prcikk: „Ez nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé” – Sóskúton nem várt ellenállásba ütközött a hatalom | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

„Ez nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé” – Sóskúton nem várt ellenállásba ütközött a hatalom

Érd polgármestere szerint az, ami január 30-án történt a településen, új helyzetet teremtett. Kérdés, ez megállíthatja-e a fővárosi agglomerációban a kormány által mindenhol teljes mellszélességgel támogatott akkumulátorbizniszt.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. február 01.



Eredetileg Alsózsolcára tervezték azt az akkumulátor-újrahasznosító üzemet, amely végül a dolgok jelenlegi állása szerint Sóskúton épül meg. A szlovén Andrada cég az akkumulátorgyártás során keletkező hulladékból nyerné ki a legértékesebb anyagokat, például a lítiumot vagy a nikkelt. Az üzem februárban kezdené meg a működését, az elkövetkező két év alatt összesen 160 munkahelyet hoznának létre.

König Ferenc sóskúti polgármester az ATV-nek a múlt héten azt mondta, hogy a „hátukra kívánják” a beruházást, de vannak olyan beruházások ebben az országban, melyeket a kormány akkor is megvalósít, ha azt a lakosság nem akarja. Ugyanabban a műsorban azt is elmondta, hogy a település iparűzési adóbevétele egyébként is irigylésre méltóan magas, és több munkahely van Sóskút ipari parkjában, mint ahány lakosa van a községnek. Azaz rászorulva nincsenek pont erre a beruházásra. Amikor Rónai Egon rákérdezett, hogy mégis, akkor mi az oka, hogy mindenáron be akarják fogadni az Andrada üzemét, csupán annyit mondott, hogy

jövő kedden találkoznak a lakossággal, és akkor mindent elmond.

Ez a kedd január 30-án volt, és a tervezett találkozó egészen máshogyan sikerült, mint ahogy eltervezték.

Lakossági fórumtól szokatlan módon a rendezvénynek helyt adó iskola bejáratánál fekete ruhás biztonságiak álltak, és csak a sóskúti lakcímkártyával rendelkezőket engedték be. A sajtót sem. Ráadásul, mivel Sóskút települése területileg szinte összenőtt Érddel és Pusztazámorral, érthetetlen volt ez a kirekesztés. Mivel szép számmal érkeztek ezekről a településekről is, és a sajtó is be szeretett volna jutni, nagyon hamar feszültség alakult ki a helyszínen.

Csőzik László, Érd polgármestere szerint ez egy nagyon rosszul előkészített fórum volt, lapunknak úgy fogalmazott, hogy „unprofi volt”. Csőzik, aki harminc éve polgármester, szerzett némi rutint ilyen rendezvények megszervezésében. Szerinte,

ha ekkora indulatok öveznek egy beruházást, akkor megfelelő módon kell tájékoztatni az embereket. Ráadásul, mivel a környező települések is aggódnak a tervek miatt, ilyen szűkre szabni a rendezvényt „szarvashiba”.

A helyszínen volt Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke, akit szintén nem akartak beengedni a biztonságiak, hiába mutatta fel a képviselői igazolványát.

„Én voltam az első országgyűlési képviselő, aki odaléptem az ajtóban álló, jócskán kigyúrt biztonsági emberekhez. Megmutattam a képviselői igazolványomat és mondtam, hogy szeretnénk bemenni a fórumra. Azt mondták, hogy nem, mert csak helyi lakcímkártyával rendelkezők mehetnek.”

A politikus hiába tiltakozott, elmondása szerint a biztonságiak simán csak arrébb akarták taszigálni.

Komjáthi azt mondja, miközben ő a rendőrséget hívta, megérkezett König Ferenc is, aki egy oldalsó bejáraton bement. A szocialista politikus végül elég pikáns módon,

a Mi Hazánk ifjainak köszönhette a bejutást, akik egyszerűen benyomták a biztonságiakat, így a feltartóztatott tömeg (és a sajtó is) bejuthatott a terembe.

Csőzik László érdi polgármester erről a mozzanatról megjegyezte, hogy „az azért nem tetszett. 10-12 kopasz, katonaruhás, military cuccos srác gyakorlatilag benyomta a tömeget. Tehát az azért fizikai ráhatás volt.”

Ennek ellenére szerinte mégiscsak meg kellett volna tartani a tájékoztatót, és utána mindenki elmondhatta volna az ellenérzését. Itt erre nem kerülhetett sor, és ebben mindenkinek megvan a felelőssége. Az, hogy „egy ilyen teszetosza politika ezt nem kezdi el rendesen előkészíteni és kullog az események után, próbálja utólag a szépségtapaszokat ráhelyezni, az olaj a tűzre”.

A terembe jutva Komjáthi Imre Sóskút polgármesteréhez lépett, és azt mondta, hogy Magyarországon mindenkinek joga van ahhoz, hogy tudjon arról, éppen mit szeretnének a kertje végébe telepíteni. Azt is elmondta neki, hogy nincsenek a gazdaság fejlődése, a munkahely teremtése ellen,

„egyszerűen azt szeretnénk, hogy ne sumákoljanak, ne titkolózzanak, mert ez az emberek bizalmatlanságát csak tovább növeli”.

A polgármester nem válaszolt az MSZP-s politikusnak, ahogy egy-két közeli munkatársát leszámítva senkivel sem kommunikált az események alatt. Látva a tömeget és érzékelve az ellenséges hangulatot, König Ferenc hamar meghozta a döntését, hogy a rendezvényt nem tartják meg.

A később kiadott közleményében arra hivatkozik, hogy „kívülről importált fenyegető csoportok” akadályozták meg a párbeszédet, „melyeket szűk politikai érdekcsoportok támogatnak, és megpróbálnak félelmet kelteni, semmi keresnivalójuk nincs a településünkön”.

A HVG és a Népszava felvételein azonban szép számmal látni sóskúti lakosokat, akik ugyancsak dühösen fejezték ki érzéseiket a beruházás ellen. A felvételeken látható egy nő, aki minden bizonnyal nem kívülről importált volt, hiszen személyesen ismerte Königet, mivel ezt mondja neki:

„Ilyen még nem volt ebben a faluban. Nem szeretnék a helyedben lenni!”

Mind Csőzik László, mind Komjáthi Imre úgy véli, lett volna miről beszélgetni.

Komjáthi például Sóskúton is azt érzékeli, valamiért az állam teljes erejéből az akkumulátoripari beruházások mellett áll, ha kell, akár a lakossággal is konfrontálódva. Jó lett volna megtudni, milyen technológiával működne az üzem, mert Szigetszentmiklóson, ahol szintén hasonló tevékenységgel foglalkoznak, „sajnos ott már haláleset is volt, illetve súlyos mérgezés, 13 ember szenvedett sajnos olyan magas expozíciót a rákkeltő anyagoktól.” Mindezt egy munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzés tárta fel.

Szerinte az ilyen esetek miatt joggal bizalmatlanok az emberek, mert azt látják, hogy a kormánynak az az üzenete, hogy

azért jöjjenek ide ezek a cégek, mert itt sokkal lazább szabályok vannak, sőt, a meglévő szabályokat is fellazítják.

Például nem lesz kötelező a munkavédelmi oktatás, elég lesz a dolgozónak átadni az oktatási anyagot, illetve a munkaegészségügyi alkalmassági orvosi vizsgálat sem lesz kötelező. Ezek a könnyítések persze mind olcsóbbá teszik a termékek előállítását, ráadásul a megtérülési időt is lerövidítik.

Csőzik László szerint Sóskút körül egyetlen település sem támogatja ezt a beruházást. Nem érti, hogy miért hoznak be a kertvárosias szuburbán környezetbe egy akkumulátorfeldolgozó üzemet. Szerinte ennek biztos, hogy nem itt volna a helye. Úgy véli, hogy a helyiek bizalmatlanságának volt előzménye is, egy dél-koreai elektrolit gyár. Ez most tesztüzemben működik, még nem termel. Magát az engedélyezést és a beruházást pedig a Covid leple alatt csinálták meg Sóskúton. Azt gondolja, a mostani tiltakozás vehemenciájában az is benne van, hogy akkor elmulasztották az egyeztetést.

Arra a kérdésre, hogy valóban eszköztelen-e a sóskúti polgármester, Érd első embere azt válaszolja, hogy a képviselőtestület egy határozattal megállíthatná a beruházást, ahogy ők megtették már.

Érd városa ellenszavazat nélkül hozott határozatában megtiltotta, hogy a város területén ilyen gyárak létesüljenek. Ez az eszköz, ha akarná König Ferenc, a sóskútiaknak is rendelkezésére állna.

Komjáthi Imre is csak tippelt arra a kérdésünkre, miért ragaszkodik a sóskúti polgármester ennyire a az akkumulátorfeldolgozóhoz.

„Részemről nem tényállítás, csak vélemény, lehet, hogy olyan ajánlatot kapott polgármester úr, amit nem tudott visszautasítani, vagy pedig konkrétan tényleg rászóltak felülről. Ott volt egyébként a fideszes országgyűlési képviselő is ezen a fórumon.”

Az MSZP-s országgyűlési képviselő maga is tanúja volt máshol ennek a nyomulásnak. Nemrég Debrecenben volt, ahol a CATL akkumulátorgyár környezethasználati engedélyével kapcsolatos közigazgatási per második fordulóján vett részt, és szerinte „botrányos volt”, hogy a magyar kormányhivatalok jogtanácsosai foggal-körömmel védték az akkumulátorgyár érdekeit,

„miközben az akkumulátorgyár ügyvédje karba tett kézzel, mosolyogva ült a hátsó sorban, és nézte, hogy küzdenek érte a magyar kormányhivatalok emberei”.

Ha Sóskút engedélyezi a szlovén üzem megépülését, a településsel összenőtt, jóval nagyobb Érdnek semmilyen jogi lehetősége nincsen megakadályozni azt. A város polgármestere úgy tudja, hogy a környezethasználati engedély iránti kérelmet még nem nyújtották be. Ha ez megtörténik, oda bejelentkezhet és be is fog jelentkezni ügyfélként az érdi önkormányzat, azonban „ebből nem következik semmi”. Mindenesetre ezen a csatornán még megpróbálják befolyásolni az eljárást.

Illetve, ami még marad, az a civil ellenállás. Az, ami a keddi, meghiúsult meghallgatáson „nagyon kemény erőmutatás volt azért felfelé”.

Komjáthi Imre is úgy véli, a január 30-i megmozdulás új helyzetet teremtett.

„Nagyon nehéz lesz ezek után szerintem a polgármester úrnak a dolga. Többen a lemondását követelték, hát konkrétan tömeg skandálta, hogy mondjon le. Ezt nem tudom, hogy lehet így folytatni. Az emberek bizalma teljesen megrendült a polgármesterben.”

Kérdés, ez milyen következményekkel járhat júniusban, amikor önkormányzati választásokat tartanak, nemcsak Sóskúton, hanem az ország számos másik olyan településén is, ahol a kormány által erőltetett akkumulátor-ipari beruházások komoly indulatokat váltottak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szabó Bence „nincs jó állapotban” az ügyvédje szerint, a történtek rendkívüli módon kimerítették
A volt nyomozót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg a Direkt36-nak adott nyilatkozata után, és szinte azonnal átkutatták a házát, ahová még korábbi kollégáit is kivezényelték. Jogi képviselője szerint a férfi most szembesül a helyzet valódi súlyával, például hivatása elvesztésével, ami lelkileg nagyon megviseli.


Szinte azonnal meggyanúsították a Tisza Párt informatikai rendszerének bedöntésére irányuló állítólagos kamunyomozásról kipakoló Szabó Bence volt rendőrszázadost. A most már csak volt nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn a 24.hu-nak adott interjúban beszélt a történtekről, meglepőnek nevezve az eljárás gyorsaságát.

„Az nem lepett meg, hogy eljárás indult ellene, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy szinte azonnal, pár órán belül meg is gyanúsítják”

– fogalmazott az ügyvéd.

Laczó Adrienn elmondta, hogy az egész folyamat délután négytől másnap hajnali négyig tartott. A több helyszínen zajló házkutatás után, hajnali három körül akarták kihallgatni a volt nyomozót, aki ekkor az ügyvédje tanácsára nem tett vallomást.

„Megmondom őszintén, és ez nem titok, én tanácsoltam neki, hogy ne tegyen vallomást. Olyan szellemi és fizikai állapotban volt akkor már a hajnali órákban, hogy egyszerűen nem tudta volna összeszedni a gondolatait”

– közölte az ügyvéd, hozzátéve, hogy a vallomástételre később, nyugodtabb körülmények között visszatérhetnek.

A házkutatásról az ügyvéd elmondta, hogy az egy professzionális és érzelemmentes intézkedés volt, melyet a nyomozó főügyészség felügyelt.

A helyszínen jelen volt a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, sőt, Szabó Bence saját korábbi csoportjának tagjai is.

„Nem úgy kell elképzelni, mint a filmekben, hogy mindent összeforgatnak, tehát viszonylag kíméletesen végezték, viszont minden olyan dolgot elvittek, aminek bármi köze lehet az eljáráshoz” – részletezte Laczó Adrienn. Az adathordozókat nem a helyszínen vizsgálták, csupán lefoglalták őket, tartalmukat később fogják elemezni, ami szerinte egy hosszadalmas folyamat lesz.

Szabó Bence állapotáról szólva az ügyvédje azt mondta: „Nincs jó állapotban.”

Bár a volt nyomozó saját döntése volt, hogy a nyilvánossághoz fordul, és számított is a következményekre, most szembesül a helyzet valódi súlyával. Laczó Adrienn szerint védencének az egész élete megváltozik, hiszen fel kellett adnia a hivatását, ami egy komoly meghasonulási folyamatot indított el benne, és a történtek rendkívüli módon kimerítették.

A volt rendőrt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, és nyolc órára előállították, de nem vették őrizetbe. Az ügyvéd szerint most már nem is várható semmilyen kényszerintézkedés elrendelése.

Szabó Bence azután került a hatóságok látókörébe, hogy a Direkt36-nak arról beszélt, hogyan próbálta az Alkotmányvédelmi Hivatal a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával elvégeztetett kamunyomozás révén megbénítani a Tisza Párt informatikai rendszerét. Részletek itt:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Nézőpont is gyorsan közzétett egy mérést, Török Gábor már össze is vetette a Mediánnal
A Medián 23 pontos Tisza-előnyére a Nézőpont 6 pontos Fidesz-vezetéssel válaszolt. A politológus szerint a példátlan eltérés miatt a választás után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződik.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Egy nappal azután, hogy a Medián közzétette a Tisza Párt 23 százalékpontos előnyét mutató felmérését a választani tudó biztos szavazók körében, csütörtökön a kormányközeli Nézőpont Intézet is publikálta saját adatait. Ezek alapján egy mostani országgyűlési választáson a Fidesz 46, a Tisza Párt 40 százalékot szerezne. A két kutatás közötti hatalmas eltérésre Török Gábor politikai elemző is reagált, aki szerint a kialakult helyzet példa nélküli.

„Bár voltak korábban is eltérő közvélemény-kutatási adatok, ilyen jelentős, semmilyen módszertani érvvel nem magyarázható, tartós különbségre még nem volt példa”

– fogalmazott Török, aki szerint a választás napja után az egyik intézet hitelessége megkérdőjeleződhet. Úgy látja, április 12. után „az egyik adatközlő (illetve a hozzá hasonló eredményeket publikálók) minden bizonnyal a komolyan nem vehető kategóriába kerül(nek) át – számomra biztosan”.

A Nézőpont Intézet nemcsak saját, Fidesz-előnyt mutató számait közölte, hanem reagált a Medián mérésére is. Közleményükben azt írták, hogy az ő adataik

„a választástörténet alapján sokkal realistábbak.”

Török Gábor szerint ezzel a Nézőpont egyértelműen beleállt a vitába a Mediánnal szemben. „A felmerülő szubjektív politikai szempontokról április 12. után talán többet is megtudhatunk” – tette hozzá a politológus.

A két intézet közötti különbség leginkább a módszertanból fakad. Míg a Medián többek között a „választani tudó biztos szavazók” kategóriáját használja, ahol a Tisza Pártnak 23 pontos előnye van, addig a Nézőpont a „legvalószínűbb listás eredményt” tekinti irányadónak, ami 6 pontos Fidesz-vezetést mutat. A Nézőpont az összehasonlíthatóság kedvéért saját adatait a Medián által használt bázisokra is átszámolta: eszerint a „választani tudóknál” 46–40-re, a „biztos szavazóknál” pedig 47–44-re vezetne a Fidesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter szerint azonnal le kellene mondania a kormánynak, ha igaz a Tisza Párt elleni titkosszolgálati akció
A volt főtiszt szerint a kormány hallgatása felér egy beismeréssel a Tisza Párt elleni akció ügyében. Állítja, a Fidesz már nem tud kimászni a hazugságspirálból.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



A kormánynak azonnal távoznia kellene, ha igaz, amit a Direkt36 a Tisza Párt informatikusai elleni akcióról írt – erről beszélt a 444-nek Buda Péter nemzetbiztonsági elemző. A volt nemzetbiztonsági főtiszt szerint a kormány részéről semmilyen érdemi cáfolat nem hangzott el az üggyel kapcsolatban, miközben a kormányoldal és a szolgálatok az ukrán kémvád narratíváját építik.

Buda Péter szerint az elmúlt hetekben megszaporodott, titkosszolgálati hátterűnek tűnő akciók egy része kifejezetten a választásokra lett időzítve.

„Amit az elmúlt napokban látunk, nyilvánvalóan összekapcsolódik azzal, hogy a kampány utolsó szakaszába érkeztünk, és a legfrissebb közvéleménykutatások nem kedvezők a kormánynak”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Direkt36 oknyomozó anyagának publikálása sem véletlenül történt a választások előtt. Az elemző úgy látja, az orosz beavatkozás veszélyét sokan nem vették komolyan, pedig ő már 2023-ban felhívta a figyelmet az orosz hamis zászlós műveletek erősödésére. „Most látszik, hogy mégis komolyan kellett volna venni, mert látható volt, hogy ide fog kifutni, ha az eredmény nem kedvező a kormánypártoknak” – mondta.

Az orosz hatás szerinte folyamatos, és olyan automatizált, dömpingszerűen terjesztett anyagokban nyilvánul meg, amelyek a választás eredményét próbálják befolyásolni, jellemzően az ellenzéki párt lejáratásával és a kormánypárt támogatásával. Példaként említette azt a hamis hírt, amely az Euronews arculatát használva azt állította, hogy Magyar Péter sértő kijelentéseket tett Donald Trumpra.

Buda Péter szerint ezeknek az álhíreknek két fő céljuk van. „Ezek az orosz hátterű álhírek egyik része a magyar-ukrán feszült viszonyt akarják tovább rontani, növelni a fenyegetettségérzést a magyarokban – ez az, amire a Fidesz kampánya alapvetően épül” – magyarázta. A másik gyakori téma az ellenzék összekapcsolása az ukránokkal és a korrupcióval. Úgy véli, bár ezek a hírek már-már unalmasak, és nem mindig keltenek nagy botrányt, mégis elérik a céljukat. „Azt a korróziós hatást, amit a közvéleményre tud gyakorolni egy ilyen kampány elérik, bár ennek a mértékét nehezen lehet mérni” – fogalmazott.

A Direkt36 cikkében foglaltakat, amely a Tisza informatikusai elleni nyomozásról és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) állítólagos szerepéről szól, Buda Péter nagyon súlyos vádaknak nevezte.

„Ha az elhangzottak igazak, akkor a kormánynak azonnal le kellene mondania egy demokráciában”

– szögezte le. Az elemző szerint a felelősség azért is egyértelmű, mert a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak. „Különösen igaz ez azért, mert Magyarországon a titkosszolgálatok a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyelete alatt állnak, vagyis a felelősség közvetlenül a miniszterelnökhöz van becsatolva” – tette hozzá.

Buda Péter szerint a kormánynak kötelessége lenne tájékoztatni a közvéleményt, ám az AH igazgatójának válaszlevele erre nem alkalmas, mert nem cáfol semmit. „Tehát ez a levél kommunikációs szempontból öngól, mert jelzi, hogy a kormány reagálási kényszerbe került, ugyanakkor éppen azokra az információkra és rendőrnyomozói vallomásokra nem reagál, amelyek miatt ez a kényszer kialakult” – értékelte a helyzetet. A kormány hallgatását azzal magyarázza, hogy a tények túlságosan egyértelműek lehetnek.

„Valószínűleg annyira egyértelműek a tények, hogy nem akarnak egy újabb hazugságba belebonyolódni”

– vélekedett. Azt is hozzátette, hogy mivel egy rendőr névvel és arccal vállalta az állításait, és nyomozati anyagokról van szó, nehéz lenne azokat egyszerűen letagadni. A kormányzat hallgatásából a volt főtiszt arra következtet, hogy „túl sok minden derült volna már ki, túl erősek volnának a bizonyítékok, ezért nem álltak még elő semmi érdemivel, amely cáfolja az oknyomozó anyag megállapításait.”

Amennyiben a vádak igazak, az Buda Péter szerint azt jelenti, hogy súlyos bűncselekmények történtek, mint például a hivatali visszaélés, a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy a választás rendje elleni bűncselekmény. „Ez nem nemzetbiztonsági, hanem államvédelmi vagy még inkább állampártvédelmi tevékenység” – mondta.

A nemzetközi helyzetről szólva kifejtette, hogy a nyugati szövetségesek Magyarországot résnek tekintik a védelmi rendszerükön. „A jelenlegi helyzetben Magyarország rés a nyugati szövetségesi rendszer a bástyáján” – fogalmazott. Úgy látja, a nyugati országok reakciója érthető, mivel a magyar külpolitika az ő nemzetbiztonságukat is fenyegeti.

„Mindezen nem megsértődni kell, hanem el kell dönteni, tagjai akarunk-e maradni ennek a klubnak, vagy nem”

– jelentette ki. Szerinte amíg Magyarország a NATO tagjaként a klub érdekeit sértő tevékenységet végez, nem meglepő, ha a szövetséges szolgálatok megpróbálják megakadályozni az orosz érdekek érvényesülését.

Az egyszerű állampolgároknak azt tanácsolja, ne hagyják, hogy a hírek áradata elterelje a figyelmüket a lényegről. „A tényleges botrányok, mint például a Direkt36 anyagában foglaltak, demokráciánk alapjait érintő kérdésekről szólnak, ezek esetében különösen megengedhetetlen, hogy ne járjunk a végére” – hangsúlyozta. Végezetül arra figyelmeztetett, hogy a titkosszolgálatok pártpolitikai célokra való felhasználása az egész ország biztonságát veszélyezteti. „A pártpolitika titkosszolgálati kiszolgálása tehát közvetlenül veszélyezteti működőképességüket és ezáltal közvetve az ország biztonságát” – mondta. Szerinte a civil társadalomnak ki kell kényszerítenie, hogy a szolgálatok pártbefolyástól mentesen működhessenek. „Ha ezt nem sikerül a közvéleménynek kikényszerítenie, akkor arra az ország fog rámenni” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból” – részleteket közölt nyomozásáról a kémkedéssel megvádolt Panyi Szabolcs
Panyi kényszerhelyzetbe került, ezért kellett idő előtt felfednie a nyomozása legérzékenyebb részleteit. Úgy véli, a hatalom elszámoltatása az ő feladata, ha az állami szervek nem lépnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 26.



Panyi Szabolcs egy csütörtöki Facebook-posztban reagált arra, hogy a magyar kormány kémkedés miatt tett feljelentést ellene. Az oknyomozó újságíró szerint ez „egészen példa nélküli a 21. században egy európai uniós tagállamtól”, és a lépést a „putyini Oroszország, Belaursz és a hasonló rezsimek” sajátjának nevezte.

Panyi közölte, hogy több mint egy évtizede dokumentálja az orosz befolyást a magyar politikában, ezért nem lepte meg a fejlemény. Hozzátette, bízik abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a magyar alkotmánynak kíván megfelelni.

A kémkedés vádját visszautasította, saját oknyomozói munkájára pedig „egyfajta újságíró kémelhárítói munkaként” tekint.

Kifejtette, hogy a forrásvédelem miatt nehezebb helyzetben van, mert nem fedheti fel, kitől és milyen információkat kap, például a magyar kormányzati és állami szférán belülről. Állítása szerint, ha nem kötné az újságírói etika, fel tudna sorolni olyan tényeket, amelyek bizonyítanák, hogy a magyar állam nem hiheti el róla, hogy kémkedik, mivel bizonyos találkozói és információszerzései „soha meg sem történhettek volna”.

Az újságíró szerint a „teljesen igaztalan vád” most arra kényszeríti, hogy részleteket osszon meg egy konkrét nyomozásáról, melynek során egy titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott beszélgetést folytatott egy bizalmas forrással.

„2023 óta nyomozok konkrétan azon gyanú után, hogy Szijjártó Péter és orosz tisztviselők kapcsolata esetleg túlmegy a törvényes határokon. A megvágott, nyilvánosságra hozott hangfelvételen is szóba kerül, hogy Szijjártó és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját európai uniós titkosszolgálatok rögzítik.

Azok a részek már kevésbé kerültek bele, ahol arról beszélek, hogy ezen kommunikáció alapján erősen felmerül az Oroszország érdekében végzett politikai hírszerzés és befolyásoló ügynöki magatartás gyanúja”

– írta Panyi.

Szerinte ezeket a súlyos vádakat nehéz bizonyítani, és oknyomozóként korlátozottak az eszközei. Leszögezte, hogy semmilyen kémkedést nem végzett, és nem működött együtt külföldi titkosszolgálattal Szijjártó Péter megfigyelésében. Állítása szerint csupán a Szijjártó és Lavrov kommunikációjáról évekkel korábban keletkezett információkat próbálta utólag begyűjteni és megerősíttetni. Panyi azt írja, többek közt azt próbálta kideríteni, létezhet-e olyan titkos kommunikációs csatorna – például egy harmadik vagy negyedik telefonszám –, amit az európai szolgálatok ismernek, de a magyar külügy nem.

Nyomozásának másik, általa még súlyosabbnak nevezett témája a következő volt:

„EU-s és NATO-s nemzetbiztonsági szolgálatainál ismereteim szerint legalább 2016-2017 óta olyan információk keletkeztek, hogy magyar kormányzati repülőgépeken, illetve magyar kormányzati figurák által használt magángépeken nagy összegű készpénz, illetve drágakő érkezhet Oroszországból. Legalább hat különböző ország tisztviselője számolt be ilyen információkról. Ezeket az információtkat nem magyar célszemélyek vagy magyar infrastuktúra lehallgatásán vagy megfigyelésén keresztül rögzítették. Hanem például lehallgattak két orosz tisztviselőt, akik erről fecsegtek, vagy egy szállítmány előkészítésével bízták meg őket.”

Panyi azt írja, kutatásai során azt is próbálta kideríteni, hogyan végzik a csomagok átvilágítását és pakolását a kormányzati és magángépeken, és hogyan lehet az ilyen szállítmányokat a reptéri személyzet elől elrejteni. Azért hozta nyilvánosságra ezeket a részleteket, mert attól tart, hogy a lehallgatott beszélgetéséből újabb megvágott részleteket hoznak ki, és más, „mondvacsinált” okokkal is megvádolhatják.

Az újságíró azzal indokolta a nyomozását, hogy forrásai szerint az „orbáni rendszerben egyszerűen nincs olyan független állami szerv, ami valódi nyomozást folytathatna”, ha egy magas rangú kormánytaggal szemben kémtevékenység gyanúja merül fel. Úgy véli, az Orbán-kormány a terveiről tudva, „elővágásként” gyanúsította meg őt kémkedéssel. „Magyar hazafi vagyok, a magyar nyilvánosságot szolgálom, oknyomozó újságíróként a hatalom elszámoltatása a feladatom. Ettől sem a rezsim politikai színháza, sem jogi fenyegetései nem tudnak eltántorítani” – zárta sorait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk