Kedden is gyengült a forint, már hétfőn megindult a lejtőn, és 400 forint fölé nőtt egy euró ára, kedd délelőtt már 403 forint fölé is benézett az árfolyam. Nem sokkal fél 11 után pedig már 403,53 forintnál tartott az euró árfolyama, végül 11 előtt átlépte a 404 forintos szintet - írta a Portfolio.
A 400 forintos euró egyébként már múlt hét szerdán is megvolt, akkor az orosz olajszállítások leállásának hírére lépte át a lélektani határt.
Azután a hét végére visszaerősödött az árfolyam, és innen indult a hétfővel kezdődő gyengülés. A dollár 398,63 forintba, a svájci frank 420 forintba kerül.
A régiós valutákhoz képest egyértelműen alulteljesít a forint ismét, a lengyel zloty és a cseh korona sem gyengült számottevően.
Frissítés: később benézett 405 fölé is a forint.
Kedden is gyengült a forint, már hétfőn megindult a lejtőn, és 400 forint fölé nőtt egy euró ára, kedd délelőtt már 403 forint fölé is benézett az árfolyam. Nem sokkal fél 11 után pedig már 403,53 forintnál tartott az euró árfolyama, végül 11 előtt átlépte a 404 forintos szintet - írta a Portfolio.
A 400 forintos euró egyébként már múlt hét szerdán is megvolt, akkor az orosz olajszállítások leállásának hírére lépte át a lélektani határt.
Azután a hét végére visszaerősödött az árfolyam, és innen indult a hétfővel kezdődő gyengülés. A dollár 398,63 forintba, a svájci frank 420 forintba kerül.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”
Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy
a végrehajtási szektor államosítása és nonprofit alapokra helyezése mellett a devizahitelesek ügyét is újranyitnák, számukra kompenzációs programot ígérve.
A „végrehajtó maffia” kifejezés a Schadl–Völner-ügy nyomán került be a köztudatba. A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) volt elnöke rendszeresen juttatott pénzt Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak a végrehajtói kinevezések befolyásolásáért cserébe. A büntetőperben tanúként meghallgatták Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Az ügyet tovább színesítette, hogy Völner Pál időközben visszakapta ügyvédi jogosítványát, Schadl György pedig a felfüggesztése ellenére is százmilliós nagyságrendű bevételhez jutott a saját irodáján keresztül.
Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-posztban foglalta össze pártja terveit a végrehajtási rendszer átalakításáról. Bejegyzésében azt állítja, „a TISZA felszámolja a végrehajtó maffiát, valamint államosítja és nonprofittá teszi a teljes végrehajtást.”
Magyar Péter és pártja már több alkalommal jelezték, hogy kormányra kerülésük esetén az egyik első intézkedésük a kilakoltatások felfüggesztése lenne. Egy nagykanizsai kongresszuson arról is beszéltek, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék szerint nem igaz, hogy megegyeztek az Alibabával a 4,5 százalékos magyar pótdíjról
A Nemzetgazdasági Minisztérium a NAV-ot és a fogyasztóvédelmet is beveti a "Hungary Surcharge" nevű tétel miatt. A cégnek meg kell szüntetnie a díjat, és tisztáznia kell, hogy annak nincs köze a magyar államhoz.
Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány vasárnap, miután az Alibaba 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” vezetett be a magyar rendeléseknél. A kabinet szerint soha nem adtak felhatalmazást semmiféle állami pótdíjra, írta a Telex.
Ha valaki Magyarországról vásárol a platformról, a cég egy új, 4,5 százalékos tételt számol fel, amelyet a számlán Hungary Surcharge-ként (Magyarország-pótdíjként) tüntetnek fel. A hírre
a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben szögezte le: nincs és nem is volt megállapodás a magyar állam és az Alibaba között a pótdíj felszámításáról. A gyakorlatot elfogadhatatlannak és a fogyasztók félrevezetésére alkalmasnak tartják.
Nagy Márton tárcája szerint „a magyar kormány a fogyasztók védelme érdekében határozottan fellép minden olyan piaci gyakorlattal szemben, amely megtéveszti a vásárlókat vagy jogtalan többletterheket hárít rájuk”.
A kabinet azonnali hatósági vizsgálatokat indított.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság ezért azt vizsgálja, hogy a cég tájékoztatása megfelel-e a jogszabályoknak, és nem minősül-e megtévesztőnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azt ellenőrzi, hogy a díj számlázása és feltüntetése szabályos-e.
A kínai e-kereskedelmi platform a hivatalos tájékoztatójában azzal indokolta a lépést, hogy „a magyar kormány e-kereskedelmi platformokra vonatkozó szabályozási keretének változásai miatt” módosítják a díjstruktúrát, hogy továbbra is szolgáltathassanak a magyar felhasználóknak.
Bár a cég ezt közvetlenül nem erősítette meg, a háttérben az állhat, hogy 2025. január 1-től Magyarország kiterjesztette a kiskereskedelmi adó hatályát az online piacterekre is. Ennek az adónak a felső, progresszív kulcsa éppen 4,5 százalék. Több vásárlói beszámoló szerint a pótdíj ráadásul beleszámít az áfa-alapba, így a vevők a felárra is fizetnek áfát.
A minisztérium felszólította a kereskedőt a díjtétel megszüntetésére és a tájékoztatás egyértelműsítésére, hogy az ne kelthesse állami felhatalmazás látszatát. A tárca szerint elfogadhatatlan, ha egy piaci szereplő bármilyen költséget „állami pótdíjként” kommunikál a fogyasztók felé. Hozzátették: a kormány célja a tisztességes versenyfeltételek biztosítása, hogy a jogkövető vállalkozások ne kerüljenek versenyhátrányba.
Azonnali vizsgálatot rendelt el a kormány vasárnap, miután az Alibaba 4,5 százalékos „Magyarország-pótdíjat” vezetett be a magyar rendeléseknél. A kabinet szerint soha nem adtak felhatalmazást semmiféle állami pótdíjra, írta a Telex.
Ha valaki Magyarországról vásárol a platformról, a cég egy új, 4,5 százalékos tételt számol fel, amelyet a számlán Hungary Surcharge-ként (Magyarország-pótdíjként) tüntetnek fel. A hírre
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kétmillió forintot ért Lázár János feje egy vécékefén – az összeg roma diákoké lett
A Momentum két politikusa árverezte el a Lázár János arcát formázó tárgyat, amelyet egy Angliában élő magyar vett meg. A pénzt a Dr. Ámbédkar Iskola kapja rászoruló diákok nyári táboroztatására.
Kétmillió forintot adott egy Angliában élő és dolgozó magyar azért a vécékeféért, amelyet Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke, és Lőcsei Lajos, a párt roma országgyűlési képviselője bocsátott árverésre – közölték vasárnap a politikusok a közösségi médiában.
A Lázár János arcát formázó, 3D nyomtatóval készült tárgy prototípusát az alkotó ajánlotta fel az ellenzéki politikusoknak. Ők úgy döntöttek, a befolyt összeget teljes egészében a Dr. Ámbédkar Iskolának ajánlják fel a rászoruló diákok nyári táboroztatására.
Január 22-én Lázár János építési és közlekedési miniszter egy balatonalmádi fórumon a magyar cigányokról azt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
A miniszter szavai széles körben tiltakozást váltottak ki, Lázár pár nappal később bocsánatkérésre kényszerült, majd Gyöngyösön tiltakozók zavarták meg a fórumát. A kijelentés után a Fidesz vonzáskörzetéhez tartozó roma szereplők, köztük Kis Grófo is, felháborodásuknak adtak hangot. Ezt követően a Fidesz bűnözőkként próbálta beállítani a miniszter szavai ellen Gyöngyösön tiltakozókat. A párt a közösségi médiában osztott meg egy videót, amelyben elhomályosított arcok és monogramok mellett közölték egyes tüntetők állítólagos bűnlajstromát.
„Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, aki beszállt a licitálásba, és azoknak is, akik külön utalással támogatták az iskolát. Külön köszönet illeti a Lázár-kefe készítőjét is, aki a zseniális ötletével és az eredeti darab felajánlásával inspirálta ezt a kezdeményezést”
Kétmillió forintot adott egy Angliában élő és dolgozó magyar azért a vécékeféért, amelyet Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke, és Lőcsei Lajos, a párt roma országgyűlési képviselője bocsátott árverésre – közölték vasárnap a politikusok a közösségi médiában.
A Lázár János arcát formázó, 3D nyomtatóval készült tárgy prototípusát az alkotó ajánlotta fel az ellenzéki politikusoknak. Ők úgy döntöttek, a befolyt összeget teljes egészében a Dr. Ámbédkar Iskolának ajánlják fel a rászoruló diákok nyári táboroztatására.
Január 22-én Lázár János építési és közlekedési miniszter egy balatonalmádi fórumon a magyar cigányokról azt mondta: „Ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda egyébként a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. Ez a valóság.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
