HÍREK
A Rovatból

EP-képviselők jöttek Budapestre, szerintük a magyar kormány képviselői agresszívan viselkedtek velük

Úgy látják, hogy aggasztó, ami Magyarországon történik a jogállamiság terén. Az igazságügyi és belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa sem fogadta őket, több politikus pedig kritizálta a küldöttséget.


Hétfőn Budapestre érkezett egy európai parlamenti delegáció, amely a 7. cikk szerinti eljárás részeként az alapvető jogok magyarországi érvényesüléséről tájékozódott.

A képviselők többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média és a tudomány szabadságát, az átláthatóságot, a korrupcióellenes intézkedéseket, valamint az LMBTIQ közösség jogainak helyzetét vizsgálták.

A küldöttség tagjai találkoztak Karácsony Gergely főpolgármesterrel is, aki a látogatásról szerda délután 14 óráig nem adott ki közleményt. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a képviselők az igazságszolgáltatás, valamint a független és helyi hatóságok képviselőivel, illetve civil szervezetekkel is egyeztettek.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a találkozó után azt írta a Facebookon, hogy

„Magyarország nem kér exportált demokráciát”. Bejegyzésében úgy fogalmazott: „Brüsszel–TISZA paktum akcióban”, és elfogultnak nevezte a delegáció programját. Szerinte a látogatás célja Magyarország lejáratása volt.

Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága nevében fogadta a delegációt, majd szintén a Facebookon tett közzé kritikát. Többek között azt írta: "A LIBE Bizottság álságos jogi eszközök mögé bújva rejti el a liberál-marxista mainstream akaratát, mely szöges ellentétben áll a magyar társadalom hagyományos értékrendjével!"

A delegáció vezetője, Tineke Strik, a Zöldek holland EP-képviselője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy

az igazságügyi és belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke, valamint az alapvető jogok biztosa nem fogadta őket. Azt is hozzátette, hogy a magyar kormány nem hajtotta végre a jogállamisági ajánlások és ítéletek többségét. Mint fogalmazott: „Számos aggasztó fejleményt látunk.”

A képviselő szerint az EU-s forrásokat a kormány külföldi befolyásolásnak minősíti, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásának célját pedig a független média és a civil szervezetek megbélyegzésében látja. Azt is elmondta, hogy a bírók fizetését olyan reformokhoz kötötték, amelyek befolyásolhatják a bíróságok függetlenségét. „Ritkán fordul elő, hogy bírók az utcán tüntetnek, és az, hogy ez Magyarországon megtörtént, mutatja, mennyire aggódnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért” – fogalmazott.

Strik emlékeztetett arra is, hogy a miniszterelnök március 15-i beszédében újabb jogkorlátozó intézkedéseket jelentett be, köztük a gyülekezési jog szigorítását, amit súlyosnak tart. Szerinte ennek első áldozata a Pride felvonulás lehet.

A delegáció arra fogja kérni az Európai Bizottságot, hogy forduljon az Európai Bírósághoz, és vizsgálja felül a Pride betiltását lehetővé tevő törvényt.

Egy másik delegált elmondása szerint

a magyar kormány képviselői kifejezetten ellenséges és agresszív hangulatban fogadták őket a találkozók során.

A delegáció öt európai parlamenti frakció tagjaiból állt. Három politikai csoport – köztük a Patrióták Európáért, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint a Szuverén Nemzetek Európája – nem vett részt a látogatáson. Ez utóbbihoz tartozik a Mi Hazánk és a német AfD is.

A mostani vizsgálódás a szabadságjogokkal foglalkozó LIBE bizottság második magyarországi látogatása volt, az első 2021 októberében történt. A delegáció jelentését az Európai Parlament elé terjesztik, ahol megvitatják, majd várhatóan a nyár után elfogadják. A jelentés információkat szolgáltat a 2018-ban indított, 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás folytatásához.

Forrás: hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk