KULT
A Rovatból

Fekete Csingiling, elveszett lányok, szimpatikus Hook – A Pán Péter és Wendy az eddigi legjobb feldolgozás

Nem volt könnyű dolga David Lowery rendezőnek: egy százszor lerágott fantasycsontnak kellett új ízt adnia. Sikerült neki.


„Minek még egy?” – kérdezhetnénk, ráadásul joggal, hiszen J.M. Barrie Pán Péterének történetéből már számtalan élőszereplős és animációs film készült a karakter első, 1902-es megjelenése (A kis fehér madár című regényben) óta. Az első mozgóképes adaptáció, a Pán Péter például már 1924-ben leforgott, ám igazán az ötvenes években lett világszerte népszerű a sztori, amikor a Walt Disney Stúdió bemutatta 1953-ban az egész estés animációs feldolgozást. S bár készült egy nem hivatalos szovjet változat is 1987-ben, Steven Spielberg látta meg hosszú idő után először az addig kevésbé kiaknázott filmes lehetőséget az anyagban. Noha ő nemcsak szimplán feldolgozta az eredetit, hanem egy elképzelt folytatást kanyarított Pán Péter történetéből a már felnőtt és a kalandos gyerekkorára nem emlékező elveszett fiúról. A Hook pedig sikert aratott 1991-ben (bár a mester talán a leggyengébb filmjének tartja), olyannyira, hogy utána már sokkal gyakrabban került elő Barrie fantáziavilága a stúdiók „mit forgassunk legközelebb?”-mítingjein.

Jött P.J. Hogan Pán Péterje (2003), hogy kipipálják a klasszikus sztori feldolgozását is. Érkezett Joe Wright Pánja (2015), hogy a történet Spielberg-féle továbbgördítése mellé kapjunk egy előzményt is a fiatal Hook kapitány és Péter korai barátságáról. De a 2003-as Neverland, valamint két 2020-as film, a Wendy és a Jöjj velem is innen merítettek ihletet. Sőt, még Oscar-díjas életrajzi mű is készült J.M. Barrie-ről és a Pán Péter megírásáról Johnny Deppel, Én, Pán Péter címmel 2004-ben.

Vagyis nagyjából mindent elmeséltek már a repkedő, kukorékoló sohaországi örök kölökről, ráadásul azt sem mondhatnánk, hogy nagy anyagi sikerrel kecsegtetne ez a sztori (a 2003-as feldolgozás és Pán is megbuktak a mozikasszáknál). Mi szükség volt akkor a Pán Péter és Wendyre?

Nos, a Disney ugyebár az utóbbi 10 évben erősen rákapcsolt egykori, klasszikus animációinak élőszereplős újragondolásába, a Hamupipőke, az Alice Csodaországban, Az oroszlánkirály, A szépség és a szörnyeteg, a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika (pontosabban Demóna), A dzsungel könyve, a 101 kiskutya, a Micimackó, az Aladdin, a Mulan és a Pinokkió is megkapták már a maguk (többnyire felesleges) remake-jét, e hónapban pedig még A kis hableány is betámadja a mozikat. Ugyanakkor jövőre érkezik a Hófehérke, és már biztosan nem marad ki a szórásból a Lilo és Stitch: A csillagkutya, a Herkules, A Notre Dame-i toronyőr, A kőbe szúrt kard, a Robin Hood, a Bambi, a Macskarisztokraták és a Vaiana sem…

S bizony, az 1953-as Pán Péter sem kerülhette el a sorsát, így a Pán Péter és Wendy egyszerre alapul J.M. Barrie eredeti sztoriján, valamint Clyde Geronimi, Wilfred Jackson és Hamilton Luske klasszikus animációján.

Szerencsére az alkotóknak most sikerült elkerülniük a tavalyi borzalmas Pinokkió fiaskóját, mivel továbbláttak és -gondoltak a szimpla, szolgai, lélektelen, varázsmentes másolásnál, s inkább megpróbáltak valami újat, frisset, modernt beleinjektálni a jól ismert Sohaországba.

A Pán Péter és Wendy rendezője David Lowery volt, aki egyrészt vizuálisan kreatív (A zöld lovag - 2021), másrészt ért a lélekhez (Kísértettörténet - 2017), ráadásul dolgozott már fel színvonalasan klasszikus Disney-filmet is (Elliott, a sárkány – 2016) Ideális adaptálónak tűnt hát a Pán Péterhez, s elmondása szerint ő is csak azért vágott bele a már jócskán elkoptatott történet újbóli elmesélésébe, mert látott benne olyat, amivel felturbózhatná, s egy kicsit maibbá tehetné azt.

Talán az 1953-as Disney-animáció óta a Pán Péter és Wendy áll a legközelebb a forrásanyaghoz: a Darling testvérek, Wendy (Ever Anderson), Michael (Jacobi Jupe) és John (Joshua Pickering) örökké gyerekek akarnak maradni, így Pán Péter (Alexander Molony) és Csingiling (Yara Shahidi) segedelmével Sohaországba teleportálnak, ahol a gaz felnőttek, Hook kapitány (Jude Law) és kalózai folyton Péter és az elveszett fiúk nyomában loholnak. Eddig a szokásos. Most pedig lássuk, miben más Lowery feldolgozása!

  1. Bár a címben Pán Péter szerepel először, valójában Wendy a főhős, ez a Wendy pedig talán a karakter eddigi legjobb változata. Milla Jovovich és a rendező Paul W.S. Anderson közös lánya, Ever Anderson alakítja (aki az édesanyját le sem tagadhatná…), ő adja át ügyesen Wendy érettségét és gyermeki mivoltát, a lányt, aki megrekedt a felnőtté válás és aközött, hogy még mindig gyermek akar lenni. Kétségtelenül van jövője a szakmában.
  2. Hook is kapott nem kevés új réteget.

    Jude Lawnak sikerül életre keltenie a félelmetes kalózt, akiben persze ott a valódi gazemberség, de egy olyan oldalát is megmutatja, amit talán még sosem láttunk, így most először tudunk igazán kapcsolatba kerülni a karakterrel.

    Ez a Hook ugyanis gyerekként Péter legjobb barátja volt, ám eltávolodtak egymástól, Hook felnőtt, az évek alatt köztük lévő konfliktusok pedig felerősődtek, s látszólag örök ellenségekké tették őket. Izgalmas új vetület.

  3. A XXI. század jogos elvárásainak megfelelően sokszínűbb lett a szereplőgárda is. Csingilinget például a fekete Yara Shahidi alakítja, és bizony az egyik címszereplőt alakító Alexander Molonyban is több rassz keveredik. Talán ennek a döntésnek köszönhető az IMDb-n e cikk írásakor található, feltűnően és igazságtalanul gyenge pontszám (4,2 csillag), de hát ezzel nem sokat lehet tenni, az utálkozók pedig főhetnek a saját levükben, hiszen a jövőt és a fejlődést nem tudják megállítani, számukra rossz hír, hogy a jövőre érkező Hófehérke főszerepében egy latina színésznő (Rachel Zegler) lesz látható, és ugyebár Ariel is fekete lett Halle Bailey alakításában, így a mozi 127 éve után végre nem csak fehér kislányok és kisfiúk érezhetik igazán a magukénak kedvenc mesehőseiket. Ja, nem mellesleg a Pán Péter és Wendyben az elveszett fiúk közt nem csupán fiúkat találunk, hoppá!

Talán ezek a fő csapások, amelyek mentén Lowery el tudott indulni, ráadásul a helyszín tekintetében is határozott elképzelései voltak: a kanadai Új-Fundlandot a saját Sohaországává változtatta.

Ez a tengerpartokkal, sziklákkal és füves fennsíkokkal övezet terep pedig tapinthatóvá teszi a fantáziavilágot, és azt az érzést kelti, hogy Sohaország tényleg nincs is olyan messze, és bármelyik gyerek elszökhet oda, képzeletének apró darabkáival együtt.

Sohaországot még mindig varázslatosnak érezni, és továbbra is mindent láthatunk, amire számítunk: vannak sellők, kalózok és egy óriási krokodil is egy látványos és akciódús barlangi jelenetben.

Igaz, ennél többet nem igazán kapunk Soharoszágból, csupán a kalózokat és az elveszett fiúkat (na meg az Alyssa Wapanatâhk által alakított Tigrisliliomot, aki talán most kapta a legtöbb feladatot: mentor és vezető lett) állítja szembe Lowery és Toby Halbrooks forgatókönyve, városokat, polgárokat, a helyi mindennapi élet részleteit azonban nem tárja elénk, s ez talán okozhat némi hiányzérzetet.

A Pán Péter és Wendy mindazonáltal, ha nem is tökéletes, talán a klasszikus történet eddigi legjobb adaptációja, amelyben bőven több mondanivaló bújt meg a korábbi próbálkozásoknál, így gyermek és felnőtt egyaránt megtalálhatja benne a kedvére valót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Véresre kaparta a falat a 27 éves Soós Imre, mégis öngyilkosságnak zárták le a halálát
A Jászai Mari-díjas színészt 1957-ben feleségével együtt találták holtan egy budai lakásban, gázmérgezés végzett velük. A helyszíni nyomok és egy későbbi ügynöki jelentés azonban idegenkezűségre utalnak.


Egy 27 éves filmsztár, akit egy ország imádott, és akinek a nevét a cannes-i filmfesztivál után a nemzetközi sajtó is megjegyezte, holtan fekszik egy budai lakás teakonyhájában. A levegő sűrű a gáztól. A hivatalos közlemény szerint Soós Imre és felesége, dr. Perjési Hedvig 1957. június 20-án önkezével vetett véget életének. A kortársak és a későbbi nyomok azonban egy egészen más, sötétebb történetet mesélnek: a színész körmei véresek voltak, az ajtót, a küszöböt és a falat kaparta, mintha utolsó erejével is menekülni próbált volna. Ma, születésének 96. évfordulóján, február 12-én az ő pályája és máig lezáratlan tragédiája elevenedik fel.

Ki volt ez a fiatalember, aki ilyen rövid idő alatt a magyar filmtörténet kultikus alakjává vált?

Soós Imre 1930. február 12-én született Balmazújvároson. A legenda szerint a Szabad Nép hirdetésére jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol mezítláb, elementáris erővel szavalta Petőfit. Ezzel az ösztönös, mégis fegyelmezett játékkal, jellegzetes, fátyolos hangjával robbant be a köztudatba. Pályája üstökösként ívelt felfelé: 1952 és 1955 között a Debreceni Csokonai Színház, majd haláláig a budapesti Madách Színház tagja volt.

1954-ben, mindössze 24 évesen Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Olyan klasszikus szerepekben bizonyított, mint Shakespeare Rómeója vagy Benedek a Sok hűhó semmiért-ből.

A filmvászon tette országosan ismertté. Olyan alkotásokban játszott, mint a Talpalatnyi föld, a Lúdas Matyi és a Liliomfi. A csúcsot és a nemzetközi áttörés lehetőségét Fábri Zoltán 1955-ös remekműve, a Körhinta hozta el. A filmben Törőcsik Marival alkotott párosa a magyar filmtörténet egyik legemlékezetesebb kettőse. A film ikonikus táncjelenete a felszabadulás és a szerelem szimbólumává vált.

A Körhintát 1956-ban a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták, ahol a fiatal francia kritikus, François Truffaut is lelkendezve írt róla. Törőcsik Mari évtizedekkel később egy rövid mondattal utalt a forgatáson szövődött különleges kapcsolatra: „…kicsit egymásba is szerettek.”

A sikerek mögött azonban egyre mélyülő belső vívódás húzódott. A Rákosi-korszak kultúrpolitikája ráerőltette a „paraszti hős” skatulyáját, amiből kétségbeesetten próbált kitörni. Az 1956-os forradalom utáni légkör, szerelme, Ferrari Violetta disszidálása és a szakmai mellőzöttség érzése idegösszeomláshoz vezettek.

A János Kórházban kezelték, itt ismerkedett meg a nála tíz évvel idősebb orvossal, dr. Perjési Hedviggel, akit hamarosan feleségül vett. Ez a kapcsolat pecsételte meg a sorsát.

A hivatalos verzió, amit a Népszabadság 1957. június 22-i száma is közölt, egyértelmű volt: „…holtan találták Soós Imre 27 éves színművészt és feleségét… a rendőri bizottság megállapította, hogy … világítógázzal öngyilkos lett.” A lakás belülről volt bezárva. Az Index által feltárt későbbi visszaemlékezések és dokumentumok azonban rémisztő részleteket tártak fel.

A helyszínen egy cédulát találtak, amelyen állítólag ez állt: „Anyu, ne bántsatok senkit, én vagyok a gyilkos.” A mondatot Perjési Hedvig testvére idézte fel. Egy, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött ügynöki jelentés még sötétebb képet fest a nőről, aki a jelentés szerint korábban már megpróbálta megölni előző vőlegényét.

„Már régen az öngyilkosság volt a mániája… Altatót fecskendezett vőlegényébe, de annak volt annyi ereje, hogy a kinyitott gázcsapot elzárja” – áll a dokumentumban.

A jelek arra utalnak, hogy a felesége beadott neki valamilyen szert, majd megnyitotta a gázcsapot. Soós Imre felébredhetett a kábultságból, és utolsó erejével próbált menekülni, de a bezárt ajtón már nem jutott ki. A gondos, teljes körű vizsgálat elmaradt, a halálesetet gyorsan lezárták kettős öngyilkosságként. Soós Imre sírja a Farkasréti temetőben található, a Nemzeti Sírkert részeként védelem alatt áll. Rövid, de annál fényesebb pályája, a Körhinta nemzetközi sikere és halálának máig tisztázatlan körülményei legendává tették.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Még nincs vége A Nagy Ő-nek: a finálé után kibeszélőműsor indul, Kiara Lord is visszatér
Az utolsó adás után a párkereső műsor főszereplői utoljára gyűlnek össze, hogy egymás szemébe mondják az igazságot. Kiderül az is, milyen kapcsolatban van a forgatások óta Stohl András a végső választottjával.


Péntek este véget ér A Nagy Ő legújabb évada, a nézők pedig végre megtudják, hogy a népszerű színész-műsorvezető, Stohl András kit választ: Kiara Lordot vagy Kiss Krisztát.

Az utolsó epizód után azonnal indul a kibeszélőműsor, amelyben a főszereplők együtt idézik fel a forgatások legemlékezetesebb pillanatait és a végső döntésig vezető utat.

A műsor lehetőséget ad arra is, hogy a párjelöltek és Stohl András egymás szemébe mondják az igazságot. A beszélgetéseket a realityhez hasonlóan Lékai-Kiss Ramóna vezeti majd, a nagy Ő mellett pedig Kiara, Kriszta, Böbe és Gina térnek vissza egy utolsó közös szereplésre.

Az előzetesből kiderül, hogy a hölgyek nem fognak finomkodni egymással. Böbe például elmondja, hogyan élte meg a sárga rózsás incidenst, és kiderül az is, hogy Kiara megsajnálta-e őt az ellopott randi miatt. A nézők arra is választ kapnak, mi lehetett volna András és Gina között, ha a szőkeség megnyílik a férfinak. Kiderül, melyik nővel kapcsolatban ismeri el Stohl András, hogy rengeteg hibát követett el vele szemben, és még csak észre sem vette, hogy hibázik.

A színész-műsorvezető azt is elárulja majd, milyen kapcsolatban van a forgatások óta a választottjával, akit a péntek esti fináléban fog megnevezni.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Imádtad a Stranger Things-et? A Duffer Brothers most előjött egy új, nagyon nyugtalanító sorozattal
Új sorozatukban a menyasszonyt egyetlen, kegyetlen kérdés gyötri az oltár felé menet. A Netflix hátborzongató előzetese szerint a válasz egy rémálomba taszít. Mutatjuk a videót.


Volt már olyan borzalmas érzésed, hogy valami szörnyűség leselkedik rád a sarkon túl? Pontosan erről szól a Netflix legújabb, nyolcrészes horrorja, a Something Very Bad Is Going To Happen, magyarul valószínűleg a Nagyon rossz előérzetem van címmel megy majd, amelynek mind a 8 epizódja március 26-án érkezik. A főszerepben Camila Morrone és Adam DiMarco látható, a kreatív felügyeletet pedig a Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek biztosítják – írta a LADbible.

A történet egy fiatal pár esküvője körül bonyolódik, ahol a menyasszony, Rachel egyre inkább retteg attól, hogy élete legrosszabb döntését készül meghozni.

A sorozatot a házasság Carrie-jeként és Rosemary gyermekeként emlegetik, ami egy fokozódó paranoiára épülő pszichológiai horrort ígér. Az első, egyperces előzetes ezt a nyomasztó hangulatot erősíti: miközben a menyasszony az oltár felé vonul, a képeket nyugtalanító látomások, torz, vészjósló mosolyok és különböző szereplők ismételt bocsánatkérései szakítják meg. A feszültség a csúcspontjára ér, amikor egy hang felteszi a kérdést: „Biztos vagy benne, hogy ő az igazi?”.

A sorozat mögött Haley Z. Boston áll alkotóként, a rendezői székben pedig a Baby Reindeer egyik rendezője, Weronika Tofilska mellett Axelle Carolyn és Lisa Brühlmann is helyet foglalt.

„Imádom a horrort. Teljesen természetes közeg számomra: így dolgozom fel a saját érzelmeimet, érzéseimet, és így értem meg a világot is.” – nyilatkozta Boston a Netflix Tudum nevű magazinjának. Hozzátette, a horror szerinte lehetővé teszi a tabunak számító érzések felfedezését.

„Szerintem a horror lehetőséget ad arra, hogy tabunak számító érzéseket is megvizsgáljunk, és ezeknek a félelmeknek valódi formát, igazi súlyt adjunk.”

Az alkotó azt is elárulta, hogy az ihletet egy gyerekkori beszélgetés adta az anyjával. „Amikor gyerek voltam, anyukám azt mondta nekem: „Csak arra kell figyelned, hogy ne a rossz emberhez menj feleségül”

– mondta, majd elárulta: „A sorozat arról a félelemről szól, hogy az ember a rossz emberhez megy”

A rettegő menyasszonyt Camila Morrone, vőlegényét pedig Adam DiMarco alakítja. A szereplőgárdában olyan nevek is feltűnnek, mint Jennifer Jason Leigh, Ted Levine, Jeff Wilbusch, Karla Crome és Gus Birney. A közönség első reakciói alapján nagy az érdeklődés.

„A cím és a főszereplők korábbi munkái alapján egy hangulatos, pszichológiai thrillerre vagy egy sötét presztízsdrámára számítok” – írta egy kommentelő.

„Ennek az előzetesnek komoly esküvői horror energiája van. Nézni fogom” – fogalmazott egy másik, míg egy harmadik hozzátette: „Na, ez valami izgalmas és borzongató. Alig várom, hogy lássam.”

A gyártásért a Duffer fivérek cége, az Upside Down Pictures felelt, a Baby Reindeer-ből ismert Weronika Tofilska pedig a nyolc epizódból négyet rendezett. Aki kíváncsi, jelölje be a naptárában március 26-át – ez az esküvő garantáltan nem a boldog befejezésről fog szólni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Daenerys Targaryen Mácsai Pállal kémkedik a Budapesten forgatott Poniesban – Hetvenes évek, összeesküvések, átverések, magyar színészek
Emilia Clarke és Haley Lu Richardson számunkra ismerős utcákon és tereken próbálják kinyomozni, kik és miért ölték meg CIA-s férjeiket.


Susanna Fogel író-rendező-producer főként női történetekkel, nőkről szóló, a nőket különféle, sokszor férfiak helyébe helyező sztorikkal pakolta tele a filmográfiáját. Hozzá kapcsolódik például A légikísérő és az Anne Frank bújtatója című sorozatok, az Éretlenségi című vígjáték forgatókönyve, vagy a Magyarországon forgatott, 2018-as A kém, aki dobott engem, amit egyúttal meg is rendezett. S úgy tűnik, megtetszett neki a kémtéma, sőt, kis hazánk is, ugyanis ezúttal újra ötvözte a kettőt. Ismét Budapestre utazott a stábjával, hogy leforgassa az íróként, producerként, rendezőként és kreátorként is jegyzett Ponies című hidegháborús dráma-thrillersorozatot (nálunk a SkyShowtime-on látható). S bár eddigi darabjai főként a nevettetés nemes céljával készültek, ezúttal Fogel komolyabb vizekre evezett, bár a humort így sem tudta teljesen mellőzni, úgy tűnik, az már mindig a lényének része marad. És ez jól is van így.

A Poniesban rengeteg budapesti helyszínt ismerhetünk fel, bár csodaszép fővárosunk ezúttal sem önmagát alakítja: mint oly sokszor, most is Moszkvának álcázza magát.

1977-ben járunk. Két „PONI”, azaz „person of no interest” (a hírszerzés nyelvén „érdektelen személy”) névtelenül dolgozik titkárnőként az amerikai nagykövetségen. Egészen addig, amíg férjeiket (John Mcmillan, Louis Boyer) rejtélyes körülmények között meggyilkolják, a két nő pedig úgy dönt, kiderítik, mi történt a párjaikkal, és beállnak CIA-ügynöknek. Bea (Emilia Clarke) egy komoly, túlképzett, szovjet bevándorlók oroszul is beszélő gyermeke. Társa, Twila (Haley Lu Richardson) pedig egy kisvárosi lány, aki ugyanolyan nyers, mint amennyire félelem nélküli. Együtt dolgoznak azon, hogy feltárjanak egy szerteágazó hidegháborús összeesküvést, és megoldják azt a rejtélyt, amely miatt özvegyek lettek.

A Poniesban tehát Susanna Fogel folytatja hagyományát, és érdekfeszítően mesél két nőről, akik egy abszolúte férfiak uralta világban (nem elég a kémes terep, a nőket lenéző tematikára még a korszak is rátesz egy lapáttal) kénytelenek boldogulni beépített ügynökökként, noha semmiféle ilyen képzésük nem volt korábban. Titkárnők voltak és feleségek. Viszont mindketten eszesek, elszántak és bátrak, mindez pedig már elég is ahhoz, hogy a KGB elleni életveszélyes játszmába kezdjenek, ráadásul szovjet felségterületen. Gyorsan be is indulnak az események, amikor felbukkan egy kegyetlen KGB-ügynök, Andrej (Artjom Gilz), és randevúra hívja Beát…

A Ponies alaphangon egy szórakoztató, fordulatos, időnként könnyed, máskor pedig meglepően erőszakos és komor kémjátszma. Nekünk, magyaroknak mégis sokkal emlékezetesebb és érdekesebb néznivaló lesz, természetesen a hazai vonatkozásoknak köszönhetően.

Valószínűleg kétszer kell majd megnéznünk az epizódokat, hiszen az első megtekintés minden bizonnyal azzal fog telni (a budapestieknek legalábbis feltétlenül), hogy próbáljuk felismerni vagy kideríteni, melyik külső jelenetet a főváros melyik pontján rögzítettek, mely idegen városelemeket tettek be az utómunka során CGI-jal a magyar látképbe (Kreml, sztálinkák stb.), s egyáltalán melyik utcát vagy teret látjuk épp? Így viszont lemaradunk a pergő párbeszédekről és a szereplők közti dinamikákról. Saját tapasztalat, újra kell nézni majd ezt-azt, higgyétek el!

Mivel itthon forgott, az is elkerülhetetlen volt, hogy feltűnjenek benne kiváló magyar színészek is, jöhet tehát az arcfelismerős játék is! A legnagyobb szerepeket Walters Lili (Senki szigete, Egynyári kaland, Drakulics elvtárs, Űrpiknik, Apatigris) és Mácsai Pál (Hanussen, Torzók, A temetetlen halott, Rokonok, Testről és lélekről, Terápia, A besúgó) kapták az összesen nyolc részt számláló Poniesban: előbbi a fiatal, szovjet piaci árust, Ivannát, utóbbi a kémkiképző Emile-t alakítja. Rajtuk kívül pedig olyan hazai arcokat lehet még felismerni kisebb szerepekben, mint Törőcsik Franciska (ő manapság sehonnan sem hiányozhat), Trokán Nóra, Fehér Panna, Ferencz Attila, Bartos Ágnes, Karácsonyi Zoltán, Holl Zsuzsanna, Schmidt Sára, Mészáros Piroska, Szóka Roland vagy Törköly Levente.

Mácsai és Walters egyébként nagyot is játszanak, abszolút egyenrangúak a nemzetközi sztárokkal és a főszereplőkkel. Emilia Clarke (Trónok harca, Solo: Egy Star Wars történet, Mielőtt megismertelek, Múlt karácsony, Titkos invázió) és Haley Lu Richardson (A Fehér Lótusz, Egy magányos tinédzser, Széttörve, Két lépés távolság, Nemterhes) egyébként emlékezetes páros, nyilván a karakterek, Bea és Twila elütő személyiségjegyei miatt is, jól kiegészítik egymást. Az egyik a laza, nagydumás és jól improvizáló, a másik a megfontolt, konszolidált és eltökélt.

Abban viszont megegyeznek, hogy mindkettejük számára új ez a kémesdi, így eleinte meg vannak rettenve, de szívesen vesznek részt benne eddigi életük után, amelyet főként a sarokban töltöttek. Így örömmel lépnek most az előtérbe, és veszik kezükbe az események irányítását.

A Ponies nem találja fel a spanyolviaszt, és nem is rukkol elő igazán forradalmi dolgokkal, de erős alapokról indul, amikből érdekes és izgalmas sztoriszálakat fejt ki. Igazából szinte ugyanaz a helyzet itt is, mint Susanna Fogel korábbi filmjében, A kém, aki dobott engemben Mila Kunisszal és Kate McKinnonnal, csak most a hetvenes években járunk, komolyabb az atmoszféra, és nagyobbak a tétek. S persze a színvonal is megugrott a pozitív irányba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk