OTTHON ÉS KERT

Évente 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség a magyar klímacélok eléréséhez

A lakóépületeink 90 százaléka 2050-ben is állni fog - indokolta a Másfélfok sajtóklubjában Bart István, miért annyira fontos ez a terület.


December végén jelent meg az Egyensúly Intézet tanulmánya, amelyben azt vizsgálják, hogyan érjük el a klímasemlegességet Magyarországon. Erről tartott prezentációt a Másfélfok idei első sajtóklubjának Bart István, a tanulmány egyik szerzője, az Energiaklub elnökségi tagja, klímapolitikai szakértő.

Vigh Péter, a Másfélfok sajtóklubjának vezetője bevezetőjében felidézte, hogy 2019-ben még ambivalens volt a magyar kormány álláspontja az Európai Unió klímacéljaival kapcsolatban. Abban az évben a V4-országok megvétózták a célkitűzések emelésének uniós tervét. 2020-ban viszont a magyar országgyűlés klímatörvényt fogadott el, amelyben leszögezték: 2050-re Magyarország klímasemleges akar lenni, és 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Miként jutunk el odáig a gyakorlatban? Bart István hangsúlyozta: a 2030-as cél teljesüléséhez már csak néhány lépés megtétele kell, köztük Mátrai Erőmű bezárása és napelemes beruházások.

Jelenleg mínusz 36%-on állunk, tehát az évtized végéig évi 0,6%.-ot kell csökkenteni, a vállalás nagy része viszont az azt követő 20 évre marad, évi 4,7%-os átlaggal.

„Tehát lényegileg a gyermekeinkre sózzuk rá a feladatot” - mondta a szakértő, aki szerint ha egyenletesen osztanánk el a szükséges átalakításokat, 3%-os csökkentés jutna minden évre, közel 30 éven át.

Mindezt persze átírhatja a folyamatban lévő európai klímareform, a Fit for 55, amely a 2030-ig 55%-ban határozná meg a szükséges csökkentést.

Bart István szerint a 2050-es végcél meghatározása óta megváltozott a politikai képlet: immár nem a tagállamok versengenek egymással, hogy ki mennyit vállaljon a csökkentésből, hanem

mindenkinek el kell jutnia a nulla kibocsátásig.

Többféle pálya lehetséges: „orrnehéz”, amikor a nagyobb csökkentéseket az időszak elején, farnehéz, amikor a vége felé hajtják végre, és lehet lineáris is, egy-egy ország lehetőségeihez mérve. Mindegyik mellett vannak jogos érvek: a lineáris mellett a társadalmi igazságosság – minden nemzedékre ugyanannyi teher jut, – a késői mellett, hogy addigra új, olcsóbb technológiák jöhetnek létre, a korai mellett pedig, hogy a jelenlegi technológiával is sokat lehet tenni az ügy érdekében.

A választás függ a politikai lehetőségektől - az látható, hogy a nyugat-európai választóknak erősebbek az elvárásaik e téren, mint Kelet-Európában,- de a technológiai fejlettségtől is, például attól, hogy mennyire elérhetők az átlagember számára az elektromos autók, és nem utolsó sorban a gazdasági kapacitástól.

Magyarországon az egyik legnagyobb probléma, hogy évente mintegy 100 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség, mivel lakóépületeink 90%-a 2050-ben is állni fog.

A napenergia csak az importot váltja ki, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szélenergiára. A mezőgazdaságban nincsenek igazán jó technológiák a csökkentésre, emellett újra kell indítani a 2010-ben leállított erdősítést. Egyedül a hulladékgazdálkodás terén történt számottevő előrelépés.

Bart István szerint szükség van intézményi keretekre is: az általánosságok helyett valódi, törvényerejű, határidőkhöz köthető, évenként ellenőrizhető akcióterv kell, és létre kell hozni nyugat-európai mintára egy, a napi politikától független Klímatanácsot. Ezen kívül a célmeghatározásba és az intézkedések megtervezésébe bele kell vonni a közvéleményt – tette hozzá a klímaszakértő.

Milyen társadalmi haszna lenne az ambiciózusabb klímavállalásnak Magyarországon? – tette fel a kérdést Vigh Péter.

Bart István emlékeztetett arra a régi igazságra, mely szerint „aki előbb ér egy új világba, annak több jut.” Aki élen jár az innovációban, lépést tart a technológiával, gazdaságilag is versenyképesebb lesz. Példaként Dániát említette, amely az elsők között fedezte fel a szélenergiát, és ma van egy világverő iparáguk, valamint Japán az elektromos autógyártással.

Másfelől nagyon fontos a levegőszennyezés csökkentése, ami nálunk igen súlyos problémát jelent, évente sok ezer ember halálát okozza. Az elektromos autóközlekedésre való átállással és az épületek mélyfelújításával ezen jelentősen lehet javítani, mert légszennyezés nagyrésze az üzemanyagok eltüzeléséből és a háztartási fűtésből származik.

A modern fűtéstechnológiák jelentik az igazi „rezsicsökkentést”, mert igaz, hogy kezdetben nagyobb beruházást jelentenek, de hosszú távon bőségesen megtérülnek: nemcsak a lakók komfortszintjét növelik, hanem az elkölthető jövedelmet is.

- mondja a szakértő.

Az atomenergia „zöldítő” szerepére vonatkozó kérdésre Bart István azt válaszolta, az atomenergia vitathatatlan erénye, hogy minimális CO2 kibocsátással jár. Hátránya viszont, hogy nagyon drága és jó ideig csak a pénzt viszi a paksi beruházás. Annyi idő alatt lehet, hogy már megtérülne a megújuló energia-struktúrák kiépítése vagy az épületszigetelések. Hozzátette, hogy mivel Paks 2 aligha épül meg 2030-ig, az akkori célkitűzés elérését nem befolyásolja.

A közlekedés környezetbaráttá tételével kapcsolatban a klímapolitikus megállapította: nem csupán az a baj, hogy az emberek nehezen szállnak ki az autójukból, hanem az is, hogy hiányzik nálunk a klímatudatos várostervezés. Ebbe az EU nem szól bele, minden tagállamnak nemzeti szinten kell megoldania. Már korábban is sok olyan agglomeráció-fejlesztés volt Budapest körül, ahová nem terveztek tömegközlekedést, és sokszor ez ma sincs másként egy új lakópart megépítésekor.

Hogyan lehetne elfogadtatni a társadalommal az „orrnehéz” klímaprogramot? Bart István szerint ebben segíthet a nemzetközi légkör. Felidézte: egy évvel azután, hogy Greta Thunberg mozgalma végigsöpört a világon, mindenütt kezdtek a politikusok komolyabban odafigyelni a klímaváltozásra. és Orbán Viktor miniszterelnök is belevette 2020-as évértékelőjébe. Másfelől nagyon sokan érzik a klímaváltozás konkrét hatásait: például, aki vidéken él és kapcsolatban van a természettel, a mezőgazdasággal, saját tapasztalatból tudja, hogyan változik a természeti környezet, hogyan hatnak a szárazságok, a hőhullámok.

Magyarországon nincs olyan társadalmi csoport, amely egységesen ellenérdekelt lenne a kibocsátások elleni harcban – ellentétben Lengyelországgal, ahol 100 ezer szénbányászt fenyeget a munkanélküliség. Azt azonban még nem sikerült megoldani, hogy a csökkentéssel járó terheket egyenlően osszuk el szegények és gazdagok között.

Igazságosabb teherviselésre van szükség, már csak azért is, mert a vagyonosok kibocsátási lábnyoma sokszorosa lehet a szegényekének.

De nemcsak nálunk jelent gondot, hanem az egész Európai Unióban, hogy úgy emeljék meg az energiaárakat, hogy hatékonyabban használjuk fel ezeket az erőforrásokat, és közben az emberek ne lázadjanak fel, mint ahogy nemrég Franciaországban vagy Kazahsztánban. Sajnos általánosan érvényes, hogy az emberek áldozatkészsége kisebb, mint ami a probléma megoldásához szükséges lenne – mondja Bart István.

Nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy az Unión belül mindenki a másikra vár, hogy valósítson meg ambiciózusabb klímaprogramot? Nyugat-Európában egyre erősebb a környezettudatosság, előre törtek a zöld pártok, részben a megfelelő zöld politika okozta Németországban a CDU választási vereségét is. Hasonló tendenciák figyelhetők meg az Egyesült Államokban, sőt bizonyos értelemben még Kínában is, ahol komoly politikai akarat van a légszennyezés csökkentésére. Tehát Magyarországnak egy trendet kell követnie – válaszolta a szakértő.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Egy szakértő elárulta a legjobb trükköt, amitől sokkal nagyobbnak látszik a kerted
Egy kertészeti szakértő szerint az optikai hatást tovább fokozhatja egy jól elhelyezett kültéri tükör is, ami egy második kert illúzióját kelti.


Felejtsd el a 'minél világosabb, annál tágasabb' szabályt: a sötét kerítés a legjobb trükk, amivel látványosan megnövelheted a kertedet. Az optikai csalás a növényeket emeli előtérbe, a határoló elemet pedig háttérbe tolja.

A brit Daily Express szerint a sötét tónusok a tekintetet a növényekre irányítják, ezzel mélységillúziót keltve. Angela Slater, a Hayes Garden World szakértője szerint ez a módszer különösen akkor hatásos, ha sok növényünk van.

„Általánosságban egy sötét színűre festett kerítés nagyobbnak láttat egy átlagos méretű kertet, mert a tekintetet a kerítésről a növényekre tereli” – magyarázta.

A szakértő hozzátette, ha sok növény zsúfolódik a kertben, a sötét grafit is jó választás lehet. „Ez hátteret ad a növények színeinek, és a világos virágokat kiemeli, így mélységillúziót kelt” – mondta. Dús zöld lombozatú kertekben a sötét olíva vagy a tengerészkék árnyalat is fokozhatja a térérzetet.

Kisméretű, zárt udvarok esetében azonban a szakértő óvatosságra int: ott a sötét színek nyomasztóak lehetnek, ezért inkább a pasztell árnyalatok, mint a világoskék, világoszöld vagy rózsaszín ajánlottak. Kivételt képez, ha tudatosan dzsungelhangulatot szeretnénk elérni.

„Egy udvar sötétre festve nyomasztó hatású lehet. Ha azonban dzsungelhangulatra törekszel, az olíva vagy a grafit mélységillúziót ad, és kiemeli a trópusi virágokat”

– tette hozzá Slater.

Tematikus kertekben a színekkel erősíthetjük a koncepciót. Egy mexikói hangulatú térben jól működnek a merész narancsok és sárgák, míg egy mediterrán stílusú kertben a sárga és a kék dominálhat, amit nemcsak a falakon, hanem textíliákkal, kaspókkal vagy akár a növényekkel is be lehet vinni a térbe.

A festésen túl más optikai trükkök is bevethetők. A szakértő szerint egy jól elhelyezett kültéri tükörrel azt az érzetet kelthetjük, mintha a kert tovább folytatódna, és lenne még egy felfedezésre váró része.

„Még jobb, ha lugast futtatsz a tükör köré kúszónövényekkel – így még erősebb lesz az illúzió, mintha egy másik, tágas kertbe nyílna átjáró.”

A kerítésfestés megkezdése előtt érdemes ellenőrizni az időjárás-előrejelzést, hogy száraz időben dolgozhassunk, és ne felejtsük el tájékoztatni a szomszédot a munkálatokról.

A kertészeti trendek két iskolát rajzolnak ki: a világos, pasztell tónusok hívei a fény szétterítésére esküsznek, míg a modern, sötét matt felületek pártolói arra, hogy az antracit és a fekete gyakorlatilag „eltünteti” a határvonalat. A konszenzus abban látszik, hogy az egységes szín kulcs: a különböző felületek hangolása mossa el a kontúrokat, és ettől tűnik nagyobbnak a kert.

Visszatérő megfigyelés, hogy a közép–sötét zöldek nem mindig simulnak jól a sokféle lombárnyalathoz, miközben a grafit vagy fekete hátterek előtt a világos virágok szinte világítanak.

A kiegészítők frontján a tükrök és a kapu- vagy lugaselemek köré futtatott kúszónövények számítanak a legerősebb optikai trükknek: a tekintetet elvezetik, és „további tereket” sejtetnek. A színtrendekben a mély grafit, olíva és tengerészkék mellé feljöttek a törtfehér és nagyon világos szürkék is a minikertekhez, ahol a fény pulzálása fontosabb, mint a drámai kontraszt. A friss ajánlások közös üzenete: egyetlen domináns szín, tudatos fókuszpontok és néhány jól elhelyezett optikai elem adják a legnagyobb „négyzetméter-nyereséget”.

Via Express


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
A nyári locsolás 6 trükkje, amivel rengeteget spórolhatsz
A nyári hőségben a kerti öntözés jelentősen megterhelheti a pénztárcát. Néhány tudatos változtatással, mint a mulcsozás vagy az esővízgyűjtés, a költségek drasztikusan csökkenthetők.


A nyári locsolás ma már nem aprópénz: pár rossz szokás naponta százliteres veszteséget okozhat – de hat egyszerű váltással a kert zöld marad, a számla pedig még kifizethető.

A tudatos kerti öntözés nem a növények sanyargatását jelenti, hanem okos módszerek alkalmazását, amelyekkel jelentős kiadások faraghatók le – írta a Hóvége. Első lépésként érdemes a fűnyírási szokásokat átgondolni. A túl rövidre, katonásra vágott gyep talaja gyorsan kiszárad.

Az ideális 6–8 centiméteres fűmagasság viszont árnyékot ad a talajnak, védi a gyökereket a forróságtól, és segít tovább megőrizni a nedvességet.

Az időzítés kulcsfontosságú. A napközbeni locsolás a legnagyobb pazarlás, mert a víz jelentős része elpárolog, mielőtt a gyökerekhez jutna. A leghatékonyabb a kora reggeli vagy késő esti öntözés, amikor a hűvösebb levegő és talaj miatt a növények jobban hasznosítják a vizet.

A gyakori, felszínes locsolás sekély gyökérzetet eredményez, ami a növényeket érzékenyebbé teszi a szárazságra.

Ennél sokkal jobb megoldás a ritkább, de alapos, mélyre ható öntözés, ami arra ösztönzi a növényeket, hogy erősebb, mélyebb gyökereket növesszenek.

A talajnedvesség megőrzésének egyik leghatékonyabb módja a mulcsozás. A fakéreggel, szalmával, komposzttal vagy akár lenyírt fűvel fedett talajfelszín lassítja a párolgást, és a gyomok ellen is védelmet nyújt.

A vízigényt a növények kiválasztásával is csökkenthetjük. Érdemes szárazságtűrő fajokat ültetni, és a hasonló vízigényű növényeket egy csoportba helyezni, hogy elkerüljük a felesleges vízpazarlást. A legolcsóbb megoldás az esővízgyűjtés.

Egy ereszcsatornához csatlakoztatott hordó vagy tartály jelentősen csökkentheti a vezetékes víz felhasználását, ráadásul a növények is kedvelik a lágy esővizet.

A takarékos öntözés különösen aktuálissá vált az elmúlt évek tapasztalatai miatt.

Via Sokszínű Vidék

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Ezzel a három hibával teszed tönkre a levenduládat úgy, hogy észre sem veszed
A levendula alsó része idővel elfásodik, és ezekből a szárakból már nem képes megújulni a növény.


Három apró hiba, és pár év múlva csak egy felkopaszodott, fás bokor marad a levenduládból – pedig egy metszőollóval mindezt elkerülheted. A legtöbb gondot ugyanis nem a talaj vagy a napfény hiánya okozza, hanem a rossz metszési szokások.

A levendula egészségének kulcsa az időzítés. Két ideális időpont van a visszavágásra: az első a tavaszi, február vége és április eleje között, még azelőtt, hogy a növény új hajtásokat hozna. Ilyenkor az elhalt részeket és az előző évi hajtásokat kell levágni.

A második, nyári metszés a virágzás után következik, általában július közepe és augusztus eleje között.

Ez nem drasztikus visszavágás, inkább formázás és az elnyílt virágok eltávolítása.

A rossz időzítés, például egy drasztikus őszi vágás könnyen tönkreteheti a növényt, mert nem tud felkészülni a télre és elfagyhat – írja a Meglepetés magazin.

Az időzítés után a második leggyakoribb hiba a vágás mélysége. A levendula alsó része idővel fásodik, és ebből a részből már nem hoz új hajtásokat.

Alapszabály, hogy soha ne vágjunk bele ebbe az öreg, barna fába, mert onnan a növény már nem tud megújulni.

Tavasszal az a jó arány, ha legfeljebb a tavalyi növekedés kétharmadát távolítod el, nyáron pedig elég az elvirágzott szárakat körülbelül az egyharmadukkal megrövidíteni. Ugyanilyen gondot okoz a túl óvatos metszés is, mert attól a növény idővel elnyurgul.

A jó technikához megfelelő eszköz is kell. A tompa olló vagy konyhai vágóeszköz nem vág, hanem roncsol, a szárak megsérülnek, lassabban gyógyulnak, és a növény fogékonyabbá válik a betegségekre. Levendulához éles metszőolló vagy kisebb sövénynyíró az ideális.

Nagyobb bokor visszavágásakor praktikus trükk, ha a levendula felső részét lazán összekötöd egy madzaggal, így egyetlen határozott mozdulattal, sokkal egyenletesebben tudod levágni a kívánt részt.

A rendszeres visszavágás segít megőrizni a bokor tömött formáját, megelőzi a kopasz foltok kialakulását, és bőségesebb virágzást eredményez. Ha a tavaszi metszés kimaradt, nyár végén, a virágzás után még pótolható az elnyílt virágok és a hajtások felső harmadának visszavágásával.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Büdös a hűtőd? Ezzel az 5 filléres praktikával örökre elfelejtheted a kellemetlen szagokat
A kellemetlen hűtőszagok ellen öt bevált házi módszer létezik. Mutatjuk őket.


Hiába takarítod rendszeresen a hűtőt, mégis kellemetlen szag csap meg, amikor kinyitod az ajtaját? A probléma nemcsak kellemetlen, de a készülék működésére is kihathat. A brit Checkatrade szakértői szerint a pangó víz és az ételmaradék kellemetlen szagokat, penészt és csökkenő hűtési hatékonyságot is jelezhet.

A kellemetlen szagokat leggyakrabban erősen aromás vagy romlásnak indult ételek, maradékok vagy érlelt sajtok okozzák. Ha gyorsan szeretnéd megszüntetni a bűzt, öt házi módszer közül választhatsz.

A Fridge.com szakértői szerint „a szagok leggyakoribb oka a felgyülemlett nedvesség és az ételmaradványok, amelyek baktériumok és penész számára ideális környezetet teremtenek.”

Az egyik gyakran ajánlott módszer

az ecetes áttörlés:

langyos, ecetes vízzel kell áttörölni a polcokat, a fiókokat és az ajtó belső részét; az ecetszag a kellemetlen szagokkal együtt hamar elillan. A klasszikus megoldás a szódabikarbóna, ami az egyik legjobb természetes szagelszívó. Elegendő egy nyitott tálkában elhelyezni, de havonta érdemes cserélni.

Egy kevésbé ismert, de a cikk szerint hatásos trükk

a nyers burgonya használata:

szeletelj fel egy krumplit, és tedd egy tányérra a hűtőbe. Ez segíthet elnyelni a szagokat, de néhány nap után ki kell dobni, különben a burgonya is romlásnak indul.

Ha inkább a friss illatot kedveled, egy

félbevágott citrom

vagy egy kis tálkába facsart citromlé is jó szolgálatot tesz, ezt 2–3 naponta kell cserélni. Végül pedig egy nyitott edényben elhelyezett

őrölt kávé

is elnyeli a szagokat, miközben enyhe, kellemes illatot hagy maga után, bár ez a megoldás a többihez képest költségesebb lehet.

„Ilyenkor rögtön keresni kezdem a bűnöst: talán kilöttyent a tej, valamelyik üvegtálat rosszul zártam le, vagy talán megromlott valami, ami a hűtő hátuljában bújt meg észrevétlenül” – írja a szerző.

A szagok tartós megelőzéséhez a rendszeresség a kulcs.

A hűtőt 4–6 hetente érdemes

alaposan kitakarítani.

A felbontott ételeket mindig zárt dobozban tárold, a romlott élelmiszereket pedig azonnal távolítsd el. A kartoncsomagolásokat ne tedd be a hűtőbe, mert könnyen átveszik a szagokat, a nedves zöldségeket és gyümölcsöket pedig töröld szárazra, mielőtt elrakod őket.

A házi praktikák iránt korábban is nagy volt az érdeklődés: a legyek elleni pénzérmés-vizes zacskó, a szúnyogok távoltartására ajánlott módszerek és a takarítást gyorsító tippek is azt mutatják, hogy az olvasók keresik az olcsó, gyorsan kipróbálható megoldásokat. A mostani hűtőszagtalanító tanácsok is ebbe a sorba illeszkednek, azzal a különbséggel, hogy itt a csereidők és a rendszeres tisztítás is fontos szerepet kap. Az általános házi praktika gyűjteményekben az ecet is gyakori szereplő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk