Esettanulmány az Erdélybe importált pártállami rendszerről - Jelentés tárta fel a súlyos visszaéléseket az erdélyi levélszavazásnál

Magyar Péter Facebook-posztban reagált Wáberer György nagyvállalkozó egy nappal korábbi interjúban tett állítására. A TISZA Párt vezetője szerint Wáberer állításával szemben a vállalkozó nem másfél éve támogatja a TISZA-t, és közölte, hogy a kapott 100 millió forintot visszautalják neki.

Bejegyzésében Magyar Péter azt írja, a nagyvállalkozó egy interjúban azt közölte, hogy másfél éve támogatja a TISZA-t, több mint 100 millió forinttal. „Miután ez a hír eljutott hozzám, megnézettem, mi igaz ebből” – fogalmazott a politikus. Magyar Péter szerint az ellenőrzés eredménye az, hogy

A TISZA Párt vezetője szerint a pártjánál büszkék arra, hogy a finanszírozásuk törvényes és átlátható.

– írta. Hozzátette, hálásak a több tízezer támogatónak is: „Hálásak vagyunk azért, hogy több tízezer honfitársunk támogatott minket a rendszerváltó kártyán keresztül.”

A politikus szerint el akarják kerülni még a látszatát is annak, hogy bármelyik oldalhoz köthető nagyvállalkozókhoz vagy oligarchákhoz kapcsolódjanak, vagy hogy bárki előnyt szerezhessen a pártra hivatkozva. A poszt szerint a párt döntést hozott:

A poszt szerint a visszautalás a következő hétfőn, vagyis 2026. május 4-én történik meg.

Magyar Péter a jövőre nézve pedig azt az elvet fektette le, hogy ha bárkitől jogilag vagy morálisan megkérdőjelezhető kérés érkezik a támogatásért cserébe, vagy azt látják, hogy valaki előnyre akar szert tenni, annak szintén visszaküldik a pénzt.

Posztját azzal zárta, hogy a törvényes határidőn belül elszámolnak minden támogatással. „Továbbá a törvényes határidőn belül elszámolunk minden beérkezett támogatással és nyilvánosságra hozzuk az 500 ezer forint feletti támogatást biztosító személyek neveit. Törvényesség, transzparencia, TISZA. Rendszerváltás.”

Közös megegyezéssel távozott a Magyar Honvédségtől Porkoláb Imre dandártábornok, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának munkatársa. A hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetéséről szóló határozat csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben.

A Sulyok Tamás köztársasági elnök által jegyzett, a honvédelmi miniszter előterjesztésére született dokumentum szerint a tábornok szolgálati viszonya április 30-án szűnt meg. A határozatban az államfő kimondja: „Porkoláb Imre Zoltán dandártábornok szolgálati viszonyát 2026. április 30-ai hatállyal megszüntetem.”

– írta a Telex. Ő volt az első magyar katona, aki 1994-ben elvégezte a brit Királyi Katonai Akadémia képzését, ahol később Orbán Gáspár és Pálinkás Szilveszter is tanult. Szolgált Irakban és Afganisztánban, majd az amerikai Pentagonban dolgozott a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokság képviselőjeként. Itthon az MCC Vezetőképző Akadémiáját vezette, 2022-től pedig védelmi innovációért felelős miniszteri biztos volt, mielőtt két évvel később a Miniszterelnöki Kabinetirodába került, Biró Marcell nemzetbiztonsági főtanácsadó mellé.

Nagy port kavart például Pálinkás Szilveszter százados esete, a haderő toborzókampányának korábbi arca, aki egy interjúban élesen bírálta a honvédség vezetését és a belső állapotokat.

Nem sokkal korábban egy másik, szintén nagy nyilvánosságot kapott ügyben Orbán Gáspár százados távozásáról is hírek jelentek meg. A Honvédelmi Minisztérium április 23-án közölte, hogy a miniszterelnök fia néhány napon belül, közös megegyezéssel távozik a Magyar Honvédségtől. A bejelentés a sokat vitatott csádi misszióval kapcsolatos hírek után történt.

Böröndi Gábor vezérkari főnök egy interjúban elismerte, hogy Orbán Gáspár részt vett a művelet kormányzati tervezésében.

A konkrét, nagy visszhangot kiváltó ügyek mellett az elmúlt időszakban több cikk is foglalkozott leszerelési nehézségekkel és a honvédségen belüli elégedetlenségről szóló állításokkal. A Honvédelmi Minisztérium tagadta, hogy tömeges leszerelési hullám fenyegetne.

A mostani, közös megegyezéssel történő távozásának hivatalos indoklása egyelőre nem ismert, így nyitott kérdés, hogy mi áll a döntés hátterében, és hogy a tábornok hol folytatja pályafutását.

A Közszolgálati Rendőr Szakszervezet Facebook-posztban üdvözölte, ugyanakkor komoly feltételeket is szabott a Tisza Párt tervéhez, miszerint a civil Pósfai Gábort kérték fel a belügyminiszteri posztra. A szakszervezet szerint Pósfai menedzseri tapasztalata garancia lehet a megújulásra, de egyúttal hangsúlyozták, a teljes rendvédelmi állomány nélkül a reform nem fog sikerülni, és szerintük „gyakorlatilag mindent és mindenkit újra kell építeni”.

A szakszervezet „Civil a pályán” felütéssel kezdi bejegyzését, melyben közlik, hogy értesüléseik szerint a Tisza Párt operatív vezetőjét, Pósfai Gábort kérték fel a Belügyminisztérium vezetésére, az igazságügyi tárca élére pedig Melléthei-Barna Márton ügyvédet, a párt jogi vezetőjét jelölik. A posztban idézik a Tisza Párt ígéretét is: „A Tisza-kormány alatt végre minden rendvédelmi dolgozó lehetőséget kap arra, hogy munkáját a legmagasabb színvonalon, kizárólag a szakmai előírásokat szem előtt tartva, jogszabályoknak megfelelve, az esküjükhöz hűen végezze. A legfontosabb célunk és feladatunk, hogy minden magyar honfitársunk biztonságban érezhesse magát az ország minden pontján.”

A szakszervezet szerint örvendetes, hogy egy civil kerülhet a minisztérium élére. Mint írják: „Persze volt már ilyenre példa, de most tetszik vagy sem, a rendvédelemnek erre van szüksége.”

Kijelentik, hogy a jelölt szervezetépítésben elért sikerei miatt bizalmat szavaznak neki. „Első körben elhisszük, elfogadjuk, sőt bizalmat szavazunk a múltjában, a szervezetépítésben bizonyított sikerei miatt” – fogalmaznak.

A bizalom mellett azonban több dologra is felhívják a figyelmet. A szakszervezet szerint a reformok végrehajtása lehetetlen a hivatásos állomány nélkül.

Álláspontjuk szerint a rendszer olyan állapotban van, hogy „gyakorlatilag mindent és mindenkit újra kell építeni”. A poszt szerint a legfontosabb feladatok egyike, hogy „vissza kell adni és szerezni a bizalmat, a hitet”.

Óvatosságra intenek azzal kapcsolatban, hogy az új vezetésnek nem szabad mindent elhinnie, amit a rendszer szereplői mutatni fognak.

Azt tanácsolják, hogy „nem elhinni mindent, amit láttatni engednek…”.

Végül hangsúlyozzák, hogy a menedzseri tudás önmagában nem elég, a szakmai hozzáértés is elengedhetetlen: „A rendszerszemlélet és a rendszer építésben szerzett tapasztalat mellé a szakmai is kell”. A szakszervezet a bejegyzését egy nyitott mondattal zárja, jelezve, hogy a felsoroltakon kívül még sok más teendő is van: „És még megannyi minden...”.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hírlevele szerint Brüsszelben csendes, de intenzív egyeztetés indult Várhelyi Olivér jövőjéről. A cél nem egy nyílt menesztés, hanem egy olyan, a magyar biztos személyéhez köthető, egyedi indokokra hivatkozó távozás, amellyel elkerülhető egy politikailag veszélyes precedens megteremtése.

A VSquare arról írt, hogy bár a Bizottság elnökének meglenne a joga az eltávolításhoz, Brüsszelben inkább az önkéntes távozást szorgalmaznák. Az ügyet a magyarországi kormányváltás teszi különösen aktuálissá, Várhelyi távozásával ugyanis a leendő Tisza-kormány új biztost jelölhetne.

Panyi forrásai szerint ha például Spanyolországban vagy Franciaországban radikális jobboldali kormány kerülne hatalomra, Várhelyi esetére hivatkozva követelhetnék a jelenlegi spanyol és francia biztos leváltását. Brüsszelben ezért olyan megoldást keresnének, amely Várhelyi személyéhez kötött körülményekre hivatkozik.

Az egyik lehetséges hivatkozási pont a magyar kémbotrány lehet. A Direkt36/VSquare és partnereik cikkei szerint a 2010-es években diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzők uniós intézményeknél dolgozó magyarokat próbáltak beszervezni. A Bizottság az állítások nyomán vizsgálatot indított.

Az oknyomozó cikkek forrásai szerint a hálózat 2017-ben lebukott, és gyakorlatilag újra kellett építeni. Várhelyi Olivér, aki 2015 és 2019 között Magyarország EU melletti állandó képviseletét vezette, tagadta, hogy tudomása lett volna a beszervezési kísérletekről.

A botrány kirobbanása után 35 európai parlamenti képviselő követelte Várhelyi azonnali menesztését, az Európai Parlament pedig napirendre vette a brüsszeli magyar kémügyet. A nyomás szerdán tovább fokozódott, amikor az Európai Parlament a 2024-es költségvetési mentesítési eljárásban bírálta a Várhelyi korábbi portfóliójához tartozó Szomszédságpolitikai és Bővítési Főigazgatóság működését.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy posztban azt állította, hogy brüsszeli évei alatt őt is megfigyelték és lehallgatták a magyar titkosszolgálatok.

A magyar választások után az Európai Bizottság már tárgyalásokat is kezdett a leendő magyar kormánnyal az uniós forrásokról, Ursula von der Leyen pedig a választási eredményt értékelve a gyors együttműködés lehetőségét vetítette előre. Magyar Péter szerdán személyesen is találkozott a Bizottság elnökével.

Az ügynek egyelőre nincs nyilvános lezárása. A Bizottság belső vizsgálatának eredménye, az Európai Parlament további lépései és a leendő magyar kormány esetleges jelölési szándéka egyaránt befolyásolhatja a végkifejletet.

Via HVG