HÍREK
A Rovatból

„Ez tűnik eddig az év legnagyobb politikusi hibájának”, „senkiházi ruszkibérencek” – sorra érkeznek a reakciók Orbán Balázs kijelentésére az oroszokról és 1956-ról

Minden még létező és alig létező párt vezetője és az elemző szakma egy része is elítélte vagy minimum hatalmas hibának tartotta a miniszterelnök politikai igazgatójának szavait.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, nehezen kimagyarázható mondatokat tett Orbán Balázs egy interjúban az orosz-ukrán háború kapcsán Magyarországról. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint: „Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”

A hírre nemcsak Magyar Péter reagált szinte azonnal, távozásra felszólítva Orbán Balázst, de a politikai élet és az elemző szakma is gyorsan reagált az elhibázott mondatra.

Török Gábor politológus egyenesen a legnagyobb politikai hibának nevezte a megnyilvánulást. Mint írja:

„Brüsszelt elfoglalnánk, de itt nem védekeznénk… Nekem ez tűnik eddig az év legnagyobb politikusi hibájának (akkor is, ha amúgy nem hiba ezt gondolni, de politikusként ezt mondani bizony elég magas labda)”.

Rácz András Oroszország-szakértő egy velős mondatban foglalta össze mondanivalóját:

„Most már tudjuk is, amit eddig csak sejtettünk: a kormány nem védené meg Magyarországot egy orosz támadással szemben”.

A szakértő szerint ha Ukrajna nem védekezett volna, akkor az ország függetlenségét és szuverenitását veszítette volna el. „Mára már pontosan tudjuk: az kezdeti orosz cél is Ukrajna teljes alávetése volt, új kormány hatalomba juttatásával, az ország haderejének leszerelésével, az ország kül- és belpolitikai mozgásterének jelentős korlátozásával és a Krímen túl legalább két megyényi terület (Donyeck, Luhanszk) végleges elcsatolásával” – tette hozzá.

Több politikus is reagált Orbán Balázs félresikerült mondataira.

„És ezek a senkiházi ruszkibérencek tartják magukat a Pesti Srácok örököseinek...” – nyilatkozta Tompos Márton, a Momentum elnöke. Bedő Dávid frakcióvezető szerint „a nemzet szabadságáért akkor is küzdeni kell, ha az a küzdelem reménytelennek tűnik. Nem behódolni kell az agresszornak, hanem ellenállni. Ezért is vagyok büszke a nagyszüleimre, akik részt vettek az 1956-os eseményekben és küzdöttek Magyarország szabadságáért.”

Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom közleményében azt írja:

„Itt a Fidesz őszödi beszéde!”

Mint írják: „A Fidesz eddigi oroszbarát politikája most nyíltan felfedte valódi szándékait: Orbán és pártja nem a magyar emberek érdekeit szolgálják, hanem Moszkvának játszanák át hazánkat, ha arra kerülne sor. Kérdezzük: Ki akarna olyan kormányt, amelyik előre kijelenti, hogy nem védené meg saját országát? Magyarország védelme nem lehet alku tárgya! Felszólítjuk a Fideszt, hogy haladéktalanul valljanak színt, miért adnák fel Magyarország szuverenitását, és miért nem védenék meg az országot! A Fidesz politikája nem a nemzeti szuverenitás védelmét szolgálja, hanem egyenesen veszélyezteti Magyarország jövőjét! Orbán Balázs kijelentései világosan megmutatták: a Fidesz nem a magyar emberek érdekeit képviseli, hanem Putyin szövetségeseként cselekszik.”

Megszólalt a kérdésben Ungár Péter, az LMP társelnöke is. Az MTI sajtószolgálatán keresztül közzétett nyilatkozatában azt írja: „Felmerül a kérdés: hány megyét, várost, települést adna át Orbán Balázs egy agresszornak? Számoljon be, pontosan mennyi magyar területet tart feláldozhatónak, a miniszterelnök pedig adjon választ, egyetért-e Orbán Balázs szavaival!”

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint Orbán Balázs szavai azt jelentik, hogy

„az Orbán-kormány ellenállás nélkül átadná Magyarországot az oroszoknak”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Dusciza Ferenc
Az RTL-lel dolgozó lelkész hosszan tartó betegség után hunyt el. Dusicza Ferenc a képernyőn és a kollégái között is példaképnek számított.


73 éves korában elhunyt Dusicza Ferenc református lelkész, az RTL korábbi vallási és kulturális szerkesztője. A halálhírt az RTL jelentette be a híradójában.

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója így emlékezett rá:

„Dusicza Ferenc több volt, mint kolléga: sokszor lelki támaszt is nyújtott munkatársainak”, majd hozzátette: „Dusicza Ferenc remek ember volt.”

Dusicza Ferenc Budapesten született 1951-ben. Az 1990-es években kezdett vallási műsorokban szerepelni, először az MTV-nél, majd az RTL Klub indulásától dolgozott a csatornának. Gyakran szerepelt a képernyőn is.

Közreműködött az Üzenet című műsorban, ahol híradós felvételeket kommentáltak evangéliumi tanításokkal. A Reggeliben állandó rovata volt Szívvel-lélekkel címmel. A Híradóban és a Fókuszban is gyakran kérdezték őt. Néhány alkalommal az augusztus 20-i tűzijátékokat is ő közvetítette.

Egyetemeken is tartott előadásokat, és vallási témájú cikkeket írt. Hosszan tartó betegség után hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Itt a lista: ezekre a háztartási termékekre jöhet az árrésstop
Május közepétől akár 18 százalékkal is olcsóbbak lehetnek a legnépszerűbb tisztálkodó- és tisztítószerek. A részleteket csütörtökön árulhatja el a kormány az Index információi szerint.


Az Index birtokába került egy kormányzati táblázat, ami részletesen felsorolja azt a 30 háztartási termékkategóriát, amelyeknél a kormány árréscsökkentést tervez.

A dokumentum szerint ezeknek a termékeknek az ára akár 16–18 százalékkal is csökkenhet május közepétől.

Az intézkedés csak a drogériákra vonatkozik, például a DM-re, a Rossmannra vagy a Müllerre. A vegyesboltokat, ahol élelmiszert és nem élelmiszert is árulnak, nem érinti a lépés.

A kormány már márciusban is bevezetett árrésstopot, akkor alapvető élelmiszerekre. A korábbi döntés alapján a boltok tojásra, étolajra, cukorra, krumplira, tejre, csirkemellre, sertéscombra és lisztre legfeljebb 10 százalékos árrést számolhattak fel.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden azt mondta, hogy „a háztartási cikkeket árusító drogériákra” vonatkozik majd az új intézkedés. Hozzátette: „Ők adják el a háztartási cikkek több mint 40 százalékát, ennyi a piaci részesedésük. A vegyeskereskedőkre, ahol élelmiszer és nem élelmiszer van, rájuk nem, de mivel a drogériaüzletek jelentős árcsökkentést fognak végrehajtani, ez lefelé fogja nyomni minden termék árát, ők is fognak árat csökkenteni.”

A listára olyan termékek kerültek fel, mint a mosogatószer, a mosópor, a papír zsebkendő és a tusfürdő.

Információk szerint a kormány csütörtökön, a kormányinfón jelenti be hivatalosan az új árréscsökkentést. A tervek alapján az intézkedés május közepétől szeptember elejéig lehet érvényben.

A teljes lista szerint ezek a termékek lehetnek olcsóbbak:

  • toaletttpapír
  • papírzsebkendő
  • alufólia
  • papír kéztörlő
  • öblítő
  • folyékony mosószer
  • mosópor
  • mosogatószer
  • általános tisztítószer
  • folyékony súrolószer
  • gépi mosogatótabletta
  • tusfürdő
  • fogkrém
  • folyékony szappan
  • sampon
  • szappan
  • fogkefe
  • kézfertőtlenítő gél
  • borotvahab
  • borotvazselé
  • testápoló
  • golyós dezodor
  • izzadásgátló stift
  • dezodor
  • eldobható borotva
  • utántöltő borotvafej
  • egészségügyi betét
  • tampon
  • hintőpor
  • eldobható nadrágpelenka.

Márciusban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Akkor az élelmiszer-árrésstop hatása még csak részben érvényesült, mivel a szabály március 17-től lett hatályos. Márciusban az élelmiszerek ára nem változott februárhoz képest, ahogy a fogyasztói árak sem.

Januárban 1,9, februárban 1,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek. A kormány szerint az intézkedés megtörte ezt a drágulási trendet. Az elemzők alábecsülték az árrésstop hatását, ami végül erősebben érvényesült a vártnál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Biden kiakadt: „Mi a fene folyik itt?” – Trumpot és Putyint is kiosztotta az egykori elnök
Joe Biden először szólalt meg hivatalos távozása óta, és nem finomkodott. A volt elnök Trump terveit őrültnek, Putyin politikáját veszélyesnek nevezte.


Joe Biden a BBC-nek adta első interjúját, amióta elhagyta a Fehér Házat. Az egykori amerikai elnök többek között Donald Trumpról, Vlagyimir Putyinról, Ukrajnáról és a demokrácia jövőjéről is beszélt.

Biden szerint a demokrácia fenntartása minden pénzt megér, és a demokratikus országok szövetségének erősítése a lehető legbiztonságosabb befektetés. Úgy fogalmazott, nem érti, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat miért nem képes ezt megérteni.

Donald Trump ukrajnai rendezési stratégiáját, amely területi engedményeket kínálna Oroszországnak a háború lezárása érdekében, Biden a „modernkori lekenyerezés” megfelelőjének nevezte. Az appeasement kifejezés a második világháború előtti brit politikát idézi, amikor Neville Chamberlain miniszterelnök területeket engedett át Hitlernek a háború elkerülése reményében.

Biden azt mondta, Vlagyimir Putyin úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Szerinte az orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.

Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy huligánnak” megengedik, hogy olyan területeket vegyen el, amelyek nem az övéi, akkor majd megelégszik.

Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos NATO-országok is erre a következtetésre juthatnak.

A volt elnök szerint az Egyesült Államok jelenlegi béketerve, amely elismerné a Krím annexióját és befagyasztaná a mostani területi viszonyokat, szintén egy „modernkori lekenyerezés” Putyin felé.

Biden arról is beszélt, hogy szerinte Európa el fogja veszíteni a bizalmát az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Szerinte az európai vezetők máris felteszik a kérdést, hogy lehet-e még bízni Amerikában és az amerikai vezető szerepben.

Trump terveiről is szó esett, például arról, hogy visszaszerezné a Panama-csatornát, megszerezné Grönlandot, és Kanadát „51. államként” csatolná az Egyesült Államokhoz. Biden ezt így kommentálta

„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszélt így valaha? Mi nem ilyenek vagyunk.”

Hozzátette: az Egyesült Államok „nem ez”, hanem a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.

Az Ovális Irodában történt szóváltásról, amely Trump és Volodimir Zelenszkij között zajlott, Biden azt mondta, ami ott történt, az nem volt méltó Amerikához.

A volt elnök arra is reagált, hogy sokak szerint a Biden-kormányzat csak annyi támogatást adott Ukrajnának, ami az ellenálláshoz volt elég, de nem a háború megnyeréséhez. Biden ezzel szemben azt állította, hogy az ő elnöksége alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy megőrizhesse függetlenségét.

Arra a kérdésre, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden azt mondta: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.

Donald Trump a múlt héten győzelemként beszélt a hivatalban eltöltött első 100 napjáról. Biden erre csak annyit mondott: „Ezt majd a történelem megítéli. Nem látok semmi olyat, ami diadalmas volt.” Egy chicagói konferencián úgy fogalmazott, lélegzetelállító, hogy Trumpék mennyi pusztítást végeztek kevesebb mint száz nap alatt.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Íme a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani.


Szerdán történelemből vizsgáznak az érettségizők. A feladatsor megoldására összesen 180 percük van. A vizsga két részből áll: az első részben rövid feladatokat kapnak, a második részben esszéket kell írniuk.

A diákoknak idén is 12 rövid feladatot kellett megoldani. Mint azt korábban már mi is megírtuk: a rövid feladatok között szerepel az ókori görög és római építészet, Hunyadi Mátyás háborúi, az iszlám vallás, a kapitalizmus, a magyarországi katolikus megújulás, az első ipari forradalom, a zsidó emancipáció, a II. világháború, a Tanácsköztársaság, a hidegháború, a Rákosi-korszak és a Magyarországon élő nemzetiségek.

Az Eduline most közzétette a rövid feladatok nem hivatalos megoldásait, ezt ITT tudod megnézni.

A hivatalos megoldásokat az Oktatási Hivatal csütörtökön reggel 8 órakor teszi majd közzé.

A vizsgázóknak a rövid feladatokon túl két esszét is kell írniuk: egy rövidet és egy hosszút. A rövid esszék témái a liberalizmus vagy Európa népessége a 20. század közepétől. A hosszú esszéknél a Rákóczi-szabadságharc vagy a bethleni konszolidáció közül választhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: