prcikk: Élő közvetítés a Hősök teréről: Magyar Péter beszéde | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Élő közvetítés a Hősök teréről: Magyar Péter beszéde

A Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg egy része be sem jutott, ők az Andrássy úton állva hallgatják a Tisza Párt elnökét. Magyar Péter egy kis színpadról beszél, a tömeggel körbevéve.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 23.



Magyar Péter egy lyukas zászlót lengetve lépett fel a színpadra.

"Levegőt sem kapott ez a sokat szenvedett nép" - idézte fel 1956. október 23-át beszéde elején. "Az 56-os forradalom maga volt a csoda, mert egy nép szembe mert szállni egy gyilkos világuralommal. Ki merte modani, elég volt."

"Elég volt!" - skandálta a tömeg.

"Azon a napon Budapest levegője feszültséggel, reménnyel és kimondhatatlan várakozással telt meg." Délutánra már hömpölygött a tömeg Budapest utcáin.

Magyar Pétert szerint ez volt a magyar történelem legtisztább forradalma. A pesti utcákat "Ruszkik, haza!" feliratú plakátokkal járták a tüntetők.

„Ruszkik, haza!” – ismételte meg a tömeg.

"Október 23 nemcsak a múlt, hanem a magyar jövő üzenete is, hogy mindig lesznek, akik ki mernek állni, akik hisznek a szabadságban" - folytatta Magyar Péter.

1956 szelleme Magyar Péter szerint 1989-ben újraéledt a Hősök terén, amikor egy fiatal férfi kiállt a Műcsarnok lépcsőjére. "Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának. Az a fiatal férfi Orbán Viktor volt. 36 év telt el azóta, és nehéz nem észrevenni a tragikus iróniát. Az a politikus, aki egykor a szovjet csapatok kivonását követelte, ma a Kreml leglojálisabb szövetségese. Mára maga épített ki egy rendszert, ami a hatalmat összepontosítja, a sajtót ellenőrzi, és félelemmel irányítha a hazáját."

"Akkor a hatalom hazugságát leplezte le, ma viszont ő az, aki hazudik a saját országának. Közben a fiatalok külföldre menekülnek" - fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

"A pártállam Orbán Viktor vezetésével épült újjá" - mondta Magyar Péter. "A hatalom fél, és aljas eszközökhöz nyúl, hogy pénzért megvásárolja a csendet."

1956 tanulsága szerinte, hogy "a szabadság iránti vágyat, a becsületet és a hitet egy szebb jövőben nem lehet eltiporni. Egyszerre csendült fel a mondat: elég volt, vége van, tovarisi konyec."

Itt ismét azt skandálta a tömeg, "ruszkik haza!"

"A forradalom leverése után éjt nappallá téve dolgozott a hazugsággyár, de hiába. Rettegtek, mert tudták, hogy a parázs nem alszik ki." Kádár öregkorát is felidézte, aki utolsó megszólalásában Nagy Imréről beszélt.

"Kádár is tudta, hogy a történelem nem felejt, csak vár. Minden meghasonlott és a népével szembeforduló vezetőnek eljön a kádári pillanata."

Magyar Péter ezután megköszönte a magyar vidéknek, hogy olyan nagy szeretettel fogadták 80 napos országjárása alatt.

"Személyesen is megérintettek az emberi sorsok és a csodálatos magyar vidék segélykiáltása. Nemcsak értjük, érezzük is, hogy mit vár el az ország a saját vezetőitől" - mondta.

Szolnokon egy 10 éves kisfiú azt kérdezte tőle, mit lehet tenni, hogy egy munkahelyből megélhessenek a szülei, és ne kelljen másod-, harmadállást vállalni. "Ma már a magyar jövő kérdez, a mi dolgunk, hogy válaszoljunk. Kötelességünk olyan országot építeni, ahol egy fizetésből is meg lehet élni."

Odafigyelőbb és emberségesebb Magyarországot ígért.

1956 szerinte szociális lázadás is volt, tisztességes bért, lakhatást, megfizethető élelmiszereket, a kivételezés végét követelték, "ahol a kenyér és a szabadság ugyanannak az igazságnak a két oldala."

Magyar Péter szerint sokfélék voltak a forradalmárok, de egyet akartak: szabad Magyarországot, a bűnös vezetők bíróság elé állítását, sztrájkjogot, a nemzeti vagyon védelmét, és mindenek előtt azt, ruszkik, haza."

Ekkor hangzott fel harmadszor a tömegből: "ruszkik, haza!"

Ezután a Tisza Párt elnöke arról beszélt, a forradalom vidéken is zajlott. A Mecsekben még százak harcoltak, amikor Budapest már elesett.

"Amíg van, aki felemeli a zászlót, a parázs nem alszik el, a forradalom örök."

Majd felsorolta a forradalom legnagyobb hőseinek nevét, és meg emlékezett a sok ezer többi hősről, akik a szabadságukat és az életüket kockáztatták a szabadságért.

Szerinte az 56-osok azt is tudták, "milyen, amikor Washingon és Moszkva a fejünk felett kacsint össze."

Amikor 1956 novemberében a szovjet tankok már zúgtak a városban, Nagy Imre és társai egy közeli házban kerestek menedéket. "De a falakon túl akkor már megszületett a döntés." A szovjetek elvitték őket Romániába, majd a bitófához.

Szerinte ebből a tragédiából született meg a tanulság: "a béke, a szó, az igéret csak addig él, amíg van, aki azt megtartja. Mert a béke nem papírokon születik, hanem az emberi becsületben, a vezetők tartásában."

A béke csak akkor ér valamit, ha hűek is vagyunk hozzá.

"A forradalmat ugyan elárulták Orbán Balázs példaképei, de a szabadság lángját nem tudták kioltani."

A tömeg Orbán Balázs nevének hallatára pfujolni kezdett.

"A szabadság ott születik, ahol megszűnik a félelem, és mi ma már nem félünk kiállni, szembenézni a reszkető hatalom gonozsságával."

"Nem félünk" - reagáltak az emberek.

"Ma magyarok vagyunk, akkor is, ha a Békementen voltunk, akkor is, ha a Nemzeti Meneten. Összeköt bennünket a szeretet a hazánk iránt" - üzente.

Szerinte ma is fel kell tenni a kérdést: "Szabadon tudunk-e beszélni? Véleményünkért érhet-e bennünket hátrány? Valóban a nép birtokolja a hatalmat?"

A hatalom szerinte a kevesek játéka maradt, a remény kiüresedett. "Most 2025-ben újra történelmi pillanathoz érkeztünk. Nem bosszúra és dühre épülő változásra van szükség, hanem építésre, derűs, határozott, emberséges rendszerváltásra."

Magyar Péter szerint ki kell mondani, a haza nem a politikusoké, az oligarcháké, a pártoké, hanem a magyar embereké. Akik nem kérnek sokat, csak egy működő országot. "Mi ezt a hazát most visszakérjük."

Nem elég többen lenni - mondta. Önmagától nem fog összeomlani, ami erkölcsileg megbukott. Mindenkinek döntenie kell, a félelem vagy a szabadság odalán áll. Szabadnak lenni azt jelenti, hogy nem adjuk el a hazánkat se keletre csatlósként, se nyugatra kiszolgálóként.

A Karmelitába szerinte azt hiszik, a propaganda dönt majd. "Üzenjük, a történelem nem kastélyokban és uradalmi birtokon, magánrepülőkön és jachtokon dől el. A történelmet magyar emberek írják a tereken és az utcákon, amikor a félelem helyett a reményt választják."

Arról is beszélt, megakadályozták, hogy a Műcsarnok lépcsőjén mondja el beszédét. "Mocskos Fidesz" - reagált a tömeg.

Magyar Péter szerint 56 méltó örököseinek kell lenniük, újra kell egyesíteniük a nemzetet. Azt kérte, 56 másodpercen keresztül néma csendben emlékezzenek a forradalom hőseire. "Legyen ez a pillanat az új, nemzeti megbékélés kezdete is" - mondta.

Ezután harangzúgás következett.

"56 örököseiként tudjuk, hogy csak együtt sikerülhet. Nem ülünk fel a megosztó provokációnak. Egymást támogatva maradunk együtt a következő 6 hónapban." A politika szerinte ma a kifárasztásról szól. "A gyűlölet karmesterei magyart a magyar ellen hergelnek." Azt kérte, bírják ki ezt a 6 hónapot, utána pedig nyújtsanak kezet azoknak is, akik a másik rendezvényen gyűltek össze.

"Nem két, egymást esetleg megvető tömeg, hanem egy összetartó, ünneplő, egymásra mosolygó nemzet" emlékezzen jövőre 56-ra. Ehhez szerinte meg kell szabadulni a hamisított képektől, a megtévesztő hangoktól. "A közbeszédet vissza kell hozni a tisztesség medrébe."

A családoknak, szomszédoknak beszélniük kell egymással. Ha így teszünk, szerinte akkor a forradalom 70. évfordulója a nemzet egyesülésének ünnepe is lesz.

"Magyarország egyszerre tud élni a szabadság dicsőségével és a megbocsájtás erejével."

Szerinte a jövő választáson hivatalosan is lezárják az Orbán-Gyurcsány rendszert, és másnap új országra ébrednek. Azt ígérte, új országgyűlés alakuló ülésén a leendő Tisza-kormány visszaállítja a nyomozóhatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenségét, Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, megnyitják az ügynökaktákat, és benyújtják a nemzeti megbékélés törvényt is, hogy megkezdjék a bizalom helyreállítását. Utána jöhet az új gyermekvédelmi törvény, az EU és NATO tagságunk megerősítésének kinyilatkozatatása, a határvédelem és a valódi közbiztonság garantálása, az adócsökkentési és nyugdíjemelési javaslataik végrehjatását, bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, leállítják az állami hirdetéseket a propagandában, és visszaadják a közmédia függetlenségét.

"A cél egy múködő és emberséges ország" - mondta Magyar Péter. Szerinte mindez már el is kezdődött. Az új Magyarország emberségből, bátorságból és szeretetből születik.

"Nézzetek körbe, hány százezren vagyunk!"

"Ne csak ünnepeljünk, higyjünk, hanem cselekedjünk is. Menjetek haza, szerveződjetek. Eljött az idő!" - mondta.

Magyar Péter megismételte: a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. Szerinte a magyar nemzet ma megmutatta, hogy méltóak vagyunk 1956 örökségéhez.

Szerinte 170 nap múlva egy szabad és mosolygós országba ébrednek.

"Ezt a választást az emberséges Magyarország és a Tisza meg fogja nyerni, nem kicsit, nagyon!"

November 5-én elindítják az eddigi leghosszabb országjárásukat, indul az "Út a győzelembe".

A beszédet élőben itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.


A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.

A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.

Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”

Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”

Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.

Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.

Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében
A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.


Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.

Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.

Arra a kérdésre ugyanakkor Szijjártó Péter nem tudott válaszolni, hogy tényleg lehallgatták-e.

A Washington Post cikkével kapcsolatban arról beszélt, 11 és fél éve külügyminiszter, ezalatt 120 külügyminiszteri tanácsülésen vett részt.

„A 120 külügyminiszteri tanácsülés döntő többsége előtt és után is beszéltem harmadik országok külügyminisztereivel. Ez természetes, ugyanis az európai külügyminiszteri tanácsüléseken számos olyan döntés születik, ami befolyással van Magyarország kapcsolataira nem-európai uniós országokkal. Olyan országokkal, akikkel az együttműködés Magyarország számára kritikus fontosságú. Mondjuk gazdasági szempontból, biztonsági szempontból, politikai szempontból, energiállátás szempontjából. Ezekkel a szereplőkkel, ezekkel a harmadik országokkal egyeztetni kell annak megfelelően, hogy milyen döntések születnek, vagy születhetnek ezeken a tanácsüléseken.”

Szerinte ezen „nincs mit meglepődni.” A magyar külügyminiszter szerint nevetséges, hogy ezeken a tanácsüléseken titkos dolgok történnének.

„Semmi olyan nem történik ezeken az üléseken, amiről előtte a Politico ne írna, vagy amiről közben a politikustársak ne tweetelnének, vagy amiről utána ne tartanának sajtótájékoztatót.”

Szijjártó Péter azt mondta, egy-egy ilyen tanácsülésen körülbelül 80-an ülnek benn körülbelül, mert mindenkivel még bemehet három ember.

„Mindenkinél telefon van. Én vagyok az egyetlen miniszter, aki nem viszek be telefont. Mert én abban a naív hitben megyek oda, hogy azért megyünk oda, hogy egymással vitázunk. De mindenki más telefonozik. Tehát milyen biztonsági szempontokról beszélünk?” - fogalmazott.

Újságírói kérdésre, hogy konkrétan Szergej Lavrovval is rendszeresen egyeztet-e, azt válaszolta, azokkal egyeztet, „akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni.”

Hozzátette, Magyarország számára Oroszország egy fontos együttműködő partner. De állítása szerint a törökökkel, izraeliekkel, amerikaiakkal, indiaiakkal is szokott egyeztetni. Szerinte ez a diplomácia lényege.

A Politico információjáról, hogy a történtek miatt kizárhatják Magyarországot bizonyos tanácsülésekről, Szijjártó Péter azt mondta, „Ez óriási hülyeség.”

Azzal kapcsolatban, hogy Donáld Tusk lengyel miniszterelnök és a volt litván külügyminiszter is azt mondta, bizonyos információkat már nem osztanak meg, ha Magyarország is jelen van, a magyar külügyminiszter azt válaszolta: „ennek a hülyeségnek ne higgyenek.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET: