HÍREK
A Rovatból

Évek óta nem volt ilyen: nőni kezdett a bankok feketelistája

A banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akiknek a havi minimálbért meghaladó - ez most 290 800 forint -, és legalább 90 napja folyamatosan tartó lejárt tartozásuk van a bankoknál, lízingcégeknél vagy más pénzügyi vállalkozásoknál.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. április 16.



Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma. Összesen 517 ezer aktív mulasztást tartanak már nyilván, 5 ezerrel többet, mint februárban - írja a Bank360.hu.

Ismét nő a lakossági mulasztások száma a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR). A BISZ Zrt. által kezelt nyilvántartás szerint márciusban 718 ezer mulasztást tartottak nyilván, ebből 517 ezer volt az aktív és 201 ezer a megszűnt mulasztás.

A banki feketelistára azok az adósok kerülnek fel, akiknek a havi minimálbért meghaladó - ez most 290 800 forint -, és legalább 90 napja folyamatosan tartó lejárt tartozásuk van a bankoknál, lízingcégeknél vagy más pénzügyi vállalkozásoknál.

Fontos, hogy ennek a két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.

Ez azt is jelenti egyúttal, hogy ha valakinek van például egy 50 ezer forintos törlesztőrészletű hitele, amit egyáltalán nem fizet, akkor 9 hónapba is beletelhet, mire felkerül a listára. Ha időnként fizet valamennyit, és visszacsúszik a tartozás a minimálbér összege alá, akkor lenullázódik a számláló. Csak akkor indul újra a 90 nap, amikor ismét átlépi a limitet. Így akár egy évbe vagy még több időbe telhet, mire a negatív adóslistán találja magát egy rendszertelenül törlesztő ügyfél.

A most márciusi növekedés azért aggasztó, mert évek óta nem fordult elő ilyen, hogy nőtt a feketelista hossza.

A BISZ honlapján jelenleg 2020-ig vannak fent visszamenőleg adatok, azóta folyamatosan csökkent a rossz lakossági adósok száma Magyarországon. Az idén februárban volt a mélyponton, akkor 512 ezer aktív mulasztást és 202 ezer megszűnt mulasztást tartottak nyilván. A megszűnt mulasztások (más néven passzív KHR vagy passzív BAR) között azokat a hitelszerződéseket tartják nyilván, amelyeknél az adós már rendezte a lejárt tartozását, de még nem telt le az egyéves türelmi idő. Amikor az letelik, leveszik az adóst a negatív listáról.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból már sejteni lehetett, hogy a folyamatosan javuló trend hamarosan véget ér, és a negatív adóslista ismét hosszabbodni fog. A 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek állománya ugyanis bizonyos hiteltípusoknál emelkedni kezdett. A személyi hiteleknél 2024 első negyedévében volt a csúcson, akkor a nettó állomány meghaladta a 16,5 milliárd forintot. Ez akár 8-10 ezer szerződést is jelenthetett.

A folyószámla- és kártyahiteleknél tavaly félévkor volt csúcson a 90 napon túl késő állomány, 9,7 milliárd forint volt ez a volumen. Ezeket a hiteleket folyamatosan fizetik vissza az adósok a jövedelmükből, lejárttá jellemzően csak akkor válnak, ha az adós túllépi a hitelkeretét, mert nem tud már eleget törleszteni. Ilyenkor a bankok felmondhatják a folyószámlahitel-szerződést, ami által azonnal lejárttá válik a tartozás.

A nehéz helyzetbe került adósokon segíthet, ha a bankhoz vagy a hitelező céghez fordulnak, és kérik a hitelük átstrukturálását. Így kialkudhatnak alacsonyabb törlesztőrészleteket, és a negatív KHR-re kerülést is elkerülhetik vagy késleltethetik. Személyi hiteleknél, lakáshiteleknél ez a megoldás segíthet.

Folyószámlahitel-, hitelkártyatartozás esetén jó megoldás lehet még a személyi hitel, amelynek segítségével ismét pluszba kerülhet a hosszú ideje mínuszban lévő bankszámla. A személyi hitel kamata alacsonyabb, mint a folyószámlahiteleké, emiatt könnyebb lehet törleszteni. Azok a családok, amelyek jogosultak kedvezményes hitelre, megpróbálhatják a nyomasztó adósságot ezekből rendezni. A munkáshitelt például többen is felhasználták már hitelkiváltásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk