Karácsony Gergely: „Nem akarunk komp-ország lenni, ki akarunk kötni biztonságban a nyugati parton”

Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.

„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.

Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.

A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.

„Nekem például ez tetszik, és azt mondtuk, hogy jellemzően a szigorúbbakat fogjuk bevenni, én erre vállaltam” – jelentette ki.

A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán Magyar Péter arról beszélt, hogy az egy soha nem látott maffia- és korrupcióellenes küzdelem része lesz. Az olaszországi példát felhozva azt mondta, sok a hasonlóság az olasz és a magyar „Cosa Nostra” között, különösen az uniós pénzek ellopásában. Arra kérte a társadalmat, hogy álljanak a nyomozók, rendőrök és ügyészek mellé, mert támogatás nélkül ezt a küzdelmet nem lehet megvívni.

A hivatal működésével kapcsolatban elmondta, ez lesz a legerősebb maffiaellenes szerv, amely nemcsak a múltbéli közpénzeket szerzi vissza, de a jövőre nézve is elrettentő erővel bír.

– szögezte le.

A hivatal egyik eszköze lesz, hogy a NAV-tól kapott adatok alapján megvizsgálja azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik.

– részletezte a tervet.

Magyar Péter szerint a hivatal egy „szuperhatóság” lesz, amelyben a nyomozók mellett elemzők, informatikusok, könyvvizsgálók és adószakértők is dolgoznak majd. Ez egy horizontális szervezet lesz, amely minden releváns adatbázisba, így például bankszámlákba is betekinthet. A hivatal kockázatelemzést fog végezni, és egy családi céghez képest értelemszerűen nagyobb kockázatúnak minősül majd Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István cége.

Példaként a Nemzeti Bank alapítványainak ügyét említette: „...nem kezdhetek semmit így másfél év alatt a nemzeti bank alapítványügyeiből, valamiért nem haladt, valamiért megakadt, na majd mi megpróbáljuk.”

A hivatal munkatársainak védelmére is kitért. Szerinte a vezetőknek mentelmi joguk és 24 órás rendőri védelmük lesz. Elmondása szerint már most kapnak fenyegetéseket, sőt, ajánlatokat is. „...nem csak fenyegetéseket kaptunk, az is szörnyű, hanem ajánlatokat, kompromisszumot, egyezzünk meg döntetlenbe, meg hasonlók, tehát ezek nálunk nem működnek” – mondta. Személyes motivációjáról szólva felidézte volt felesége, Varga Judit egy mondatát: „az egész sztori onnan indult... amikor a volt feleségem azt mondta, hogy ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni.”

Az alaptörvény-módosítás egyetlen mondata szerint „az alaptörvény 17. módosításának hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbizatása megszűnik.” Magyar Péter szerint Sulyok Tamás az elmúlt hetekben a „jogállam zsandárjává” lépett elő, hogy védje a pozícióját, de ezzel csak azt érte el, hogy a távozásának szükségességében jött létre a nemzeti egység. „Tehát végül sikerült neki azt megvalósítani a Nemzeti Egységet a távozáson” – fogalmazott.

Az alkotmányozási folyamat szeptemberben indul, és a cél egy olyan új alkotmány, amelyet mindenki a magáénak érez. Ennek része a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása is, ami visszamenőlegesen is érvényes lesz azokra, akik már letöltötték ezt az időt. Ez szerinte egy önkorlátozás a Tisza Párt részéről, hogy ne alakulhasson ki újra hatalomkoncentráció. „Ez a különbség, hogyha valaki a hazáját szeretné szolgálni, vagy a zsebét” – jelentette ki.

A legfőbb ügyész sorsáról is beszélt, akit szerinte valószínűleg nem kell majd elmozdítani, mert magától távozik. Nagyon súlyos információkra hivatkozott vele kapcsolatban.

Végül a hétvégi Pride felvonulás kapcsán elmondta, a gyülekezési törvény korábbi szigorítását nonszensznek tartja, és egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy felesleges volt. „...egyetértettünk abban, hogy ez a gyülekezési törvény korlátozása, ez egy nonszensz volt, és teljesen felesleges volt” – idézte fel. A rendezvényre azonban nem megy ki, mert a kormánynak és a frakciónak kihelyezett ülése lesz vidéken.