HÍREK
A Rovatból

Fidesz-közeli közvélemény-kutatók: öt párt juthat be az Európai Parlamentbe

Elindult a partpreferencia.hu oldal, amelynek célja, hogy közérthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a közvélemény-kutatási eredményeket.


Várhatóan a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson, mellettük négy másik pártnak van reális esélye a bejutásra – derült ki öt közvéleménykutató intézet közösen rendezett kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön, Budapesten.

Az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató Kft., a Nézőpont Intézet, a Reál-PR 93 és a Századvég rendezvényen bemutatott felméréseiből az látszik, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága stabilan magas, utánuk a legtöbb szavazatot a Tisza Párt szerezheti meg, majd a DK-MSZP-Párbeszéd következik, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig a bejutási határon egyensúlyoz.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője közölte, szerdán elindult a partpreferencia.hu oldal, amelynek célja, hogy közérthetővé és összehasonlíthatóvá tegye a közvélemény-kutatási eredményeket azáltal, hogy a kutatóintézetek csak a legvalószínűbb pártlistás eredmény sorát ismertetik.

A rendezvényen is ezek az eredmények hangzanak el és nemsokára megtalálhatók lesznek a honlapon is – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont eredményeit ismertetve elmondta, hogy a május 20-22-án, ezer ember megkérdezésével készült kutatás szerint a Fidesz-KDNP 47, a Tisza Párt 24, a DK-MSZP-Párbeszéd 9 százalékon áll, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 7-7 százalékra számíthat. A többi párt esélytelen a bejutásra – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a részvételi adatok becslése "nehéz műfaj", mert erről nehezebben vallanak az emberek, mint arról, kire fognak szavazni, de várhatóan nem lesz kiugróan magas a részvétel az elmúlt választásokhoz képest.

A legutóbbi EP-választáson a jogosultak 43, az önkormányzatin 48 százaléka vett részt, a mostani részvétel várhatóan nem fogja érdemben meghaladni ezt

– mondta a Nézőpont vezetője.

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ő adatfelvételük május 24-én zárult, 16 nappal a választás előtt, ezért nem szabad az adatokat előrejelzésként kezelni.

Felmérésükben a Fidesz-KDNP 47 százalékon áll, de ez – véleménye szerint – lehet még magasabb, mivel az EP-választás „mozgósítási verseny is”, ennek a politikai közösségnek pedig „komoly aduásza” Orbán Viktor, aki nagyon aktív a kampányban.

Az Alapjogokért Központnál is második helyen áll a Tisza Párt (26 százalék) - ismertette, hozzátéve, hogy Magyar Péter tudott az „átigazolási szezonban” — amikor a pártok egymástól próbálnak „elcsenni” szavazókat — a legjobban „halászni”.

A DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékon áll, a Mi Hazánk Mozgalom és az MKKP pedig 6-6 százalékon, így kérdéses, be tudnak-e jutni, az ő esetükben is sok múlik a mozgósításon – mondta Tóth Erik.

Stefkovics Ádám, a Századvég kutatóintézet igazgatója az elmúlt napokban ezer ember megkérdezésével végzett kutatás eredményeiről elmondta, hogy náluk a Fidesz-KDNP 45, a Tisza Párt 23, a DK-MSZP-Párbeszéd 10, az MKKP 9, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 6 százalékon áll.

Stefkovics Ádám úgy vélekedett, minden párt kárvallottja annak, hogy megjelent a Tisza Párt, mert mindenkitől vett el szavazatokat, talán a Fidesztől a legkevesebbet.

Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató Kft. kutatási igazgatója egy három hétig tartó, négyezer ember bevonásával készült felmérés eredményeit ismertette, és elmondta, hogy a hosszabb időtáv miatt ők jobban látják a változásokat, a nagyobb létszám miatt pedig reprezentatívabb a kutatásuk.

Ezek alapján azt látják, hogy a Fidesz a választásokhoz közeledve erősödik, a fölénye „hatalmas”, 2019-hez képest nem fog sok szavazót veszíteni, és várhatóan 51 százalékon végez majd. A Tisza Párt 25, a DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékot szerezhet, az MKKP és a Mi Hazánk Mozgalom pedig a bejutási határon mozog 5, illetve 4 százalékkal – közölte Juhász Gyula.

Bánki András, a Real-PR 93 elemzője közölte, a részvételi arányt 53 százalékra becsülik, és méréseik szerint öt párt szerezhet mandátumot. A Fidesz-KDNP 45, a Tisza Párt 28, a DK-MSZP-Párbeszéd 10, az MKKP 7, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 5 százalékot érhet el - ismertette az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A bekapcsolt mikrofon buktatta le Trumpot: Putyinról suttogott Macronnak
Az amerikai elnök a Fehér Házban találkozott Zelenszkijjel és európai vezetőkkel. A háttérben már Putyinnal is szervez egy hármas tárgyalást a háború lezárásáról.


Donald Trump a Fehér Házban tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel. A megbeszélések után közölte, hogy felhívta Vlagyimir Putyint, és elkezdte szervezni egy hármas találkozót, amelyen ő, Putyin és Zelenszkij venne részt. A helyszínről még nem döntöttek.

Korábban Trump Alaszkában találkozott Putyinnal, ahol a háború békés lezárásáról beszéltek, de nem született hivatalos megállapodás. Később azt mondta, pozitívnak értékelte az ottani egyeztetést.

A Fehér Házban zajló megbeszélésen a kamerák rögzítették, ahogy Trump halkan beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.

A felvételen hallható volt, amint azt mondta: „Azt hiszem, üzletet akar kötni. Azt hiszem, velem akar üzletet kötni. Érted? Bár ez őrültségnek hangzik” - írta a ladbible.com.

Trump arról is beszélt, hogy Moszkva nyitottnak tűnik arra, hogy több ország is részt vegyen Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosításában, ez azonban nem jelentene NATO-tagságot.

Putyin célja, hogy Ukrajna olyan területeket adjon át, amelyeket az orosz hadsereg három év alatt sem tudott megszerezni. Zelenszkij ugyanakkor nem hajlandó átadni az ország egyetlen részét sem.

A mostani találkozón Zelenszkij több vezető támogatását is megkapta. A béke azonban csak akkor valósulhat meg, ha Ukrajna és Oroszország is elfogadja a feltételeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szent István Nap: „Tematikus változások miatt” a szervezők törölték a Grecsó-Hrutka páros és a Magashegyi Underground koncertjét
A szervezők helyettük a Hunor űrprogramról tartanak beszélgetéseket. Grecsó szerint „két nappal előtte nem szoktak lemondani rendezvényt. Az nagyon nem éri meg.”
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. augusztus 19.



Grecsó Krisztián kedden reggel tudatta a közönséggel, hogy a GrecsóHrutka budapesti előadását a szervezők tematikus változások miatt lemondták. A duónak 18 órától lett volna koncertje a Millenárison a Szent István Nap ünnepi rendezvénysorozat részeként. A Magashegyi Underground is fellépett volna, de az ő műsorukat is törölték, adta hírül a Telex.

A Magashegyi Underground menedzsere, Anga Kis Miklós elmondta, hogy csak pár napja értesítették őket a változásról. Hozzátette:

„felülről odaszóltak, hogy teljesen más jellegű programot akarnak, és az utolsó pillanatban áthúzták a terveket.”

Szerinte sem túl gyakori az ilyesmi, és ha tippelnie kellene, politikai okokra gyanakodna.

Grecsó Krisztián a Telexnek arról beszélt, hogy nem akar részletesebben nyilatkozni a háttérről, de úgy fogalmazott:

„Hrutka rajta van a Deutsch-listán”.

Megjegyezte: „Két nappal előtte nem szoktak lemondani rendezvényt. Az nagyon nem éri meg.” Azt is mondta, hogy még soha nem fordult elő velük, hogy tematikus okokra hivatkozva törölték volna a koncertjüket.

Juhász Anna irodalmár, a Művészkert művészeti vezetője szerint azért változott a program, mert a szervezők a Hunor-programnak szerették volna átadni az egész napot. Elmondta, hogy 16 órától Ember az űrben! címmel a Hunor űrprogram szakértői tartanak beszélgetést, 18 órától pedig Leszünk-e marslakók? címmel a csillagászatról lesz szó. Este 20 órától a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmet is levetítik.

Juhász Anna azt is hozzátette, hogy

a Művészkert fennállása óta ez az első ilyen programváltozás.

Mint mondta, Hrutka Róbert minden évben fellépett, többek között Tompos Kátyával (képünkön). Úgy fogalmazott, hogy az a feltételezés, miszerint politikai ok állhat a háttérben, biztosan nem fedi a valóságot. Ennél többet nem tudott, és a kérdéseket a megrendelőhöz, az Artificial ügynökség vezetőjéhez, illetve a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséghez irányította.

Deutsch Tamás nemrég listát tett közzé azokról a zenészekről, akik szerinte aktívan hozzájárultak a „mocskos Fidesz!” hullámhoz. Ezen Hrutka Róbert neve is szerepelt. A listán ott volt a Punnany Massif is, amelynek soproni koncertjét a Soproni Városmarketing Nonprofit Kft. mondta le költségcsökkentésre hivatkozva. A zenekar menedzsere szerint a szervező valójában a rendezvény koncepciójának átalakítására hivatkozva állt el a szerződéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiszivárgott, mit súgott Trump fülébe az olasz kormányfő
A washingtoni csúcstalálkozón Meloni két félmondata is nyilvánosságra került. A felvételek az olasz kormányfő és a sajtó feszült viszonyát árulják el.


A Repubblica és a La Stampa főszerkesztői már 2022-ben kritizálták Giorgia Meloni sajtótájékoztatóinak gyakorlatát. Akkor azt írták, hogy a rövid sajtótájékoztatók további lerövidítése az újságírói kérdések korlátozásával szerintük nem méltó a nyugati demokráciákhoz. Úgy fogalmaztak, Meloni viselkedése arra utal, hogy befolyásolni akarja az információkat és a közvéleményt. Bár elismerték a miniszterelnök jogát arra, hogy szabadon válaszoljon vagy ne válaszoljon a kérdésekre, hozzátették: nem az ő dolga megítélni a hozzá intézett kérdéseket, és nem adhat utasításokat az újságíróknak.

Most újabb ügy került előtérbe, miután

Donald Trump washingtoni csúcstalálkozóján Meloni két mondata is kiszivárgott a mikrofonoknak köszönhetően.

Az első akkor történt, amikor Alexander Stubb finn elnök meglepetésének adott hangot, hogy Trump a sajtót is beengedte a tanácskozásra. Meloni ekkor mosolyogva jegyezte meg: „De ő szeret, mindig szeret [a médiában szerepelni]. Én viszont soha nem akarok az olasz sajtóval beszélni.”

A másik eset a sajtótájékoztatón zajlott. Trump ekkor a jelenlévőktől megkérdezte: „Szeretnének válaszolni néhány kérdésre?” Meloni erre az amerikai elnök fülébe súgva válaszolt: „Azt hiszem, jobb, ha nem. Túl sokan vagyunk, és túl sokáig tartana.”

A Repubblica beszámolója szerint ezeket a szavakat a kamerán kívül rögzítették, majd megjelentek a közösségi médiában.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kiemelt lakóparkok épülhetnek Budapesten – a rendelettervezet nyomán egy vállalkozó nagyon jól járhat
Hétfő este társadalmi vitára bocsátották a kormányrendelet-tervezetet, amely két budapesti lakóparkot érint. A beruházásokkal összesen 4200 új lakás épülhet. Tiborcz István korábbi üzlettársa, Balázs Attila lehet a nagy nyertes.


A kormány hétfő este közzétette a honlapján azt a rendelettervezetet, amely két budapesti lakópark építését nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítené. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a beruházásokkal összesen 4200 új lakás épülhet a fővárosban.

Az egyik fejlesztés a X. kerületben, a Fehér úton, az Örs vezér tere közelében valósulhat meg. A 39210/211 és 39210/212 helyrajzi számú telkek közül az egyik, a Fehér út 12. szám alatti ingatlan idén júliusban került a Fehér-Liget Ingatlanhasznosító Kft.-hez, amely a Themis-Liget Kft.-től vásárolta meg.

Mindkét vállalat a Bayer-cégcsoporthoz, vagyis Balázs Attilához kapcsolódik,

írja a 444.

A másik lakópark a XV. kerületben, a Pólus Center közelében épülhet. A 91186-os helyrajzi számú, 7,7 hektáros terület tulajdonosa a Szilas Liget Kft., amely idén áprilisban került a Bayer Property tulajdonába a Granit-Polus Holdingtól.

A kormány augusztus elején fogadta el azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy 250 lakásnál nagyobb projekteket kiemelt beruházássá minősítsenek, ha a lakások legalább 70 százaléka megfelel az Otthon Start Program feltételeinek.

Az ilyen beruházásoknál nem kell alkalmazni a helyi építési szabályokat, így gyorsabb és egyszerűbb az engedélyezési folyamat. A hivatalos indoklás szerint a cél a lakásépítések felgyorsítása.

A most kiemelésre javasolt két ingatlan Balázs Attila érdekeltségébe tartozik, aki az új szabályozás megjelenése előtt szerezte meg a telkeket és az azokat birtokló cégeket.

Balázs Attilát évek óta Tiborcz István egykori üzlettársaként emlegetik. A K-Monitor összefoglalója szerint a Bayer Construct alvállalkozóként részt vett több nagy beruházásban, például a Puskás Aréna, az MTK Stadion és a Ludovika Campus építésében, valamint közreműködött az Agora Budapest és az Etele Pláza kivitelezésében is.

A szervezet felidézte, hogy a nevéhez köthető „a botrányos balatonfűzfői lőporgyár építése is, ami esetében költségvetési csalás bűntette miatt bírósági eljárás indult”.

A zuglói Bosnyák téren 2022-ben szintén a Bayer-cégcsoport kezdett óriásberuházásba, amelyből végül kormányzati negyed lett, és amelyet az állam tavaly vásárolt meg.

Balázs 2021-ben erdélyi beruházásokba engedte be az Avanzare Kft.-t és annak vezetőjét, Dicső Lászlót, akit Tiborcz István üzlettársaként tartanak számon.

A Miniszterelnökség közleményében a beruházások részleteit ismertették, de arra nem tértek ki, hogy ki a projektek tulajdonosa.

Magyar Péter az év elején Balázs Attilát is azok közé sorolta, akiknek azt üzente: tudja, mit tettek, és nem felejti el.


Link másolása
KÖVESS MINKET: