Energiaválság: a magyarok fele elégedett a kormány lépéseivel, 84 százalék spórol
Egy friss kutatás szerint a lakosság 84 százaléka fogott vissza az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztásán. A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban.
A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)
– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.
A kormány energiaválság-kezelését összességében a megkérdezettek fele értékelte jóra vagy jelesre, míg 26 százalékuk adott elégtelen vagy elégséges osztályzatot.
A Tisza szavazóinak 81 százaléka elégedett, a Fidesz-szavazóknak viszont csupán 13 százaléka. A Mi Hazánk támogatói inkább kritikusak, 56 százalékuk negatívan, 20 százalékuk pozitívan ítéli meg a kormány lépéseit.
A felelősség kérdésében is élesek a törésvonalak.
A relatív többség, 40 százalék az előző kormány mulasztásait okolja a kialakult helyzetért, 34 százalék az extrém időjárást és a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét.
A pártpreferencia itt is döntő: a Tisza-szavazók 68 százaléka az előző, Fidesz-vezette kabinetre mutat, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka éppen a mostani kormány felkészületlenségét látja a háttérben.
Van azonban egy pont, ahol a táborok közelebb állnak egymáshoz:
a népesség többsége (51%) az önkéntes fogyasztáscsökkentésben hisz, és csak 27 százalék sürgetne szigorúbb szabályokat.
A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak: 42 százalékuk ezt, további 42 százalék pedig a nukleáris és a megújuló energia keverékét részesítené előnyben. Az atomenergiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná.
A magyarok 84 százaléka már visszafogta az áram-, 78 százaléka pedig a vízfogyasztását, és ez a csapoknál is látszik: az elmúlt napokban országosan 9 százalékkal kevesebb víz folyt el.
A legtöbben a háztartási gépeiket használják ritkábban (50%), ezt követi az öntözés (46%), az autómosás (45%) és a klímahasználat csökkentése (40%)
– derül ki az Europion legfrissebb, a HVG által ismertetett kutatásából. A teljes 16 év feletti népesség mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy semmiben sem fogta vissza az energiahasználatát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Profi TV-stúdiót találtak Lázár János volt minisztériumában, bemutatták, mit találtak a gépeken
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium új munkatársai egy komplett, közvetítésre alkalmas technikai parkot találtak az épületben. A berendezéseket bekapcsolva a "Lázár Info Express" kezdőképe fogadta őket.
Az RTL Házon kívül című műsorának riportja szerint egy komplett, televíziós közvetítésre is alkalmas technikai parkot találtak a korábban Lázár János vezette minisztérium épületében. Az átvett eszközparkot először csak találgatták az új munkatársak, mire használhatták. Később kiderült, hogy komplett, televíziós közvetítésre alkalmas rendszer volt. A riportban megszólaló Tárkányi Zsolt parlamenti államtitkár (Közlekedési és Beruházási Minisztérium), korábbi RTL-es riporter szerint
a laptopokat állítólag törölték és formázták, a közvetítőeszközökön viszont megmaradtak az előző beállítások.
Tárkányi szerint a berendezések bekapcsolásakor a Lázár Info Express kezdőképe jelent meg. Ebből arra következtet, hogy kampánycélokra használták őket. Szerinte a látottak kampányhasználatra utalnak: „Ugye ez az a műsor, amiről Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz kampány egyik kiemelt eseménye, tehát köze nem volt a minisztériumi munkához. Nyilvánvalóan az eszközöknek sem, mivel ezeket a Lázár Infókat közvetítették.”
A riportban felsorolt leltár szerint a 130 tételes listán egyebek mellett 27 hangtechnikai eszköz, 13 objektív, 11 kamera, 10 videó- és streamtechnikai eszköz, valamint két drón is szerepelt.
Tárkányi Zsolt szerint ez egy „professzionális televíziózásra alkalmas eszközpark”, amivel jó minőségben tudták közvetíteni Lázár János „propaganda szeánszait és estéit”.
A műsor felidézte Lázár János egy korábbi, a Népszavának adott nyilatkozatát, amelyben a kampányfinanszírozásra vonatkozó kérdésre tagadta, hogy a minisztérium fizetné a Lázár Infók költségeit. A riport szerint Lázár az országjáró fórumsorozatával legalább 50 helyszínen járt, az eseményeket pedig élőben közvetítették. A Népszava akkori cikke szerint az ehhez szükséges közvetítőkocsit az általa vezetett minisztérium biztosította a fotósa számára.
A riportban elhangzott az is, hogy
Lázár János az új parlamenti ciklusban a szavazások több mint 80 százalékáról hiányzott.
Akkor sem volt jelen, amikor utódja, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter számon kérte az állami pénzből közvetített eseményeket. Vitézy szerint más körülmények is aggályosak:
„A kérdéseket feltevő állampolgárokat lögdöső személyek részben a MÁV Szolgáltatóközpont, részben a minisztérium alkalmazásában álltak ekkoriban” – állította az új miniszter.
Az RTL kérdésére a Fidesz-frakció sajtóosztálya azt írta, az eszközöket az építési és közlekedési minisztérium az élőben közvetített sajtótájékoztatókhoz szerezte be, amelyek a minisztérium feladatkörébe tartoztak. Ezzel szemben Vitézy Dávid szerint a Lázár Infók bevallottan kampányesemények voltak, amelyeken fideszes képviselők is kampányoltak.
A riportban megszólalt a K-Monitor társalapítója is, aki szerint ez nem egyedi eset.
„Elég régi jelenség, hogy különböző állami erőforrásokat, hivatali erőforrásokat kampányra használnak fel. Ezek történnek falvakban is, tehát egész alacsony szinten, és történnek ilyen magas szinten is,
hogy lényegében ugye a minisztériumok is kampányüzemmódba váltanak” – mondta. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője sem lepődött meg a híren, szerinte a Fidesz folyamatosan elmosta a párt és az állam közti határvonalat, és állampártként viselkedett.
A K-Monitor társalapítója rendszerszintű jelenségről beszél:
„Egyszerűen ez úgy elharapózott, és annyira természetessé vált, hogy szerintem egy csomó, hogy én hülyének néznék azt a minisztert, aki ilyet nem csinál, de ez arra is serkentett szerintem nagyon sokakat, hogy teljesen pofátlanná vált ez a történet” – fogalmazott.
Az újságírók szerint ez a „csontváz” is egy olyan rendszerbe illeszkedik, ahol a közpénz a Fidesz hatalmának fenntartását szolgálta.
Példaként említették, hogy az Átlátszó tárta fel, hogy 12 ezer műanyag kismotort is állami és uniós pénzből vett a kulturális minisztérium, amelyeket fideszes politikusok osztogattak a kampányban. Az interneten 4-5 ezer forintért kapható motorok darabját az állam 15 ezer forintért vásárolta meg. Felidézték a TISZA Párt lejáratására indított nemzeti konzultáció ügyét is, amelyben a K-Monitor indítványára hűtlen kezelés gyanújával rendelt el nyomozást az ügyészség.
A szervezet szerint az összegzés eredménye: „Az a pénz, ami el lett égetve lényegében pártpolitikai kampányra a Fidesz érdekében, hogy magukat megválasztassák, hogy az embereket manipulálják saját maguk érdekében.”
Az RTL Házon kívül című műsorának riportja szerint egy komplett, televíziós közvetítésre is alkalmas technikai parkot találtak a korábban Lázár János vezette minisztérium épületében. Az átvett eszközparkot először csak találgatták az új munkatársak, mire használhatták. Később kiderült, hogy komplett, televíziós közvetítésre alkalmas rendszer volt. A riportban megszólaló Tárkányi Zsolt parlamenti államtitkár (Közlekedési és Beruházási Minisztérium), korábbi RTL-es riporter szerint
a laptopokat állítólag törölték és formázták, a közvetítőeszközökön viszont megmaradtak az előző beállítások.
Tárkányi szerint a berendezések bekapcsolásakor a Lázár Info Express kezdőképe jelent meg. Ebből arra következtet, hogy kampánycélokra használták őket. Szerinte a látottak kampányhasználatra utalnak: „Ugye ez az a műsor, amiről Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz kampány egyik kiemelt eseménye, tehát köze nem volt a minisztériumi munkához. Nyilvánvalóan az eszközöknek sem, mivel ezeket a Lázár Infókat közvetítették.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Volt miről beszélgetni” – Magyar Péter a Fidesz által leváltott Baka Andrással egyeztetett
A miniszterelnök Ruff Bálinttal együtt találkozott Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével, akit az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor távolították el pozíciójából. Magyar szerint volt miről beszélgetniük.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével folytatott megbeszélést.
„Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének!”
– írta a miniszterelnök. A találkozón Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a közös fotó alapján.
Baka András jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, az Államigazgatási Főiskola egykori főigazgatója és két cikluson át az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.
A kormányfő arra is emlékeztetett, hogy Bakát az Alaptörvény 2011-es elfogadásakor, az uniós joggal ellentétesen távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, majd ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.
„Baka András az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós. Volt miről beszélgetni”
– olvasható Magyar posztjában.
Baka András ügye az elmúlt évtized egyik legfontosabb magyar jogállamisági vitájává vált. A jogtudóst 2009-ben választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, mandátuma hat évre, 2015-ig szólt volna. Az Országgyűlés azonban a 2011-es Alaptörvény elfogadásával és az azt követő igazságügyi reformokkal idő előtt, 2012. január 1-jei hatállyal megszüntette a megbízatását. Eltávolítás előtt Baka több alkalommal is nyilvánosan bírálta a kormány igazságügyi átalakításra vonatkozó terveit.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os ítéletében kimondta, hogy a mandátum idő előtti megszüntetése sértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát, valamint a bírósághoz való jogát.
A strasbourgi bíróság döntése óta Baka András neve szimbolikusan összeforrt a bírósági függetlenség kérdésével.
A volt főbíró az utóbbi időben több interjúban is éles kritikával illette a magyarországi közjogi helyzetet.
Egy korábbi nyilatkozatában a jelenlegi helyzetet a kommunista időszakhoz hasonlította, mondván, a politika egyre inkább befolyása alá vonja az igazságszolgáltatást, ami súlyosan sérti a jogállamiság elveit.
Magyar Péter a Facebook-oldalán számolt be róla, hogy Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével folytatott megbeszélést.
„Köszönöm a beszélgetést Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének!”
– írta a miniszterelnök. A találkozón Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett a közös fotó alapján.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: Gond nélkül bejutna a parlamentbe egy Fideszből kiváló új polgári párt
A Medián legfrissebb kutatása szerint a Fidesz támogatóinak 18 százaléka biztosan, további 15 százaléka pedig elképzelhetően átszavazna egy új, polgári jobbközép erőre. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói rendkívül lojálisak, körükben az elpártolási hajlandóság elenyésző.
Azonnal bejutna a parlamentbe egy, a Fideszből kiszakadó, mérsékelt polgári párt, sőt, a Mi Hazánkat megelőzve a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatná meg – derül ki a Medián friss méréséből, amelyet a HVG360 ismertetett. A kutatás szerint a teljes népesség 5 százaléka „szinte biztosan” rájuk adná a voksát, további 5 százalék pedig valószínűnek tartja ezt.
A felmérés legérdekesebb adata, hogy
a magukat még mindig Fidesz-támogatónak vallók 18 százaléka válna hűtlenné a pártjához, és további 15 százalékuk elképzelhetőnek tartja a váltást.
Ezzel éles ellentétben áll a kormányzó Tisza Párt táborának stabilitása. A teljes népesség körében 57 százalékon álló párt szimpatizánsainak többsége kizártnak tartja, hogy elforduljon Magyar Péteréktől, mindössze 1-1 százalékuk váltana biztosan, ha egy mérsékelt jobboldali vagy egy új baloldali ajánlattal találkozna.
Ez a helyzet komoly stratégiai dilemmát teremt a Fideszen belüli elégedetlenek számára.
A jelenlegi, győztest túlkompenzáló választási rendszerben ugyanis egy önálló indulás a 2030-as választáson szinte biztosan feladná a hatalmi opciót, mivel megosztaná a szavazatokat.
Ebből a taktikai csapdából csak a Tisza Párt tudná kiszabadítani a potenciális riválisokat egy új, arányosabb választási törvénnyel.
A kormánypárti nyilatkozatok rendre utalnak is a szabályok módosítására, és problémásnak tartják a győztes túlkompenzálását. A konkrétumok azonban váratnak magukra, ami a Tisza Pártnak kedvez, hiszen amíg a versenytársak nem ismerik a jövőbeli játékszabályokat, addig a kormánypárt már készülhet, és a saját stratégiájához igazíthatja a leendő rendszert. A felvetések között szerepel az egy- vagy kétfordulós voksolás, illetve az egy- vagy kétkamarás parlament lehetősége is.
A Medián szerint Ferencz Orsolya, Navracsics Tibor vagy Cser-Palkovics András kifelé kacsintó nyilatkozataira van társadalmi kereslet.
A politikai naptár ugyanakkor sürget: 2029 június elején egyszerre lesz önkormányzati és európai parlamenti választás, 2030 tavaszán pedig országgyűlési. Egy új pártnak optimális esetben 2028 elejére fel kellene állnia, hogy eséllyel induljon ezeken a megméretéseken.
A Fidesz támogatottságának csökkenése már a választási vereség előtt megkezdődött. A párt szavazóinak egy része már akkor is fogékonynak bizonyult a kritikára, egy korábbi Medián-kutatás szerint a fideszesek harmada tartalmilag egyetértett Magyar Péter parlamenti beszédeivel. A 2026-os választási vereség után a közvélemény-kutatók a Fidesz támogatottságának drámai zuhanását mérték.
Azonnal bejutna a parlamentbe egy, a Fideszből kiszakadó, mérsékelt polgári párt, sőt, a Mi Hazánkat megelőzve a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatná meg – derül ki a Medián friss méréséből, amelyet a HVG360 ismertetett. A kutatás szerint a teljes népesség 5 százaléka „szinte biztosan” rájuk adná a voksát, további 5 százalék pedig valószínűnek tartja ezt.
A felmérés legérdekesebb adata, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Félmilliárdos adót fizethet a Bayer Construct Zuglónak a meghiúsult üzlet miatt
A XIV. kerületi önkormányzat évente több mint félmilliárd forint építményadót vethet ki a Bayer Constructra. A lehetőség azután nyílt meg, hogy a kormány elállt az irodakomplexum megvásárlásától.
A kútba esett állami üzlet után jövő januártól félmilliárd forintnál is több építményadót szedhet be évente a XIV. kerületi önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő Bayer Constructtól – írja a Népszava. Az irodák, lakások és garázsok után fizetendő adó együttesen jócskán 600 millió forint feletti összeg lehet, az első részlet megfizetése pedig jövő márciusban esedékes.
Erre az adóbevételre Zuglónak nem lett volna lehetősége, ha az ingatlanegyüttes állami tulajdonba kerül, az állam ugyanis mentesül az építményadó megfizetése alól.
Magyar Péter miniszterelnök azonban hétfőn bejelentette, hogy a Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a beruházónak. A kormány ezt többek között azzal indokolta, hogy a Bayer Construct nem teljesítette a szerződés egyik kulcsfontosságú feltételét: a zárásig nem töröltette az ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Úgy tudni, a beruházó a projekt indításakor nem kötötte meg a kerülettel a településrendezési szerződést, és nem fizette meg a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot sem.
Bár a kerületnek egy esetleges kártalanítási összegre még vélhetően várnia kell, az építményadót a kormányzati visszalépés miatt már jövőre kivethetik Balázs Attila cégére. Rózsa András, Zugló új polgármestere korábban már egyértelmű üzenetet küldött a nagyberuházóknak.
„Új világ van, a nagymenő építési vállalkozóknak meg kell tanulniuk szerényebben és együttműködőbben fellépni”
– fogalmazott a kerület vezetője.
A kormányzati irodavásárlásokkal kapcsolatos kritikáját Magyar Péter sem rejtette véka alá egy korábbi nyilatkozatában, amikor az állami üzletekről beszélt. „Nem 200 milliárd forinttal túlárazva kellene irodaépületekre költeni” – mondta.
Az Orbán-kormány 2023-ban döntött arról, hogy több mint 244 milliárd forintért megvásárolja a Bayer Construct által fejlesztett irodaházat, hogy oda egy új kormányzati negyed költözzön. A projektet a kezdetektől fogva komoly viták kísérték, nemcsak a vételár, hanem az átláthatóság hiánya miatt is. Hadházy Ákos független képviselőnek a Transparency International segítségével pert kellett indítania, hogy a bíróság végül kötelezze az államot a szerződés kiadására. A beruházás egy másik komoly konfliktusforrása a fűtési rendszerhez tervezett hatalmas mennyiségű termálvíz kitermelése volt, ami ellen a fővárosi gyógyfürdők üzemeltetője is tiltakozott, mert az veszélyeztette volna a történelmi fürdők vízbázisát.
A kútba esett állami üzlet után jövő januártól félmilliárd forintnál is több építményadót szedhet be évente a XIV. kerületi önkormányzat a Bosnyák téri irodakomplexumot felépítő Bayer Constructtól – írja a Népszava. Az irodák, lakások és garázsok után fizetendő adó együttesen jócskán 600 millió forint feletti összeg lehet, az első részlet megfizetése pedig jövő márciusban esedékes.
Erre az adóbevételre Zuglónak nem lett volna lehetősége, ha az ingatlanegyüttes állami tulajdonba kerül, az állam ugyanis mentesül az építményadó megfizetése alól.
Magyar Péter miniszterelnök azonban hétfőn bejelentette, hogy a Tisza-kormány eláll a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a beruházónak. A kormány ezt többek között azzal indokolta, hogy a Bayer Construct nem teljesítette a szerződés egyik kulcsfontosságú feltételét: a zárásig nem töröltette az ingatlanok tulajdoni lapjáról a zuglói önkormányzat elővásárlási jogát. Úgy tudni, a beruházó a projekt indításakor nem kötötte meg a kerülettel a településrendezési szerződést, és nem fizette meg a Horváth Csaba polgármestersége idején ígért nettó 3 milliárd forintot sem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
