Fa dőlt egy InterCity vonat mozdonyára - pusztít a vasárnap délutáni vihar

73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:

Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.

Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.

Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.

Ahogy arról korábban írtunk, szerdán megkezdődik a pápaválasztás folyamata. A bíborosok délután fél ötkor vonulnak be a Sixtus-kápolnába, ezért az első füst este hét óra előtt biztosan nem száll fel – ezt Matteo Bruni szentszéki szóvivő közölte hétfőn.

Az eseményeket élőben lehet nézni a Vatican News YouTube-csatornáján – ahol már szerda délután megkezdődött az élő közvetítés, de ekkor természetesen még csak lézengő-gyülekező embereket lehet látni a Szent Péter téren.

A Magyar Kurir katolikus hírpotál közzétette azokat az időpontokat is, amikor a pápát megválasztó lehetséges fehér füst megjelenhet a Sixtus-kápolna kéményéből. Mint írják: Az első nap este a konklávé eredményét jelző fehér vagy fekete füst várhatóan 19.00 és 19.30 óra között száll fel. A további napokon, ha a délelőtti ülés első fordulójában megválasztják az új pápát, várhatóan 10.00 és 10.30 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 11.30 és 12.00 óra között (fehér vagy fekete füst) adnak jelzést. Ha a délutáni ülés első fordulójában megszületik a döntés, várhatóan 17.30 és 18.00 óra között (fehér füst); ha nem, a második forduló eredményéről 19.00 és 19.30 óra között (fekete vagy fehér füst) adnak jelzést.

Ez a portál táblázatában így néz ki:

A megválasztott szentatya, Ferenc utódja a történelem 267. római katolikus pápája lesz.

Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)

A gyógyszerészek szerepe jelentősen kibővülhet a közeljövőben, derült ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének szerdai konferenciáján. A tervek szerint bizonyos enyhébb betegségek – például torokfájás, nem szövődményes húgyúti fertőzés vagy enyhe arcüreggyulladás – esetén a patikusok is felírhatnának vényköteles gyógyszert, írja az Economx.

Ez a pharmacy first nevű program mintájára történne, amely már működik az Egyesült Királyságban. A hazai szakemberek készen állnak arra, hogy kidolgozzák ennek részleteit, és ha minden a tervek szerint alakul,

El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész arra hívta fel a figyelmet, hogy évente 110 millió alkalommal találkozik páciens és gyógyszerész itthon – ezt a lehetőséget szerinte sokkal jobban ki kellene használni. Úgy véli, a jövő gyógyszertárainak kulcsszerepe lesz a digitalizációban, a személyre szabott tanácsadásban és a prevencióban is.

A szakember azt is elmondta, hogy az idősek gyógyszerszedési szokásai komoly odafigyelést igényelnek.

Emellett az idősek tíz százaléka nem megfelelően szedi be az előírt készítményeket, így terápiás menedzsmentre is szükség van.

Elhangzott az is, hogy az antibiotikum-rezisztencia egyre nagyobb problémát jelent: évente 33 ezer ember hal meg az Európai Unióban olyan fertőzések miatt, amelyeket antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Magyarországon évente 7,5 millió doboz antibiotikumot váltanak ki a betegek, ezek támogatása 4,5 milliárd forintba kerül az államnak, ugyanennyi költséget pedig a lakosság visel.

A gyógyszerkiadások egyre növekszenek:

A konferencián Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára is felszólalt. Kiemelte, hogy 2024-ben újra növekedett a gyógyszertárak száma hazánkban, különösen a fiókgyógyszertáraké. Létrejött egy gyógyszerészeti munkacsoport is a minisztérium égisze alatt, amely a patikákat érintő kihívásokra keres megoldást.

A gyógyszertárak azonban munkaerőhiánnyal is küzdenek, és az árrés kérdését is rendezni kell.

Egy bemutatott kutatás szerint a magyar lakosság az alapellátás után leginkább a gyógyszerészekben bízik meg. Ugyanakkor maguk a gyógyszerészek már kevésbé elégedettek: mindössze negyedük nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben elégedett a munkájával. A szakemberek szerint fontos lenne a gyógyszerelés áttekintésének lehetősége, a tanácsadás, a vis maior gyógyszerfelírás, illetve az, hogy akut betegségek esetén is írhassanak fel gyógyszert.