HÍREK
A Rovatból

Fejadagokat állapított meg a kormány: ennyi liszt, cukor, tojás és vécépapír jár minden magyarnak havonta

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely konkrét forgatókönyvet és fejadagokat szab meg természeti vagy katonai katasztrófák esetén.


A Gazdaságfejlesztési Minisztérium elkészítette útmutatóját a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén - szúrta ki az Economx.

A dokumentum elején arról írnak, hogy az útmutató az érintett követelménytámasztó és tervező szervek támogatásának eszköze védelemgazdasági tervezéssel kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésének céljából.

Az útmutató rendeltetése szerint elősegíti a Védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázat egységes kitöltését, bemutatja az egyes feladatköröket és felelősöket, valamint a tervezési feladatok ütemtervét. A követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell tölteniük helyesen a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot, hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását.

Az ehhez kapcsolódó „Igények a nemzetgazdaságtól békeidőszakban és gazdaságmozgósítási helyzetenként” című blokkban olvasható a tényleges követelménytámasztás havi leosztásban békeidőszakra értve.

Az áttekinthetetlenség veszélye miatt előre meghatározták a békeidőszakban a lakosság alapellátásához szükséges termékek havi fejadag normáit.

Eszerint az alapellátáshoz szükséges termékek havi fejadag normái a következőek:

  • csontos nyershúsból és vágott baromfiból 3 kg;
  • zsiradékból 1,5 kg;
  • lisztből 2 kg;
  • cukorból 0,5 kg;
  • kenyérből 9 kg;
  • tejből 11 liter;
  • mosó- és mosogatószerből 1 kg;
  • ivóvízből 120 liter;
  • húskészítményekből 1 kg;
  • étkezési tyúktojásból 15 db;
  • főzelékkonzervből 2,5 kg;
  • gyümölcsbefőttből 2 kg;
  • savanyúságból 1 kg,
  • élesztőből 0,25 kg,
  • étkezési sóból 0,15 kg,
  • szappanból 0,15 kg,
  • gyertyából 1 kg,
  • gyufából 4 doboz,
  • fogkeféből 0,3 db,
  • fogkrémből 40 ml,
  • toalett- (WC-) papírból 6 tekercs,
  • alkoholos kézfertőtlenítőszerből 0,25 liter,
  • egészségügyi vattából 0,3 kg.

    Ezekből számolják majd ki a háborús készleteket. A békeidőszak alapigénye az a havi mennyiség, ami abban az esetben szükséges, ha semmilyen gazdaságmozgósítási helyzet nem áll fenn.

    A dokumentumban a következő gazdaságmozgósító helyzeteket határozza meg:

  • fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
  • szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
  • egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
  • katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
  • ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet;
  • humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.

    Az útmutató rendelkezik arról is, hogy a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot a belgazdaságért felelős miniszternek november 15-ig közzé kell tennie a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján. Ezen felül minden érintett számára december 15-én meg kell kezdődnie a tervezési folyamatnak, hogy végül a Védelemgazdasági Alapterv 2024. június 30-án a kormány elé kerülhessen.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Háromórás, rotációs áramszünetek jöhetnek végszükség esetén – itt a forgatókönyv
    A kormány egy súlyos energiahiány esetére kidolgozta a rotációs kikapcsolási rend (RKR) szabályait. Ez nem országos, egyszerre bekövetkező teljes áramszünetet jelent, hanem egy előre meghatározott sorrendben, korlátozott időre történő, körzetenkénti lekapcsolást.


    Háromórás, váltott áramkimaradások jöhetnek Magyarországon, miután a kormányzat egy végszükség esetére kidolgozott forgatókönyv, a rotációs kikapcsolási rend (RKR) lehetséges bevezetésére figyelmeztetett.

    Ez nem országos, egyszerre bekövetkező teljes áramszünetet jelent, hanem egy előre meghatározott sorrendben, korlátozott időre történő, körzetenkénti lekapcsolást. A rendszert akkor alkalmaznák, ha a tartalékok, az import és az ipari fogyasztáscsökkentés sem lenne elegendő a hálózat egyensúlyának fenntartásához.

    Az intézkedést a Mavir rendelheti el, a szükséges kapcsolásokat pedig a területileg illetékes áramszolgáltatók hajtják végre.

    A szabályozás szerint az országos terhelést – az alapvető felhasználók, például kórházak kivételével – 18, nagyjából azonos nagyságú csoportra osztják – részletezi cikkében a Világgazdaság. Ezek nem feltétlenül településekhez vagy megyékhez igazodnak, hanem az elosztóhálózat műszaki szerkezetéhez, így akár egymás mellett fekvő utcák is eltérő csoportba kerülhetnek.

    Az egyes kikapcsolási időszakok legfeljebb három órán át tarthatnak.

    Egy ilyen áramszünet érintheti a társasházak működését, leállhat a lift, a kaputelefon vagy az elektromos garázskapu, és hosszabb kimaradás esetén akadozhat a mobilhálózat is.

    Mit tehetünk megelőzésképpen és áramszünet esetén?

    A kormány már most arra kér mindenkit, hogy 17 és 22 óra között ne használjuk a mosógépet, a szárítógépet és a mosogatógépet, és az elektromos autókat se ilyenkor töltsük.

    Érdemes feltölteni a telefonokat és a power bankokat, előkészíteni egy elemlámpát és pár órára elegendő ivóvizet, valamint ellenőrizni az elektromos orvosi eszközök tartalék áramellátását.

    Áramszünet esetén a hűtőt és a fagyasztót tartsuk zárva, az érzékeny elektronikai eszközöket pedig csatlakoztassuk le a hálózatról.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Képeken a drámai válság Ceutában: 50-60 ezer menekült juthatott be a városba egy nap alatt, 34-en meghaltak
    Tízezrek rohanták meg a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutát Marokkó felől egyetlen nap alatt. A spanyol kormány a hadsereget is bevetette a rendkívüli helyzet kezelésére, amelyben már több tucatnyian életüket vesztették.


    Drámai méreteket öltött a válság a spanyolországi Ceutában, miután egyetlen nap leforgása alatt a város elnöke szerint mintegy 60 ezer ember jutott be illegálisan Marokkóból.

    A spanyol belügyminisztérium némileg óvatosabb, 50 ezres becslést közölt, de a helyzet súlyosságát jelzi, hogy az átkelési kísérletekben legalább 34-en életüket vesztették.

    Korábban még 49 ezer érkezőről és 19 halálos áldozatról számoltak be. A hatóságok közlése szerint a bejutott emberek mintegy fele azóta már visszatért Marokkóba.

    A spanyol kormány a hadsereget és jelentős rendőri erőket vezényelt az észak-afrikai exklávéba, ahol az utcákon ezrek alszanak a szabad ég alatt. Juan Jesús Vivas, Ceuta elnöke szerint a helyzet kezelhetetlenné vált:

    „A Ceutában zajló helyzet teljesen fenntarthatatlan.”

    Fotógaléria a menekültekről:

    Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a belügyminiszterével együtt a helyszínre utazott, és a történteket Spanyolország területi integritásának megsértéseként értékelte. A kormányfő szerint szervezett embercsempész-hálózatok állnak a tömeges határátlépés mögött, és hangsúlyozta, hogy a válságnak semmi köze a madridi kormány bevándorlókat érintő programjaihoz. Az események nemzetközi szinten is gyors reakciókat váltottak ki: Franciaország azonnal megerősítette a spanyol–francia határellenőrzést.

    Az Európai Bizottság elnöke is megszólalt az ügyben. Ursula von der Leyen szerint a kialakult helyzet elfogadhatatlan, és gyors megoldást sürgetett.

    „A Ceutából érkező képek elfogadhatatlanok, a visszatéréseknek gyorsnak kell lenniük” – fogalmazott.

    A spanyol legfelsőbb bíróság július 8-i döntése kimondta, hogy a tengeren úszva érkező, elfogott embereket nem lehet azonnal visszaküldeni Marokkóba, hanem le kell folytatni velük a hivatalos idegenrendészeti eljárást.

    Ez a szabály a szárazföldi kerítésen átmászókra nem vonatkozik.

    A spanyol kormány szerint ezt a jogi helyzetet használhatták ki az embercsempészek, akik a döntés hírével csábíthattak ezreket az életveszélyes útra. A pénteki eseményeket már előrevetítette egy csütörtöki, tömeges határsértés, amikor egy 2-3 ezer fős csoportnak sikerült átjutnia a határon, teljesen túlterhelve a helyi ellátórendszert.

    Ceuta és a tőle keletre fekvő Melilla az Európai Unió egyetlen szárazföldi határa Afrikával, így régóta a migráció egyik fő célpontja. A mostani események mérete azonban példa nélküli, még a 2021-es válsághoz képest is, amikor két nap alatt legalább 8 ezer ember jutott be a városba egy spanyol-marokkói diplomáciai konfliktus idején. A helyzetet súlyosbítja a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság a határ marokkói oldalán fekvő Fnideq városában, amelynek lakói nagyrészt a Ceutával folytatott kereskedelemből éltek. A határ lezárása miatt sok család számára az egyetlen kiútnak az tűnt, hogy a fiatalok Európában próbáljanak szerencsét.

    via MTI, 24.hu


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Fotók: lajtos kocsikból hordják a vizet a helyiek Szentendrén, ahol több ezer ember maradt vezetékes víz nélkül
    A város hegyvidéki részén, Pismányban nincs vezetékes ivóvíz, ezért az ott élők üvegekben, kannákban hordják haza a vizet. A kisebb lajtos kocsikat folyamatosan töltik újra a honvédségi tartálykocsik, de fél literes ivóvízzacskókkal is segítik a lakosokat.


    Ahogy arról beszámoltunk, súlyossá vált a vízhiány Szentendre hegyvidéki részén, Pismányban.

    Péntek reggelre mintegy 4500 ember maradt vezetékes víz nélkül, így a Magyar Honvédség most két tartálykocsival, kisebb lajtos kocsikkal és napi 7000 darab fél literes ivóvízzacskóval segíti a vízellátást az ott élők számára.

    A lakosok üvegekben, kannákban hordják haza a vizet. A kisebb lajtos kocsikat folyamatosan töltik újra a nagy tartálykocsik.

    A városvezetés ingyenes zuhanyzási lehetőséget biztosít az érintetteknek a helyi uszodában. A pismányi városrészben élők a lakcímkártyájuk felmutatásával ingyen használhatják a V8 Uszoda zuhanyzóit.

    Fotókon a szentendrei vízosztás:

    A Duna Menti Regionális Vízmű pénteken harmadfokú vízkorlátozást vezetett be a Pilisi-medence 14 településén, köztük Szentendrén is. A drasztikus lépésre azért volt szükség, mert az eddigi, enyhébb korlátozások nem vezettek eredményre, sőt, a szolgáltató szerint csütörtökön még nőtt is a vízfogyasztás a térségben. A DMRV közleménye szerint a korlátozás Tahitótfalut, Szentendrét, Pilisszentlászlót, Pomázt, Csobánkát, Budakalászt, Ürömöt, Pilisborosjenőt, Leányfalut, Solymárt, Pilisvörösvárt, Pilisszentivánt, Pilisszántót és Pilisszentkeresztet érinti.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Itt nézheted élőben Magyar Péterék tájékoztatóját Paksról
    A miniszterelnök és Kapitány István ezúttal Paksról jelentkezik, ahol újabb kormányzati sajtótájékoztatót tartanak az atomerőmű rendkívüli helyzete kapcsán. Kövesd velünk élőben!


    Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István energetikáért felelős miniszter péntek délután Paksra látogatott, hogy személyesen vizsgálják meg az atomerőmű jelenlegi helyzetetét. A kormányfő délelőtt a százhalombattai finomítóban már bejelentette, hogy várhatóan hétfőn teljesen le kell állítani az erőművet a Duna rekordalacsony vízállása miatt, és valószínűleg hetekig nem is lehet majd újraindítani.

    Most újabb részletes tájékoztatót tartanak a paksi helyzettel kapcsolatban, amit élőben közvetítenek. Kövesd velünk itt:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk