Ma már arra is figyelni kell, hogy a gyártás során használt eszközök is tartalmazhatnak kártékony eszközöket.
Az Asus a hír megjelenését követően közölte, hogy "az érintett Live Update eszközt laptopokkal szállítják, ez biztosítja, hogy a gépekre eljussanak a legújabb illesztőprogramok, firmware-ek. A Live Update szervereket ért kifinomult támadás révén korlátozott számú eszközre juttattak el rosszindulatú kódot, amely egy nagyon szűk és konkrét felhasználói csoportot céloz meg. Az Asus ügyfélszolgálata megkereste az érintett felhasználókat, és segítséget nyújtott számukra a biztonsági kockázatok maradéktalan eltávolításában" - írta az Index.
A gyártó kijavította és bővítette is a Live Update szoftver legújabb, 3.6.8-as verzióját - közölték. A felhasználókat kérik, hogy óvatosságból futtassák le az ellenőrzést.
Egy orosz kiberbiztonsági cég vette észre, hogy hekkerek kártékony programokat juttattak el Asus számítógépekre. A támadók a gépek automatizált szoftverfrissítő eszközét használták fel, és a számítógépgyártó legitim digitális tanúsítványát illesztették bele, ezért a megtámadott gépek úgy kezelték, mint egy valódi frissítőcsomagot - írta a MotherBoard.
Mintegy félmillió számítógépet érintett a támadás, ami valószínűleg álca volt
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
14 évig ingyen gyógyszer, 500 ezer felújított ház – Orbán Anita kiszámolta, hogy ennyi uniós pénztől esik el az ország a kormány miatt
A TISZA Párt frissen kinevezett külügyi vezetője szerint a vasúti káosz is megoldódhatna. A politikus egy Facebook-posztban ment neki a kormánynak a visszatartott pénzek miatt.
Orbán Anita, a TISZA Párt külügyi vezetője egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét az Európai Unióról és a Magyarországnak járó, de visszatartott uniós forrásokról. A politikus szerint az EU a magyarok számára biztonságot, lehetőséget és kézzelfogható előnyöket is jelent, mivel „egy olyan békeprojekthez tartozunk, amely évtizedek óta stabilitást ad Európának.” Úgy véli, mindez hosszú távon erősebb, versenyképesebb Magyarországot is jelent.
Bejegyzésében arról ír, hogy Magyarország a csatlakozása óta nettó 26 000 milliárd forint uniós forráshoz jutott, ami települések fejlődését, munkahelyeket és a mindennapi élet minőségét javító beruházásokat tett lehetővé. Ezt követően rátér a szerinte elvesztett és zárolt pénzekre:
„Az elmúlt két évben 800 milliárd forintnyi EU-s forrástól estünk el és további 7.200 milliárdnyi van zárolva, ami összesen 8000 milliárd forint.”
Orbán Anita több példát is hozott arra, mire lehetne fordítani ezt az összeget. Állítása szerint a 8000 milliárd forint 22 évnyi vízgazdálkodásra fordított összegnek felel meg, miközben a magyar állam idén körülbelül 357 milliárdot költ erre a célra. Egy másik példája szerint az összeg „elég lenne 500.000 családi ház mély felújítására, hőszivattyúra történő átállítására, amely ezen házaknál a rezsiköltségek töredékét eredményezné.”
A vasúti közlekedésről szólva azt írta:
„8.000 milliárd forint kb. 1230 db KISS emeletes motorvonat, vagy 5000 Flirt egyszintes korszerű motorvonat. A kb. 7000 kilométernyi vasúti hálózat felén a késések egyik fő okozója a sebességkorlátozás. Ez az összeg elegendő lenne arra, hogy elvégezzük azokat a fejlesztéseket, amelyekkel megszüntethető a sebességkorlátozás, azaz a késések egyik fő okozója.”
A TISZA Párt külügyi vezetője szerint a 8000 milliárd forint a magyar lakosság 14 évnyi gyógyszerkiadásával egyenértékű, és ha ezt az összeget a gyógyszerkasszához adnák, ennyi ideig minden magyar állampolgár ingyen juthatna hozzá a gyógyszereihez.
Posztját azzal zárja, hogy „Ezekről mondott le a kormány. A Tiszánál azért dolgozunk, hogy Magyarország újra megbecsült és sikeres tagja legyen az Európai Uniónak és hazahozzuk az EU-s forrásokat.”
Orbán Anita január 24–25-én lett hivatalosan a TISZA Párt külügyi vezetője. A közgazdász-diplomata korábban a második Orbán-kormány energiabiztonságért felelős nagykövete volt, majd a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyetteseként, később a cég londoni központjának globális igazgatójaként dolgozott. A párt közleménye szerint külügyi-energiapolitikai tapasztalatait a kormányzati felkészülésben hasznosítják.”
A posztban említett uniós források visszatartásának hátterében a 2022 óta zajló jogállamisági feltételességi eljárások állnak. Bár az Európai Bizottság 2023 decemberében az igazságügyi reformok nyomán mintegy 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást felszabadított, 2025 nyaráig továbbra is körülbelül 18 milliárd euró maradt befagyasztva. Ez az összeg a kohéziós alapból és a helyreállítási alapból származik, és árfolyamtól függően megközelíti a posztban szereplő 7200 milliárd forintos zárolt keretet. Az Európai Bizottság a kifizetéseket több feltétel, köztük az akadémiai szabadsággal kapcsolatos garanciák teljesítéséhez köti.
Az elvesztett 800 milliárd forintos tétel az úgynevezett „decommitment” (kötelezettségvállalás-visszavonás) szabályhoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy ha egy felfüggesztett uniós támogatási keretet két éven belül nem sikerül lekötni, az végleg kikerül a költségvetésből. A Bizottság 2024 végén körülbelül 1,04 milliárd eurót, 2025 végén pedig további 1,08 milliárd eurót vont vissza. Ez a két tétel együttesen mai árfolyamon számolva 800–900 milliárd forintnyi, a magyar költségvetés számára végleg elveszett forrást jelent.
Orbán Anita, a TISZA Párt külügyi vezetője egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét az Európai Unióról és a Magyarországnak járó, de visszatartott uniós forrásokról. A politikus szerint az EU a magyarok számára biztonságot, lehetőséget és kézzelfogható előnyöket is jelent, mivel „egy olyan békeprojekthez tartozunk, amely évtizedek óta stabilitást ad Európának.” Úgy véli, mindez hosszú távon erősebb, versenyképesebb Magyarországot is jelent.
Bejegyzésében arról ír, hogy Magyarország a csatlakozása óta nettó 26 000 milliárd forint uniós forráshoz jutott, ami települések fejlődését, munkahelyeket és a mindennapi élet minőségét javító beruházásokat tett lehetővé. Ezt követően rátér a szerinte elvesztett és zárolt pénzekre:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztást adtak ki: 10 megyében jön a legveszélyesebb csapadék, a fél országban lecsap az ónos eső
A HungaroMet kedd délelőttre az ország déli és középső részére ónos esőt és havazást jelez. A délutáni enyhülés esőbe váltja a csapadékot, de a lefagyások komoly közlekedési veszélyt jelentenek.
A hétfői, csapadékszegény nap után kedden, február 3-án veszélyes időjárás érkezik: sokfelé ónos eső, északon pedig havazás nehezíti majd a közlekedést.
Egy lassan érkező melegfront hoz csapadékot kedden az ország jelentős részére. Az ónos eső miatt a HungaroMet tíz megyére adott ki sárga figyelmeztetést, további kettőre pedig a havazás miatt – írta a Blikk. A csúcshőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, majd a hét közepétől jelentős melegedés kezdődik.
A csapadék kedd délelőtt délen ónos esővel, a középső és a tiszántúli tájakon havazással indul. A délutáni enyhülés miatt, ahogy fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet, a csapadék egyre többfelé esőbe, ónos esőbe vált át. Estére a csapadékzóna északra, északkeletre húzódik vissza, ám utánpótlás is érkezik. Ekkor már döntően eső esik, de északon továbbra is hullhat hó, illetve a magasban zajló enyhülés miatt itt is megjelenhet az ónos eső.
A Dunántúl déli részein jellemzően ónos eső valószínű, ami később esőbe vált át. A Dunántúli-középhegységben, a főváros tágabb térségében, illetve az Északi-középhegységben először tartósabb havazás várható, majd átmenetileg ónos eső eshet. A hegyek magasabban fekvő részein az ónos eső estétől tartósabb lehet, és várhatóan csak szerda reggelre szűnik meg. A Duna-Tisza közén a kisebb havazás mellett átmeneti ónos eső, majd eső fordulhat elő.
A mostani helyzet illeszkedik a januárban tapasztalt mintázatba, amikor több alkalommal is kiterjedt figyelmeztetéseket kellett kiadni a mediterrán ciklonok okozta ónos eső és havazás miatt.
A hét második felében dél felől szakadozni kezd a felhőzet, de továbbra is várható kisebb eső, zápor. Az északi és dunántúli régiókban felhős marad az égbolt, és kettős fronti hatásra kell számítani. A folytatásban tavasziasra fordul az idő: főleg a déli és keleti területeken akár 15 fokot is mérhetünk. A hétvégén már több napsütésre számíthatunk, a hosszabb távú előrejelzés szerint azonban továbbra is előfordulhat csapadék.
A hétfői, csapadékszegény nap után kedden, február 3-án veszélyes időjárás érkezik: sokfelé ónos eső, északon pedig havazás nehezíti majd a közlekedést.
Egy lassan érkező melegfront hoz csapadékot kedden az ország jelentős részére. Az ónos eső miatt a HungaroMet tíz megyére adott ki sárga figyelmeztetést, további kettőre pedig a havazás miatt – írta a Blikk. A csúcshőmérséklet -1 és +6 fok között alakul, majd a hét közepétől jelentős melegedés kezdődik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Sok embert utálok itt a teremben” – Síri csend fogadta Trumpot Washingtonban, 200 befolyásos ember hallgatta döbbenten a poénjait
Donald Trump az elit Alfalfa Club vacsoráján próbált vicces lenni. A The Washington Post szerint a megjegyzések többször is kínos csendet váltottak ki a befolyásos vendégekből, akik nem annyira érezték az elnöki humort.
Amikor Donald Trump azzal indította a pohárköszöntőjét, hogy „sok embert utálok itt a teremben. De a többséget szeretem. Ki a fene gondolta, hogy ez megtörténik majd?”, megfagyott a levegő a washingtoni elit idei legzártabb bálján.
Az amerikai elnök január 31-én, szombat este vett részt az Alfalfa Club zárt körű vacsoráján, egy olyan meghívásos eseményen, ahol évente mintegy 200 gazdag és befolyásos ember gyűlik össze a néhai Robert E. Lee tábornok tiszteletére.
Trump most először vett részt a programon, és bár beszédet is mondott, a viccei olyan rosszul sültek el, hogy többször is síri csend lett a teremben – írta a The Washington Post. A beszéd elején azzal poénkodott, hogy rövidre fogja, mert meg kell néznie Grönland invázióját, bár gyorsan hozzátette, hogy csak viccel: nem megtámadni akarják, hanem megvenni.
Az elitklub résztvevői azt is megrökönyödve hallgatták, ahogy Trump azt ecsetelte: „sosem akartam azt, hogy Grönland legyen az 51. állam. Kanada lesz az 51. állam, Grönland az 52., Venezuela az 53.”
Ezután a politikai ellenfeleire tért rá. Elizabeth Warren szenátort Pocahontasnak nevezte, utalva a politikus őshonos amerikai felmenőire, majd hozzáfűzte, Warren is kapott meghívást, csak biztos nem találta a foglalását. Az asztaloknál ülő Condoleezza Rice-nak is üzent: azt hitte, ő lesz az első női elnök, de azt sosem gondolta, hogy Joe Biden is képes őt legyőzni. A megjegyzés, amely arra utalt, hogy Jill Biden vezette az országot a korábbi ciklusban, szintén csendet váltott ki a teremben.
Végül rámutatott Kevin Warshra, akit a Fed következő elnökének jelöltek. Neki azt mondta mindenki előtt: „ha nem csökkenti a kamatokat, akkor rommá perlem.” Mivel a poén nem aratott nagy sikert, pár gondolattal később megjegyezte, hogy ez is csak vicc volt.
Az Alfalfa Club vacsorája hagyományosan egy roast-jellegű, zárt körű esemény, ahol a politikai poénok megszokottak. A Grönland megvásárlásával kapcsolatos poén háttere, hogy Trump 2019-ben már komolyan felvetette az ötletet, amit akkor Koppenhága egyértelműen elutasított. A Kevin Warsh-nak címzett, perrel való fenyegetés azért is keltett visszhangot, mert a jegybank függetlensége kulcskérdés; Warsh korábban, 2006 és 2011 között a Fed kormányzója volt.
Amikor Donald Trump azzal indította a pohárköszöntőjét, hogy „sok embert utálok itt a teremben. De a többséget szeretem. Ki a fene gondolta, hogy ez megtörténik majd?”, megfagyott a levegő a washingtoni elit idei legzártabb bálján.
Az amerikai elnök január 31-én, szombat este vett részt az Alfalfa Club zárt körű vacsoráján, egy olyan meghívásos eseményen, ahol évente mintegy 200 gazdag és befolyásos ember gyűlik össze a néhai Robert E. Lee tábornok tiszteletére.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Országos Bírói Tanács keményen visszaszólt a „tiszás bírókat” emlegető Lázárnak: ez már a bírák megfélemlítése és alkotmánysértő
Az Országos Bírói Tanács közleményében azt írja: „Megengedhetetlen az olyan jellegű kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”
Éles hangú közleményben állt ki a bírák mellett az Országos Bírói Tanács, hangsúlyozva, hogy alkotmánysértő a bíróságok függetlenségének megkérdőjelezése.
A 444.hu által ismertetett közlemény szerint a testület visszautasít minden olyan megszólalást, „amelynek célja a bírák (…) alkotmányos alapjogainak gyakorlása esetére kilátásba helyezett megfélemlítése, továbbá a bíróság pártatlan ítélkezésének, tágabb értelemben pedig a bírói hatalmi ág legitimációjának megkérdőjelezése”. Kitérnek arra is, hogy az alkotmány szerint a bírák szabadon gondolkodhatnak, és adott keretek között véleményt is nyilváníthatnak.
Bár a közlemény konkrét példát nem említ, az előzménye az, hogy Lázár János a múlt héten egy fórumon a HVG szerint arról beszélt, meg kellene szabadítani az igazságszolgáltatást a „tiszás bíróktól”. A „tiszás bírók” mítoszát a kormánypárt a Tisza Világ appból kiszivárgott névlistán szereplő bírói nevekre alapozza. Fideszes szereplők már a Bors Tisza-adókról szóló különszámának betiltásakor is pártossággal vádolták a bírákat.
Az Országos Bírói Tanács friss közleményében kifejti, a bírói ítéleteknek természetes velejárója, hogy a döntés „csak a perben érdekelt egyik félnek kedvez, így azt a pervesztes fél részéről gyakran éri bírálat. Magától értetődő ezért, hogy a bírósági határozatok szakmai alapon kifogásolhatók. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás kereteit meghaladó, s ennél fogva megengedhetetlen az olyan jellegű – akár az érintett eljárási résztvevő, akár kívülálló által megfogalmazott – kritika, amely pusztán a nem megfelelőnek tartott döntés okán az eljáró bíró vagy a bíróság egészének pártatlanságát, integritását és függetlenségét kérdőjelezi meg.”
Hangsúlyozzák, hogy az ilyen megszólalások a hatalommegosztás alkotmányos elvét is súlyosan sértik, ezért a testület „ismételten felkéri a köz- és politikai élet szereplőit, hogy tartsák tiszteletben a bíróságok alkotmányos szerepét, a bíróságokat a politikai kampány részévé ne tegyék, továbbá tartózkodjanak a bírák megfélemlítését célzó, méltóságukat sértő, valamint pártatlanságukat alap nélkül megkérdőjelező, ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítására és a bírák befolyásolására alkalmas megnyilvánulásoktól”.
Éles hangú közleményben állt ki a bírák mellett az Országos Bírói Tanács, hangsúlyozva, hogy alkotmánysértő a bíróságok függetlenségének megkérdőjelezése.
A 444.hu által ismertetett közlemény szerint a testület visszautasít minden olyan megszólalást, „amelynek célja a bírák (…) alkotmányos alapjogainak gyakorlása esetére kilátásba helyezett megfélemlítése, továbbá a bíróság pártatlan ítélkezésének, tágabb értelemben pedig a bírói hatalmi ág legitimációjának megkérdőjelezése”. Kitérnek arra is, hogy az alkotmány szerint a bírák szabadon gondolkodhatnak, és adott keretek között véleményt is nyilváníthatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
