Ennyi nyugdíjra számíthat az, aki dolgozott az EU más országában is
A Kúria nemrég határozatából kiderül, hogyan kell megállapítani az öregségi nyugdíjat abban az esetben, ha valaki több európai uniós tagállamban is dolgozott, de nyugdíjra csak a tagországokban szerzett szolgálati idők összeszámításával szerez jogosultságot. A Kúria határozatáról az Adózóna készített összefoglalást.
Eszerint az igények elbírálása során a magyar nyugdíjmegállapító szerv kizárólag a Magyarországon ténylegesen elért és járulékfizetés alapjául szolgáló keresetek figyelembevételével állapít meg nyugellátást. A magyar nyugdíjszabályok alapján, azokban az ügyekben is, amelyekben a nyugellátásra jogosultsághoz az érintett személy más EU tagországban megszerzett szolgálati idejét is figyelembe kell venni.
Tehát a koordináció hatálya alá tartozó nemzetközi nyugdíjigények elbírálása során a magyar nyugdíj megállapítása kétféle módon történhet.
• amennyiben az igénylő rendelkezik önálló, független magyar jogosultsággal – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte és rendelkezik legalább 15 év magyar biztosításban szerzett szolgálati idővel, vagy nők esetében legalább 40 év magyar biztosításban töltött keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkeznek –, akkor két ellátást kell kiszámítani egy nemzeti, úgynevezett független és egy úgynevezett arányos nyugdíjat, és a két ellátás közül a kedvezőbb ellátás kerül nyugdíjként megállapításra és folyósításra.
• amennyiben nem rendelkezik önálló magyar, független jogosultsággal, akkor kizárólag az arányos nyugdíjszámítást kell elvégezni.
• össze kell adni az adott személy magyar és azokat a szolgálati időket, amelyeket valamennyi érintett tagállamban szerzett,
• az összes szolgálati idő és a kizárólag magyar biztosításban szerzett járulékköteles keresetek alapján megállapított átlagkereset figyelembevételével ki kell számítani egy úgynevezett elméleti nyugdíjat, amelynek során az összes szolgálati időt úgy kell tekinteni, mintha az adott személy mindet Magyarországon szerezte volna,
• az elméleti nyugdíjnak egy olyan arányú része kerül kiszámításra magyar nyugdíjrészként, ahogy a ténylegesen magyar biztosításban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik.
A Kúria döntése alapján egy konkrét esetben a magyar nyugdíjrész az elméleti nyugdíj 63,6 százaléka lett, mivel a nő bő 14 év romániai és több mint 25 év magyarországi szolgálati időt szerzett.