Felkészültek a börtönre a hongkongi demokratikus ellenzék vezetői, teljes gőzzel zajlik a megtorlás
Egy héttel ezelőtt léptette életbe a pekingi kormány a nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban, és szerdán nyílt meg a végrehajtását irányító hivatal. A hatóságok azonban már eddig is nagy erőkkel dolgoztak. Feloszlattak politikai csoportokat, „felforgató anyagok birtoklása” címén tartóztattak le embereket, felszólították az iskolákat és a közkönyvtárakat, hogy ne használjanak „nemzetbiztonságot fenyegető” könyveket. Az iskolákban tilos a tüntetők himnuszát énekelni. A „nemzetbiztonsági veszély” kategóriába tartozó ügyekben már nincs szüksége a rendőrségnek házkutatási parancsokra. Ledöntötték a demokrácia-párti üzenetekkel teli színes „Lennon-falakat” is.
A törvény értelmében akár életfogytiglani börtönnel is sújthatják azokat, akiket bűnösnek találnak „szakadárság, felforgatás, terrorizmus vagy külföldi hatalmakkal való összejátszás címén” és a pereket nem Hongkongban, hanem kínai bíróságok előtt rendezhetik meg.
A demokratikus ellenzék három kiemelkedő tagja, Joshua Wong, Lee Cheuk-yan és James To ennek ellenére úgy véli: nincs más választásuk, tovább kell folytatniuk a harcot. A 23 éves Wongot eddig már háromszor börtönözték be, Peking szerint ő a külföldi erők „beépített embere”, miután kampányt indított a hongkongi mozgalom nemzetközi támogatásáért és kedden már bíróság elé is állították.
Nincsenek illúziói Lee Cheuk-yannak sem. A 63 esztendős volt képviselő és szakszervezeti aktivistát szintén a külfölddel való „lepaktálással” vádolják, miután éppen a törvény életbe lépése napján tanúskodott ellene az amerikai képviselőház előtt. Lee a Guardiannek úgy nyilatkozott, hogy „ha be akarják börtönözni, úgyis találnak rá okot”, csak abban reménykedik, hogy hongkongi börtönbe kerül. 1989-ben a Tienanmen téri vérengzés után három napra Pekingben vették őrizetbe. A kínai hazafias demokratikus mozgalmakat támogató hongkongi szövetség elnökeként ő szervezte 30 éven át a gyertyafényes megemlékezéseket, egészen a tavalyi betiltásig és a mozgalma hozta létre a Tienanmen-tér múzeumot is a városban. Most mindkettőt betiltás fenyegeti.
Lee-nek ugyanakkor meggyőződése, hogy ezek a drasztikus intézkedések csak rövid távon működnek, szerinte a hongkongiak számára most jött el az az idő, mint Csehszlovákiának vagy Lengyelországnak a kommunista korszak idején.
Közben a hongkongi aktivisták már arra készülnek, hogy egy emigráns parlamentet hoznak létre. Erről Simon Cheng beszélt néhány nappal ezelőtt. Cheng 2011-ben a vuhani korrupció-ellenes tüntetések egyik hangadója volt, majd a királyság hongkongi konzulátusán dolgozott, de miután a kínai titkos rendőrség letartóztatta és megkínozta, elmenekült és tavaly novemberben politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában.
Cheng szerint egy árnyékparlament egyértelmű üzenet lehetne: nem kérnek a Peking kénye-kedve szerinti demokráciából. Ehhez olyan nem-hivatalos civil szervezeteket akarnak létrehozni, amelyek a hongkongiak igazi nézeteit tükrözik.