A világ legelzártabb diktatúrájában egyre komolyabbnak tűnő gondot okoz a hivatalosan csak a múlt héten megjelent koronavírus-járvány. Egyes szakértők szerint a tarthatatlan helyzet lehet az oka, hogy vonakodva végül Észak-Korea is bevallotta a járvány terjedését.
A közelmúltbeli "első" eset után mostanra már 1,7 millió bevallott betegről számoltak be a kommunista diktatúrában, ami azonban lényegesen több is lehet, mert rendkívül kevés tesztet végeznek el a 25 milliós országban.
Egy valamiben azonban Kim Dzsong-unék nem engednek: továbbra sem hajlandóak oltóanyagokat engedni az országba, azaz sem a nyugati, sem a kínai vakcinák nem elérhetőek a lakosság számára. Az állami média így alternatív gyógymódokat javasol az embereknek.
A Rodong Simnun újság gyömbér-, fűzfalevél- és loncteát ajánl az enyhe tüneteket produkáló betegeknek, amely a COVID-ot nem gyógyítja ugyan, a BBC szerint a tünetek (torokfájás vagy köhögés) enyhítésére valóban alkalmas lehet– közli a 24.hu.
Az állami hírügynökség azt is közölte, hogy
ezer tonna sót küldtek Phenjanba, hogy fertőtlenítő oldatot készítsenek belőle.
A súlyosabb betegeknek fájdalomcsillapítókat, például ibuprofent, amoxicillint és más antibiotikumokat javasolnak. Az ibuprofén és paracetamol csökkentheti a lázat és enyhíthet olyan tüneteket, mint a fej- és torokfájás, azonban a vírus ellen ezek is hatástalanok.
Az észak-koreai hatóságok ugyanakkor továbbra sem "koronavírusként", hanem következetesen „ismeretlen lázbetegségként” hivatkoznak a járványra.
A világ legelzártabb diktatúrájában egyre komolyabbnak tűnő gondot okoz a hivatalosan csak a múlt héten megjelent koronavírus-járvány. Egyes szakértők szerint a tarthatatlan helyzet lehet az oka, hogy vonakodva végül Észak-Korea is bevallotta a járvány terjedését.
A közelmúltbeli "első" eset után mostanra már 1,7 millió bevallott betegről számoltak be a kommunista diktatúrában, ami azonban lényegesen több is lehet, mert rendkívül kevés tesztet végeznek el a 25 milliós országban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
163 településen lesz áramszünet, van, ahol a gázt is elzárják
Durva kimaradások jönnek: október végéig utcák tömegei, sőt, néhol egész települések sötétülnek el. A kiesés egyes területeken a gázszolgáltatást is érinti.
Október 20-a és 31-e között összesen 163 település területén (többek között a fővárosban is) lehet többórás vagy egész napos áramszünet - tette közzé részletes táblázatban az E.ON. Lesz, ahol csak egy-egy utcát vagy településrészt érint a szolgáltatáskiesés, míg máshol akár egész települések sötétülnek el, és négy helységben (Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Tótszerdahely, Somogysárd) a gázt zárják el - vagy csak pár utcában, vagy az egész településen.
A legrosszabbul a balatonkeresztúriak járhatnak, hiszen náluk a gáz- és áramszolgáltatás is szünetelni fog.
Íme, az érintett települések:
• Ács,
• Adony,
• Alsónemesapáti,
• Alsóörs,
• Alsószölnök,
• Aszófő,
• Babarc,
• Badacsonytomaj,
• Bakonytamási,
• Balatonakarattya,
• Balatonalmádi,
• Balatonberény,
• Balatoncsicsó,
• Balatonfenyves,
• Balatonfűzfő,
• Balatonkeresztúr,
• Balatonszabadi,
• Balatonszepezd,
• Bátaszék,
• Bedegkér,
• Bicske,
• Bodajk,
• Bóly,
• Borzavár,
• Budapest,
• Celldömölk,
• Csepreg,
• Csorna,
• Csömör,
• Csővár,
• Dunaföldvár,
• Dunakeszi,
• Dunaújváros,
• Dunavarsány,
• Egyházasfalu,
• Érd,
• Erdőkertes,
• Esztergom,
• Etyek,
• Felsőörs,
• Fertőszéplak,
• Gellénháza,
• Gór,
• Göd,
• Gyenesdiás,
• Győr,
• Györköny,
• Győrújbarát,
• Hantos,
• Hegykő,
• Iharosberény,
• Jánossomorja,
• Kaposvár,
• Katafa,
• Kemse,
• Kerepes,
• Keszthely,
• Kisbucsa,
• Kistormás,
• Komló,
• Kondorfa,
• Környe,
• Lázi,
• Litér,
• Lovas,
• Magyarszerdahely,
• Márianosztra,
• Medina,
• Mihályháza,
• Mohács,
• Mosonmagyaróvár,
• Mozsgó,
• Murakeresztúr,
• Nádasd,
• Nagybajcs,
• Nagykanizsa,
• Nagykapornak,
• Nagylók,
• Nagymaros,
• Nagynyárád,
• Nagypirit,
• Nemesapáti,
• Nemesdéd,
• Nemesgörzsöny,
• Nyalka,
• Olasz,
• Oroszlány,
• Őriszentpéter,
• Paks,
• Pápa,
• Pázmándfalu,
• Pécs,
• Pécsely,
• Pogányszentpéter,
• Porva,
• Potyond,
• Pusztahencse,
• Rábagyarmat,
• Rácalmás,
• Répcelak,
• Révfülöp,
• Ságvár,
• Sárszentágota,
• Sárszentlőrinc,
• Sárszentmihály,
• Sérsekszőlős,
• Siófok,
• Sopron,
• Sormás,
• Sóskút,
• Szada,
• Szajk,
• Szakály,
• Szakony,
• Szakonyfalu,
• Szederkény,
• Székesfehérvár,
• Szekszárd,
• Szemenye,
• Szentbalázs,
• Szentendre,
• Szentgotthárd,
• Szigethalom,
• Szigetszentmiklós,
• Szigetvár,
• Szob,
• Szokolya,
• Szombathely,
• Szomor,
• Sződ,
• Tab,
• Tamási,
• Táp,
• Tápszentmiklós,
• Tárkány,
• Tarrós,
• Táska,
• Tata,
• Tatabánya,
• Tengelic,
• Tevel,
• Tolna,
• Tormásliget,
• Torvaj,
• Újudvar,
• Üllő,
• Várpalota,
• Vásárosdombó,
• Vasvár,
• Vecsés,
• Veresegyház,
• Veszprém,
• Visegrád,
• Vízvár,
• Vonyarcvashegy,
• Zala,
• Zalabér,
• Zalaegerszeg,
• Zalaszentgrót,
• Zánka,
• Zebegény,
• Zimány,
• Zirc.
Ha ön is megtalálta az otthonát a listában, akkor mindenképpen nézze meg a részletező táblázatot, amelyben az E.ON pontosan felsorolja, melyik napon, milyen időintervallumban és mely utcákat vagy településrészeket érintik majd a szolgáltatáskimaradások.
Október 20-a és 31-e között összesen 163 település területén (többek között a fővárosban is) lehet többórás vagy egész napos áramszünet - tette közzé részletes táblázatban az E.ON. Lesz, ahol csak egy-egy utcát vagy településrészt érint a szolgáltatáskiesés, míg máshol akár egész települések sötétülnek el, és négy helységben (Balatonkeresztúr, Balatonmáriafürdő, Tótszerdahely, Somogysárd) a gázt zárják el - vagy csak pár utcában, vagy az egész településen.
A legrosszabbul a balatonkeresztúriak járhatnak, hiszen náluk a gáz- és áramszolgáltatás is szünetelni fog.
Íme, az érintett települések:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Lesz egy Békemenet és egy „brüsszeli háborús menet” – Magyar Péter: Csak kibújik a szög a zsákból
A miniszterelnök Facebook-oldalára került ki egy videó, amelyben Orbán határozottan állította, hogy a Békemenetet többen lesznek, mint a Nemzeti Meneten. Magyar Péter ezt nem hagyhatta szó nélkül.
Orbán Viktor személyesen tekintette meg az október 23-i beszédének előkészületeit – igaz, ehhez nem kellett messzire mennie a munkahelyétől. A nemzeti ünnepen ugyanis a Békemeneten részt vevők előtt a Kossuth téren tart beszédet a miniszterelnök.
Most örömmel konstatálta, hogy az előkészületek – úgy látja – jól zajlanak. Sőt szerinte a díszlet „monumentális lesz”. A Facebook-oldalára rövid videót készítő munkatársa azt is megkérdezte tőle, szerinte hol lesznek többen: a Kossuth téren vagy a Hősök terén? Utóbbi helyszínen Magyar Péter mond majd beszédet. Orbán határozottan kijelentette:
„Nekünk lesz egy Békemenetünk és lesz egy brüsszeli háborús menet. Szerintem Magyarországon a többség a béke oldalán áll. Nemcsak többen leszünk fizikailag, hanem lélekben is azok vannak többen, akik a béke oldalán állnak”.
Természetesen hipersebességgel megjött a válaszreakció is. Magyar Péter a fenti mondatokra reagálva Facebook-oldalán azt írta:
„Nocsak-nocsak, nem is kell ide mesterséges intelligencia. Csak kibújik a szög a zsákból. Orbán tegnap a zánkai gyerektáborban már az egész nemzet ellen háborút hirdetett. Most pedig adófizetői milliárdokon már a színpadot is ácsolják a gyűlöletdzsemborijukhoz.”
Az ő értelmezésében a Tisza Párt tüntetése lesz az, ahol a béke mellett állnak ki: „Nem háborús menetet kell szervezni és nem a honfitársait kell fenyegetni, Miniszterelnök Úr, hanem kormányozni kellene. Kellett volna” – írja posztjában Magyar.
Orbán Viktor személyesen tekintette meg az október 23-i beszédének előkészületeit – igaz, ehhez nem kellett messzire mennie a munkahelyétől. A nemzeti ünnepen ugyanis a Békemeneten részt vevők előtt a Kossuth téren tart beszédet a miniszterelnök.
Most örömmel konstatálta, hogy az előkészületek – úgy látja – jól zajlanak. Sőt szerinte a díszlet „monumentális lesz”. A Facebook-oldalára rövid videót készítő munkatársa azt is megkérdezte tőle, szerinte hol lesznek többen: a Kossuth téren vagy a Hősök terén? Utóbbi helyszínen Magyar Péter mond majd beszédet. Orbán határozottan kijelentette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jelentős internetes fennakadásra figyeltek fel a Downdetector nevű oldalon, amely a webes szolgáltatások működését követi. A hibák globálisan érintettek több ismert alkalmazást és oldalt.
Nem működött többek között a
Duolingo
a Fortnite,
az HBO Max
Steam
a Reddit
Epic Games Store
Signal
Disney+
a Snapchat
a McDonald’s alkalmazás
a Playstation Networkű
az Amazon Prime Video
IMDb
a Zoom
a Tinder.
A Duolingo például „Karbantartási szünetet” jelzett, míg az HBO Max esetében volt, akinek továbbra is gond nélkül elindult egy sorozatepizód.
A probléma hátterében az Amazon Web Services (AWS) állhat, amely a modern internetes szolgáltatások egyik legfontosabb technológiai alapját biztosítja.
Az Amazon épp akkor számolt be egy, az AWS-t érintő meghibásodásról, amikor több oldal is elérhetetlenné vált.
Az állapotjelző oldalukon ezt írták: „A mérnökök azonnal munkának láttak, és aktívan dolgoznak a probléma mérséklésén, valamint a kiváltó ok felderítésén.”
A Perplexity nevű AI-cég vezérigazgatója, Aravind Srinivas is az AWS-t nevezte meg szolgáltatásuk leállásának okaként egy X-bejegyzésben.
Nagy-Britanniában bankokat is érintett a leállás. Többen jelezték, hogy nem tudtak belépni a bankfiókjaikba, vagy nem tudtak onnan pénzügyi tranzakciókat indítani.
Jake Moore, az ESET kiberbiztonsági szakértője úgy fogalmazott:
„Az AWS a globális felhőpiac mintegy 30 százalékát uralja, így ha leáll, annak világszinten érezhető következményei vannak.”
Szerinte ugyanakkor nem valószínű, hogy kibertámadás miatt jelentkezett volna a globális probléma. Sokkal inkább arra gyanakszik, hogy „láncreakciós hibáról” lehet szó, amikor egy rendszer rendellenes működése más szolgáltatókat is magával ránt.
Jelentős internetes fennakadásra figyeltek fel a Downdetector nevű oldalon, amely a webes szolgáltatások működését követi. A hibák globálisan érintettek több ismert alkalmazást és oldalt.
Nem működött többek között a
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Politico: Az EU szavazati jog nélküli tagságot kínálhat Ukrajnának
A terv még csak az egyeztetés szintjén létezik, és minden tagállamnak rá kellene bólintania. A terv eddigi támogatói szerint jelentősen fel lehetne gyorsítani az unió bővítésének folyamatát.
Az EU-ban egyeztetés indult egy olyan javaslatról, amely szerint az új tagok egy ideig nem kapnának teljes szavazati jogot. A kezdeményező három európai diplomata és egy uniós tisztviselő szerint a terv nagyon korai szakaszban van, és minden jelenlegi tagállam jóváhagyása kellene hozzá. Az elképzelés szerint az új tagok akkor kapnának teljes jogokat, ha az EU átalakítja a működését úgy, hogy az egyes országok ne tudjanak könnyen vétózni.
A hírek szerint Ausztria és Svédország már biztosan támogatna egy ilyen irányú bővítést, hogy új lendületet kapjon a folyamat, amelyet Magyarország és néhány más tagállam jelenleg blokkol.
A Politico szerint az EU Vlagyimir Putyin terjeszkedő politikája miatt kezeli stratégiai prioritásként a bővítést, de a 27-ről akár 30 tagra növelés terve a következő évtizedben felszínre hozhatja a belső megosztottságot.
Az indokok között a bővítést hátráltató országok mellett szerepel a helyi piacokkal kapcsolatos versenytől és a biztonsági érdekek sérülésétől való félelem is.
A magyar blokkolást is megkerülné az EU
„A jövőbeli tagoknak le kellene mondaniuk a vétójogukról addig, amíg végre nem hajtjuk a fontos intézményi reformokat — például a minősített többségi szavazás bevezetését a legtöbb szakpolitikában” — nyilatkozta Anton Hofreiter, a német Bundestag Európai Ügyek Bizottságának elnöke. „Az egyes uniós tagállamok ne lassítsák a bővítést azzal, hogy blokkolják a reformokat.”
A kezdeményezés szerint Ukrajna, Moldova és Montenegró számos uniós előnyt élvezhetne, de vétójog nélkül.
A diplomaták és tisztviselők szerint az uniós országok és a Bizottság informálisan már tárgyalják a javaslatot. Az ötlet lényege, hogy az új országok kezdetben vétójog nélkül csatlakoznának, így rugalmasabb feltételekkel lehetne bővíteni a szövetséget, és nem kellene átfogóan módosítani az EU alapszerződéseit, amit több kormány eleve elutasít.
Korábban az uniós vezetők ragaszkodtak a szerződésmódosításhoz, mielőtt új tagokat (pl. Ukrajna) vennének fel, tartva a döntésképtelenség kockázataitól. A meglévő tagok vétójogának eltörlésére tett próbálkozások viszont ellenállásba ütköztek, nemcsak Magyarország, hanem Franciaország és Hollandia részéről is.
„[Az új tagok korlátozott szavazati jogáról szóló terv] azt biztosítaná, hogy egy kibővített EU-ban is cselekvőképesek maradjunk” — mondta Hofreiter.
„A nyugat-balkáni államok képviselőivel folytatott megbeszélésekből egyértelmű jelzéseket kapok, hogy ezt a megközelítést konstruktívnak és működőképesnek tartják.” Hozzátette: az a követelés, hogy az EU előbb alakítsa át a működését, és csak utána engedjen be új országokat, „a bővítést a hátsó ajtón keresztül is feltartóztathatná”.
Le vannak maradva az EU-ba készülő országok
A Politico emlékeztet: egyre nagyobb a frusztráció a kelet-európai és nyugat-balkáni jelölteknél, amelyek ugyan komoly belső reformokat hajtottak végre, mégsem kerültek közelebb a tagsághoz.
Montenegró 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. „Az utolsó ország, amely belépett [az EU-ba], Horvátország volt, több mint 10 éve — és közben az Egyesült Királyság kilépett” — idézte fel Jakov Milatović montenegrói elnök. „Ezért hiszek abban, hogy most kell újraélesztenünk a folyamatot, és kicsit azt az elképzelést is, hogy az EU továbbra is olyan klub, amely vonzerőt jelent.”
Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Tarasz Kacska „kreatív” megoldásokat sürgetett a bővítés feloldására.
Mint ismert, az ország csatlakozási kérelmét jelenleg a magyar vétó tartja vissza. „A várakozás pedig nem opció, szóval most azonnal megoldásra van szükségünk. Ez fontos Ukrajnának, de az Európai Uniónak is. Azt gondolom, miközben Oroszország drónokkal teszteli Európa biztonságát, ugyanígy teszteli az Európai Unió egységének megingatását is” — mondta Kacska egy interjúban.
Ursula von der Leyen a bővítést a stratégiai napirend fókuszába állította, és realitásként emlegette Ukrajna vagy Moldova 2030-ra elérhető tagságát. Az uniós országok viszont eddig ellenálltak a gyorsításnak: a hónap elején például el is utasították az Európai Tanács elnöke, António Costa bővítési előrelépésre tett kísérletét.
A nyugat-balkáni országok — Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia — vezetői szerdán Londonban találkoznak az európai vezetőkkel a „Berlini folyamat” csúcstalálkozóján, amely a térség integrációjának erősítésére fókuszál az EU-bővítés előkészítéseként.
Orbánék vétója is az érvek között
Az úgynevezett bővítési csomag előtt egy uniós diplomata felvetette, hogy a Bizottság gyorsíthatná a folyamatot: a tárgyalásokban úgy léphetne tovább, hogy nem kér minden alkalommal mind a 27 tagállamtól formális jóváhagyást. Így minden szakaszban elkerülhetné, hogy Orbán vétózzon. A bővítési csomag részeként a Bizottság belső uniós reformjavaslatokat is készül felvetni, hogy felkészítse a blokkot az új tagok felvételére.
Egy külön, korai tervezet a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs zárókövetkeztetéseiről nem említi a bővítést, ami felháborítja a bővítéspárti országokat. Sokan az EU-tagságot a blokk kulcs geopolitikai eszközeként emlegetik egy agresszív Oroszországgal szemben.
„Ha ma a bővítésre nézünk, egy dolog egyértelmű: gyorsabban, kevesebb bürokráciával és hatékonyabban kell működnünk” — mondta Claudia Plakolm, Ausztria Európa-ügyi minisztere. „Ha az EU nem kapcsol magasabb fokozatba, teret veszítünk olyan harmadik szereplőkkel szemben, akik már készen állnak, hogy a helyünkre lépjenek.”
A jövőbeli uniós tagság kulcstéma volt a közelmúltbeli moldovai választásokon, amelyeket Maia Sandu elnök nyert meg, és az EU-tagság motiválta Ukrajnát már a 2014-es Majdan-tüntetések idején is.
A brüsszeli nyomás ellenére az uniós vezetők — otthon erősödő szélsőjobboldali pártokkal szembesülve — nem sietnek, hogy 30 tagra és azon túl bővítsék a blokkot.
Egy júliusi sajtótájékoztatón Friedrich Merz német kancellár azt mondta, nem számít rá, hogy Ukrajna az EU hétéves költségvetésének következő ciklusán belül - vagyis 2034-ig - csatlakozik.
Az EU-ban egyeztetés indult egy olyan javaslatról, amely szerint az új tagok egy ideig nem kapnának teljes szavazati jogot. A kezdeményező három európai diplomata és egy uniós tisztviselő szerint a terv nagyon korai szakaszban van, és minden jelenlegi tagállam jóváhagyása kellene hozzá. Az elképzelés szerint az új tagok akkor kapnának teljes jogokat, ha az EU átalakítja a működését úgy, hogy az egyes országok ne tudjanak könnyen vétózni.
A hírek szerint Ausztria és Svédország már biztosan támogatna egy ilyen irányú bővítést, hogy új lendületet kapjon a folyamat, amelyet Magyarország és néhány más tagállam jelenleg blokkol.
A Politico szerint az EU Vlagyimir Putyin terjeszkedő politikája miatt kezeli stratégiai prioritásként a bővítést, de a 27-ről akár 30 tagra növelés terve a következő évtizedben felszínre hozhatja a belső megosztottságot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
