakrabban éppen Stari Gradban és Vela Lukában.

A mostani eseménysorozat múlt csütörtökön kezdődött, amikor szintén Stari Gradban egy hirtelen áradást drámai apadás követett, több hajó is megfeneklett a kikötőben. Pár nappal később, hétfőn Mali Lošinjban észleltek hasonló, hirtelen vízszintingadozást. Az országot az elmúlt hetekben az erdőtüzek is sújtották, Hvar szigetén és Visen is hatalmas lángokkal küzdöttek a tűzoltók.

Váratlan fordulattal, vasárnap este a Mi Hazánk is megnevezte saját jelöltjét a megüresedett alkotmánybírói posztra: a párt Schiffer Andrást, az LMP volt társelnökét javasolja a testületbe – írta a 444.hu.

Magyar Péter a Facebookon reagált:

A bejelentés alig egy nappal azután érkezett, hogy a Tisza Párt frakciója Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját jelölte a Hende Csaba távozásával keletkezett helyre.

Mindeközben a Fidesz közölte, hogy teljes egészében bojkottálja a jelölési és választási folyamatot, amit illegitimnek tart.

A Mi Hazánk a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a hírt, de nem fűzött hozzá indoklást, és Schiffer András sem reagált egyelőre a jelölésre. A parlament a tervek szerint hétfői rendkívüli ülésén, titkos szavazáson, kétharmados többséggel választja meg az Alkotmánybíróság új tagját kilenc évre.

A mostani jelölési eljárás előzménye, hogy az Országgyűlés által elfogadott 17. alaptörvény-módosítás miatt megszűnt Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása.

Az új szabály ugyanis kimondja, hogy nem lehet a testület tagja az, aki összesen tizenkét évnél hosszabb ideig volt országgyűlési képviselő, a korábbi fideszes miniszter pedig ezt a limitet jelentősen túllépte.

Az alaptörvény-módosítás a július közepi elfogadása után múlt vasárnap lépett hatályba, ezzel Hende mandátuma automatikusan véget ért. Az eljárás heves politikai vitákat váltott ki, a Fidesz–KDNP szerint az egész módosítás alaptörvény-ellenes volt, ezért ötven képviselőjük az Alkotmánybírósághoz is fordult.

Soha nem látott méretű evakuálási hullám söpör végig Nyugat-Európán: vasárnapra több mint 300 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát vagy a szállását a Franciaországban és Spanyolországban pusztító erdőtüzek miatt. A lángok már Bordeaux külső területeit fenyegetik, Spanyolország pedig történetében először hirdetett országos vészhelyzetet erdőtűz miatt – írja a 444.hu.

Franciaországban a legsúlyosabb a helyzet, ahol a délnyugati Gironde megyében már mintegy 220 ezer embert evakuáltak. Csak az éjszaka folyamán körülbelül 55 ezer embernek kellett elmennie.

A tűz vasárnap délutánra 15 kilométerre megközelítette a város külső elővárosi övezetét, magától a központtól azonban még 25-30 kilométerre jár. A városvezetés minden lehetséges forgatókönyvet megvizsgált, de a polgármester szerint „a város evakuálása egyelőre nincs napirenden”.

A térségben 2500 tűzoltó – köztük egy svájci egység –, 1500 katona és mintegy 1200 rendőr küzd a lángokkal, a kormány pedig 1,5 millió maszkot küldött a füst belélegzésének veszélye miatt. Laurent Nuñez francia belügyminiszter szerint a helyzet továbbra is „rendkívül kedvezőtlen” az ország több részén. A mostani kitelepítés valószínűleg Franciaország történetének legnagyobb békeidőben végrehajtott evakuációja.

Spanyolországban több mint 90 ezer embert telepítettek ki, elsősorban Madrid, Ávila, Castellón és Toledo térségében.

Egy férfi életét vesztette a Valencia közelében fekvő Manisesnél pusztító tűzben, egy szakadékba zuhant autóban találtak rá. A spanyol katonai katasztrófavédelmi egység 1200 katonával és 400 járművel vesz részt az oltásban.

A madridi régióban 15 befogadóközpontot nyitottak, ahol közel 2500 kitelepített emberről gondoskodnak. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök arra kérte az embereket, hogy legyenek óvatosak, és bírálta azokat a közösségi médiában terjedő álhíreket, amelyek szerint a tüzeket szándékosan gyújtották fel, hogy napelemparkoknak vagy bányáknak tisztítsák meg a területeket.

Már a hétvége előtt elérte a 220 ezret a lángok elől elmenekülők száma, miközben a tűz folyamatosan terjedt Bordeaux felé. A francia és spanyol tüzekkel párhuzamosan Dél-Európa-szerte pusztítottak a tüzek, Görögországban a mérgező füst veszélyeire figyelmeztettek, a lángok pedig a Tour de France egyik szakaszát is érintették. A kutatók szerint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás táplálja a tüzeket, Európa pedig jelenleg körülbelül kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag.