Elutasította Magyar Péter állításait a Völner-Schadl ügyben a Fővárosi Törvényszék
Korábban a Fővárosi Nyomozó Ügyészség is így tett. A feljelentés Tényi István beadványára vezethető vissza, a közleményükhöz mellékeltek egy 30 oldalas anonimizált határozatot.
A Fővárosi Törvényszék szerdán közleményben jelentette be, hogy „egy korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban a bíróság a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen előterjesztett felülbírálati indítványt elutasította.”
A bíróság közleményéhez egy 30 oldalas anonimizált határozatot is mellékeltek, amelyben a neveket eltávolították. A döntést azzal indokolták, hogy a feljelentés és az eljárás megszüntetésének híre széles körben ismertté vált.
A feljelentés Tényi István gyakori feljelentő beadványára vezethető vissza, aki Magyar Péter két Facebook-posztjára hivatkozva lépett. Magyar február 16-án Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek címezve azt írta, hogy „megköszönném, ha a magyar közélet megtisztulása érdekében befáradnál velem a Központi Nyomozó Főügyészségre egy, az egész országot felkavaró büntetőügyben tanúskodni. Úgyis rég találkoztunk”. Másnap, február 17-én egy másik posztban Orbán Viktornak üzent, aki az évértékelőjére készült: „Sokak nevében megköszönném, ha a mai évértékelő beszédében kitérne arra a kérdésre is, hogy Ön szerint hivatalban maradhat-e egy olyan kormány, amelynek egyik tagja olyan, súlyos korrupciós bűncselekményben érintett, amiről a kormánynak is tudomása van.”
Az ügy kapcsolódik a Völner–Schadl-ügyhöz is, amelyben Fürcht Pál főügyész júniusban közölte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség „átfogó, részletes vizsgálat után” megszüntette a Völner Pál volt igazságügyi minisztert érintő nyomozást, amely egy kompromittáló hangfelvétel kapcsán indult. Magyar Péter három állítást fogalmazott meg:
Schadl GyörgyRogán Antal közeli embere volt;
Rogán körei manipulálták az ügy dokumentációját;
és 2021 tavaszán a kormány figyelmeztette Völner Pált a titkos megfigyelésre.
Augusztus végén Magyar felülvizsgálati indítványt nyújtott be, mivel Tényi, az eredeti feljelentő, nem élt ezzel a lehetőséggel a határidőn belül.
A bíróság által közzétett dokumentumban a szereplőket csak kódolt nevekkel jelölték meg: Miniszter1 (Gulyás Gergely), Miniszter2 (Rogán Antal), Miniszter3 (Varga Judit), Terhelt1 (Schadl György) és Terhelt2 (Völner Pál).
A bíróság ismét Magyar Péter három állítását vizsgálta, ám a vizsgálatot korábban megszüntető ügyészségi határozatot most is helyben hagyták.
A döntés ellen további fellebbezésnek már nincs helye.
A Fővárosi Törvényszék szerdán közleményben jelentette be, hogy „egy korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult eljárásban a bíróság a Fővárosi Nyomozó Ügyészség eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata ellen előterjesztett felülbírálati indítványt elutasította.”
A bíróság közleményéhez egy 30 oldalas anonimizált határozatot is mellékeltek, amelyben a neveket eltávolították. A döntést azzal indokolták, hogy a feljelentés és az eljárás megszüntetésének híre széles körben ismertté vált.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő számlák a Karmelitából: 270 milliót költöttek egy orgonára, 266-ot lámpákra
A Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a Várkapitányság kiadta a Karmelita belső tereire fordított kiadások egy részét. A tételek között egyetlen festményre fordított, közel 179 millió forintos összeg is szerepel.
Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.
Világítótestekre bruttó 266 millió forintot, egy orgonára 270 milliót, egyetlen hatalmas festményre pedig közel 179 millió forintot fizettek ki
– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.
A Várkapitányság által kiadott szerződések szerint a Pápai Asztalos Kft. bruttó 151 millió forintért gyártott bútorokat közbeszerzési eljárás nélkül, egy olyan kormányrendeletre hivatkozva, amit „a különleges biztonsági intézkedést igénylő” beszerzéseknél lehet alkalmazni. Ugyanez a cég szállított egy kültéri ülőgarnitúrát is 11 millióért.
A részletes adatokból kiderül, hogy a szecessziós és art deco stílusjegyeket viselő lámpatesteket és csillárokat a Zengővári Kft. gyártotta le 266 millióért. Az egykori templomtérből átalakított, ötszáz fős rendezvényterem központi eleme, az orgona 270 millió forintba került, ezt az Aeris Orgona Kft. készítette.
A hangszerrel szemben látható, 17 négyzetméteres, Sacra conversazione című festményért közel 179 millió forintot fizettek ki Kisléghi Nagy Ádám festőművész vállalkozásának. A terem kárpitozott székei és függönyei további 56,6 millió forintot emésztettek fel. A Várkapitányság ugyanakkor több kérdést is hárított, mondván, a beszerzéseket más állami cégek bonyolították le, így a teljes kép a belső terek költségeiről továbbra sem ismert.
A Karmelita körüli költések és a puritán jelleg vitája a májusi kormányváltás után éleződött ki igazán, amikor Magyar Péter miniszterelnök megnyitotta az épületet a nyilvánosság előtt.
A bejárások és a kordonok lebontása szimbolikus lépés volt, amivel az új kormány azt üzente, „nincsen fal az emberek és a kormány között.”
A vezetett séták célja az volt, hogy bemutassák a korábbi kormányzati fényűzésnek tartott elemeket, köztük a most árazott műtárgyakat, a nemes faanyaggal burkolt tárgyalókat és Rogán Antal korábbi minisztériumának szivartermét. A Karmelita felújítása és a Miniszterelnökség 2019-es beköltözése a budai Várnegyedet átalakító Nemzeti Hauszmann Program részeként valósult meg, amelyet az Orbán-kormány a nemzeti örökség helyreállításaként kommunikált.
A most nyilvánosságra került, százmilliós tételek mellett korábban is napvilágot láttak már kisebb, de a luxust jelző beszerzések.
Ilyen volt egy közel 50 millió forintos, 856 darabos Herendi porcelán étkészlet, egy 35 millió forintos óriás falikárpit, valamint egy vélhetően Spanyolországból származó Lotaringiai kárpit 36 millióért.
A miniszterelnöki teraszra 2024-ben bruttó 11 millió forintért vásároltak kültéri ülőgarnitúrát. A korábbi kormánypárti politikusok a vádakra reagálva azt hangsúlyozták, hogy az épület nem egy luxuspalota, és arra buzdították a választókat, hogy személyesen győződjenek meg a szerintük ízléses és puritán kialakításról. A most nyilvánosságra hozott összegek pontosítják a reprezentációs célokra fordított kiadásokat.
Százmilliós tételekben költöttek a Karmelita kolostor belső tereinek berendezésére és díszítésére az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikáció puritán munkahelyként hivatkozott az épületre.
Világítótestekre bruttó 266 millió forintot, egy orgonára 270 milliót, egyetlen hatalmas festményre pedig közel 179 millió forintot fizettek ki
– derül ki a Magyar Hang közérdekű adatigénylésére kapott válaszokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Az ellenzék úgy viselkedik, mint Néró – Felégetnék Rómát csak azért, hogy ha az övék nem lehet, akkor a másé se legyen
A következő években új szélerőművek épülhetnek, és „868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást fogunk megvalósítani” - jelentette be. Ebből szélenergiát, energiatárolást, hálózatfejlesztést, geotermikus beruházásokat, okosmérőket és a háztartási napelemek gyorsabb csatlakoztatását finanszírozzák.
Magyar Péter miniszterelnök paksi bejelentkezésében közölte, a Duna rekordalacsony vízállása miatt napokon belül a teljes atomerőmű leállítására kényszerülhetnek. A helyszíni videóban így fogalmazott:
„…pár napon belül mínusz 134 centiméteres vízszintnél a teljes erőművet le kell állítanunk.”
A miniszterelnök hozzátette, hogy „A Duna vízállása jelenleg mínusz 125 centiméter.” A kormány azonnali intézkedéseket hozott, és 31 nagyfogyasztó már „220 megavatnyi önkéntes fogyasztáscsökkenést vállalt a 17 és 22 óra közötti kritikus időszakban”.
A paksi atomerőműtől közzétett videóban Magyar Péter arról beszélt, hogy a Duna soha nem látott alacsony vízállása miatt tovább kell csökkenteni az erőmű teljesítményét. A kormány „Védelmi munkacsoportot” állított fel, a MAVIR pedig „óráról órára hangolja össze a hazai termelést, az importot és a fogyasztást”. Soron kívül dolgoznak a Dunamenti erőmű kiesett kapacitásának újraindításán, a Dunai Finomító vízellátásának biztosítására pedig három ideiglenes szivattyút telepítettek.
A nagyfogyasztók önkéntes korlátozásai mellett az állam is takarékoskodik: lekapcsolják a díszkivilágításokat, csökkentik a hűtőberendezések teljesítményét, és a jövő héten otthoni munkavégzés elrendelésére is sor kerülhet. „Elhalasztjuk az országgyűlés hétfői és keddi ülését is” – jelentette be. A létfontosságú szolgáltatások, mint a kórházak és vízművek, elsőbbségi védelmet kapnak.
Az ivóvízellátás is rendkívüli beavatkozást igényel, Szentendrére a honvédség szállít vizet. A kialakult helyzet szerinte megmutatja, „milyen örökséget is hagyott ránk az Orbán-kormány”. Állítása szerint 2018 óta tudni lehetett, hogy a Duna vízállása veszélyeztetheti Paks működését, a szükséges szivattyúberuházásról azonban csak idén írták alá a szerződést. Úgy látja, a víziközműveket is tönkre tették, és az aszályra sem készítették fel az országot. A miniszterelnök szerint a mostani helyzetben hiányoznak azok az uniós források, „amiket Orbánék korrupciója miatt vesztett el az ország”.
Magyar bejelentette, a szerdai kormányülésen elfogadták a döntést, amely „hosszú évek után újra megnyitja Magyarországot a szélenergia előtt”.
A következő években új szélerőművek épülhetnek, és „868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást fogunk megvalósítani”. Ebből szélenergiát, energiatárolást, hálózatfejlesztést, geotermikus beruházásokat, okosmérőket és a háztartási napelemek gyorsabb csatlakoztatását finanszírozzák. Azt is mondta, hogy „A Fidesz… az Alkotmánybíróságon támadta meg az uniós 1000 milliárdok hazahozatalához szükséges jogszabályokat”.
Úgy fogalmazott, az ellenzék úgy viselkedik, mint Néró: „Felégetnék Rómát csak azért, hogy ha az övék nem lehet, akkor a másé se legyen.”
Leszögezte, „ezt nem engedjük”, és megígérte, hogy vigyázni fognak „Magyarország egyik legnagyobb kincsére, a vízre”. Végül köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek, és mindenkitől azt kérte, hogy a 17 és 22 óra közötti idősávban csökkentse az áramfogyasztását, valamint a következő napokban mellőzze az öntözést, az autómosást és a medencék feltöltését.
A miniszterelnök bejelentését a Paksi atomerőmű körüli események drámai eszkalációja előzte meg. Hétfő este a Duna folyamatos apadása miatt az 1-es blokkon 254 megawattos teljesítménycsökkentést hajtottak végre. A helyzet sajtóhírek szerint szerdán vált kritikussá, amikor a soha nem látott, mínusz 118 centiméteres vízállás miatt elrendelték a 3-as blokk teljes leállítását. A negatív rekordok másnap is folytatódtak, csütörtök reggel már a 2-es blokk teljesítményét kellett a felére csökkenteni, miután a vízszint mínusz 121 centiméterre süllyedt.
A kormány a kialakult helyzetért egyértelműen az előző vezetést teszi felelőssé. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a válság egy több tízmilliárdos beruházás elmulasztása miatt következett be, ezzel a kialakult helyzetet az előző kormány hibájának nevezte. A Magyar Péter bejelentése után a főváros is reagált: Karácsony Gergely főpolgármester elrendelte Budapesten a díszvilágítás lekapcsolását, hogy ezzel is csökkentsék az energiafogyasztást.
Magyar Péter miniszterelnök paksi bejelentkezésében közölte, a Duna rekordalacsony vízállása miatt napokon belül a teljes atomerőmű leállítására kényszerülhetnek. A helyszíni videóban így fogalmazott:
„…pár napon belül mínusz 134 centiméteres vízszintnél a teljes erőművet le kell állítanunk.”
A miniszterelnök hozzátette, hogy „A Duna vízállása jelenleg mínusz 125 centiméter.” A kormány azonnali intézkedéseket hozott, és 31 nagyfogyasztó már „220 megavatnyi önkéntes fogyasztáscsökkenést vállalt a 17 és 22 óra közötti kritikus időszakban”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva rajzás: Seperni kellett a szúnyogokat a hajókról a balatoni Kékszalagon
Az 58. Kékszalag vitorlásverseny mezőnyét extrém sűrűségű árvaszúnyog-raj lepte el pénteken. A jelenségről több videó is készült, a szakértők pedig vizsgálják, meghaladja-e a mostani invázió a tavalyi mértékét.
Az 58. Kékszalag vitorlásversenyt valósággal ellepték a szúnyogok, a fedélzetre telepedett rovarokat sok helyen már csak söpörni lehetett – írta a Telex több, a Facebookon terjedő videó alapján.
A pénteken közzétett felvételeken az látszik, ahogy a rovarok olyan sűrű felhőben cikáznak a hajók körül, hogy tőlük szinte alig lehet ellátni a vízig.
A lap megkereste a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, hogy kiderüljön, a mostani rajzás mértéke eléri vagy akár meg is haladja-e a tavalyi, szintén rendkívüli inváziót. A cikk szerint a versenyt egyébként az RSM hajó nyerte.
A Balatonnál tapasztalható jelenség nem új keletű, a korábbi években is előfordultak extrém mértékű rajzások. A rovarok tömege korábban már olyan sűrű volt, hogy csapadékfelhőnek tűnő jelként jelent meg a meteorológiai radarképeken is. Korábbi beszámolók szerint a helyzet a tó körüli vendéglátást is próbára tette, volt, ahol a parti éttermeknek teljesen le kellett kapcsolniuk a világítást, a vendégek pedig a telefonjaik fényénél olvasták az étlapot.
Siófokon az invázió korábban helyi vitákat is kiváltott, mivel a védett, de zavaró rovarok miatt a városvezetés nehéz helyzetbe került. A szakértők szerint a tömeges rajzások hátterében a Balaton vizében megnövekedett tápanyagszint áll, ami kedvez az algák és az ezekkel táplálkozó árvaszúnyog-lárvák elszaporodásának. Fontos kiemelni, hogy a jelenséget okozó árvaszúnyog (latin nevén Chironomus balatonicus) az emberre nem veszélyes, nem csíp.
Az idei Kékszalagot nemcsak a rovarok, hanem más természeti kihívás is nehezítette: a Balaton alacsony vízállása miatt a verseny útvonalát is módosítani kellett.
A keszthelyi fordulót a sekély víz miatt jóval keletebbre kellett helyezni. [kapcsolodo]/kekszalag-utvonal-rovidites-balaton-alacsony-vizallas/[kapcsolodo]
Az 58. Kékszalag vitorlásversenyt valósággal ellepték a szúnyogok, a fedélzetre telepedett rovarokat sok helyen már csak söpörni lehetett – írta a Telex több, a Facebookon terjedő videó alapján.
A pénteken közzétett felvételeken az látszik, ahogy a rovarok olyan sűrű felhőben cikáznak a hajók körül, hogy tőlük szinte alig lehet ellátni a vízig.
A lap megkereste a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, hogy kiderüljön, a mostani rajzás mértéke eléri vagy akár meg is haladja-e a tavalyi, szintén rendkívüli inváziót. A cikk szerint a versenyt egyébként az RSM hajó nyerte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új megbízott főigazgatókat neveztek ki három országos közgyűjtemény élére pénteken.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ közleménye szerint Gerencsér Judit vezeti az Országos Széchényi Könyvtárat, Jékely Zsombor az Iparművészeti Múzeumot, Babocsay Gergely pedig a Magyar Természettudományi Múzeumot.
A kinevezéseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával Zsigmond Gábor, az MNMKK elnöke adta ki.
Az új vezetők egyetértettek Zsigmond Gáborral a közgyűjteményi rendszer megújításában és a Közgyűjteményi Központ megkezdett leépítésének átgondolt és tervszerű folytatásában.
Gerencsér Judit korábban hat éven át az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese volt, jelenleg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, kutatási területe a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazása. Jékely Zsombor művészettörténész, a Yale Egyetemen szerzett doktori fokozatot, és 2010 ősze óta az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyetteseként dolgozott. Babocsay Gergely a biológiatudományok doktora, herpetológus, a Mátra Múzeum Gerincesgyűjteményének kurátora és 2019-től a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke.
A három intézmény korábbi főigazgatóját egy minisztériumi átvilágítás után menesztették. A minisztérium a döntést a vizsgálat eredményeire hivatkozva hozta meg, és már akkor jelezte, hogy megkezdik a közgyűjteményi rendszer decentralizálását. Tarr Zoltán miniszter korábban a szakmai autonómia helyreállítását és a központosított struktúrák leépítését tűzte ki célul. A nyáron több közgyűjteményben is rendkívüli vizsgálatokat rendeltek el.
Az integrált központ létrehozása Demeter Szilárd nevéhez fűződött, aki 2025 október végén távozott a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ éléről. Utódja a poszton Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója lett, aki a mostani megbízott vezetőket is kinevezte.
Új megbízott főigazgatókat neveztek ki három országos közgyűjtemény élére pénteken.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ közleménye szerint Gerencsér Judit vezeti az Országos Széchényi Könyvtárat, Jékely Zsombor az Iparművészeti Múzeumot, Babocsay Gergely pedig a Magyar Természettudományi Múzeumot.
A kinevezéseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával Zsigmond Gábor, az MNMKK elnöke adta ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
