Fa dőlt egy InterCity vonat mozdonyára - pusztít a vasárnap délutáni vihar

Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.

– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.

A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.

A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.

A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.

Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.

Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.

– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.

Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.

A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.

A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.

Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.

Különös kéréssel fordult a BudaPart üzemeltetője a lakókhoz: arra kérik őket, ne segítsenek a lakópark környékén tartózkodó hajléktalan embereknek. A felhívást a budapesti Kopaszi-gátnál lévő lakópark zárt Facebook-csoportjában tették közzé – írta meg a Telex.

A posztban azzal indokolják a kérést, hogy

A bejegyzésben ezután a segítségnyújtásról írnak.

„Szeretnénk kérni minden lakót, hogy bármennyire is együttérzést vált ki belőlünk a rászorulók helyzete – különösen az ünnepek közeledtével –, lehetőleg ne biztosítsanak számukra élelmet vagy egyéb támogatást a közös területeken.”

Ez pedig szerintük „hosszú távon nehezen kezelhető helyzetet teremt a lakóközösség számára”. Azt javasolják, hogy aki segíteni szeretne, azt hivatalos szervezeteken vagy adománygyűjtő pontokon keresztül tegye meg.

A BudaPart névre hallgató városnegyed Garancsi István projektje volt, de egy ponton Hernádi Zsolt és Tiborcz István is beszállt a Kopaszi-gátnál épülő beruházásba.

A kormányzati megközelítés a közterületek rendjének védelmét és a szociális ellátórendszer igénybevételének ösztönzését hangsúlyozza. Ezzel szemben civil és jogvédő szervezetek a hajléktalanság kriminalizálását bírálják, szerintük a megoldást a lakhatási és szociális szolgáltatások megerősítése jelentené.

Megtagadta a kormánypárti Bors atomháborúval fenyegető különszámának kézbesítését egy somogyi újságkihordó, aki szerint az ő munkája nem az, hogy propaganda szórólapokat vigyen ki az embereknek – számolt be az esetről az RTL Híradó. A nőnél mintegy 800-850 példány maradt a Mediaworks által kiadott, „Háború vagy béke?” alcímű ingyenes kiadványból.

– mondta Matisáné Szabó Márta, aki elvi okokból döntött a terjesztés leállítása mellett. A Népszava által először bemutatott történet szerint a nő beleolvasott a 16 oldalas újságba, amelynek címlapján egy gombafelhő látható, és olyan szalagcímek szerepelnek benne, mint hogy „12705 atombomba fenyegeti a világot”, vagy hogy „Horvátországban már sorozzák a 18 éveseket”.

„Nem arra szerződtem, hogy bármelyik párt szórólapját kivigyem; ez propaganda, és nem tartozik a munkakörömbe” – tette hozzá.

A lapot több vármegyében, főleg falvakban terjesztik, és vegyes fogadtatásra talált. A Békés megyei Mezőgyánon egy 87 éves asszony felháborodottan nyilatkozott.

– fogalmazott Deli Sándorné. Egy helyi férfi szerint a 2026-os választás miatt hergelik az embereket.

– jelentette ki. Ugyanakkor volt olyan lakos is, akit megrémítettek az olvasottak. „A szórólapban arról tájékoztattak, hogy lehet-e háború, viszik-e a fiatalokat katonának, sorozás lesz-e. Mi ezt nem szeretnénk, ezt elkerülnénk” – mondta.

Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt hétvégén Győrben hasonlóan fogalmazott. „Nem érdekli őket az sem, hogy minden, a háborúval eltelt nap óriási kockázatot jelent mindannyiunk számára: a harmadik világháború kitörésének kockázatát. Látva a fegyverkezést és a nukleáris fegyverekre való nyílt hivatkozást, ez nem lehet más, mint egy egész bolygónkat elpusztító atomháború” – mondta a tárcavezető.

Urbán Ágnes médiakutató szerint a Bors különszáma a kormány üzeneteit közvetíti.

egyre többen jönnek rá, hogy propagandával és dezinformációval van dolguk” – értékelte a helyzetet a szakértő.

A Policy Solutions egy kutatása szerint a magyarok többsége jelenleg nem tart attól, hogy az ország belesodródhat az orosz–ukrán háborúba. A felmérésből az is kiderül, hogy csökken azok aránya, akik pénzügyi és humanitárius segítséget nyújtanának Ukrajnának.