A kaliforniai Berkeley Egyetemen a remény szó szerint üveg alatt nő. A biotudományok épületének átlátszó üvegfalain belül üvegházban nevelkedett mélyhűtött zöld növénykék várnak egy hirtelen hőmérséklet-növekedésre. Myeong-Je Cho, a növényi genomikar-részleg igazgatójának vigyázó szemei előtt nemcsak túlélésre lesznek képesek jóval melegebb éghajlati körülmények között, hanem prosperálni is fognak. Éppen e célból erősítették meg őket a CRISPR génnel, hogy ellenállóbbak legyenek, és alkalmazkodjanak az új klimatikus kihívásokhoz.
Myeong-Je Cho csapata tehát bizonyos DNS-módosítást hajt végre egy kakaófajtákon. Az eljárásnak már volt előzménye: az UCB Innovative Genomics Institute-ban már kísérleteztek a CRISPR-rel, hogy javítsák a világ déli részén igen kedvelt manióka növekedését.
E kutatás is része a Mars „Fenntarthatóság egy nemzedéken belül” (Sustainability in a Generation) nevű programjának, amelybe tavaly szeptemberben egymilliárd dollárt fektetett be. A cég 2050-ig több mint 60%-kal tervezi csökkenteni tevékenységeinek, köztük forgalmazói hálózatának karbonlábnyomát.
Jennifer Doudna, a UCB genetikusa, aki feltalálta a CRISPR-t, szorosan együttműködik a Mars-szal. Bár találmánya korábban bizonyos emberi betegségek kiirtásának lehetősége miatt kapott nagy figyelmet, a kutatónak meggyőződése, hogy nem elsősorban emberekre, hanem az emberi táplálékra fogják alkalmazni.
Mint oly sok mindennek, ennek is a klímaváltozás az oka. Egyes szakértők már azt vizionálják, hogy az utolsó kakaószüretet 2050-ben tartják. Az „istenek eledelének” hívei csak a tudósokban reménykedhetnek. A Berkeley Egyetem a Mars Companyvel együttműködve próbálja megmenteni a kakaó-kultúrákat, mielőtt még késő lenne.
A kakaónövényeknek különleges talajra és nedvességre van szükségük (ez utóbbi 70 és 100 % között mozog), többségüket Elefántcsontparton és Ghánában termesztik egy szűk esőerdős sávban, mintegy 20 fokkal az Egyenlítőtől délre és északra. E két afrikai országból származik a világ kakaófogyasztásának több mint a fele, gyakran intenzív művelésű ültetvényeken.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat, képviselőink pedig nem költöznek be az ÁVH korábbi épületébe
A leendő miniszterelnök közölte a Tisza Párt két szimbolikus döntését. Az egyik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala, a másik pedig a Képviselői Irodaház bojkottja.
Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.
A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.
Magyar Péter úgy fogalmazott, a képviselők „nem költöznek be az ÁVH és az MSZMP egykori épületeként szolgáló Képviselő irodaházba (Fehér Ház)”.
Magyar tegnap jelentette be, hogy kancelláriaminiszternek kérte fel a Partizán Vétó című műsorából ismert elemzőt, Ruff Bálintot. Ruff ezután azt nyilatkozta, hogy első projektje az ügynökakták megnyitása lesz, mert annak emlékezetpolitikai, és társadalmi szempontból komoly jelentősége van:
„A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva. Mert ez a probléma a mai napig velünk él. 89-ben nem lehetett rendesen feltárni sem a Kádár-rendszer, sem az előző rendszerek bűneit, visszamenőleg a Horthy-rendszerig. Mindent a szőnyeg alá söpörtek. Ez történészi feladat, de abban tudok majd segíteni, hogy ennek a keretét az új kormány biztosítsa, vagyis adjon lehetőséget a politikai nyomás nélküli kutatásra” - ígérte Ruff a Válasz Online-nak adott interjújában.
Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.
A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán távozásával hét év után megszüntethetik a Magyarország elleni uniós eljárást
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke bejelentette, hogy megteszik az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás megszüntetésére. Ezzel lekerülhet az országról a legsúlyosabb politikai nyomás, amely a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadása óta tart.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.
„A Magyarország elleni, 7. cikkely szerinti eljárás konkrétan összefüggött Orbán Viktor jogállamiság-ellenes kurzusával” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.
„Ez azt jelenti, hogy most meg kell tennünk az első lépéseket a 7. cikk szerinti eljárás lezárása felé.”
Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.
A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.
Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.
Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.
Weber szerint rövid időn belül megszüntethető az eljárás, mert a leendő miniszterelnök, Magyar Péter egyértelműen elkötelezte magát az Európa-párti irányvonal és a konkrét jogállamisági reformok mellett
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.
Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.
Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.
A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.
Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”
A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.
A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.
A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.
Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.
Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy
Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.
Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.
A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Harry herceg váratlanul Kijevbe utazott, és egyenesen Putyinnak üzent
A herceg a kijevi Biztonsági Fórumon szólalt fel, ahol a háború azonnali befejezésére szólított fel. Az orosz elnök figyelmét arra hívta fel, hogy az ő országának sem lesz haszna a folyamatos emberélet-veszteségből.
„Putyin elnök, egyetlen nemzetnek sem származik haszna abból a folyamatos emberélet-veszteségből, aminek tanúi vagyunk” – ezzel a közvetlen üzenettel fordult Harry herceg az orosz elnökhöz csütörtökön Ukrajnában, a Kijevi Biztonsági Fórumon tartott beszédében.
A herceg váratlanul, vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol a háború befejezésére szólított fel, és sürgette az amerikai vezetést, hogy lépjen fel
Harry szerint Oroszország soha nem nyerheti meg a háborút. „Évekkel a háború kezdete után, hatalmas veszteségekkel és korlátozott nyereségekkel, egyre világosabb, hogy ez az út nem kínál győzelmet – csak még több veszteséget” – mondta. Beszédében külön kitért az Egyesült Államok felelősségére. „Ez az amerikai vezetés pillanata – egy pillanat Amerikának, hogy megmutassa, képes tiszteletben tartani nemzetközi szerződéses kötelezettségeit. Nem jótékonyságból, hanem a globális biztonságban és a stratégiai stabilitásban betöltött tartós szerepe miatt.”
A herceg a legsúlyosabb háborús bűnök között említette a több tízezer ukrán gyermek erőszakos Oroszországba hurcolását, amit szándékos és szisztematikus cselekménynek nevezett. Szerinte ez a gyakorlat kimerítheti a népirtás fogalmát.
„A gyermekek erőszakos áttelepítése egyik nemzeti csoportból a másikba nem csupán háborús bűncselekmény – népirtásnak is minősülhet, ha azzal a szándékkal hajtják végre, hogy egy nép identitását elpusztítsák”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy a történtek „nem járulékos veszteségek”, hanem egy „szervezett, szisztematikus, szándékos” politika eredményei, amelyet a legmagasabb szinteken terveztek meg.
Látogatása kapcsán hangsúlyozta, hogy nem politikusként érkezett.
„Katonaként vagyok itt, aki érti a szolgálatot, humanitárius segítőként, aki látta a konfliktus emberi árát, és Ukrajna barátjaként, aki úgy véli, a világ nem szokhat hozzá ehhez a háborúhoz”
– fogalmazott.
A The Sun szerint Harry a kétnapos programja során várhatóan ellátogat a Halo Trust aknamentesítőihez, amely jótékonysági szervezetet néhai édesanyja, Diana hercegné is támogatott. Emellett időt tölt az általa alapított Invictus Games Alapítvány ukrán veteránjaival is.
Ez Harry herceg harmadik ukrajnai látogatása a háború kezdete óta. Tavaly áprilisban és szeptemberben a sebesült katonák és civilek rehabilitációját segítő Superhumans jótékonysági szervezet vendégeként járt az országban.
A címlapképünk is egy korábbi látogatásán készült.
„Putyin elnök, egyetlen nemzetnek sem származik haszna abból a folyamatos emberélet-veszteségből, aminek tanúi vagyunk” – ezzel a közvetlen üzenettel fordult Harry herceg az orosz elnökhöz csütörtökön Ukrajnában, a Kijevi Biztonsági Fórumon tartott beszédében.
A herceg váratlanul, vonattal érkezett az ukrán fővárosba, ahol a háború befejezésére szólított fel, és sürgette az amerikai vezetést, hogy lépjen fel
