News here

HÍREK

Folytatódott a forint zuhanása, már 405 felett az euró

Mindössze másfél nap alatt több mint tíz egységgel emelkedett az euró-forint árfolyam, kedden már a 405-ös szintet közelítette.

Link másolása

Kedden is gyengült a forint, már hétfőn megindult a lejtőn, és 400 forint fölé nőtt egy euró ára, kedd délelőtt már 403 forint fölé is benézett az árfolyam. Nem sokkal fél 11 után pedig már 403,53 forintnál tartott az euró árfolyama, végül 11 előtt átlépte a 404 forintos szintet - írta a Portfolio.

A 400 forintos euró egyébként már múlt hét szerdán is megvolt, akkor az orosz olajszállítások leállásának hírére lépte át a lélektani határt.

Azután a hét végére visszaerősödött az árfolyam, és innen indult a hétfővel kezdődő gyengülés. A dollár 398,63 forintba, a svájci frank 420 forintba kerül.

A régiós valutákhoz képest egyértelműen alulteljesít a forint ismét, a lengyel zloty és a cseh korona sem gyengült számottevően.

Frissítés: később benézett 405 fölé is a forint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Megvan a döntés: elfogadta a magyar helyreállítási tervet, de 7,5 milliárd euró felfüggesztését javasolja az Európai Bizottság
A befagyasztott összegek felszabadításához Magyarországnak különböző feltételeket kell majd teljesítenie.

Link másolása

Az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára.

Ugyanakkor azt is javasolja a testület, hogy 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forint) keretet függesszenek fel a felzárkóztatási forrásokból. A befagyasztott összegek felszabadításához Magyarországnak különböző feltételeket kell majd teljesítenie.

A Portfolio tudósítása szerint Valdis Dombrovskis bizottsági ügyvezető alelnök azt mondta, 27 féle "szupermérföldkövet" kell megugrania a magyar kormánynak a helyreállítási program forrásainak lehívásához, míg a felzárkóztatási forrásokhoz 17 feltételt kell teljes körűen teljesítenie.

A 27 féle "szupermérföldkő" közül négy az igazságszolgáltatás megerősítésére vonatkozik - ezek messzire ható következményekkel járnak az igazságügyi rendszerben Didier Reynders igazságügyi biztos szerint.

A feltételek között van például az, hogy

• meg kell erősíteni az Országos Bíró Tanács jogköreit,

• el kell hárítani az akadályokat annak érdekében, hogy a magyar bírók szabadon fordulhassanak az Európai Bírósághoz jogértelmezés, vélemény kikérés érdekében (pl. Kúria működése),

• és meg kell tiltani a magyar közhatalmi szerveknek, hogy a jogerős magyar bírósági ítéleteket megtámadhassák az Alkotmánybíróságon.

Reynders szerint ezekből a feltételekből nem lehet engedni, a bizottság a teljeskörű teljesítést várja el.

Johannes Hahn költségvetési biztos elmondta, hogy a nyáron megígért 17 magyar kormányzati vállalás eddigi megvalósítása nem elegendő, ezért tartotta fenn a bizottság a szeptemberi javaslatát a 7,5 milliárd eurós felzárkóztatási forrás felfüggesztéséről. „Sajnos nem valósította meg kellően a lépéseket ahhoz, hogy az uniós költségvetési kockázatok eltűntek volna” - mondta Hahn. A bizottság szerint ugyan Magyarország jó irányba mozdult el, és a lépések többsége is kedvező, de további javulást várnak és minden vállalás megfelelő teljesítését, mivel továbbra is vannak még gyengeségek, kockázatok. Hahn konkrétan említette az Integritás Hatóság jogköreit, az ügyészi döntések bírósági megtámadásának témáját, illetve a vagyonbevallási rendszer megmaradt gyengeségeit.

A költségvetési biztos arról is beszélt, hogy az Európai Tanács a magyar helyreállítási programról és a most fenntartott pénzügyi szankciós javaslatról is minősített többséggel fog szavazni. Elmondása szerint a bizottság figyeln fogja a magyar vállalások teljesítését, és ha probléma megoldódik, csak akkor fognak javaslatot tenni a felfüggesztett források feloldására a Tanács felé.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Elvitte a Roszatom Moszkvába az ATV-t, a riportban megállapították, hogy nem működnek a szankciók
A riporter megállapította, hogy „gáz és olaj van dögivel és hihetetlenül fűtik a lakásokat és a házakat”.

Link másolása

A Roszatom meghívására látogatott el az ATV Heti Naplótól egy stáb Moszkvába, majd Szocsiba, ahol azt nézték meg, hogy milyen hatással voltak az Európai Unió által bevezetett szankciók Oroszországra. A

A „Hogyan él a szankciókkal sújtott Oroszország? Nélkülözés van, vagy mindent ugyanúgy meg lehet kapni?” címet viselő közel tízperces riport szerint a szankciók nem hoztak nagy változást, gázból és olajból van „dögivel”, a lakásokat pedig hihetetlenül felfűtik.

A riport azért is érdekes, mert a Telexnek is megerősítették diplomáciai forrásból azt az információt, hogy az út a Roszatomnak köszönhetően jött létre. Ráadásul a videós anyagot az a Novák András készítette, akit 2012-ben már elbocsátottak az RTL Klubtól, mert egy rasszista támadás során nem az áldozattal készített interjút. De 2020-ban az amerikai elnökválasztás során is volt egy érdekes bejelentkezése, ahol a trumpista narratívába illeszkedő valótlanságot állított. Idén márciusban pedig a 444 kiderítette, hogy az újságíró a Nemzeti Filmintézet 36 millió forintos támogatásával nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatot készíthet az egyik kormányzati program sikeréről.

Novák elmondta, hogy az orosz fővárosban egyáltalán nincsenek turisták. Akik ott vannak, ők is túlnyomó részben orosz állampolgárok, akik állami támogatás segítségével látogattak el a városba.

Letesztelte a McDonald’s helyén megnyílt gyorséttermet, ahol szerinte a sült krumpli gyorsfagyasztott, a húspogácsát "nem sikerült lekoppintani”, a csirkés szendvics nem finom, a kóla hasonló, a fagylalt viszont szerinte egy az egyben olyan, mint a mekis fagyi. Hozzátette, hogy a többi gyorsétterem lánc, így például a Pizza Hut, a Burger King vagy a KFC például maradt az országban.

Azt is elárulta, hogy Coca-Cola- és Pepsi-termékeket is árulnak, pedig ez a két cég szintén azt állította a háború elején, hogy kivonulnak Oroszországból. Azt viszont nem tette hozzá, hogy ez vélhetően az úgynevezett szürke piacról kerülhet be az országba, amiről részletesen itt írtunk.

„Szóval egyelőre itt nem nagyon érzik az emberek, hogy bármilyen szankciók miatt ők kevesebbet vásárolhatnának”

- foglalta össze a riporter.

Elmondta, hogy kicsit emelkedett a benzin ára, de így is csak 300 forint egy liter, így senki nem tette le a kocsiját.

"Gáz és olaj van dögivel. Hihetetlenül fűtik a lakásokat és a házakat, 24-25 fok van mindenhol"

- zárta megállapításait a riporter.

A Telex kérdésére Sváby András, a Heti Napló névadó műsorvezetője elmondta: amikor a riport után azt mondta, hogy „tehát akkor ennyit a szankciókról”, azt úgy értette, hogy szükség van a szankciókra, de láthatóan rosszul működnek. Arra a felvetésre, hogy Novák riportja egyoldalú, nem tartalmaz háttérinformációkat, statisztikákat, Sváby azt írta, hogy ez egy videónapló típusú anyag, amibe műfajilag nem is férne bele háttérelemzés és szakértők.

A riporttal kapcsolatban a lap kereste Novák Andrást is, de ő nem kívánt a témával kapcsolatban nyilatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nagy Márton: 25 százalékig nőhet az infláció a következő egy-két évben
A miniszter szerint eltűnhet a vegyipar, vagy a műtrágyagyártás, de veszélyben van a papíripar is.

Link másolása

Aktívabb lesz a szabályozói jelenlét a biztosítói szektorban - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter egy biztosítási konferencián szerdán Budapesten.

Nagy Márton szerint a biztosítási szektorban a szabályozás aktívabb lesz a következő hónapokban annál, mint ami eddig volt.

"Több egyeztetés lesz, a piacnak ez jobb állapotot fog eredményezni és az ügyfelek jobban járnak. A biztosítói szektor többet fog dolgozni a tárcával"

Elmondta, hogy a szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit, ebből ki kell mozdulnia. Problémának nevezte, hogy a közvetítők hatékonyabbá, de ugyanakkor olcsóbbá nem váltak az elmúlt évtizedben.

"Az állam be fog lépni a biztosítási piacra"

- mondta, hozzátéve: ez nem azt jelenti, hogy tartósan, de a konszolidációt elő fogja segíteni.

Beszélt arról is, hogy jelenleg kedvezőtlen külső gazdasági környezetben kell működni, de fontos, hogy „ki kell maradnunk a recesszióból”. A miniszter szerint a magyar GDP 4,5-5 százalék között nőhet idén, jövőre pedig alig 1 százalékkal. Mint mondta, több sokkhatás éri a lakosságot, és a vállalati szektort egyaránt, amik lassuló növekedéshez vezetnek.

Nagy Márton szerint az európai gazdaság már a válság előtt elvesztette versenyképességét, lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött. Európában mind a földgáz, mind a villamos energia ára magasabb, mint a tengerentúlon, jelenleg a különbség nagyjából ötszörösre tehető.

Elmondása szerint egyes iparágak, így a vegyipar, vagy a műtrágyagyártás eltűnhetnek, és veszélyben van a papíripar is. Ez olyan átrendeződéshez vezethet, ami elér majd más iparágakat, például az autóipart.

Ennek kezelésére az uniónak még nincs terve.

Elmondta, hogy az infláció általánosan emelkedik a világban, Európában jelentősebben.

"Az infláció a következő egy-két évben is velünk maradhat, de aztán le fog csengeni. Addig el fogunk érni egy 25% körüli szintre"

- mondta Nagy Márton a Portfolio beszámolója szerint.

Úgy vélte, mindezek miatt nehéz évtizedek elé néz Magyarország, és kérdésnek nevezte, hogy az európai versenyképességi lemaradásból hogy fog tudni kimaradni az ország. Fontosnak nevezte a magyar cégek megerősítését, és a működőtőke bevonzását, a 2023-as költségvetésről pedig annyit mondott: "megfeszített munka folyik jelenleg".


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli kormányinfó lesz délután, Navracsics Tibor is beszélni fog
Várhatóan az Európai Bizottság mai bejelentésére reagálnak a kormánytagok.

Link másolása

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő mellet Navracsics Tibor Területfejlesztési miniszter is jelen lesz a szerdán 14:30-kor kezdődő rendkívüli sajtótájékoztatón.

A tájékoztatót azután tartják, hogy kiderült, az Európai Bizottság támogatja a magyar helyreállítási terv elfogadását, ami 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarország számára. A testület viszont fenntartja további 7,5 milliárd euró zárolását.

A rendkívüli kormányinfón vélhetően ennek részleteit ismertetik a miniszterek és a kormányszóvivő. De szó eshet az egyre nagyobb mértéket öltő üzemanyaghiányról és az árstopokról is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: