Elon Musk durván nekiment Trumpnak, „undorító förtelemnek” nevezte az elnök költségvetési törvénycsomagját

Elemezte a Ruszin-Szendi Romulusz ellen zajló vizsgálatról szóló honvédelmi bizottsági ülést Tarjányi Péter. Ahogy korábban írtunk róla, Kósa Lajos sajtótájékoztatón elmondta: Ruszin-Szendi vezérkari főnökként nem tartotta be a honvédelmi miniszter utasítását, nem képviselte a hivatalos magyar álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és nem követte a kormány „békepolitikáját”. A bizottság elnöke szerint ezért a honvédelmi miniszter jelentése messzemenőkig alátámasztott volt.

A biztonsági szakértő Facebook-posztjában pontokba szedve tisztázott néhány dolgot:

1. Egy katonai vezető nem politikai szócső. A vezérkari főnök a hivatásos állomány tagja, nem pártkatona. A NATO fórumain a katonai szakmai álláspont megfogalmazása nem „politikai árulás”, hanem feladat.
2. A „Szláva Ukrajini” köszöntés nem bűncselekmény. Diplomáciai kontextusban sok ország tisztel meg másokat a helyi szimbólumok elismerésével. Ez semmilyen nemzetbiztonsági veszélyt nem jelent.
3. A parancsmegtagadás nem azonos a puccsal. Ha egy vezérkari főnök nem hajt végre egy utasítást, az lehet szolgálati vagy fegyelmi kérdés. De nem puccskísérlet. Nem árulás. ISMÉT MONDOM FEGYELMI KÉRDÉS!!!
4. A bizottság ülésére az érintettet nem hívták meg. Ez súlyos eljárási hiba. A védekezés lehetőségének megtagadása minden demokratikus normát sért.
5. A vád alapja jelenleg: politikai kommunikáció.

Tarjányi hozzáteszi: „Nem láttunk nyilvános dokumentumot. Nincs büntetőeljárás. Nincs bizonyíték kémkedésre. Csak sejtetés, kiszivárogtatás és politikai időzítés.”

„Ez veszélyes logika. A demokrácia nem így működik” – fejti ki véleményét a szakértő.

George Simion, a romániai elnökválasztás második helyezettje a trianoni békeszerződés évfordulóján nyilatkozatot tett közzé. Azt mondta, a békeszerződés a történelmi igazságosság győzelme volt – szúrta ki a 24.hu.

Szerinte „1920. június 4-e nem egy átlagos nap volt, hanem az a pillanat, amikor az egész világ kénytelen volt elfogadni egy olyan nép igazságát, amely hittel teli szívvel harcolt, és azt mondta, hogy egy nemzet vagyunk”. Hozzátette, Románia nem kért kegyelmet és szívességet, hanem igazságot, amit meg is kapott, mégpedig azért, mert „az igazságot nem lehetett tovább figyelmen kívül hagyni”.

Simion azt is írta, hogy a szerződés véget vetett az erdélyi románok megaláztatásának. Ők korábban nem használhatták a nyelvüket, nem gyakorolhatták a hitüket, és elvették a méltóságukat is.

Simion korábban Orbán Viktor szavaival kampányolt, a magyar miniszterelnök a tihanyi beszédében dicsérte a román elnökjelöltet. Azt mondta, teljesen egyetért vele abban, hogy a nemzetek Európájának és a keresztény Európának van itt az ideje.

A választás második fordulójában azonban nem Simion nyert. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem őt, hanem Nicusor Dant támogatta. A bukaresti polgármester főleg Hargita és Kovászna megyében győzött, ahol döntően magyarok élnek.

Teljes tragikomédiába fulladt Rogánék mai ukránozós, kémsztroris mesedélutánja – írta Facebook-bejegyzésében Magyar Péter annak kapcsán, hogy összeült a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottsága. Ahogy már beszámoltunk róla, a testület fideszes elnöke, Kósa Lajos elmondta: messzemenőkig alátámasztott volt a honvédelmi miniszter jelentése Ruszin-Szendi Romulusz legutóbbi miniszteri meghallgatásáról, mert a volt vezérkari főnök nem teljesítette a honvédelmi miniszter utasítását, nem képviselte a hivatalos magyar álláspontot az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, nem követte a kormány békepolitikáját.

„Mára odáig jutottak a hatalmukat féltő, korrupt Orbán-janicsárok, hogy Kocsis Máték és Menczer Tamások után Kósa Lajost állították csatasorba. A csengeri örökség várományosától megtudtuk, hogy Ruszin-Szendi Romulusz három éve nagyon csúnya dolgokat csinált. Mondjuk

a srácok. Mert hogy nincs ilyen” – folytatta a Tisza Párt elnöke, majd hozzátette: Kósa ahhoz már nem volt elég bátor, hogy az ülésre meghívja Ruszin-Szendi Romuluszt.

„Ami érthető, hiszen a tábornok úr két perc alatt csinált volna hülyét a nulla honvédelmi tapasztalattal és tudással rendelkező levitézlett politikusokból. Oda valószínűleg kevés lett volna a kupakolás és a hazudozás” – tette hozzá Magyar.

Vitályos Eszter keményen nekiment az önkormányzatoknak a szerdai Kormányinfón. Azt mondta, hogy „először a saját házunk táján érdemes söprögetni, mielőtt megyünk aztán az államhoz, és folyamatosan azért sírunk, picsogunk, hogy éppen mire nem jut, meg hogyan nem jut”. Később még hozzátette: „van, aki folyamatosan ezt csinálja, sajnos”, és kitért a szentendrei tanácsnokok díjazására is.

A kijelentései után többen megszólaltak. Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András például a 24.hu-nak azt mondta:

Cser-Palkovics többször felszólalt már a szolidaritási hozzájárulás ellen, és azt mondta, hogy ez a rendszer nemcsak a fejlődést, de a működést is akadályozza. A Népszavának adott korábbi interjújában azt mondta: hamis állítás úgy beállítani, hogy ez egy ellenzéki városokra kitalált kormányzati fegyver.

Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere is reagált a lapnak a szóvivő kijelentéseire. Nem akarta minősíteni Vitályos szavait, mert szerinte az a kormányszóvivőt minősíti. Azt mondta, hogy széles körben megütközést váltott ki városában a kormányszóvivő megnyilvánulása.

Cser-Palkovics András szerint a szolidaritási hozzájárulás elve érthető, de a mértéke és elosztása problémás. Bízik benne, hogy a kormánnyal közös megoldást találnak, és „türelmesen várja” Vitályos Eszter bocsánatkérését. Fülöp Zsolt hangsúlyozta, hogy a szentendrei képviselő-testület egyhangúlag támogatta az adó újraszabályozását, és a város súlyos elvonások miatt marad le fejlesztésekről. A szolidaritási hozzájárulás idén 360 milliárd forintot vesz ki az önkormányzatok zsebéből, Budapestet és Székesfehérvárt különösen érintve.