HÍREK
A Rovatból

„Felvállalták a szégyent is, csak bűnhődjön János bácsi" – megszólalt a bicskei gyerekotthonban zajló visszaélésekről elsőként tudósító riporter

Annyira zárt világ volt a bicskei gyermekotthonban, hogy alig szivároghattak ki az erőszaknak kitett áldozatok panaszai. Az igazgató 26 éven át élt egy épületben a gyerekekkel és érzelmi függést alakított ki áldozataival.
F. P. Fotó: RTL - szmo.hu
2024. február 23.


Link másolása

Moskovics Judit, az RTL Házon kívül riportere elsőként tárta fel a gyermekotthon sötét titkait. A riporter 2014 tavaszán szerzett tudomást arról, hogy mi történik a bicskei gyermekotthonban. Egy kávézóban találkozott Schmidt Erikával, aki évekkel korábban élménypedagógusként dolgozott az intézményben. A nő elmondta neki, hogy az igazgató rendszeresen molesztálja a rábízott gyerekeket. Kiderült az is, hogy több gyerek 2011-ben már feljelentést tett az igazgató ellen, de a nyomozás eredménytelenül zárult, miután többen visszavonták a vallomásaikat. A rendőrség 34 tanút hallgatott meg az ügyben, mielőtt befejezte a nyomozást.

„Első pillanattól rendkívül furcsának találtam, hogy az igazgató maga is életvitelszerűen az épületben él. Kezdettől fogva ez volt a legnyugtalanítóbb részlet.

Nem tudtam elképzelni, ennek milyen szakmai indoka lehet. Ez nem egyszerűen egy lakrész volt valahol az intézményen belül, hanem egy olyan kétszobás szolgálati lakás, ami közvetlenül az igazgatói irodából nyílt. És bár az épületben lakott, az igazgatónak volt egy saját tulajdonú lakása is Bicskén, azt albérletbe kiadta. Semmi nem indokolta, miért él az intézményben” – emlékezett vissza Moskovics Judit a 444-nek adott interjúban.

Kiderült, hogy nagyon sok bent lakó gyerek drogfüggő volt. Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva. Mivel a gyerekek jelentős része szerhasználó volt, sokan nem vették komolyan azt sem, amikor néhányan panaszokat fogalmaztak meg.

2016 szeptemberében aztán az egyik áldozat, a 18 éves Szabolcs, kisétált a vaskapun, és a bicskei vasútállomáson vonat elé vetette magát.

A fiú egyik barátja, Pop Mert, aki akkor már három éve nem lakott az intézményben, másnap feljelentést tett a józsefvárosi rendőrségen. A fiú és egy másik áldozat, Levente az első pillanattól fogva arccal és névvel akarták vállalni a dolgot, és elmondták, hogyan kényszerítette őket szexuális aktusokra az igazgató. „Elegük volt. Azt akarták üzenni, felvállalják a szégyent is akár, csak bűnhődjön. Biztosra akartak menni” – mondta az RTL riportere.

„Fontos tudni, hogy akkoriban sok itt élő gyereknek az igazgató volt a gyámja. Tudomásom szerint azoknak a gyereknek is, akik egyszer egy videofelvételen elmondták, majd a rendőrségen leírták, hogy mi mindent történt velük János bácsi irodájában. Aztán – mint köztudott – a gyerekek egyszer csak sorra visszavonták a rendőrségen a korábban leírtakat. Az egyik gyám, aki az eljárás idejére eseti gyámként helyettesítette „János bácsit”, az „Endre bácsi”, az igazgatóhelyettes volt. A kísérő, aki ott áll a kihallgatás alatt a fiú mögött, mialatt éppen arról kérdeznek a rendőrök, hogy mit szoktak csinálni az igazgatóval.

Hogy pontosan mi minden történt akkoriban a kihallgatások előtt, alatt, nem tudjuk, de az biztos, hogy az összes gyerek visszavonta a korábbi vallomását, és az ügy gyorsan le is zárult”

– árult el újabb döbbenetes részleteket Moskovics.

Az áldozatok megélése az volt, hogy ők kiválasztottak. Zsebpénzt és időnként ajándékokat kaptak: nagyobb „atyai” odafigyelést, nagyobb szabadságot, nagyobb védelmet.

Balog Zoltán miniszter asztalán már 2012-ben ott volt egy ombudsmani jelentés erről az ügyről. A második eljárás idején már az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felelt az intézményért. „Két nappal azután, hogy megjelent a filmünk, első nyilvános fellépésén felkerestem Balog Zoltánt. Megkérdeztem, miként lehetséges, hogy két hete a minisztérium bejelentést tett az igazgató ellen, hetek óta zajlik a nyomozás az ügyben, és V. János továbbra is a gyermekotthonban él és lakik. Azt válaszolta, kijelölt gyám felügyeli az intézményt, és bonyolult feloldani a helyzetet, mert a szolgálati lakás nem a minisztérium felügyelete alá tartozik. Aztán kiderült, mégsem olyan bonyolult.

Az interjú másnapján V. Jánost kiköltöztették, előzetesbe vették, és megkezdődtek a kihallgatások”

– folytatta a riporter.

K. Endrét senki nem jelentette fel, csak a V. János ellen zajló nyomozás során merült fel az érintettsége. A későbbi ítélet szerint gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények elfedésében vállalt kulcsszerepet. „Egy gyereknek 5000 forintot kínált azért, hogy ne tegyen terhelő vallomást a rendőrségen János bácsira. Ő egy enyhén szellemileg sérült fiú, akinek V. János lakhatást biztosított annak ellenére, hogy már túlkorosnak minősült. Ez volt a vesztegetés kísérlete. A másik esetben az egyik gyerek jelentette a gyámjának, hogy erőszak áldozata volt. A gyám intézkedett arról, hogy a gyereket emeljék ki az intézményből, és védett intézményben helyezzék el. Így is történt. A nyomozás kezdetével a fiúnak – akinek unokatestvére is a bicskei intézményben lakott – megüzenték, most még visszajöhet, de ha nem jön, később nem fog tudni. Az unokatestvérén keresztül is nyomást gyakoroltak rá azzal, hogy ez az ő otthona, és ha nem tér vissza, egymástól távol fognak felnőni. A legtöbb gyerek számára a bicskei kastély tényleg otthon volt, és minden gyerek megijed, ha az összes gyökere és létező emberi köteléke odavész. Ez a fiú is úgy döntött, visszamegy.

Az igazgató és K. Endre közösen írták meg a papírt, amiben visszavonta a gyámnak tett vallomását a zaklatásokról.

Kényszerítés miatt az igazgatónak és a helyettesének is felelnie kellett a bíróságon” – mondta Moskovics Judit.

A riporter dühös és csalódott volt, amikor értesült arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott. „Sokan vállaltak kockázatot és hoztak áldozatot azért, hogy fény derüljön az igazságra. És amikor már azt hitték, vége van, kiderült, hogy az elkövetett bűnt az ország elnöke bocsánatosnak tekinti” – nyilatkozta a 444.hu-nak Moskovics Judit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázárék elvesztették a pert! 252 millió forintot buktak, és még 16 milliót pluszban kell fizetniük
Lázár János büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A teniszszövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától.

Link másolása

A Szegedi Ítélőtábla mindenben helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, így a Magyar Tenisz Szövetség másodfokon is elveszítette a volt főtitkár ellen indított 252 millió forintos kártérítési pert - tudatta az rtl.hu.

Ezek szerint a szövetség tartozik Richter Attilának 16 havi bérrel, így még fizetnie is kell nagyjából 16 millió forintot.

Az ügy előzménye: az MTSZ előző elnöke, Szűcs Lajos (aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is) 2020-ban 3,5 milliárd forintos támogatást kért a kormánytól. Állítása szerint olyan pénzügyi helyzet állt elő a szövetségnél, hogy már a béreket sem tudták kifizetni.

A kormány végül 2,5 milliárd forintot adott a konszolidációra.

A pénzügyi gondok nyilvánosságra kerülése után Orbán Viktor felkérésére Lázár János fideszes képviselő vette át a szövetség irányítását. A későbbi miniszter büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A szövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától.

Ezt a követelést azonban a bíróság teljesen megalapozatlannak találta, az ítélet szerint ugyanis Richter Attila a korábbi elnök szóbeli felhatalmazása alapján, és az elnökség több tagjának tájékoztatása után járt el, amikor aláírta a rendezésről szóló szerződéseket, és az sem bizonyított, hogy nem volt anyagi fedezete a versenynek.

A tanúvallomások során kiderült, hogy az egyik elnökségi tag azt is felvetette, hogy állami támogatás nélkül, kizárólag szponzorokkal rendezzék meg a tornát. Ekkor viszont – az elsőfokú bírósági ítéletben foglalt tanúvallomás szerint – Szűcs Lajos azt mondta:

"kormányzati vezetéssel, annak döntésével nem lehet szembe menni, és ezt a teniszversenyt nem lehet megrendezni, el kell engedni."

A bíróság szerint egyébként az egész keresetet el lehetett volna utasítani arra hivatkozva, hogy valójában nem is érte kár a Magyar Tenisz Szövetséget.

Richter Attila szerint a szövetség pontosan tudta, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság.

Lázár mégis pert indított, hogy "megfélemlítse a tenisztársadalmat"

– mondta Richter az rtl.hu-nak. Hozzátette, hogy az az állítás sem igaz, hogy 3,5 milliárd forint volt a szövetség hiánya, amikor lemondott a tisztségéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
588 ezres bruttó fizetéssel és szállással toboroz a Lidl nyárra dolgozókat
Ezen kívül jelentős utazási kedvezményben részesülnek a jelentkezők. A munka időtartama határozott idejű.

Link másolása

A Lidl tizenegy, a Balaton és a Velencei-tó közelében található áruházában új, szezonális munkahelyeket hoz létre április 1. és augusztus 31. között – szúrta ki a hvg.hu.

Összesen kétszáz főt akarnak felvenni, az elérhető belépő bruttó jövedelem heti 40 órás munkaviszony esetén 588 ezer forint, de ezen felül szállást is biztosít a munkavállalóknak a cég.

Teljes és részmunkaidős állások között is lehet böngészni, a munka pedig 1 és 5 hónap közötti időtartamra szól, határozott időre.

Aki közösségi közlekedéssel járna dolgozni, annak a cég teljesen megtéríti a költségeit, míg aki az autót választja, annak 40 forint/km-es támogatást nyújtanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A magyar kormányzati szférában sokan nem veszik nagyon komolyan a jogállamiságot” – állítja az EU-s biztos
Nicolas Schmit nem elégedett a magyarországi jogállamisági reformtervekkel sem, és szerinte nincs a Fidesz programjában a szociális felzárkóztatás sem.

Link másolása

„Meg kell mutatni, hogy az Európai Unió nem a magyarok ellensége” – mondta el budapesti látogatásán Nicolas Schmit, az európai szocialisták csúcsjelöltje. A luxemburgi politikus a DK és az MSZP kampánynyitója alkalmából járt hazánk fővárosában.

Schmit elmondta: meg szeretnék erősíteni a szociális konvergenciát az EU-ban, ami „a benyomásom alapján nincs a Fidesz programjában”, és meglátják, hogyan ültetik át a nemzeti jogba például a minimálbérről szóló irányelvet.

Az uniós minimálbérről elmondta, a konvergencia nem azt jelenti, hogy „egyik napról a másikra mindenhol ugyanannyi lesz a minimálbér”, de az EU részei közti különbségeket csökkenteni kellene.

Alacsony fizetések mellett a dolgozók – különösen a fiatalok és képzettek – sokszor úgy dönthetnek, hogy elhagyják az országot, „és mi történik aztán? A leginkább migrációellenes ország nekiáll, és máshonnan próbál munkásokat bevonzani” – fogalmazott Schmit.

Hangsúlyozta, hogy próbálják megvédeni a magyarokat és másokat is az „autoriter fejleményektől”. A magyarországi folyamatokról úgy fogalmazott: „nem vagyok róla meggyőződve, hogy jól fogják megvalósítani” a reformot, ezért ezt szoros figyelemmel fogják követni.

Hozzátette:

úgy vette észre, hogy a magyar kormányzati szférában sokan nem veszik nagyon komolyan a jogállamisági elveket.

via Telex

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
270 ezer forint egy átlagos albérlet Budapesten – a garzonok díja is az egekben
A 2015. évi bázisidőszakhoz képest burtálisan, közel 100 százalékosan emelkedtek az árak. A drágulás pedig valószínűleg nem áll meg. Régiónkként ugyanakkor nagy a szórás.

Link másolása

Tovább emelkedtek márciusban a lakbérek: az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek országosan és 1,8 százalékkal Budapesten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.

A KSH oldalán közölt adatok szerint a márciusi lakbérek éves összevetésben országosan 11,7, Budapesten 12,4 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál 101, illetve 94 százalékkal emelkedtek.

Az ingatlan.com hétfőn az MTI-nek eljutatott közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: felemás a kép a friss adatok alapján az albérletpiacon. Országosan ugyanis lassult a havi drágulás a februári 1 százalékról 0,8 százalékra, Budapesten viszont 1,1 százalékról 1,8 százalékra gyorsult a havi drágulás üteme.

Balogh László jelezte, az országos lakbéremelkedés havi lassulása elsősorban a kereslet fizetőképességének korlátaival magyarázható. Ugyanis szerinte a bérleti díjak növekedése a fizetések emelkedésével mutat párhuzamot.

A felmérés szerint a fővárosban már 270 ezer forint a kiadó lakások átlagos bérleti díja. A 40 négyzetméternél kisebb garzonlakások ennél jóval olcsóbban érhetők el, ezek bérleti díja átlagosan 185 ezer forint.

Ha a fizetések növekedési üteme nem lassul, akkor jövőre elérheti a 300 ezer forintot az átlagos bérleti díjszint Budapesten. Az emelkedő albérletárakat részben kompenzálhatja például a kormány által tavasszal indított Ifjúsági garancia plusz program, ami olyan szociális alapon nyújtott albérlettámogatás, amivel a fiatalok és az álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését segítik - ismertette a közleményben Balogh László.

Arra is kitértek, hogy az áprilisi kínálat alapján továbbra is jelentősek a különbségek. Az V. kerület a legdrágább, ahol 380 ezer forintba kerülnek az albérletek. A legnagyobb kínálatú városrészek közül a XI. és XIII. kerületben a fővárosi átlagnak megfelelő, 270 ezer forintos szinten van az átlagos lakbér. A legolcsóbbak pedig a XVIII. és XXI. kerület lakásai, ahol 200 ezer forint alatt marad ez az összeg.

A megyeszékhelyeket tekintve Debrecenben kell a legtöbbet fizetnie a bérlőknek: az átlagos lakbér április közepén 220 ezer forint volt. Ezt Győr, Székesfehérvár és Veszprém követi 176-180 ezer forinttal. A másik végletet képviseli Miskolc, Salgótarján és Békéscsaba 90-100 ezer forintos bérleti díjjal – olvasható az ingatlan.com közleményében.

Link másolása
KÖVESS MINKET: