HÍREK
A Rovatból

Fidesz-közeli közvélemény-kutatók: öt párt juthat be az Európai Parlamentbe

Elindult a partpreferencia.hu oldal, amelynek célja, hogy közérthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a közvélemény-kutatási eredményeket.


Várhatóan a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson, mellettük négy másik pártnak van reális esélye a bejutásra – derült ki öt közvéleménykutató intézet közösen rendezett kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön, Budapesten.

Az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató Kft., a Nézőpont Intézet, a Reál-PR 93 és a Századvég rendezvényen bemutatott felméréseiből az látszik, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága stabilan magas, utánuk a legtöbb szavazatot a Tisza Párt szerezheti meg, majd a DK-MSZP-Párbeszéd következik, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig a bejutási határon egyensúlyoz.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője közölte, szerdán elindult a partpreferencia.hu oldal, amelynek célja, hogy közérthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a közvélemény-kutatási eredményeket azáltal, hogy a kutatóintézetek csak a legvalószínűbb pártlistás eredmény sorát ismertetik.

A rendezvényen is ezek az eredmények hangzanak el és nemsokára megtalálhatók lesznek a honlapon is – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont eredményeit ismertetve elmondta, hogy a május 20-22-án, ezer ember megkérdezésével készült kutatás szerint a Fidesz-KDNP 47, a Tisza Párt 24, a DK-MSZP-Párbeszéd 9 százalékon áll, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 7-7 százalékra számíthat. A többi párt esélytelen a bejutásra – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a részvételi adatok becslése "nehéz műfaj", mert erről nehezebben vallanak az emberek, mint arról, kire fognak szavazni, de várhatóan nem lesz kiugróan magas a részvétel az elmúlt választásokhoz képest.

A legutóbbi EP-választáson a jogosultak 43, az önkormányzatin 48 százaléka vett részt, a mostani részvétel várhatóan nem fogja érdemben meghaladni ezt

– mondta a Nézőpont vezetője.

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ő adatfelvételük május 24-én zárult, 16 nappal a választás előtt, ezért nem szabad az adatokat előrejelzésként kezelni.

Felmérésükben a Fidesz-KDNP 47 százalékon áll, de ez – véleménye szerint – lehet még magasabb, mivel az EP-választás „mozgósítási verseny is”, ennek a politikai közösségnek pedig „komoly aduásza” Orbán Viktor, aki nagyon aktív a kampányban.

Az Alapjogokért Központnál is második helyen áll a Tisza Párt (26 százalék) - ismertette, hozzátéve, hogy Magyar Péter tudott az „átigazolási szezonban” — amikor a pártok egymástól próbálnak „elcsenni” szavazókat — a legjobban „halászni”.

A DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékon áll, a Mi Hazánk Mozgalom és az MKKP pedig 6-6 százalékon, így kérdéses, be tudnak-e jutni, az ő esetükben is sok múlik a mozgósításon – mondta Tóth Erik.

Stefkovics Ádám, a Századvég kutatóintézet igazgatója az elmúlt napokban ezer ember megkérdezésével végzett kutatás eredményeiről elmondta, hogy náluk a Fidesz-KDNP 45, a Tisza Párt 23, a DK-MSZP-Párbeszéd 10, az MKKP 9, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 százalékon áll.

Stefkovics Ádám úgy vélekedett, minden párt kárvallottja annak, hogy megjelent a Tisza Párt, mert mindenkitől vett el szavazatokat, talán a Fidesztől a legkevesebbet.

Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató Kft. kutatási igazgatója egy három hétig tartó, négyezer ember bevonásával készült felmérés eredményeit ismertette, és elmondta, hogy a hosszabb időtáv miatt ők jobban látják a változásokat, a nagyobb létszám miatt pedig reprezentatívabb a kutatásuk.

Ezek alapján azt látják, hogy a Fidesz a választásokhoz közeledve erősödik, a fölénye „hatalmas”, 2019-hez képest nem fog sok szavazót veszíteni, és várhatóan 51 százalékon végez majd. A Tisza Párt 25, a DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékot szerezhet, az MKKP és a Mi Hazánk Mozgalom pedig a bejutási határon mozog 5, illetve 4 százalékkal – közölte Juhász Gyula.

Bánki András, a Real-PR 93 elemzője közölte, a részvételi arányt 53 százalékra becsülik, és méréseik szerint öt párt szerezhet mandátumot. A Fidesz-KDNP 45, a Tisza Párt 28, a DK-MSZP-Párbeszéd 10, az MKKP 7, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 5 százalékot érhet el - ismertette az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Lehoczki László életmentő, Mancs mentőkutya gazdája
A Spider Mentőcsoport alapítója tavaly esett át egy komoly műtéten, de idén tavasszal még a terveiről beszélt. Neve örökre összeforrt a legendás német juhásszal.


Elhunyt Lehoczki László, a világhírű Mancs mentőkutya gazdája és a miskolci Spider Speciális Mentőcsoport alapítója – adta hírül a család a Facebookon.

Lehoczki neve elválaszthatatlanul összeforrt német juhász kutyájával, Manccsal, akivel nemzetközi hírnevet szereztek Magyarországnak. A páros az 1999-es izmiti földrengés után vált világhírűvé, amikor a katasztrófa után 82 órával Mancs egy hároméves kislányt, Hatírát jelzett a romok alatt, megmentve ezzel az életét. Mancs tiszteletére még életében, 2004-ben szobrot állítottak Miskolc belvárosában.

Lehoczki idén októberben, Mancs halálának 19. évfordulóján emlékezett meg társáról.

„Pontosan ma 19 éve, hogy ‘elment’, itt hagyott a világ egyik leghűségesebb társa, legjobb barátom, mondhatom bátran, a másik felem, Mancs. 40 év szakmai múlttal a hátam mögött állítom, Mancs tökéletes volt! Amíg csak élek, az utolsó lélegzetvételemig az emlékedet mélységes szeretettel a szívemben őrzöm”

– írta egy bejegyzésében.

2023 májusában bejelentette, hogy kilép a mentőcsoportját támogató egyesületből, mert szerinte ellehetetlenítették a munkáját. „A kiképzőpályát lezárták, a zárakat lecserélték, elzárták tőlem a mentéshez és a kiképzéshez nélkülözhetetlen eszközöket, a terület alkalmatlanná vált a kiképzésre, a mentési gyakorlatok végzésére” – mondta korábban Lehoczki.

Lehoczki egészségi állapotáról is érkeztek hírek: 2024 őszén egy műtéten esett át, gégedaganattal operálták, ami után a közösségi médiában számolt be a felépüléséről, idén áprilisban pedig a terveiről is írt. A világhírű életmentő 67 éves volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kipróbálja a vészmegoldást, vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz
A TISZA elnöke szerint a kormányfő hamis dokumentumokkal riogat, miközben ő döntött az ebadóról és a rekord áfáról. Magyar arra kéri híveit, állítsák meg a maffia aljas hazugságait.


Magyar Péter a Facebookon fejtette ki véleményét arról, hogy szerinte „Orbán Viktor és bűnbandája egészen példátlan hazugsággyűjteménnyel riogatják a magyarokat”. A TISZA Párt elnöke szerint egy általuk írt, „az első betűtől az utolsóig hamis dokumentumra” hivatkozva próbálják lejáratni pártját és félrevezetni a magyarokat.

Magyar Péter több pontban sorolta azokat a vádakat, amelyekkel állítása szerint a kormányoldal a TISZA Pártot illeti, miközben úgy véli, ezeket a lépéseket éppen Orbán Viktor tette meg korábban.

„Orbán döntött korábban Európa legmagasabb áfájáról. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán tette lehetővé 2012-ben az ebadót. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán 15 évig nem emelte a családi pótlékot egy forinttal se. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán magára hagyta és elszegényítette a nyugdíjasokat. Most a TISZA-t vádolja ezzel.

Orbán eltörölte a KATA adózást. Most ezzel is a TISZA-t vádolja” – írta a politikus.

Magyar szerint Orbán tönkretette az állami egészségügyet, és egy amerikai tanácsadó céggel készíttetett titkos dokumentumot a kórházak bezárásáról és magánosításáról, most pedig az ingyenes ellátás megszüntetésével riogat.

A TISZA elnöke azt állítja, Orbánnak „már semmi sem számít”, és tudja, hogy „számára vége van”, ezért egy vészmegoldást próbál ki, amit szerinte amerikai és izraeli kampány tanácsadói javasoltak:

„Vádold az ellenfeleidet azzal, amit te csinálsz. Vádold őket a lehető legképtelenebb hazugsággal. Told mindenhol a szánalmas vádakat: propagandában, függetlennek hazudott elemzőkön, megmondó embereken és szatellit pártokon keresztül”

– fogalmazott.

A posztjában Magyar Péter arra szólítja fel a követőit, hogy beszéljenek minél több emberrel a TISZA Párt programjáról, amit adócsökkentésként, nyugdíjemelésként, az állami egészségügy megmentéseként és az uniós pénzek hazahozatalaként összegzett.

A bejegyzést azzal a felhívással zárta, hogy írják oda minden fideszes politikus és propagandista oldalára: „Orbán hazudik. A TISZA árad.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Éjjeli őrséggel figyelik a dánok, mit tesz Trump, amíg alszanak
Külön csapatot állítottak fel a dán külügyminisztériumban a kiszámíthatatlan elnök miatt. Minden reggel friss jelentéssel ébresztik a kormányt.


Amíg Koppenhága alszik, a dán külügyminisztérium egyik irodájában nem áll meg az élet: a kormány „éjjeli őrséget” hozott létre, hogy valós időben figyeljék Donald Trump amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit. Az ügyelet minden nap délután 5 órakor kezdődik, és reggel 7-kor jelentést tesz a kormánynak és az érintett minisztériumoknak arról, mi történt az éjjel.

A pozíció létrehozását a Grönland ügyében kialakult feszültség és a két ország közötti időeltolódás indokolta

írta a Guardian. „Elmondhatjuk, hogy a grönlandi helyzet és a Dánia és az Egyesült Államok közötti időeltolódás jelentős szerepet játszott abban, hogy tavasszal bevezették ezt a megoldást” – mondta egy dán külügyhöz közel álló forrás.

Donald Trump tavaly december óta többször jelezte, hogy amerikai nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva szeretné megszerezni a világ legnagyobb szigetét az Egyesült Államoknak. A Fehér Házban azt is felbecsülték, mennyibe kerülhet Grönland megszerzése.

A grönlandiak elsöprő többsége – egy januári felmérés szerint 85 százalékuk – elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és márciusban több százan tüntettek az amerikai közeledés ellen.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök áprilisban Grönlandra látogatott, ahol kijelentette:

„Nem lehet annektálni egy másik országot, még biztonsági érveléssel sem.”

A sziget szuverenitása mellett más európai vezetők is kiálltak. „Grönland nem eladó, és nem elvehető. Hadd mondjam el egészen egyértelműen: nincsenek egyedül” – üzente Emmanuel Macron francia elnök júniusi nuuki látogatásán.

Trump ennek ellenére magabiztosan nyilatkozott a témában.

„Azt hiszem, meg fog történni” – mondta az annektálásról, hozzátéve, hogy a grönlandiak „velünk akarnak lenni.” Az amerikai kormányzat hivatalos kommunikációja ugyanakkor árnyaltabb. Miután Dánia augusztusban bekérette az amerikai ügyvivőt egy feltételezett grönlandi befolyásolási művelet miatt, a kormányzat közölte: „Az Egyesült Államok tiszteletben tartja a grönlandi nép jogát a saját jövőjének meghatározására.”

Jacob Kaarsbo, a dán védelmi hírszerzés volt vezető elemzője szerint a fejlemény azt mutatja, hogy az az elképzelés, miszerint az Egyesült Államok Dánia legnagyobb és legfontosabb szövetségese, már nem állja meg a helyét.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zelenszkij kabinetfőnöke: Épeszű ember nem írna alá olyan dokumentumot, amely területek feladását tartalmazza
Andrij Jermak kijelentette, területi engedményekről szó sem lehet. A frontvonalak rögzítéséről viszont már hajlandóak lennének egyeztetni Moszkvával.


„Ma egyetlen épeszű ember sem írna alá olyan dokumentumot, amely terület feladását tartalmazza” – ezzel a mondattal húzta meg a vörös vonalat Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke és főtárgyalója. Az ukrán vezető a The Atlantic című amerikai lapnak csütörtökön adott interjúban szögezte le, hogy

a szuverén területek feladása elfogadhatatlan Kijev számára

– írta az MTI. Jermak ugyanakkor azt is jelezte, hogy az orosz és ukrán erők közötti jelenlegi érintkezési vonal meghatározása szerepelhet a tárgyalásokon. Mindezzel szinte egy időben

Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét arról beszélt, hogy a harcok leállítását Kijev területi engedményeihez kötné.

Az elnök első számú tanácsadója azt is hangoztatta, hogy ameddig Zelenszkij az elnök, senki nem számolhat azzal, hogy Ukrajna feladja a területeit.

A kabinetfőnök szerint jelenleg egyetlen dologról lehet reálisan tárgyalni: a frontvonalak rögzítéséről.

„Az összes, amiről reálisan tárgyalni tudunk, jelenleg az az érintkezési vonalak definiálása, és ez az, amit meg kell tennünk” – fogalmazott.

Ezzel szemben Moszkva feltételei más irányba mutatnak. Vlagyimir Putyin csütörtökön jelezte, hogy az amerikai közvetítéssel körvonalazott javaslat „kiindulópont” lehet a további egyeztetésekhez, de a harcok csak akkor állnának le, ha az ukrán erők visszavonulnak és Kijev területi engedményeket tesz.

Az orosz diplomácia következetesen elutasítja a frontvonalak puszta „befagyasztását”, és a megszállt területek Oroszországhoz tartozásának elismerését követeli.

A két álláspont közé az amerikai közvetítés próbál hidat verni. A sajtóban megjelent információk szerint egy 28 pontos keretmegállapodás több változata is forog, de a területi kérdés továbbra is a legfőbb ütközőpont. Az Axios hírportál úgy tudja, Jermak jelezte: Zelenszkij kész lett volna akár a november végi Hálaadás környékén találkozni Donald Trumppal a megállapodás véglegesítésére, a vita azonban éppen a területi kérdésben akadt el.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk