A közmédia 15 oldalnyi dokumentumot, köztük képernyőképeket tett közzé az MTI politikai irányításáról

A kútba esett állami üzlet után jövő januártól félmilliárd forintnál is több építményadót szedhet be évente a XIV. kerületi önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő Bayer Constructtól – írja a Népszava. Az irodák, lakások és garázsok után fizetendő adó együttesen jócskán 600 millió forint feletti összeg lehet, az első részlet megfizetése pedig jövő márciusban esedékes.

Magyar Péter miniszterelnök azonban hétfőn bejelentette, hogy a Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a beruházónak. A kormány ezt többek között azzal indokolta, hogy a Bayer Construct nem teljesítette a szerződés egyik kulcsfontosságú feltételét: a zárásig nem töröltette az ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Úgy tudni, a beruházó a projekt indításakor nem kötötte meg a kerülettel a településrendezési szerződést, és nem fizette meg a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot sem.

Bár a kerületnek egy esetleges kártalanítási összegre még vélhetően várnia kell, az építményadót a kormányzati visszalépés miatt már jövőre kivethetik Balázs Attila cégére. Rózsa András, Zugló új polgármestere korábban már egyértelmű üzenetet küldött a nagyberuházóknak.

– fogalmazott a kerület vezetője.

A kormányzati irodavásárlásokkal kapcsolatos kritikáját Magyar Péter sem rejtette véka alá egy korábbi nyilatkozatában, amikor az állami üzletekről beszélt. „Nem 200 milliárd forinttal túlárazva kellene irodaépületekre költeni” – mondta.

Az Orbán-kormány 2023-ban döntött arról, hogy több mint 244 milliárd forintért megvásárolja a Bayer Construct által fejlesztett irodaházat, hogy oda egy új kormányzati negyed költözzön. A projektet a kezdetektől fogva komoly viták kísérték, nemcsak a vételár, hanem az átláthatóság hiánya miatt is. Hadházy Ákos független képviselőnek a Transparency International segítségével pert kellett indítania, hogy a bíróság végül kötelezze az államot a szerződés kiadására. A beruházás egy másik komoly konfliktusforrása a fűtési rendszerhez tervezett hatalmas mennyiségű termálvíz kitermelése volt, ami ellen a fővárosi gyógyfürdők üzemeltetője is tiltakozott, mert az veszélyeztette volna a történelmi fürdők vízbázisát.

A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.

– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.

A Tisza szavazóinak 81 százaléka elégedett, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk támogatói inkább kritikusak, 56 százalékuk negatívan, 20 százalékuk pozitívan ítéli meg a kormány lépéseit.

A felelősség kérdésében is élesek a törésvonalak.

A pártpreferencia itt is döntő: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.

Van azonban egy pont, ahol a táborok közelebb állnak egymáshoz:

A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak: 42 százalékuk ezt, további 42 százalék pedig a nukleáris és a megújuló energia keverékét részesítené előnyben. Az atomenergiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná.

Negyvennyolc millió forintos bírságot kell fizetnie a Lidlnek, amiért azt állították, hogy ők a „legolcsóbb élelmiszerlánc”.

A Gazdasági Versenyhivatal egy megismételt eljárás végén döntött így, a cég pedig ezúttal elismerte a jogsértést és lemondott a fellebbezés jogáról. A hatóság szerint

A versenyhivatal megállapította, hogy a cég ezt a megtévesztő állítást számos felületen használta, többek között tévéreklámokban, óriásplakátokon, épülethálókon, szórólapokon és online hirdetésekben is.

A bírság összegének megállapításakor a hatóság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Lidl az új eljárásban már együttműködött, elismerte a jogsértést, és vállalta, hogy a jövőben körültekintőbben fogalmaz a reklámjaiban.

A Versenyhivatal 2023 júliusában indított eljárást a szlogen miatt, majd 2024 februárjában egy 90 millió forintos bírságot szabott ki. A Lidl bírósághoz fordult, a Kúria pedig idén február 17-én hatályon kívül helyezte a döntést, és új eljárásra kötelezte a hatóságot.

A versenyhivatal nem először vizsgálta a Lidl reklámjait, korábban a cég „az alacsony árak bajnoka” szlogenjét, valamint a „teljes kiőrlésű” pékáruk jelölését is vizsgálták.